Kezdőlap Címkék Fidesz

Címke: fidesz

Bréking (fék)nyúz, 2019. május 21. – Tudósítás a másik valóságból

A Fidesztől megtudhatjuk, hogy Brüsszel nem ad, hanem elvesz pénzt az emberektől, hogy azt a migránsoknak adja. A Nézőpont Intézet elmagyarázta nekünk, hogy Frans Timmermans látogatása csak ártott az MSZP kampányának. A 888 pedig megírta, hogy az osztrák kormánykoalíciót a bevándorláspártiak buktatták meg.

Brüsszel el akarja venni a pénzt az eberektől, hogy a migránsoknak adja

Brüsszel mostani bevándorláspárti vezetése most sem azon dolgozik, hogy több pénzt adjon az európai embereknek, hanem azon, hogy elvegye tőlük, és azt a migránsoknak adja – írta a Fidesz a „- reagálás Gyurcsányné nyilatkozatára” alcímű közleményében.

A nagyobbik kormánypárt ezt arra reagálva közölte kedden az MTI-vel, hogy Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-listavezetője budapesti sajtótájékoztatóján európai minimálbér bevezetését szorgalmazta.

A Fidesz azt írta: „elég csúnya vége lenne”, ha Brüsszelen múlna a magyarok bére és minimálbére, mivel Brüsszel mostani bevándorláspárti vezetése most sem azon dolgozik, hogy több pénzt adjon az európai embereknek, hanem azon, hogy elvegye tőlük, és a migránsoknak adja. A Gyurcsány-párt pedig teljes mellszélességgel támogatja ezeket a terveket, mert ők soha nem a magyar embereket, hanem Brüsszel érdekeit képviselik – olvasható a Fidesz közleményében. (MTI: Fidesz: Brüsszel most sem adni, hanem elvenni akar, hogy a migránsoknak adjon)

Frans Timmermans bevándorláspárti és Soros György nyílt társadalomról szóló eszméjét is vallja

A Nézőpont Intézet elemzője szerint nem oldotta meg a MSZP kampányát Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje azzal, hogy részt vett az MSZP európai parlamenti (EP-) kampányrendezvényén szombaton Budapesten.

Tóth Erik az M1 aktuális csatornán közölte, az MSZP a „patkányozás” óta nem EP-választási, hanem belpolitikai kampányt folytatott.

Frans Timmermans – mondta – bevándorláspárti és Soros György nyílt társadalomról szóló eszméjét is vallja. A szocialisták azzal, hogy újra meghívták egy rendezvényre, azt bizonyítják, a magyar emberek nem számíthatnak rájuk a migrációs politikában – vélekedett.

Hozzátette, tízből nyolc magyar ugyanis egyetért a határkerítéssel, az MSZP pedig továbbra is annak lebontásán dolgozna az Európai Parlamentben.

Kitért arra is, Frans Timmermans az MSZP a kampányrendezvényén olyan üzeneteket próbált megfogalmazni, amelyekkel szerinte képes többséget teremteni, ezek a „valóságtól elrugaszkodó” szakpolitikai elképzelések viszont később visszaüthetnek, és akár a politikai karrierjére is hatással lehetnek. (MTI: Nézőpont: nem segítette az MSZP kampányát Frans Timmermans látogatása)

A bevándorláspártiak buktatták meg az osztrák koalíciót

Herbert Kickl leköszönő belügyminiszter, a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) politikusa vasárnapi Facebook-bejegyzésében arról írt, hogyan buktatták meg belülről az osztrák kormányt. Mint írta: Sebastian Kurz kancellár „játéka” arra ment ki, hogy őt elmozdítsák a posztjáról. Hogy miért? Mert túlságosan határozott, bevándorlásellenes politikát képviselt a belügyi tárca élén, ami „érzékenyen” érintette a bevándorláspárti erőket, köztük az Osztrák Néppártot (ÖVP). Kickl leszögezte: ő és a pártja, az FPÖ ebbe nem mehetett bele, ezért lesz szeptemberben ismét választás. (888: Kitálalt az osztrák belügyminiszter: a bevándorláspártiak buktatták meg a koalíciót)

Orbán: védenünk kell a keresztény hitből kinőtt életformát

A kereszténydemokrata politikai vezetők feladata, hogy védjék és erősítsék azt az életformát, amely a keresztény hitből kinőtt: az emberi méltóságot, a családot, a hazát és az egyházi közösségeket – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Pest megyei Nagykátán, a római katolikus Szent György-templom külső felújításáért tartott hálaadó szentmisén.

A kormányfő hangsúlyozta: e törekvéseket csak akkor koronázhatja siker, ha egyre több olyan hitvalló közösség lesz a Kárpát-medencében, mint a nagykátaiaké.

A családok gyarapodása, a jövő nemzedékek boldogulása, az élet biztonsága és a nemzeti összetartozás mind olyan értékek, amelyeket csak együtt és a kereszténység kétezer éves fundamentumán állva lehet megvédeni, kiteljesíteni – fogalmazott Orbán Viktor.

Kiemelte, a keresztényeknek, különösen a magyaroknak, mindig készen kell állniuk hitük, hazájuk, családjuk megvédésére.

A miniszterelnök felelevenítette, hogy 2003-ban, amikor Nagykátán járt – a Szent György-díjat átvenni -, „hideg szelek fújtak Magyarországon”, úgy tűnt, azok kerekednek fölül, akiknek semmit sem jelent a nemzeti összetartozás és a magyarok ezeréves keresztény öröksége. A nagykátaiak azonban büszkén vállalták a keresztény tanúságtevők örökségét, megmutatták, hogyan kell nehéz időkben is kitartani – mondta.

Azóta azonban nagyot fordult a világ – folytatta -, 2010-ben „újra győztünk (…), és amit 2003-ban itt elhatároztunk, azt nagyrészt meg is valósítottuk”.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy ma kétszer annyi gyermek tanul egyházi iskolában, mint tíz évvel ezelőtt, az egyházak pedig sokszor erejükön felül gondoznak idős embereket, és erősítik a közösségeket.

„Fontos, hogy a gazdaságunk erősödjön, fontos, hogy a fiataljaink okosak legyenek és helytálljanak a versenyben, de legalább ilyen fontos, hogy tudják, hova tartoznak, hol az otthonuk, és hogy milyen örökséget kaptak a szüleiktől, nagyszüleiktől” – zárta szavait Orbán Viktor.

Varga Lajos váci segédpüspök szentbeszédében úgy fogalmazott, a templom nem más, mint maga Jézus Krisztus, a megújult templom pedig azt is magában hordozza, hogy „mi is próbáljunk megújulni”, és „lépjünk rá arra az útra, amely Jézus maga”.

A keresztény közösség hordozza Jézus üzenetét, ezért a templom a keresztény közösség jelképe – mondta.

A szentmisén átadták az egyházközség képviselő-testülete által alapított Szent György-oklevelet és Szent György-díjat, utóbbit idén Czerván György, a térség fideszes országgyűlési képviselője kapta, mert munkájával mindig törekszik a keresztény értékek ápolására, megőrzésére, és segítséget nyújt a templomok felújításában. Czerván György megtiszteltetésnek nevezte a kitüntetést, majd beszámolt a térségben az elmúlt években történt beruházásokról, köztük nyolc templom felújításáról. (MTI)

Fókuszban ez EP választás

A Fidesz által képviselt politika kisebbségbe fog kerülni az Európai Parlamentben – jelentette ki csütörtökön budapesti sajtótájékoztatón a Demokratikus Koalíció elnöke.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy

  • az „erősebb Európáért” kiálló pártcsaládok, a néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek legalább 460 helyet fognak szerezni a 751 fős Európai Parlamentben.
  • az Orbán Viktor politikájával egyetértők, például a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által szervezett pártcsalád akkor sem szerez 90-nél több helyet, ha a Fidesz az ő frakciójukhoz csatlakozik

Egyetlen pártnak vagy frakciónak sem lesz abszolút többsége. Viszont nem az a kérdés, hogy kinek hány képviselője van egyedileg, hanem az, hogy ki tud barátokat és szövetségeseket találni a saját politikájához – tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc, aki szerint a DK erősebb Európát, európai egyesült államokat kívánó politikája könnyebben talál majd barátokat és szövetségeseket, mint a Fideszé, függetlenül attól, hogy az utóbbinak hány mandátuma lesz.

A pártelnököt kérdezték arról, hogy a felmérések alapján a Fidesz akár rekordmennyiségű mandátumot is szerezhet az EP-választáson.

  • nem az a kérdés, hogy ki nyer egyik vagy másik választókerületben, hanem az, hogy ki szerez többséget.
  • az EP-választáson minden ország egy választókerület, ezért lehetnek olyan országok, amelyekben az Európa-párti erők kisebbségbe szorulnak, de összességében övék lesz a többség Európában.
  • a magyar kormánypárt két legalapvetőbb, a migrációról és a kereszténység védelméről szóló állítása „hamis és hazug”, és ezeket az állításokat az európai polgárok többsége mereven elutasítja.
  • a következő években is felszínen marad a menekültkérdés. De menekültválság mára már nincsen.
  • szükség van egységes európai határ- és partvédelemre, aminek segítségével az európai országok képesek közösen megvédeni a kontinenst egy „olyan menekültnyomástól, amelyet nem tartunk kívánatosnak”.
  • közösen kell megvédeni a tengeri és szárazföldi határokat, hogy ne is alakulhasson ki ilyen típusú probléma.

Gyurcsány Ferenc azt is mondta, hogy Európa nem kér a magyar kormányfő „hazug, az európai kereszténységet hamis és számító módon védeni akaró politikájából”. A katolicizmus ugyanis éppen az egyetemesség igényével lép fel, a katolikus egyház nincs néphez, fajhoz vagy nyelvhez kötve, minden emberhez szól – fogalmazott. Európát és az európai kereszténységet éppen Orbán Viktorral szemben kell megvédeni – jelentette ki a DK elnöke.

A köz véleménye?

A tegnapi napon tettük közzé a Nézőpont Intézet által készített Facebookos felmérést.

A pártok közül kimagaslott a Fidesz hívek aktivitása amely az összes vizsgált pártok közül 51,44%-ot tett ki. Meglepő a DK második helye, 17,7%-kal, míg harmadik helyen a Jobbik végzett 13,7%-os eredménnyel.

Nos, mi is végeztünk egy felmérést olvasóink és a Facebook népe közreműködésével. Kérdésünk a következő volt:

Ha ma tartanák az EP választást Ön melyik pártra adná le szavazatát?

Majd kétezer szavazat érkezett, tehát, ha jól sejtem már alkalmas értékelhető közvélemény kutatásként figyelembe venni. Íme az eredmény:

Momentum – 41,2%; DK – 38,4%; Mszp-P – 10,4%; Kétfarkú – 3,2%;
Fidesz-KDNP – 2,4%;
Jobbik – 2,0%; Mi Hazánk – 1,6%; LMP – 0,8%

Nem fűznék hozzá semmiféle kommentárt, talán csak annyit, hogy maradnék a Churchillnek tulajdonított örökbecsűnél: “Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok”

Nézőpont Intézet: Fidesz, DK, Jobbik, Párbeszéd, MSZP, Momentum, LMP a sorrend

A Nézőpont Intézet a Facebook -aktivitást vizsgálta a pártok oldalaihoz kapcsolódó interakciókat (lájkok, megosztások, kommentek). A vizsgálatot 2019. április 6. és 2019. május 10. között végezte. Az elemzés a Fidesz, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarország, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom, a Lehet Más a Politika és a Jobbik Magyarországért Mozgalom hivatalos Facebook-oldalaihoz kapcsolódó adatokat vizsgálta.

Csupán két hét van hátra az európai parlamenti választásig, ezért egyre beszédesebb és fontosabb, hogy az egyes politikai pártok mennyire tudják megszólítani saját követőiket. A politikai táborok lelkesedésének, így a pártok mozgósító képességének egyik jól mérhető indikátora a Facebookon elért teljesítményük. Minél hatékonyabb egy párt a közösségi médiában, annál több interakciót (kedvelést, kommentet, megosztást) tud kiváltani a Facebook-bejegyzéseivel, és minél több az interakció, annál nagyobb tömegekhez juthat el az üzenete. A Médianéző Központ a kampányfinis kapujában ismét vizsgálat alá vette a pártok hivatalos Facebook oldalai által kiváltott aktivitást a kampánynyitány óta eltelt időszakban.

Változatlan Fidesz-fölény

A választási kampány kezdete óta összesen 1 millió 300 ezer interakciót váltottak ki a vizsgált hat párt bejegyzései a Facebookon. Az előző elemzéshez képest összességében nem tapasztalható érdemi változás a kormánypárt-ellenzék versenyben, hiszen a Fidesz továbbra is kimagaslik a mezőnyből azzal, hogy 684 ezer interakciót, azaz az összes felhasználói reakció több mint felét tudhatja magáénak (51 százalék). Az újdonság viszont az, hogy a kormánypárt szemmel láthatóan felpörgeti aktivitását a közösségi médiában, hiszen az elmúlt két hétben már 62 százalékát tette ki a kiváltott interakcióinak száma az összes vizsgált párt bejegyzéseire adott reakcióknak, ezzel pedig gyakorlatilag állva hagyta politikai riválisait.

Nézőpont Intézet

DK-s aktivizmus

Az ellenzéki térfélen eldőlni látszik a vezető szerepért folytatott verseny: addig amíg egy hónappal korábban még fej-fej mellett láthattuk a Demokratikus Koalíciót és a Jobbikot, addig a célegyenesre fordulva a Demokratikus Koalíció 235 ezer interakciót gyűjtve ellépett riválisaitól és egyértelműen a leghatékonyabb ellenzéki párttá vált (DK: 18%, Jobbik: 14%, 182 ezer interakció).

Leszálló ágban az MSZP és a Jobbik

Az elmúlt hónap két nagy vesztese az MSZP – amely mindössze 76 ezer interakciót tudhat magáénak – és a baloldalhoz közeledő Jobbik, hiszen nem elég, hogy kezdenek leszakadni Gyurcsányéktól, még eddigi követőik is elpártolnak tőlük. Az előző vizsgálat óta a Jobbik Facebook oldaláról naponta átlagban hetvenen iratkoznak le, míg a szocialistákat egyik napról a másikra átlagosan heten hagyják ott. Érdekesség, hogy Bangóné patkányozós kijelentése felgyorsította az elvándorlást (azóta naponta átlagosan kilencen fordulnak el az MSZP oldalától), míg a Jobbikot egyetlen nap alatt 326 követője hagyta faképnél a Facebookon, miután Gyöngyösi Márton és Ujhelyi István közös interjút adott, ahol a szocialista politikus azt javasolta a Jobbik frakcióvezetőjének, hogy legyenek harcostársak.

Rendszerváltásaink

Hát kérem, emlékév van, imádunk emlékéveket rendezni, soha, egy sem sikerül közülük, többnyire méltatlanok is – ez sem kivétel. Nem, ne tessék Ady-emlékévre gondolni, az a kulturális forradalom jegyében elmarad, de talán jobb is, emlékszünk még, hogy a szegény Arany János-évnek is Németh Szilárd volt a fővédnöke, ehhez képest inkább ne is legyen.

Meg hát Adyt most illik szidni, káromolni, ugyanis nem volt katona, és más bajok is voltak vele, neki majd kiosztunk egy másik évet meghalni, neki máskor lesz emlékéve – körülbelül úgy, ahogy Sztálin egy alkalommal egészen komolyan megfenyegette Krupszkaját, hogy ha sokat ugrál, kineveznek valaki mást Lenin özvegyének. De akkor miféle emlékévről beszélünk?

A rendszerváltás emlékévét rendezi meg a Miniszterelnökség, tavaly decemberben már ki is adták a szervezési feladatokat Kónya Imrének. Kap érte – tíz hónapra – 10 888 138 rénusi forintokat, amivel nézetem szerint egyáltalán nem lesz túlfizetve, ugyanis ennél hálátlanabb feladat ugyan létezik Magyarországon, de kevés. Éspedig azért hálátlan, mert az emlékév jellegét már felfedi a megbízásában felbukkanó munkaköri leírás:

az Antall József és az 1989-1990. évi rendszerváltás emlékévének ápolásával összefüggő feladatok elvégzésére” kapja a pénzt.

Vagy úgy.

Hát, nekem másik rendszerváltásom volt, de ez nem újdonság. Ötvenhat is pontosan annyi van, ahányan részt vettek benne, arra is mindenki másképp emlékszik, a rendszerváltásból is mindenkinek megvan a sajátja, késhegyig menő vitákat lehet folytatni arról, melyik az igazi – hajlok arra, hogy majdnem mindegyik,

ha a szubjektív élmények felől közelítjük meg az eseményeket, azonban, ha az objektív tényeket nézzük, akkor… akkor baj van.

Az a baj, hogy eléggé eltérőek a nézetek azt illetően is, melyek voltak a rendszerváltás fontosabb és kevésbé fontos mozzanatai. Ebből következően lehet olyan rendszerváltást is fabrikálni – mindenfélét figyelmen kívül hagyva – ami a politikai jobboldal és a „nemzeti gondolat” győzelmeként állítja be ezt a korszakot (igen, inkább korszak, mint egy önálló esemény), és lehet olyant is, ami a liberális demokrácia, a szabadelvűség teljes diadalát látja benne, holott egyikről sem volt szó igazán.

Jelen pillanatban úgy tűnik – nincsenek még részletes információink – , hogy a mostani emlékévet Antall József munkásságának akarják szentelni, bár le merném fogadni, lesz benne szó a Nagy Imre-temetésen elhangzott Orbán Viktor-beszédről is. Nehezen hinném, hogy mélyebben elkezdenének foglalkozni azzal a nagyon, nagyon komplex eseménysorozattal, amit a rendszerváltás valóban jelentett, mert hát akkor nagyon kellemetlen dolgok derülnének ki.

Vegyük sorra azokat a mozzanatokat, amelyek egészen biztosan kimaradnak a megemlékezésekből.

Például az egyik rögtön az, hogy

a Fidesz neve eredetileg – a Bibó Szakkollégiumban történő megalapításakor – még az lett volna, hogy Demokratikus Szocialista Ifjúsági Szövetség, csak a vita során ez a javaslat elbukott.

Aztán vegyük figyelembe azt is, hogy

a legendás Orbán-beszéd a Hősök terén minden résztvevőt váratlanul ért, ugyanis ellentmondott az előzetes megállapodásoknak – és, ha nagyon tárgyilagosak vagyunk, semmi valós haszna nem is volt, kivéve, hogy egy ország ismerte meg ebből az alkalomból a szónok nevét.

Nem kergetett ki Orbán Viktor senkit azzal a pár mondattal, legfeljebb a szervezőket, a béketűrésükből. Viszont egy csapásra megnőtt az ismertségi indexe.

Aztán, ha már itt tartunk, hogy is volt azzal a Soros-féle támogatással? Mennyit adott a Fidesznek a mostanság sokféleképpen nevezett mecénás? (Adott az szinte mindenkinek, szidom is a naivitásomat, hogy én sosem kértem, így nem is kaptam, kaphattam volna pedig… ahol mindenki inkasszált, nekem is jutott volna). De most lássuk csak a Fideszt érintő támogatásokat.

„A Rajk- és a Bibó-szakkollégium, melyekből a Fidesz is kinőtt, összesen 11,8 millió forintot kapott a 80-as évek végén, ami mai értéken számolva nagyjából 231 millió lenne.

A Fidesz maga (még nem pártként) közel 4 millióhoz jutott a Soros Alapítványtól, ami mai értéken majdnem 125 millió. Ebből jutott az országos hálózat kiépítésére is, irodákra, irodaszerekre, berendezésre.

Orbán Viktor 88 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásából alapított Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, ’89 augusztusában azt nyilatkozta a HVG-nek, hogy 10 ezer forintos ösztöndíjat kap havonta közvetlenül az alapítványtól és még 5-10 ezret a szintén Soros-pénzből alapított Századvég című folyóirat szerkesztéséért. Ha összesen 20 ezerrel számolunk, az ma 310 ezer forint lenne.

1989 szeptemberében Orbán Viktor Soros-ösztöndíjasként Oxfordba utazott, ahol a Pembroke College-ben kutatási témája „a civil társadalom eszméje az európai politikai filozófiában” volt.

Deutsch Tamás szintén Sorosnak köszönhetően járt egy Magyarországon és Angliában működő menedzseriskolába, valamint a University of Tennessee-n.

Kövér László is az alapítvány támogatásával kutatta a közép-európai társadalmi mozgalmakat.

Németh Zsolt és Szájer József Oxfordban tanult.

Schmidt Mária két társával együtt összesen 1,35 milliót, mai értéken több mint 30 millió forintot kapott egy kutatásra. Egy jeruzsálemi konferenciaútját is az alapítvány fizette, majd az Indiana Universityn is tanulhatott.

Kósa Lajos 250 dollárért vehetett részt ’88-ban a dubrovniki nyári egyetemen, ezekből a kurzusokból nőtt ki később a CEU maga.

Fellegi Tamás mai értéken számítva 2,5 milliót kapott arra, hogy a Connecticuti Egyetemen PhD-zzen.

Bába Iván, a második Orbán-kormány külügyi államtitkára mai értéken 3 millióból kutatott, majd ő lett a Kelet-Európa Kutatócsoport vezetője.

Hörcsik Richárd, a Fidesz korábbi frakcióvezető-helyettese ’87 és ’89 között havi 5 ezer forintos (ma nagyjából 105 ezer lenne) ösztöndíjban részesült.

Cséfalvay Zoltán harmadmagával végzett palóckutatást, és portugál konferenciára is utazott, összesen – mai értéken – 4 millióból.

Soros-ösztöndíjas volt a lex CEU-t államfőként szignózó Áder János is, de a támogatás mértéke nem ismert.

Habony Árpád a Soros Alapítvány által hétmillióval megtámogatott könyv- és papírrestaurátor-képzésre járt.

Nem apanázst kapott, hanem közvetlenül a szervezetnek (a Soros-alapítványnak) dolgozott Mikola István, Stumpf István, Sólyom László, Jeszenszky Géza, Chikán Attila.” (Magyar Nemzet)

(Ennek az idézetnek különben érdekes a sorsa: a Magyar Nemzet írásának részletét még tavaly mentettem el, mert érdekesnek találtam, természetesen az elérhetőségével együtt. Most, hogy előkerült, megnéztem a forrását is, megtalálható-e még – igen és nem. Az írás megvan a mostani Magyar Nemzet archívumában, de bizony csak a címe és az első két bekezdése látható, elérhető, a tartalmának többi részéből annyi maradt meg az utókornak, amennyit én annak idején elmentettem… de folytassuk az emlékezést.)

Legyünk igazságosak: ha fellapozzuk a Soros Alapítvány 1989-es évkönyvét, még meglepőbb támogatásokat találunk. Kapott pénzt vagy fénymásolót – az volt akkoriban a politikai mozgalmak Szent Grálja, akinek volt fénymásolója, az alapíthatott rá pártot, akinek csak hívei voltak, mehetett jeget aszalni – a Baloldali Alternatív Egyesüléstől kezdve a Beszélőig, a Duna Körön és a Kalevala Baráti Körön át a Magyar Demokrata Fórum Környezetvédelmi Bizottságáig és a Republikánus Körig mindenki, aki csak élt és mozgott.

Lefogadom, azzal sem fognak széles körben dicsekedni, hogy a négyigenes népszavazás a Fidesz és az SZDSZ közös győzelme volt, ahogy akkoriban annyi, de annyi más eredmény is közösen született: kéz a kézben járt a két szervezet jó ideig. Aztán elengedték egymást, de nagyon ám.

Egyáltalán: ha elkezdünk részletesebben visszaemlékezni erre a periódusra, fellapozzuk az annaleseket, arra lehetünk figyelmesek, hogy majdnem minden második felbukkanó név most kínos a Fidesznek. Most már nehezen vagy szinte sehogyan sem vállalható, ahogy a politikai akciók jelentős része sem – már bocsánat, de mit szólna a mai Deutsch Tamás, a néppárti uniós képviselő ahhoz a hosszú hajú sráchoz, aki elment egy szomszédos országba, konkrétan az akkor még létező Csehszlovákiába bocsánatot kérni a magyar állam ellenük elkövetett bűnéért, vagyis az 1968-as bevonulásért?

És mit szólna hozzá a mai kormánymédia?

Körülbelül azt, amit az akkori szólt. Esetleg követelnék kiengedése helyett (mert letartóztatták volt, éhségsztrájkoltunk is miatta) példás megbüntetését a magyar nemzet megsértése okából. Lenne belőle olyan hazaáruló, mint akármelyikünkből.

Az akkori politikai élet sem volt különb a mainál – harminc éve a jól értesült és befolyásos körök még reformkommunizmusról beszélgettek a pacalpörkölt és a fröccs mellett, és azt találhatták, Szűrös lesz-e Grósz Károly utódja, vagy inkább Pozsgay, komoly viták zajlottak a reformkörökben, aztán egyik sem lett – a mai jól értesültek is hasonlóképp látnak a jövőbe.

Szóval, ha lenne egy valódi emlékéve a rendszerváltásnak, sok minden eszünkbe jutna, például a kort teljesen átható liberális szellem, a Szabadság leírhatatlan íze mindenben – nem voltunk ugyan szabadok, de éreztük, mi az – a feltáruló, végtelennek tűnő lehetőségek, az átvitatkozott (és, valljuk meg: átvedelt) éjszakák, a lányok, az alternatív rockzene, a Commodore 64 és az ügyeskedések, egyáltalán: az, hogy fiatalok voltunk.

És mindenekfölött: volt remény egy jobb, élhetőbb világra.

Most már nem vagyunk fiatalok és remény a sifonérban is alig akad.

Nyilván, valódi emlékévről szó sem lehet. Nagyon kínos lenne egy őszinte visszaemlékezés a most regnálóknak. El fogják ezt is tolni, ahogy az 1956-os emlékévet is.

De mi nem felejtünk.

Jó kis korszak volt az, emberek. Nagy idők tanúi vagyunk.

A nagy időknek rövidesen szükségük is lesz tanúkra, ha így mennek tovább a dolgok.

A főtárgyaláson.

Bréking (fék)nyúz, 2019. május 9. – Tudósítás a másik valóságból

0

A kormánypártok elmagyarázzák, hogy bírósági ítélet ugyan még nincs, de Czeglédy Csaba tuti köztörvényes bűnöző, az ellenzék meg falaz neki. A 888-ból megtudhatjuk, hogy Soros aktivistahálózata a bevándorlásellenesek győzelmétől retteg. Az Origo leleplezte, hogy lopakodva iszlamizálják Európát.

Az ellenzék egy köztörvényes bűnöző, Czeglédy Csaba oldalára állt

A kormánypártok szerint az ellenzék nyíltan egy köztörvényes bűnöző oldalára állt a bírósággal szemben azzal, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén az általuk delegált tagok visszautasították a bíróság kérését és nem függesztették fel Czeglédy Csaba európai parlamenti képviselőjelölt mentelmi jogát.

A kormánypártok véleményét ismertetve Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakciószóvivője sajtótájékoztatóján példátlannak nevezte a történteket, és azt mondta: az NVB ellenzék által delegált tagjai „falaznak az időhúzáshoz és ahhoz, hogy Czeglédy Csaba megússzon egy köztörvényes ügyet”.

Ezzel méltatlanná váltak a tisztségükre, és ezért „nagyon határozottan” felszólítják őket, hogy „haladéktalanul” mondjanak le – mondta Nacsa Lőrinc, emlékeztetve arra, hogy Czeglédy Csaba, a DK és az MSZP politikusa, „Gyurcsányék ügyvédje” ellen bűnszervezetben, üzletszerűen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt emeltek vádat. (MTI: Kormánypártok: az ellenzék nyíltan egy köztörvényes bűnöző oldalára állt a bírósággal szemben)

A bevándorlásellenesek győzelmétől retteg a Soros-féle Avaaz

A „szélsőjobboldal” lehetséges győzelme miatt aggódik a közelgő EP-választásokon az Avaaz nevezetű online aktivistahálózat, mely mögött az ismert milliárdos, Soros György áll.

A világ legnagyobb, legkiterjedtebb online aktivistahálózata a legfrissebb körlevelében „vészhelyzetnek” minősítette a mostani fejleményeket, mondván, a „szélsőjobboldal” háborúba taszítaná a kontinenst, felrúgná a klímaegyezményeket és hazaküldené a migránsokat.

Nem engedhetjük, hogy ez megtörténjen – írják a körlevélben, melyben egyúttal egy olyan kampány lebonyolítását sürgetik, mely videók, tüntetések, reklámok és hirdetések útján képes lehet meggyőzni az embereket, hogy a „gyűlölet” megállítására szavazzanak.

A világszerte mintegy 47 millió aktivistával rendelkező hálózat 18 országban és hat kontinensen képviselteti magát. Beavatkoztak többek között a francia, az olasz és a német választásokba, Magyarországon pedig Orbán-ellenes kampányt indítottak a tavalyi választások alkalmával. (888: A bevándorlásellenesek győzelmétől retteg a Soros-féle Avaaz)

Lopakodva iszlamizálják Európát

A Migrációkutató Intézet legfrissebb tanulmánya az egyiptomi alapítású Muszlim Testvériség Európában történő gazdasági, politikai és ideológiai térnyerésével foglalkozik. A tanulmány kiindulási pontja az, hogy az iszlamizáció elsődleges erői kontinensünkön nem a nyíltan szélsőséges szervezetek, hanem a magukat mérsékeltként feltüntető iszlamista mozgalmak, amelyek közül a Muszlim Testvériség a legnagyobb és a legszervezettebb. A német titkosszolgálat tavalyi jelentése szerint a Testvériség nagyobb veszélyt jelent a demokráciára, mint az al-Kaida vagy az Iszlám Állam terrorszervezetei.

A Muszlim Testvériség több száz mecsetet és szövetséget működtet Franciaországban és Németországban, de az Európai Unió szinte minden tagállamában aktív. Taktikusan, „puha” (soft power) eszközökkel tör utat magának. Az iszlamofóbia elleni kampányra szakosodott szervezetek, például a franciaországi „Iszalmofóbia Ellenes Tanács” (CCIF) szintén a Muszlim Testvériség irányítása alatt áll.

Jóllehet a szervezet közismerten militáns és kirekesztő, Soros György Nyílt Társadalom Alapítványától 35 000 eurót kapott, de 2013-ban az Európai Bizottság is támogatta anyagilag működésüket. (Origo: Az egyiptomi eredetű Muszlim Testvériség lopakodva iszlamizálja Európát)

Csendes megbeszélés

Orbán Viktort fogadta az osztrák alkancellárt a Karmelita kolostorban – adta tudtunkra igazat mondva, de jókorát csúsztatva az igazságon a Magyar Távirati Iroda.

Merthogy, Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, történetesen azonos azzal a szélsőjobbos Szabadságpárti fővezérrel, akivel a múltheti Salvinivel folytatott megbeszélés után feltétlenül egyeztetnie kell a Miniszterelnök úrnak, mivel, ha a Fidesz kiebrudálja magát az EP Néppárti frakciójából, akkor jó politikai pávatánca során igyekeznie kell magának minél címzetesebb rangot kivívni, mint amit a Néppártban cincogó sokadhegedűsként elért.

Szóval, pávatáncosként eszébe nem jut az osztrák szélsőjobbos rasszista vezérrel egy húron pendülni, ő csupán  „Kuczkancellárúr” helyettesével folytatott hivatalos, baráti tárgyalásokat a két testvérország megbonthatatlan barátságával összefüggésben.

Éljen.

Lendvai Ildikó: Arról jutott eszembe… – 9.

Arról jutott eszembe, hogy a Fidesz frakcióvezetője épp a Sajtószabadság Világnapját tartotta a legalkalmasabbnak arra, hogy ellenségnek nevezze ki a független sajtót.

Tényleg eredeti ötlet, hogy az újságírók köszöntése helyett kipécézzen néhány szerinte nem elég baráti újságot, most éppen a HVG-t, a 444-et és az Indexet (nyugalom, a többiekre később kerül sor), és rájuk dörögjön: „Ma őket tekinthetjük politikai ellenfeleinknek”. Gondolom, a környezetében előszeretettel alkalmazza a „Fulladj meg a névnapodon!” régi népi átkát is. Alig vártam, mivel áll elő Anyák Napjára, (esetleg pár jó szó a János vitéz gonosz mostohájáról?), de sajnos ezúttal nélkülöznünk kellett magvas eszmefuttatását.

Na persze nincs egyedül. Kövér László a bírói függetlenséget garantáló törvény 150. évfordulóján oktatta ki az egybegyűlt bírákat arról, hol lakik az úristen. Még hogy a hatalomtól való függetlenség? Mi kéne még, toronyóra lánccal? A jogászoknak „el kell dönteniük, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők, vagy az államot támadók és rombolók oldalára.” Eddig ugyan azt hittem, hogy az államvédelmi hatóságok nem egészen azonosak a független bíróságokkal, de a házelnök részletesebb magyarázattal szolgált: kiderült, hogy ma az államot az emberi jogok mögé bújó liberális erők fenyegetik, ezek ellen kell tehát a bíráknak őt megvédeni.

Ezt jó, hogy elmondta, mert a jogászok hivatali ártalomként esetleg hajlamosak lennének bedőlni az emberi jogoknak. Különösen figyelniük kellett az útmutatásra azoknak, akik a most felálló közigazgatási bíróságok munkatársai lesznek. Hozzájuk eleve azok a perek kerülnek, ahol valakinek az állammal van vitája. Nem kapott engedélyt egy tüntetésre, választási visszaélést tapasztalt, kiszúrt vele az adóhivatal vagy valamelyik önkormányzat, kifogása van egy fakivágás, egy építési engedély vagy annak megtagadása ellen. Mostantól világos, hogy a bíróságtól nem várhat pártatlanságot, hiszen annak az államot kell védenie. Legalábbis az egyik legmagasabb közjogi méltóság szerint. Remélhetőleg értenek a szóból – ha eddig nem értettek volna – az Alkotmánybíróság tagjai is. Mármint azt, hogy coki. Az van neked, nem anyád. De nem is függetlenséged.

Nem is kell annyira elájulni semmiféle függetlenségtől, nem olyan fontos dolog az. Talán március 15-én is inkább állami Jellasics-emléktúrát kellene szervezni, bécsi futása tiszteletére. Egy Haynau-szobor avatása is szóba jöhet, legfeljebb éjszaka állítják fel, nálunk a szobrokat akkor szokás ide-oda mozgatni, mert a sok hőzöngő még képes megzavarni az ünnepélyes eseményt.

Nem is értem a Magyar Bírói Egyesületet, a szakma legnagyobb érdekvédelmi szervezetét, miért méltatlankodnak: „A Parlament épületébe ünnepelni jöttünk, de csalódnunk kellett… Semmilyen burkolt vagy nyílt befolyásolást, de az ilyen tartalmú gondolatokat sem fogadhatjuk el.” Miért, nem látták, máskor mi folyik a Parlamentben? Csalódik abban más is. Miért pont ők úsznák meg?!

A kifinomultan érzékeny dátumválasztás abban is megmutatkozik, hogy éppen az Ady-emlékévben, halálának 100. évfordulójára kapja meg Ady is a magáét. A Magyar Nemzetben Orbán János Dénes „csodálatosan művészi és lehangolóan ártalmas eszméiről” beszél. Ady azért ártalmas, mert „a Nyugat feltétlen és megkérdőjelezhetetlen imádata” a „Párizs versus magyar ugar” szembeállítás jellemzi. Muszáj megvédenem Adyt, hiszen ő még nem részesülhetett miniszterelnökünk eligazításában, miszerint a Nyugat döglődik, csak mi vagyunk helikopter, meg az a pár keleti diktátor, akiket látogatni szokott.

A másik Orbán, mármint az előbbiekben idézett költő ezt nem tekinti enyhítő körülménynek: visszamenőleg sem bocsátja meg, hogy „nyaljuk a Nyugat talpát”. A híres Ady-sorról, a „Szeretném, ha szeretnének”-ről is kimondja: ez „a legnagyobb emberi gyengeség”.

Ez nem akkora kunszt tőle, hiszen előtte ugyancsak az emlékévben e lapban Bayer Zsolt már bátran a világba kiáltotta: „Én nem szeretném, hogy ha szeretnének!” Ha nem, hát nem. Egy szavába kerül. Pedig már éppen minden erőmmel próbáltam megszeretni. Nem mondom, komoly munka. Pláne, hogy szerinte Ady „Trianon után talán bocsánatot kért volna Tiszától”. Mivel Kulturkampf Bayer meggyőződése szerint éppen azért kell, hogy fényes győzelmet arassanak az Ady-félék által sugallt „sivár kilátástalanság” ellen, nem csoda, hogy nem bírták ezzel kivárni legalább az emlékév végét. Az még majdnem nyolc hónap, nem folyhat addig szabadon a mételyezés! Pláne, hogy a jubileum kapcsán a szokásosnál többen vennék kézbe a maradandó károsodást okozó köteteket.

Az új ünneplési módszerek fantasztikus perspektívákat nyitnak meg előttünk. Nőnapon a virág helyett kaphatnánk ajándékba vak komondor-figurákat plüssből, esetleg kötényre nyomva, vagy műanyagból kulcstartóra. Augusztus 20-án országszerte megrendezhetnék a Nagy Nemzeti Koppány-fesztivált. De a közeljövő sem maradna megemlékezések nélkül. Az csak természetes, hogy a május 9-i Európa Napon, az Európai Unió születésnapján indulhatna az újabb Brüsszel-ellenes plakátkampány, már úgyis hiányzott. Május második hétvégéje a Vándormadarak Napja, tiszteleghetnénk fecskelövő- és gólyavadász versennyel. Május 17-e a Homofóbia Elleni Világnap, hát mikor esne legjobban egy kis kormányoldali buzizás, ha nem akkor?

Ugyanaznap van a Magas Vérnyomás Leküzdésének Napja is. Ezzel nem lesz gond, addigra a vérnyomásomat a sok szép ünneppel úgyis felviszik kétszázra.

Nyílt levél az Európai Néppárt elnökének – Újhelyi István

0

Orbán lépett, most Ön jön, Mr. Daul!

Másfél hónap is eltelt már azóta, hogy az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát a kereszténydemokrata pártcsaládban. Ez volt az a pillanat, amely végérvényesen megváltoztatott mindent: bebizonyosodott, hogy Orbán elszámolta magát az addig rutinosan végzett pávatáncával és most tényleg nemcsak elment a falig, de be is törte a fejét rajta. Kispadra tették és hiába minden kamu magyarázkodás: a Fidesz végleg kisodródott az európai fősodorból. Most abban bíznak, hogy az újonnan felálló Európai Parlamentben egy megcombosodott illiberális csoport élére ejtőernyőzhetnek és majd onnan zsarolhatják a rendszert. Erről szól az újfasiszta politikai popsztár Matteo Salvininek való udvarlás, vagy a magyar munkavállalók szociális juttatásait egyébként gond nélkül megnyirbáló osztrák szélsőjobboldali Heinz-Christian Strachével való barátkozás. Azzal, hogy a Fidesz ezeket a virtigli Európa-elleneseket tartja szövetségesének és mutatja fel új partnereiként, világos üzenetet küldtek a Néppárt felé is. Eljátsszák még május végéig ezt a kereszténydemokrata értékekről szóló színdarabot, de a polgári köpeny alatt már rég zubbonyt húztak.

Nem is értem, hogy mire vár még a Néppárt által felkért „bölcsek tanácsa”. A Herman Van Rompuy, valamint Wolfgang Schüssel és Gert Pöttering által alkotott testület – amelynek meg kell vizsgálnia a Fidesz felfüggesztéséhez vezető jogállami kritikákat – április elején már egyszer összeült, de nyilván a három hét múlva esedékes EP-választásig még elbábozzák valahogy a dolgot. Pedig egyszerű a képlet. És nemcsak azért, mert az Európai Parlament korábban néppárti többséggel fogadta el a magyarországi jogállamiság helyzetéről szóló, igencsak részletes és pontos jelentést, de maga Orbán tette a napokban még egyértelműbbé: ő bizony az Európa-ellenes szélsőségeket választja az Európa-párti kereszténydemokraták helyett.

A dolog ilyen egyszerű és a Néppárt vezetősége sem teheti meg, hogy támogatóit becsapva egyszerűen befogja az orrát még pár napig.

A mai napon hivatalos levelet küldtem Joseph Daulnak, az Európai Néppárt elnökének, aki bár korábban még Orbán mellett is kampányolt Budapesten, mostanra már arról beszél: a Fidesz elnöke súlyos és megbocsájthatatlan hibákat követett el. A levélben arra emlékeztettem Dault, hogy komoly problémának nevezte a félelemkeltéssel operáló populisták előrenyomulását Európában és világossá tette azt is, hogy a Salvini-féle politika nem kompatibilis a néppárti iránnyal. Arra kértem az EPP elnökét, hogy még a május 26-i választás előtt zárják le a vizsgálatukat és tegyék egyértelművé viszonyulásukat a Fideszhez. A magyar választóknak ugyanis joga van tudni a fülkében meghozott döntésük előtt, hogy melyik frakcióba küldik majd a fideszes képviselőket: az európai közösség oldalán álló Néppártba, vagy egy még bizonytalan, de egyértelműen Európa-ellenes populista roncsválogatottba. Elvárjuk, hogy a néppárti „bölcsek tanácsa” még a választás előtt eljöjjön Magyarországra! Mi készek vagyunk fogadni és tájékoztatni őket arról, hogy milyen dúlást végeztek Orbánék Magyarországon. Hozzanak hideg élelmet, mert hosszú lista lesz.

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszáznegyvenegyedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
Európai Parlamenti képviselő
2019. május 5.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK