Kemény szavakkal ítélte el Kurz osztrák kancellár döntését Erdogan török elnök, aki a választási kampány kellős közepén mondott dörgedelmes beszédet Ausztria ellen. Sebastian Kurz bezárásra ítélt egy mecsetet, melyet külföldről pénzeltek és amely iszlamista nézeteket terjesztett.
Az osztrák kancellár hangsúlyozta: Ausztriában nincsen helye párhuzamos társadalmaknak! Az országban jelenleg 360 ezer török él, közülük 117 ezer a török állampolgár. Sok más muzulmán is él Ausztriában, ahol egyre több az olyan mecset, melyet külföldiek finanszíroznak és amelyekben külföldi prédikátorok terjesztenek olykor iszlamista nézeteket.
Németországban, ahol nagyszámú török él, Merkel kancellár úgy foglalt állást, hogy az iszlám része a német társadalomnak. Bajorországban viszont, ahol a CSU kormányoz, az állami intézményekre kitették a keresztet, hogy hangsúlyozzák az évezredes tradíciókat. A vallás felhasználás politikai célokra – ez Erdogan elnök stratégiája. Ezzel szerezte meg egyedülállóan erős pozícióját Törökországban, ahol brutálisan leszámolt ellenfeleivel. A kereszt és a félhold ellentéte a régmúlt időket idézi amikor a szultán csapatai ostromolták Bécs városát /1683/. Akkor a szultán csapatai hatalmas vereséget szenvedtek, és ezt követően keresztes háború indult Magyarország felszabadítására /1686/. Erdogan nem véletlenül idézi a történelmi időket hiszen a Balkánon is nyomul előre: Bosznia-Hercegovinában is tartott választási nagygyűlést, de növelni igyekszik a befolyását Szerbiában és Montenegróban is.
Az Európában élő törökök jelentős számban támogatják Erdogan politikáját, mert másodrendű polgárnak érzik magukat új hazájukban. Az Európai Unió elutasítja Erdogan politikáját és brutális módszereit. A török elnök viszont azzal érvel: ő a mérsékelt iszlám híve! Azokban a mecsetekben, melyeket ő pénzel, nem hirdetnek dzsihádot. Vagyis ily módon az EU tagállamai megóvhatják saját muzulmán fiatalságukat attól, hogy szélsőséges – elsősorban arab – prédikátorok terroristákat csináljanak belőlük. Sem a német sem az osztrák kancellár nincs könnyű helyzetben hiszen a muzulmán lakosság egyre nő és mindenképp szeretnék megóvni attól, hogy a fiatalok dzsihád harcosok legyenek. Erdogan politikai iszlámja kétélű fegyver. A kereszt és a félhold háborújának vizionálása aligha győzi meg az európaiakat arról, hogy érdemes együttműködni Törökország elnökével, aki egyre inkább a szultánok örökösének képzeli magát…
