Kezdőlap Címkék Fehér ház

Címke: fehér ház

Trump külügyminisztere korábban élesen bírálta Orbán rendszerét

0

Marco Rubio szenátort nevezte ki külügyminiszternek Donald Trump – sokakat meglepve ezzel. A leendő külügyminiszter 2019-ben még keményen bírálta Orbán Viktor kormányát – néhány más szenátorhoz hasonlóan.

A levelet akkor küldték el Trump elnöknek amikor kiderült, hogy hosszú idő után Orbán Viktor bejuthat a Fehér Házba:

”Amerika büszkén támogatta a magyar szabadságharcosokat 1956-ban, az egész világot inspirálta amikor harminc évvel ezelőtt a magyarok lebontották a kerítést kelet és nyugat között. Reméljük, hogy Magyarország visszatér ezekhez a demokratikus gyökerekhez. Szolidárisak vagyunk a magyar néppel, és reméljük, hogy ön is kiáll a demokratikus értékek mellett, amelyek alátámasztják kapcsolatainkat Közép és Kelet Európával a hidegháború vége óta.”

A 2019-es levelet republikánus és demokrata szenátorok egyaránt aláírták. Akkor Orbán nem is ért el túlságosan sokat, de azóta eltelt öt év, és a győzelem éjszakáján Trump már a magyar miniszterelnökkel is beszélt a brit, a francia, az olasz és az ukrán vezetőn kívül.

Ma már Marco Rubio aligha emlékszik erre a levélre, de Moszkva és Peking ellenes álláspontja valószínűleg  változott. Márpedig ez az igazi probléma az USA és Orbán Viktor Magyarországa között. Trump tanácsadóin keresztül ezt már meg is üzente Orbán Viktornak, aki ennek ellenére vígan parolázott Putyinnal Moszkvában és Hszi Csin-pinggel Pekingben. Mindez persze lehet szereposztás is hiszen sem

Trump sem Orbán nem ragaszkodik túlságosan semmiféle elvhez sem. A hatalomhoz annál inkább.

Orbán arra játszik, hogy hamarosan lesz Trump – Putyin paktum, és abban neki is jut valamiféle szerep.

Mi a közös Trumpban, Putyinban és Orbánban?

A szembenállás az Európai Unióval. Trump elnöksége idején aktívan támogatta a brexitet, hogy ily módon gyengítse az Európai Uniót. Fűt fát ígért a briteknek, akik aztán nem kaptak semmit sem az USA-tól.

Putyin elszántan támogatja Brüsszel ellenfeleit, a Patrióták frakciója az Európai Parlametben az ő támogatóiból áll. Orbán eddig Moszkva és Peking trójai falova volt az Európai Unióban, most ehhez hozzájön Trump is. De hogy lesz ebből pénz? Orbán Viktor folyamatos pénzzavarban van azóta, hogy Brüsszel befagyasztotta az eurómilliárdok jórészét. A magyar gazdaság gyengén teljesít, a kínaiak közölték: csak üzleti alapon adnak hitelt. Orbánnak legkevesebb 2500 milliárd forintra lesz szüksége ahhoz, hogy behúzza a 2026-os választást. Orbán Trumpban bízik, de az üzletemberből lett elnök nem arról híres, hogy dollár milliárdokkal támogatná híveit. Más oldalról Trumpnak sem érdeke, hogy Orbán Viktor elhasaljon a választásokon 2026-ban hiszen abban az évben választások lesznek az USA-ban is: megújul a kongresszus.

Rákényszerítheti-e Trump az Európai Uniót arra, hogy oldja fel a befagyasztott euró milliárdokat? Ez Orbán Viktor álma. A keménynek ígérkező USA – EU kereskedelmi tárgyalásokon ez is lehet egy tétel, amely Trumpnak nem kerül semmibe, és megmentheti Orbán düledező politikai rendszerét. A probléma az minden politikai elit számára, hogy eredményt kellene produkálnia a népszerűség megtartására illetve megszerzésére. Az elmúlt évben mindenütt a proteszt szavazat győzött vagy jelentősen előretörtek a proteszt pártok. Mindenki a bírálatban erős, de arra a kérdésre nemigen találják a választ: mi a teendő?!…

Netanjahu Trumpot az izraeli válaszcsapás időzítésével akarja segíteni

0

Irán minden korábbinál nagyobb rakéta csapást mért Izraelre, de a védelmi rendszer az USA aktív közreműködésével ezt elhárította. Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal válaszcsapást ígért, de a CIA szerint ennek időpontját az amerikai választások hajrájához akarja igazítani, hogy a maximális támogatást nyújtsa Trumpnak.

Biden elnök és Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje nagyon is tisztában van a választási kockázattal: olyan szoros a verseny, hogy a közel-keleti fejlemények is számíthatnak a szavazatok számlálásakor. Volt már ilyen: 1980-ban Teheránban az iszlamista forradalmi gárda elfoglalta az USA nagykövetséget, és ott túszokat ejtett, akiket Carter elnök nem tudott kiszabadítani. A demokraták részben emiatt veszítették el a választást, melyet a republikánus Reagan nyert meg. Most Netanjahu hasonló akciót tervez. Az izraeli kormányfő kitűnően ismeri az amerikai politikai életet, remek kapcsolatai vannak republikánus oldalon. Orbán Viktor is Netanjahu közvetítésével jutott be először Trump elnökhöz még 2019-ben.

Világháborús kockázat

A demokraták le akarják állítani Netanjahu miniszterelnököt, aki egy éve háborúzik, és tovább akarja folytatni a kampányt egészen addig amíg – az Egyesült Államokkal együtt – szét nem zúzza Irán nukleáris iparát, amely valószínűleg már képes atombomba előállítására is. A demokrata Obama elnök – Nagy Britanniával, Franciaországgal, Németországgal, Oroszországgal és Kínával együtt megállapodott Iránnal abban, hogy az iszlamista rendszer nem fejleszt ki atombombát, és cserében a világ leállítja a szankciókat. Ezt az atomalkut Trump elnök – Netanjahu biztatására – felrúgta. Az izraeli kormányfő arra szerette volna rávenni Trumpot  hogy együtt támadják meg Iránt, de erről az USA elnökét akkor a katonák lebeszélték mondván: túlságosan nagy a világháborús kockázat és túl kevés az esély a sikerre.

Most Trump arra buzdítja Netanjahut, hogy csapjon oda:

“semmisítse meg Irán nukleáris programját.”

Biden arra kérte Netanjahut, hogy

“az Irán elleni válaszcsapás legyen arányos, és kerülje a nukleáris és olaj létesítményeket.”

Miért jelentene világháborús kockázatot Irán nukleáris iparának megsemmisítése? Mert Irán mögött jelenleg ott áll Oroszország, amely iráni drónokat használ egyre növekvő mértékben az ukrajnai frontokon, és cserébe nukleáris és rakéta technológiát ad az iszlamista rendszernek.

Trump ezért is akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Trump leírta Európát, számára a Közel és a Távol Kelet sokkal fontosabb. Három konfliktus viszont az USA-nak is túlságosan sok.

Biden viszont nem véletlenül találkozik Berlinben Nagy Britannia, Franciaország és Németország vezetőivel: tisztázni akarja Ukrajna támogatását és a közel-keleti rendezést. Az USA megfenyegette Izraelt: amennyiben nem javít az áldatlan állapotokon a gázai övezetben, akkor csökkentik a fegyverszállítást a zsidó államnak. Jellemző a választási küzdelemre, hogy a fenyegető levelet nem Biden elnök vagy Kamala Harris alelnök írta alá hanem a hadügy és a külügyminiszter. Kamala Harris ugyanis arról  akarja meggyőzni a választókat, hogy Trump a háború embere, aki világháborús kockázatot is felvállalna, ha újra bejutna a Fehér Házba.

Trump: “Jó kapcsolatot akarok Kínával”

0

Az ex elnök, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba, a Fox Newsnak nyilatkozott. Ezúttal Kínabarát húrokat pengetett: ”én jó kapcsolatot szeretnék Kínával. Remélem, hogy Hszi elnök úr figyel. Úgy gondolom, hogy jó kapcsolatunk lesz Kínával“ – jelentette ki mosolyogva Donald Trump.

A kínaiak nagyon is figyelnek, de sok jót nem várnak tőle, mert ők nem Trump száját figyelik hanem a tanácsadóinak program tervezeteit vizsgálják, és a végeredmény kiábrándító: Lightizer, Trump külkereskedelmi tanácsadója fel akarja forgatni az egész világkereskedelmet, hogy megnehezítse Kína dolgát. Pekingben valóságos Trump sokkra készülnek, de azt is tudják: nem eszik olyan forrón a kását…

Pekingben járt nemrég Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, és nem sokkal korábban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Mindketten valamiféle modus vivendit kerestek a világ két legnagyobb hatalma között. Trump viszont az America First gondolat jegyében mindenkinek diktálni akar. Az ideológiák ideje elmúlt – figyelmeztette Trumpot és talán önmagát is  nem más mint Orbán Viktor Tusnádfürdőn.

Trump: Orbán Viktor erős vezető

10 millió dollárért vásárolta meg Orbán Viktor Trump barátságát. Ezért cserébe most ezt a rövid nyilatkozatot kapta:

”Orbán Viktor erős. Erősnek tartják. Erős országot vezet.”

Ez egy nehézsúlyú gengszter vállveregetése egy pehelysúlyú sorstársnak, aki jelen pillanatban egyáltalán nem erős és egyáltalán nem erős országot vezet. Orbánnak elfogyott a pénze elsősorban amiatt, hogy az Európai Unió nem utalja át az eurómilliárdokat, melyek nélkül nem tudja finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét. Orbán Viktor annyira elrontotta a viszonyát az uniós tagállamok vezetőivel és Brüsszellel, hogy nem is reménykedhet abban: a közeli jövőben megérkeznek a milliárdok. A 2026-os választások viszont közelegnek, és Orbánnak több milliárd euróra lesz szüksége a választópolgárok megvásárlására. Senki nem ad neki ennyi pénzt. A magyar miniszterelnök mégiscsak Trump győzelméért imádkozik, mert attól tart – valószínűleg joggal – hogyha a demokraták győznek, akkor Washington lépéseket tesz Orbán Viktor eltávolítására. Precedens van bőven mindjárt a szomszédos Ausztriában: hova tűnt Jörg Haider a Szabadságpárt egykori vezére ? Miért lett egyik utóda az Ibiza gate áldozata? Hol van Sebastian Kurz, az osztrák politika csodagyereke, aki lepaktált a szélsőjobboldali Szabadságpárttal? Van persze kínosabb párhuzam is a szomszédból: Nicolae Ceausescu egy amerikai-szovjet alku után találta magát a kivégző osztag előtt egy laktanyában Tirgoviste városában 1989 karácsonyán.

A demokrata adminisztráció amnesztia alkut kínált Maduro venezuelai elnöknek: minden lopott holmijával együtt büntetlenül távozhat, ha csendben átadja a hatalmat. Nicolas Maduro elnök egyelőre nemet mondott. Orbán Viktor még nem gondolkodik a kiútról pedig ideje lenne hiszen a nemzeti együttműködés rendszere pénz híján a csődhöz közeleg. Orbán bízik a szerencsecsillagában, Napóleon  császár is így volt ezzel Waterloo előtt amikor még csak 46 éves volt.

A Fehér Ház amnesztiát ígér Orbán venezuelai barátjának

0

Nicolas Maduro elnök minden megszerzett vagyonával együtt békében távozhat Venezuelából, ha elismeri választási vereségét, és békésen átadja a hatalmat az ellenzéknek.

A washingtoni Fehér Ház a venezuelai választások után közölte:

“bizonyítékaink vannak arra, hogy Edmundo Gonzalez Urrutia kapta a legtöbb szavazatot a választásokon. Ez egyértelmű az Egyesült Államok számára.”

Nicolas Maduro elnök győztesnek hirdette ki magát, a hadsereg és a rendőrség mögötte áll. A Wall Street Journal értesülései szerint Nicolas Maduro elnök, aki 11 éve van hatalmon Venezuelában, ajánlatot kapott Washingtonból: teljes vagyonával szabadon távozhat, ha békésen átadja a hatalmat az ellenzéknek.

Az amerikai lap szerint a Maduro kormányzat több más vezetője is kapott hasonló ajánlatot. Maduro egyelőre visszautasítja az USA ajánlatát. Maduro elnöki mandátuma csak jövő januárban járna le, de Washington azt szeretné, ha még a novemberi amerikai választás előtt távozna a hatalomból a baloldali populista rendszer vezetője, aki jó kapcsolatokat ápol Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Így nem csoda, ha a magyar diplomácia megpróbálta megakadályozni, hogy az Európai Unió csatlakozzon az USA álláspontjához, és elítélje Maduro rendszerét. Venezuelának van a világon a legnagyobb olajkészlete, ezt azonban nem tudja kiaknázni, mert az amerikai szankciók miatt nincsenek meg ehhez a megfelelő berendezései. Trump egykori külügyminisztere, Pompeo, azt tanácsolja az ex elnöknek, aki vissza akar jutni a Fehér Házba, hogy az USA vegye vissza vezető szerepét a világ olajkereskedelmében, és szorítsa ki onnan Oroszországot, mely Venezuela olaj kincseire is pályázik.

A Wagner hadsereg zsoldosai is ezért védelmezik Maduro elnököt Caracasban.

Orbán figyel

Az USA úgy szabadult meg az arab tavasz kezdetén Tunézia diktátorától, Ben Alitól 2011- ben, hogy amnesztiát ígért neki, ha békében távozik. Ben Ali korábban a titkosszolgálat főnöke volt, értette a finom célzás, és családjával valamint vagyonával Szaúd Arábiába menekült, ahol békében élt haláláig. Most az USA hasonló ajánlatot tett Nicolas Maduronak, és egyáltalán nem kizárt, hogy ugyanerre számíthat Orbán Viktor is amennyiben a demokrata adminisztráció marad Washingtonban.

Sejti ezt a magyar miniszterelnök is, aki elszántan imádkozik Trump győzelméért. A baj csak az, hogyha Trump nyer a választáson az egyáltalán nem jelenti azt, hogy pénzt is adna “barátjának” Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök állítólag 10 millió dollárért vásárolta meg Trump barátságát, és ezzel elérte: ha az ex elnök visszatérne a Fehér Házba, akkor onnan nem érkezne elbocsátó szép üzenet Orbán Viktornak. Ettől még megmaradna a fő gondja: pénz híján hogy nyerje meg a választásokat 2026-ban? A 2022-es választási győzelem 1500 milliárd forintba került, de akkor még jöttek az eurómilliárdok Brüsszelből. Ráadásul az Orbán kormány a rekord inflációval vissza is vette a pénzt a lakosságtól, melynek lelkesedése ugyancsak csökkent amint ezt az idei európai és önkormányzati választás mutatta. Ha nem lesz fellendülés a gazdaságban, és erre minden esély megvan, akkor Orbán Viktornak nem lesz pénze a választások megnyerésére.

Márpedig a miniszterelnök maga is tudja: hűséges választóit ugyanaz az elv vezérli mint őt magát: pénz beszél…

Miért ment Orbán Moszkvába?

0

Mind a washingtoni Fehér Ház mind pedig David Pressman budapesti nagykövet keményen kritizálta  a magyar miniszterelnök moszkvai tárgyalásait, de erre Orbán Viktor előre számíthatott éppúgy mint a brüsszeli bírálatokra. Miért vágott bele mégis röviddel azután, hogy Kijevben járt, és ezzel teljesítette Washington és Brüsszel régi elvárásait?

David Pressman nagykövet haszonszerzésről írt a Facebookon:

”ez nem a “békéről” szólt hanem a haszonról, és ez óriási kárt okoz a magyaroknak és Magyarország szövetségeseihez fűződő kapcsolatainak.”

Milyen haszonról és milyen kárról ír az amerikai nagykövet? A kár minden bizonnyal az, hogy tovább csökken a bizalom Orbán Viktor iránt Washingtonban. Csakhogy Orbánt a pénz érdekli nem pedig a bizalom. Az USA pedig már több mint harminc éve közölte az akkor még liberális és Amerika barát fideszes politikussal, hogy Washingtont nem érdekli Magyarország, számára a térségben csak Lengyelország és Románia a fontos. Kijózanító pofon lehetett ez Orbán Viktor számára, aki elindult az illiberális úton, amely elvezetett a szembenálláshoz is Washingtonnal. Első miniszterelnöksége idején Orbán tüntetően nem amerikai vadászrepülőt vásárolt hanem svédet, a nemzeti együttműködés rendszere pedig kezdettől fogva a keleti nyitásra építette a diplomáciáját pedig a miniszterelnököt figyelmeztették, hogy ne tegye! 2021-ben az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot és Kínát. Putyin 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Orbán ennek ellenére – egyedül az Európai Unióban és a NATO-ban a szintén renitens Törökországgal együtt fenntartotta jó kapcsolatát Putyinnal.

“Ami igaz volt Orbán miniszterelnök kínai találkozójára Putyinnal, az igaz a mostani moszkvaira is. Igaz külügyminisztere kilenc oroszországi útjára is amióta Putyin megszállta Ukrajna egy részét”

– írta Pressman nagykövet.

Fico az orbáni úton

Szimbolikus helyen méltatta Szlovákia nemrég meglőtt miniszterelnöke Orbán Viktor kijevi és moszkvai látogatását: a Szent Cirill és Metód apostolok tiszteletére rendezett ünnepségen a dévényi várban ezt mondta Robert Fico:

”ha egészséges lettem volna, akkor csatlakoztam volna hozzá!”

A “baloldali” Robert Fico csodálattal adózott Orbán Viktor diplomáciai teljesítményének mondván:

“Nem lehet elég kezdeményezést tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák az ukrajnai háború elmérgesedését és egy jóval szélesebb katonai konfliktussá terebélyesedését.”

Ez utalás arra, hogy a NATO közvetlenül is szembekerülhet Oroszországgal Ukrajnában.

Mit akar a NATO?

Ezt kellene tisztáznia a hamarosan összeülő közgyűlésnek csakhogy Washingtonban a Fehér Házban senki sem ezzel foglalkozik hanem Biden elnök választási esélyeivel illetve esetleges visszalépésével.

Az Amerikában élő jeles magyar történész, Berend T. Iván amerikai tragédiának minősítette Biden szereplését utalva Theodor Dreiser híres regényének címére, és azt hangsúlyozva, hogy a helyzet méltatlan az Egyesült Államokhoz, amely jelenleg a világ vezető hatalma.

A NATO-ban egyértelműen az USA-é a döntő szó, de jelenleg még Washingtonban sem dönthették el, hogy mit is akarnak Ukrajnában? Jelen pillanatban a hivatalos álláspont az, hogy az USA támogatja Zelenszkij elnököt, és elveti az orosz területért békét ajánlatot. Csakhogy Washingtonban pontosan tudják, hogy a kivérzett Ukrajna képtelen legyőzni Oroszországot,

Putyin pedig nem vonulhat ki anélkül a megszállt területekről, hogy ne tenné ezzel kockára nemcsak hatalmát, de valószínűleg az életét is.

Erre már a nemrég százéves korában elhunyt Henry Kissinger ex külügyminiszter is felhívta a figyelmet. A NATO tehát elhúzhatja, de meg nem nyerheti a háborút. Washington célja eredetileg valószínűleg Putyin megbuktatása volt, ahogy ezt Biden elnök egy gyenge pillanatában ki is mondta. Azután visszakozott, de nem túlságosan őszintén. Időközben kiderült: Putyin súlyos hibát követett el a hadjárat megindításával Ukrajna ellen, de abban nem tévedett, hogy ily módon maga mögé állíthatja Oroszországot. Hiába keresi a CIA lázasan a békepárti puccsistákat Oroszországban, nem talál ilyeneket. Az elvetélt Prigozsin puccs azt bizonyította: Putyint a potenciális puccsisták nem amiatt bírálják, mert megindította a háborút Ukrajna ellen hanem azért, mert nem vet be apai-anyait ebbe a harcba. Patthelyzet van hiszen az USA jelenleg döntésképtelen. Ezt használja ki Orbán Viktor, aki tudja: a politika irtózik az ürességtől.

Orbán a Newsweekben

A magyar kormányfő véleménycikket közölt a Newsweekben arról, hogy

“a NATO célja a béke nem a háború“

Épp ezért problematikus most a helyzet, mert “a szövetségen belül egyre több hang szól amellett, hogy elkerülhetetlen a konfrontálódás más geopolitikai erőközpontokkal márpedig ez önbeteljesítő jóslatként működhet” – írja a magyar miniszterelnök, aki egyértelműen bírálja az USA stratégiáját, amely ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot már 2021-ben. Kissinger is elvetette ezt a hidegháborús stratégiát, és még százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni az amerikai-kínai kapcsolatok romlását.

A magyar miniszterelnök idézi Toynbeet, mert a híres történész szerint “a civilizációk halálát általában öngyilkosság okozza.”

Orbán hangsúlyozza, hogy senki sem támadná meg a NATO-t, de

“hogyha a szövetség az együttműködés helyett a konfliktust, a béke helyett a háborút választja, akkor öngyilkosságot követhet el.”

Fura logika ez, de nem furcsább mint az USA hidegháborús logikája, amely szintén nélkülözi a perspektívát.  áll fenn jelenleg, és ebben a nagy ürességben  vitézkedik a magyar törpe, aki igazgatni szeretné a világot azon az alapon, hogy ő sem alkalmatlanabb erre mint a NATO tagállamok többi vezetője.

The show must go on! A shownak folytatódnia kell még ha csak tragikomikus paródia formájában is.

Mit keres Orbán Gazsi Csádban?

Olajat és uránt – legalábbis a miniszterelnök fia ezzel indokolta meg a katonai missziót az afrikai országban. 200 honvéd szolgál majd a csádi misszióban, de egyelőre a jelentkezés nem jelent elsöprő rohamot, ezért kérdés, hogy mikor kezdheti meg munkáját a magyar katonai misszió, melynek összekötő tisztje a csádi hatóságokkal nem más mint Orbán Gáspár őrnagy.

A VSsquare szerint a miniszterelnök fia az új Nemzetbiztonsági Tanácsban a kényes diplomáciai ügyek felelőse. Ennek első fecskéje a csádi misszió. Orbán Gáspár állítólag őszintén hisz abban, hogy ilyen távoli missziók hozzájárulnak ahhoz, hogy növekedjen Magyarország presztízse külföldön, és egyáltalán nem mellesleg “bombaüzlet” is legyen belőle. Ez persze a fedő szöveg,

a lényeget a papa, Orbán Viktor Putyin orosz elnökkel és Hszi Csin-ping kínai elnökkel beszélhette meg.

A Nyugat ki, az oroszok és a kínaiak bevonulnak Afrikába

Az elmúlt hetekben a Szahel övezet koldusszegény államaiban egymás után jelentették be, hogy távoznak a francia illetve az amerikai katonák, és érkeznek a Wagner hadsereg orosz zsoldosai. Putyin zsoldos hadserege immár önfenntartó, mert az orosz elnök közölte velük: az ukrajnai háború miatt immár nem tudja finanszírozni őket. A leleményes Wagner zsoldosok szponzorok után néztek Afrikában: megtalálták a helyi diktátorokat, és Kínát, amely immár Afrika elsőszámú gazdasági partnere. Csádban a diktátor nemrég úgy nyerte meg a választásokat, hogy a Wagner hadsereg szakértője irányította a kampányát.

Csádban és a térség más államaiban, elsősorban Nigerben sok az urán, melyet eddig francia cégek termeltek ki, de most megjelentek az oroszok és a kínaiak.

Mit keres a magyar misszió ilyen körülmények között Csádban? A fügefalevelet jelenti a kínai – orosz nyomulásra Afrikában. A tragikomikus az egészben az, hogy Orbán Viktor a NATO főtitkárnak azt magyarázta Budapesten, hogy Magyarország ki akar maradni mindenféle ukrajnai akcióból addig Afrikában az oroszokkal és a kínaiakkal működik együtt.

Ez nemcsak az Európai Uniónak és Biden elnöknek nem tetszik, de Donald Trumpnak sem.

Az ex elnök, aki visszakészül a Fehér Házba, megüzente Orbán Viktornak, hogy nem helyesli sem azt, hogy Hszi Csin-ping kínai elnököt fogadta Budapesten sem pedig azt, hogy Pekingben parolázott Putyin orosz elnökkel az Új Selyemút konferencián.

A Fehér Ház elítéli az amerikai muszlim vezető „sokkoló, antiszemita” kijelentéseit

A Fehér Ház „a leghatározottabban” elítéli a „sokkoló, antiszemita” kijelentéseket, amelyek a tegnapi napon az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsának (CAIR) alapítójának és ügyvezető igazgatójának a Hamász október 7-i Izrael elleni sokkoló támadásait követően napvilágra kerültek.

Nihad Awad a múlt hónapban Chicagóban az Amerikai Muzulmánok Palesztináért (AMP) kongresszusán mondott beszédében, hogy

„örül, hogy az emberek megtörik az ostromot és ledobják saját földjük bilincseit, és szabadon sétálnak be a földjükre, amelyet nem járhattak be”

– utalva a két hónappal ezelőtti példátlan támadásra, amikor a Hamász vezette terroristák ezrei törtek át az enklávé izraeli határán, és 1200 embert mészároltak le, és mintegy 240-et túszul ejtettek.

„És igen, Gáza lakosságának joga van az önvédelemhez, joga van megvédeni magát, és igen, Izraelnek, mint megszálló hatalomnak nincs joga az önvédelemhez.

Andrew Bates, a Fehér Ház szóvivője szerint „A Hamász által október 7-én elkövetett szörnyű, brutális terrortámadások – ahogy Biden elnök mondta – „gyűlöletesek” voltak, és „hamisítatlan gonoszságot” képviselnek. Október 7-e volt a leghalálosabb nap a zsidó nép számára a holokauszt óta.”

„Az aznapi atrocitások megdöbbentik a lelkiismeretet, ezért soha nem felejthetjük el azt a fájdalmat, amelyet a Hamász oly sok ártatlan embernek okozott. Ártatlan családok szenvednek, és gyászolják szeretteiket, és vannak olyan családok is, akik azóta is gyötrelmes szenvedésben mindent megtesznek, hogy túszul ejtett szeretteiket visszakapják” – áll Bates közleményében.

„Minden vezető felelőssége, hogy az antiszemitizmust felhívja, bárhol is felkapja gyűlöletes fejét” – mondja.

Az USA-tól is szegényített uránt tartalmazó lövedéket kap Ukrajna

A Biden-adminisztráció először küld vitatott páncéltörő lőszereket, amelyek szegényített uránt tartalmaznak Ukrajnába – derül ki a Reuters által látott dokumentumból, amelyet két amerikai tisztviselő külön megerősített.

A lövedékek, amelyek segíthetnek az orosz tankok megsemmisítésében, egy új katonai segélycsomag részét képezik Ukrajnának, amelyet a jövő héten mutatnak be. A lőszereket amerikai Abrams tankokból lehet kilőni, amelyeket egy, az ügyet ismerő személy szerint várhatóan a következő hetekben szállítanak Ukrajnába.

Egy tisztviselő azt mondta, hogy a közelgő segélycsomag értéke 240 és 375 millió dollár között lesz, attól függően, hogy mit tartalmaz. A csomag értéke és tartalma még véglegesítés alatt áll. A Fehér Ház nem reagált azonnal a kommentárra.

Vita a tervezett segélycsomag körül

Bár Nagy-Britannia az év elején szegényített urántartalmú lőszert küldött Ukrajnának, ez lenne az első amerikai szállítmány, amely valószínűleg vitákat fog kiváltani. Ez a Biden-adminisztráció egy korábbi döntéséből következik, hogy kazettás lőszerrel látja el Ukrajnát, annak ellenére, hogy az aggodalmak szerint az ilyen fegyverek milyen veszélyeket jelentenek a civilekre.

A szegényített urántartalmú lőszerek használatáról heves vita folyik, és az olyan ellenzők, mint az uránfegyverek betiltására irányuló nemzetközi koalíció, azt mondják, hogy a szegényített uránpor lenyelése vagy belélegzése veszélyes egészségügyi kockázatokat jelent, beleértve a rákot és a születési rendellenességeket.

Az urándúsítás mellékterméke, a szegényített uránt lőszerként használják, mert rendkívüli sűrűsége lehetővé teszi, hogy a lövedékek könnyen áthatoljanak a páncélzaton, és „öngyulladjanak” a por- és fémfelhőben. Bár a szegényített urán radioaktív, lényegesen kevésbé radioaktív, mint a természetben előforduló urán, bár a részecskék jelentős ideig megmaradhatnak.

Az Egyesült Államok az 1990-es és a 2003-as Öbölháborúban, valamint a NATO volt Jugoszlávia elleni bombázásában 1999-ben hatalmas mennyiségben használt szegényített urántartalmú lőszert.

Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a volt Jugoszláviában, Kuvaitban, Irakban és Libanonban végzett tanulmányok

„azt jelezték, hogy a környezetben szétszóródott szegényített uránmaradványok jelenléte nem jelent radiológiai veszélyt az érintett régiók lakosságára nézve.”

Ennek ellenére a radioaktív anyag hozzájárulhat Ukrajna hatalmas háború utáni tisztítási kihívásához. Az ország egyes részeit már most is tele vannak kazettás bombákból és egyéb lőszerekből származó fel nem robbant töltényekkel, valamint több százezer gyalogsági aknával.

A Wall Street Journal június közepén arról számolt be, hogy az Egyesült Államok szegényített urántartalmú töltények küldését fontolgatja Ukrajnába. A közelmúltban Ukrajnának szánt fegyversegélycsomagok tüzérséget, légvédelmi rakétákat és szárazföldi járműveket is tartalmaztak, miközben Ukrajna ellentámadása folytatódik. A Reuters nem tudta megállapítani, mit tartalmazott még a csomag a szegényített urán töltényeken kívül.

A segélycsomag finanszírozása az elnöki lehívási hatóságon keresztül történik, amely felhatalmazza az elnököt arra, hogy vészhelyzetben a kongresszusi jóváhagyás nélkül árukat és szolgáltatásokat adjon át az Egyesült Államok készleteiből. Az anyag az Egyesült Államok többletkészletéből származik.

A 2022 februári teljes körű orosz invázió óta Ukrajnának nyújtott biztonsági segítség több mint 43 milliárd dollár volt.

Rekord nagyságú katonai költségvetés az USA-ban

Biden megadóztatná az energiaóriásokat és az USA gazdag polgárait. Ez derül ki abból a 6.800 milliárd dolláros jövő évi költségvetési tervezetből, melyet az Egyesült Államok elnöke most tett közzé.

Biden megnövelné az olaj és földgáz óriások társasági adókulcsát, és több adót szedne a gazdagoktól. Az ellenzéki republikánusok kihívásként értékelik a 2024-es költségvetést, melyet megpróbálnak mindenképp módosítani. Az USA rekord összeget, több mint 800 milliárd dollárt költene katonai célra.

25%-os lenne a legalacsonyabb adókulcs, mellyel a gazdag amerikaiaknak adózniuk kellene. Az olaj és földgáz óriások adókulcsát 21%-ról 28%-ra emelnék. Trump elnöksége előtt ez 35% volt, de a republikánus elnök, aki azzal dicsekedett a választási kampány során, hogy évek óta nem fizetett adót, jelentős adócsökkentéssel kezdte meg gazdaságpolitikájának megvalósítását 2017-ben.

Biden viszont növelné az adókat, mert a költségvetés hiánya miatt gyorsan növekszik az Egyesült Államok államadóssága. A tervezett költségvetés így is deficites: a 6800 dolláros kiadással szemben mindössze 5000 milliárd dolláros bevétel áll.

Biden ugyanakkor azt ígéri, hogy amennyiben elfogadják ezt a költségvetést, és a demokraták megőrzik a Fehér Házat a következő ciklusra is, akkor 3000 milliárd dollárral csökkenhet az államadóság ebben az évtizedben.

A CNBC gazdasági portál ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy

Biden várhatóan indul az elnökválasztáson, ezért ez a költségvetés már tulajdonképp választási program is.

Erre célzott a Fehér Ház költségvetési hivatalának igazgatója amikor közölte, hogy “arra kérjük a gazdagokat és a big businesst, hogy tisztes módon vállaljanak részt a terhekben. Úgy változtatjuk meg az adórendszert, hogy az a munkavállalóknak kedvezzen, és ne a gazdagoknak. Mindenképp el akarjuk kerülni, hogy egy dollármilliárdos kisebb adót fizessen mint egy tanár vagy tűzoltó. Ez éles kontraszt a republikánusok adó filozófiájával” – hangsúlyozta Shalanda Young, a költségvetési hivatal igazgatója.

Milyen szociális intézkedéseket tervez Biden?

Egyrészt jobban támogatják a a csecsemőgondozási programokat, másrészt pedig 35 dolláros ársapkát húznak az inzulinra.

Cecilia Rouse, az elnök gazdasági tanácsadó testületének elnöke így foglalta össze a szociális intézkedések várható gazdasági hatásait:

“A szülési segély és a csecsemő gondozás  támogatása lehetővé teszi, hogy az anyák előbb visszatérjenek a munkaerőpiacra, és ily módon javulhat a termelékenység.”

Vita a republikánusokkal

Biden elnök sürgeti az ellenzéket, hogy készítsen maga is költségvetést, és aztán vitassák meg a kettőt. A republikánusok, akik többségben vannak a képviselőházban, azt mondják, hogy májusra lesz kész az ő költségvetési tervezetük.

“Akkor leülhetünk, és sorról sorra megvizsgálhatjuk a költségvetési tervezeteket, és a kongresszusban megvitathatjuk azokat, és kiküzdhetjük a végső változatot” – mondta Joe Biden. Vannak persze határok, melyeket a demokraták nem akarnak átlépni:

“szó sem lehet a szociális támogatások csökkentéséről”

– hangsúlyozta a Fehér Ház költségvetési igazgatója.

Amiben viszont nem várható késhegyig menő  vita az a katonai költségvetés, mely minden eddigi rekordot megdönt: 2024-re az Egyesült Államok 835 milliárd dolláros kiadást tervez ezen a téren. Az indok: az ukrajnai háború, melynek elsőszámú fegyver szállítója az USA, és a gyors ütemben növekvő kínai katonai költségvetés, mely  – a pekingi Global Times beszámolója szerint – 7,2%-kal növekszik majd.

Az amerikai alkotmány értelmében az elnöknek kell benyújtania a költségvetést a kongresszusnak, amely csak akkor emelkedik törvényerőre, ha a honanyák és honatyák erre igent mondanak. Vajmi kevés az esély arra, hogy eredeti formájában elfogadják Biden elnök költségvetési tervezetét hiszen még az adósság plafon megemeléséről sem sikerült megállapodni a republikánusokkal – írja a CNBC gazdasági portál.

Az Egyesült Államokban a pénzügyi év október elsején kezdődik.

A nemzet szégyene

0

Az Alkotmány megtámadása és minden, amit az képvisel nemzetünk lelkének szégyenfoltja – hangzott el a Fehér Ház válaszában Trump botrányos kijelentésére.

Az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie az alkotmányt – jelentette be Donald Trump volt elnök, mivel az állítólagos tömeges és széles körben elterjedt választási csalás, amely állítólag megváltoztatta a 2020-as elnökválasztás eredményét.

A Fehér Ház válasza Trump felhívására az alkotmány megszüntetésére

Andrew Bates, a Fehér Ház helyettes sajtótitkára az Axios amerikai sajtóorgánumnak küldött levelében lecsapott Trump szavaira, amiért az alkotmányellenes.

„Az amerikai alkotmány egy szent dokumentum, amely több mint 200 éven keresztül garantálja, hogy a szabadság és a jogállamiság érvényesül nagy országunkban” – írta Bates az Axiosnak. 

Hozzátette: „Az Alkotmány megtámadása és minden, amit ez képvisel, a nemzetünk lelkének szégyenfoltja, és általánosan el kell ítélni. Amerikát nem lehet csak akkor szeretni, ha nyersz.”

„Az Alkotmány megtámadása, és minden, amit ez képvisel, szégyenfoltja nemzetünk lelkének, és egyetemesen el kell ítélni. Amerikát nem lehet csak akkor szeretni, ha nyer.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK