Buy now-pay later (vásárolj most, fizess később) – de mi van akkor, ha valaki nem fizet?Olyan fiataloknak kínálják ezt a pénzügyi konstrukciót az Egyesült Államokban és Ausztráliában, akik nem juthatnak hitel kártyához. Az infláció pénzügyi csődöt jelenthet mind a cégeknek mind pedig a generáció hitelképteien tagjainak.
300%-al nőtt meg a Buy now pay later pénzügyi konstrukció ügyfeleinek a száma az Egyesült Államokban 2018 óta – írja a Bloomberg.
“A valóságban az történik, hogy az ügyfelek rövid idő alatt nagy adósságot halmozhatnak fel anélkül, hogy tudnának róla”
– mondja egy pénzügyi szakértő.
Elyse Hicks, aki a fogyasztók érdekeit képviseli el is magyarázza, hogy pontosan miről van szó: az ügyfél vásárol valamit, és két hétig erre nem számítanak fel kamatot. Utána viszont a kamatok környezettől függően pénzbüntetést rónak ki rá. Amíg nem volt ilyen magas infláció addig ez nem látszott végzetesnek, de most sok ügyfél adósságcsapdába kerül.
Egyelőre nincs pontos felmérés arról, hogy az ügyfelek megoszlása milyen, de a cégek elsősorban a fiatalokra hajtanak rá. Miután kiderült, hogy a Buy now pay later pénzügyi konstrukció jó üzlet mind többen vállalkoznak ilyesmire. Legutóbb az Apple jelentette be ilyen részlegének megalakulását.
Miért? Mert a Buy now pay later ügyfelek többet költenek mint a hitelkártya tulajdonosok, akik rendszeresen ellenőrizni tudják a kiadásaikat. A boltok is szeretik ezt a konstrukciót: a cégeknek 2-8%-ot fizetnek, többet mint a hitelkártyát kibocsátó pénzintézeteknek.
A pénzügyi szakértő szerint az ügyfelek abban az illúzióban ringathatják magukat, hogy sokkal több a pénzük mint amennyi valójában van. Ez rögtön kiderül amikor két hét után nem tudnak fizetni. A Credit Karma szerint az ügyfelek csaknem 40%-a kihagyott már legkevesebb egy fizetést. A legtöbb cég ilyenkor nem kamatot számol fel hanem pénzbüntetést, amely idő arányosan emelkedik.
A fiatal generáció különösen rossz fizető: minden második fiatal ügyfél volt már kénytelen pénzbüntetést fizetni. A felmérések tanúsága szerint sok ügyfél egész egyszerűen nem érti a Buy now pay later pénzügyi konstrukciót.
Egy ügyfél például úgy került adósságcsapdába, hogy a pandémia idején több repülőjegyet vásárolt Buy now pay later konstrukcióban. Miután az állását elveszítette így önhibáján kívül nem tudott fizetni, a pénzügyi felszólítások csak egyre másra gyülekeztek. A Bloombergnek elmondta, hogy amióta kihagyta az első fizetést azonnal megindult a lejtmenet az adósságcsapda felé.
A legtöbb ilyen cég azért népszerű, mert úgy nyújt rövidtávú vásárlási hitelt, hogy nem kérdez semmit. Akkor sincs baj, ha az ügyfél az egyik cégnél fizetésképtelen lesz, mert akkor átmegy egy másikhoz, és újrakezdődik minden.
Ezek a cégek – nem úgy mint a bankok – nem kötelesek jelenteni senkinek, és egymás között sem cserélnek információkat.
A fogyasztóvédelmi szervezetek ezért szabályozást követelnek azzal érvelve, hogy a Buy now pay later pénzügyi konstrukció ugyanúgy működik mint a hitelkártya rendszer, amelynek szigorú előírásoknak kell megfelelnie – írja a Bloomberg.
A DK vezetője egy indulatos Facebook bejegyzésben arra szólította fel a fiatalokat, hogy ne törődjenek bele a felsőoktatás szétverésébe.
Gyurcsány Ferenc ezt írja posztjában:
„Na akkor vessetek számot önmagatokkal! Bezárás előtt van a CEU. AZ ELTE több szakán lényegében nem tudnak tanítani, akkora a baj. A Közgáz most lesz alapítványi egyetem, egy év múlva csak az tanulhat, akinek sok pénze van.
Döntsétek el, kik vagytok!
Besimuló, mindent eltűrő huszonévesek, vagy értelmiségi pályára készülő hazafiak, európaiak. Bárhogyan dönthettek. De a mostani döntésetek sok tekintetben az életetekről szól. Kik lesztek?
Fizetett, akár alázott kiszolgálók, vagy önálló emberek? Kiálltok magatokért, vagy bármit megcsinálhatnak veletek?
Döntsetek!„
Írása végén lényegében arra hívja fel a figyelmet, hogy aki nem lázad, az a mai rendszerben belekényszerül a szolga szerepébe:
„Ha csak egyszer is uralkodhatnak felettetek, akkor majd ezerszer meg fogják tenni ezt egész életetekben. És kik lesztek akkor a következő 60 évben? Fizetett senkik?
Legalábbis ezt állítja Ujhelyi István szocialista EP képviselő, aki nyílt levélben foglalkozott a jeles dátummal: „egyetlen szavuk sincs, amikor több mint félmillió magyar fiatal elvándorol az országból és válluk sem rendül, amikor az állami hivatalok is megerősítik: további negyedmillió készül távozni”.
Ujhelyi levelében emlékeztet arra, hogy az ENSZ közgyűlésének döntése értelmében 1999 óta ezen a napon ünnepeljük a fiatalok nemzetközi világnapját. Szerinte az egykoron „Fiatal Demokraták Szövetségeként” megalakult – akkor még radikálisan liberális – jelenlegi kormánypártnak és csatolt kirakatszervezeteinek azonban csak szégyenkeznivalója van ezen a napon. Nem, hogy megoldásuk, egyetlen szavuk sincs, amikor több mint félmillió magyar fiatal elvándorol az országból és válluk sem rendül, amikor az állami hivatalok is megerősítik: további negyedmillió készül távozni. Rezzenéstelenül tűrik, ahogy a fiatal vállalkozások nem tehetség, hanem párttagkönyv, vagy rokoni-haveri kapcsolat mentén nyerhetnek csak megbízásokat. Gerincroppanás nélkül elnézik, ahogy a fiatal generációk segítésére létrehozott Új Nemzedék Központok kapcsán visszás módon felhasznált uniós pénzekről, megtagadott adatszolgáltatásról, rejtélyes viharok során megsemmisült könyvelésről szólnak a hírek.
A szocialista EP képviselő hivatkozik a National Democratic Institute legfrissebb felmérésére, amely szerint a magyar fiatalok többsége elégedetlen a magyarországi helyzettel és a demokratikus kereteket sutba dobó kormányzás helyett olyan vezetést akar, ahol a döntéseket megfontolt jogalkotás és konzultáció előzi meg. Fontos, hogy többségük számára az európai identitás meghatározó, szemben a kormányzati propaganda által sulykolt szlogenekkel. Meg kell mutatni, be kell tehát bizonyítani ennek a generációnak, hogy nem egy felcsúti dinasztia úri birtokán nőnek fel, hanem egy európai, felvilágosodott, kritikus és szolidáris közösségben. A baloldali, szociáldemokrata erőknek ebben a munkában, a fiatal generációk megszólításában sok lemaradása és hiánya van, de előny a hátrányban, hogy a tisztesség, a korrektség, az igazság és az elszántság a mi oldalunkon van – állapítja meg Ujhelyi István.
Óvatos becslések szerint ma már a félmilliót is meghaladja azoknak a magyaroknak a száma, akik külföldön telepedtek le az utóbbi években. Külön aggasztó, hogy a – szerencsés esetben csak ideiglenesen – kivándorlók hatvan százaléka fiatal, a 18-39 éves korosztályból kerül ki. Vannak visszavándorlók, de mint az Orbán-kormány Gyere haza fiatal! Programjának kudarca is mutatja, nehéz a már kint élőket visszacsábítani. Egy uniós kutatás az okokat, motivációkat keresi, az idővel talán majd segíthet.
Ma már szinte nincs olyan magyar család, amelyet ne érintene a kivándorlás. Habár minden migrációs lépés mögött egy-egy – vagy akár több, de mindenképpen – konkrét ok húzódik, mindenki saját szájíze – értsd ez alatt világ- és politikai nézete, hite, neveltetése, stb. –alapján magyarázza családtagjának ideiglenes vagy végleges távozását az országból, abban mindannyian egyetértünk, hogy ez nem jó. Nem jó sem az országnak, sem a gazdaságnak, s legfőképpen nekünk az ittmaradóknak, s persze maguknak az érintetteknek sem – hiszen akár még „be is jöhet” a kivándoroltaknak a külföldi letelepedés, kevés kivételtől eltekintve nekik is jobb lenne idehaza, családi, baráti, hazai körben boldogulni, békében és nyugalomban. De ez napjainkban sokszázezer magyarnak nem adatik meg.
Pedig az országnak is létérdeke, hogy a kivándorlás folyamata megálljon, s a magyar migránsoknak legalább egy része visszataláljon Magyarországra.
Ehhez azonban ismerni kell a kivándorló magyarok motivációját is. S pontosan ezt célozza egy olyan uniós projekt, amelynek nem csak egyik résztvevője, de vezető partnere a Központi Statisztikai Hivatal. Az idén indult és 2019-ben záruló, Youmig néven futó kutatás a 15-34 éves korosztály vándorlásának okaira, migrációs, családalapítási és munkavállalási trendjeire igyekszik válaszokat találni. A 850 millió eurós uniós projekt vezetését a KSH pályázaton nyerte el, a kutatásban nyolc Duna-menti ország – Németország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Bulgária, Szerbia és Magyarország – 16 intézménye vesz részt.
Azok a fránya adatok
A kivándorlás mértékének erősödése 2008-ban kezdődött, jelentősebb megerősödése 2010-től mutatható ki – látható fekete-fehéren az adatokból, amelyek több forrásból is származhatnak, s ezért a számok is némileg eltérhetnek – s el is térnek – egymástól, de a trendek és a nagyságrendek egyformák. Az elvándorlás mértékének nyomon követésére alapvetően a hazai regiszterek és a külföldi, úgynevezett tükörstatisztikák szolgálnak – olvasható egy KSH kiadványban. A magyar állampolgárok elvándorlásának mérése leginkább az egészségbiztosítás nyilvántartásaira, a más országokban készült bevándorlási statisztikákra és egyéb, például az Európai Unió tagállamainak munkaerő-felméréseire támaszkodik.
Az Eurostat adatai alapján az adott év január 1-jén európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma 2000 és 2015 között folyamatosan, 74 ezer főről 370 ezerre nőtt. A 2012 és 2014 között zajlott SEEMIG kutatás arra jutott, hogy 2013 elején 350 ezer fő volt azoknak a kivándorolt magyaroknak a száma, akik 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A SEEMIG projekt további fontos eleme volt a kivándorló magyar állampolgárok a három fő célország – Németország, Nagy-Britannia és Ausztria – szerinti összetételének vizsgálata. A Nagy-Britanniába települők például különösen fiatalok: az adatfelvételkor átlagéletkoruk 33 év volt, kiköltözésük idején pedig mindössze 29 évesek voltak.
Napjainkban óvatos becslések szerint is már több mint félmillió magyar dolgozik és él külföldön, ami mérhetetlenül nagy problémát okoz idehaza, beleértve a társadalom elöregedését, a foglalkoztatási anomáliákat vagy éppen akár – s ez éppen ennyire fontos – a lakosság lelki tényezőjét.
A kivándorlás leginkább a 15-34 éves korosztályt érinti: ez az korosztály, amely a teljes népességnek a 24,4 százalékát adják, miközben a kivándorlók körében 60 százalékos az arányuk.
Ezt amúgy az egészségbiztosítási rendszer nyilvántartásának feldolgozott adatai alapján lehet megállapítani.
Külön aggasztó, hogy nem csak közvéleménykutatások mutatják ki a fiatalok körében elképesztő teret nyert migrációs hajlandóságot, kutatások is erre a következtetésre jutnak.
Az előbbire példa a Magyar Nemzet által a tavasszal ismertetett kutatás, amelyet a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének (NKI) tudományos főmunkatársa, Gödri Irén jegyzett, aki az 1500 fős reprezentatív felmérés eredményei alapján a többi között arra jutott, hogy
a 18–40-es korosztályból 680 ezren, minden harmadik ember gondolkodott már azon, hogy más országban folytassa az életét.
Az utóbbira pedig a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 tanulmány lehet példa, amelynek az adataiból az derül ki, hogy minden harmadik (33 százalék) 15–29 éves fiatal tervezi, hogy külföldön tanul vagy munkát vállal. 2012-ben a fiatalok 33 százaléka tervezett munkát vállalni külföldön, ez az arány 2016-ban 31 százalékra csökkent, a külföldi tanulást tervezők aránya pedig 2012-ben 7 százalékról 2016-ra 8 százalékra változott.
A YOUMIG projekt
A több évig tartó, az idén januárban indult uniós kutatás keretében már közzétettek alapindormációkat, például azokat, amelyek Magyarország és azon belül külön Szeged fiataljainak a kivándorlási folamatát mutatják.
Igz, nem magyar jelenség ez – bár nálunk már szinte ipari méreteket ölt –, az egész Duna menti régióban a fiatalok vándorlási folyamatai az elmúlt években egyre inkább erősödnek. Nem véletlen, hogy a 850 millió forintos összköltségű, az Európai Unió által finanszírozott projektben (YOUMIG – Improving Institutional Capacities And Fostering Cooperation To Tackle The Impacts Of Transnational Youth Migration) – amelynek vezető partnere a KSH –szakmai partnerként részt vesz a Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala; Bulgária Statisztikai Hivatala; az Informatikai és Statisztikai Hivatal (INFOSTAT), Szlovákia; a Bécsi Egyetem (UNIVIE), Ausztria; a Délkelet-Európa Kutatóintézet (IOS), Németország; a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Románia; a Társadalomtudományi Kutatóintézet, Szerbia, valamint a Szlovén Gazdaságkutató Intézet. A szakmai partnereken felül a YOUMIG-hoz a Népességkutató Szövetségi Intézet, Németország és Ausztria Statisztikai Hivatala, valamint a fejlesztések fő „terepéül” szolgáló önkormányzati szintről hét ország hét partnerönkormányzata társult. Magyarországon Szeged Megyei Jogú Város önkormányzata látja el a partnerségből adódó feladatokat.
Ezt hangsúlyozta az Európai Központi Bank elnöke, amikor diákokkal találkozott Dublinban. Mario Draghi kiemelte, hogy majdnem minden ötödik fiatalember munkanélküli az Európai Unióban, és ez rossz hatással van a társadalmi kohézióra és a gazdaság megújulására.
Különösen kedvezőtlen a helyzet a dél-európai országokban. Az Európai Unióban általában kétszer magasabb a munkanélküliség a fiatalok között, mint az idősebb generációk esetében.
Hiába csökken a fiatalok munkanélkülisége, nem elég gyorsan.
Spanyolországban és Görögországban a 24 év alatti fiatalok 40 százaléka van munka nélkül. Olaszországban is jóval 30 százalék felett van ez az arány – mutatott rá az Európai Központi Bank elnöke, aki ezúttal nem a pénzügyekről, hanem azok társadalmi hatásáról beszélt Dublinban.
A ThyssenKrupp német acél- és gépipari társaság fiatal dolgozója tüntet a tervezett elbocsátások Bochumban, szeptember 22-én. A ThyssenKrupp bejelentette, hogy összevonja európai acélipari tevékenységét az indiai Tata Steellel. Az új cég székhelyét Hollandiába helyeznék át, ami a 27 ezer embert foglalkoztató ThyssenKrupp kétezer, gyártósoron dolgozó munkatársának elbocsátásával járna, és ugyanennyi alkalmazottal csökkentenék a menedzsmentet is. (MTI/EPA/Friedemann Vogel)
„A fiatalokat kell támogatni és nem a régi elavult szakmákat védelmezni”- mondta Mario Draghi arról, hogy hogyan lehetne csökkenteni a fiatalok munkanélküliségét. Szerinte az Európai Uniónak többet kellene tennie az oktatás fejlesztése érdekében is. Főként az átképzésre kellene koncentrálni, hogy a megszűnő munkahelyekről kikerülő emberek könnyebben találjanak munkát olyan helyeken, ahol korszerű termékeket állítanak elő.
A fiatalokat buzdítani kell az önálló vállalkozásra is.
Ha ezek sikeresek, akkor új embereket vesznek fel, akik többnyire maguk is fiatalok. Ha viszont a fiatal nemzedék túlságosan sokáig várakozik a munkára, akkor az újítási kedv csökkenésére lehet számítani a cégeknél, amelyek így veszíthetnek a versenyképességükből. A dinamikus cégeknek tehát érdekük a fiatalok alkalmazása, mert azok az újításokkal sokat segíthetnek a versenyképesség erősítésében a globális piacon.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
