Címke: ferihegyi repülőtér

Megvalósulhat a Budapest feletti tényleges éjszakai repülési tilalom, kivételekkel. Az ezt megszegő társaságok ezer euró büntetést fizethetnek. A kormány megpróbálja kizeccölni a reptér-üzemeltetőt.

„Gyakorlatilag nullára” csökkentenék a főváros feletti éjszakai repülőforgalmat éjfél és reggel öt óra között – ezzel kommentálta a közeljövőben hatályba lépő intézkedéseket Tarlós István főpolgármester, balján Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel. Elvileg eddig is így volt, azzal, hogy hat le- és felszállást lehetett tervezni, de a valóság rendre felülírta ezt. Ahogyan eddig, úgy a jövőben se számít tiltott forgalomnak a külső ok miatti késés vagy egyéb elháríthatatlan helyzet.

Jön a bírság lehetősége

Az új szabályok értelmében duplájára emelik a le-felszálláskor megengedett hátszél erősségét, ellenkező esetben másik kifutóra irányítják a gépeket, továbbá a tilalmat megszegő légitársaságok ezer euróig terjedő zajvédelmi bírságot fizethetnek. Mindezek mellett 13-ra növelik a zajmérési helyek számát.

Tarlós elmondta, hogy a ferihegyi repülőtértől északnyugati irányba lévő sűrűn lakott rész zajterhelése gyakorlatilag megszűnik, és a délkeleti irányba szállhatnak majd le és fel az 1-es kifutóról a repülőgépek. Azt nem mondta el, hogy ezzel

az agglomeráció felett változatlanul megmaradhat a repülőforgalom,

ha a leszálláskor alkalmazandó hátszél iránya megköveteli ezt az útvonalat. Az ilyen helyzetre ugyanis nem vonatkozik a tilalom.

A hátszélre és a bírságra vonatkozó szabályok várhatóan szeptemberben lépnek hatályba.

Legjobb, ha eladják?

A kormány folytatja hadjáratát a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport jelenlegi külföldi tulajdonosával szemben. Tegnap Gulyás Gergely kancelláriaminiszter jelentette ki, hogy 2020. január 1-jével, ha kell, rendeleti úton tiltják be a fapados terminálrész használatát, ha nem történik változás, de az üzemeltető július 8-án nekilátott egy normális épületrész építésének.

Azt is belengette, hogy bár az államnak csak szabályozási-befolyásolási jogai vannak, de

a kormány rendelkezik megfelelő eszközökkel és ezekkel él is.

A kormány azt is egyértelművé tette a tulajdonosnál, hogy legjobb, ha eladja a repülőteret, ha nem képes kezelni a problémákat – tette hozzá.

Ugyanebben a hangnemben beszélt ma Palkovics. Mint fogalmazott, „a magyar emberek” és a kormány érdeke, hogy Budapestnek ugyanolyan színvonalú repülőtere legyen, mint Prágának, Bécsnek vagy Varsónak, mert ebben a pillanatban ez nem így van. Működőképes repülőteret szeretnének vagy a jelenlegi tulajdonosi konstrukcióban, alkalmas emberekkel, vagy ha ez nem megy, akkor másik tulajdonossal. A kormány lehetőségei kötöttek, mert „egy konzervatív kormány nem tehet semmit egy másik cég tulajdonával szemben”.
Ezekről már tárgyalnak a tulajdonossal, ha az egyeztetés nem lesz eredményes, akkor

„meg is kérik, adja el a repülőteret másnak”

– mondta Palkovics.

Össztűz már jó ideje

Az előzmények sorában pár hónapja Fürjes Balázs budapesti fejlesztési államtitkár vezetésével 77 pontból álló követeléslistát állítottak össze a Budapest Airportnak, és – ahogyan Gulyás jellemezte – „a lehető legnyersebb formában egyértelművé tették”, hogy az üzemeltető komoly szankciókra számíthat, ha gondatlan saját tulajdonával.

A kritikák jellemzően a Malév 2012-es csődje után sebtiben felhúzott fapados-terminálon tapasztalható áldatlan állapotok miatt érik az üzemeltetőt, a meglehetősen durva hangnem és a tulajdon eladásának erőteljes „ösztönzése” mögött azonban hírek szerint inkább más áll. Az, hogy más stratégiai cégek, sőt, ágazatok után

a reptér is kerüljön vissza „nemzeti kézbe”.

Ez azért különös, mert a Budapest Airportot 2005-ben csak részlegesen privatizálta az akkori kormány: a részvények 75 százalékát mínusz egy részvényt. A maradékot pedig már Orbánék adták el az akkori tulajdonosi konzorciumnak.

Az első kísérlet sokba került

Orbán-kormány másodjára megy neki a reptér-üzemeltetőnek. Első regnálásának végén, 2002 elején a kormány „kiszervezte” a mostanihoz hasonlóan kanadai érdekeltségű cég alól Ferihegyet. Akkor csak az üzemeltetés jogát kapta meg több évtizedre a kanadaiak és az állami tulajdonú Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság alkotta vegyesvállalat. Az első Orbán-kormány aztán a jelenlegi – akkor alapított – Budapest Airport Zrt.-t bízta meg az üzemeltetéssel.

A hoppon maradt kanadai cég perre vitte az ügyet, és nyert. Ennek alapján 2005-ben a Gyurcsány-kormánynak kellett 74 millió dollár kártérítést plusz a perköltséget kifizetnie.

Ez akkor mintegy 18 milliárd forintra rúgott.

A reptéri vezetés mindenesetre megpróbál baráti gesztusokat tenni. Éppen egy hónapja egyik napról a másikra leváltották a vezérkar két tagját. A kommunikációs igazgató – a veterán Hardy Mihály – helyére egy Fidesz-közeli személyt állítottak.