A várva várt F-16-os vadászrepülőgépek heteken belül megérkeznek Ukrajnába, de ukrán és nyugati illetékesek arra figyelmeztetnek, hogy a gépeknek valószínűleg nem lesz azonnali hatása a hadszíntérre, ahol Oroszország lassan nyomul előre írja a Washington Post.
Ez azt jelenti, hogy az első F-16-osok valószínűleg csak az ukrán légvédelem megerősítését szolgálják – légi célokat lőnek le, és nem támadnak az orosz szárazföldi erőkre.
Az újságírók megjegyzik, hogy a gépek – legalábbis kezdetben – nem valószínű, hogy közel repülnek a frontvonalhoz, ami azt jelenti, hogy nem tudják majd elriasztani a támadó orosz gépeket.
A tisztviselők nem akarták megmondani, hogy pontosan hány gépet kap Kijev idén, de ez nem lesz több egy századnál – körülbelül 20 gép –, és várhatóan csak hat pilóta fejezi be a képzést ezen a nyáron, mivel a program korlátozott számú ülőhellyel rendelkezik, és sokáig késik.
A Washington Post bizalmas ukrán értékelésekre hivatkozva azt írja, hogy egyes nyugati fegyvertípusok pontossága az orosz elektronikus hadviselés munkája miatt jelentősen csökkent.
Miután bizonyos típusú amerikai fegyverek pontossági szintje jelentősen csökkent, Kijev felhagyott használatukkal. Olyan fegyverekről beszélünk, amelyeknek van műholdas irányítása. Különösen az Excalibur lövedékek és a HIMARS rendszerek.
„Az Egyesült Államokban fejlesztett Excalibur lövedékek sikerességi rátája hónapokon belül zuhant, és 10 százalék alá esett a célpontokra.”
Az újság szerint 6 hónappal ezelőtt, miután az ukránok jelentették a problémát, Washington leállította az Excalibur lövedék szállítását.
Egy neve elhallgatását kérő magas rangú amerikai tisztviselő azt mondta, hogy a Pentagon arra számított, hogy egyes precíziós fegyvereket megsemmisít az orosz elektronikus hadviselés, és Ukrajnával együttműködik ennek ellensúlyozására.
Oroszország azonban „továbbra is kiterjeszti a rádióelektronikai hadviselés alkalmazását”.
Ez hozzájárul ahhoz, hogy Washington és NATO-szövetségesei továbbra is keresik a módját az orosz innovációk elleni küzdelemnek.
„Oroszország ukrajnai inváziója modern kísérleti terepet hozott létre a nyugati fegyvereknek, amelyeket soha nem használtak olyan ellenség ellen, amely képes volt Oroszországhoz hasonlóan megzavarni a GPS-navigációt.”
A Washington Post arról is ír, hogy az ukrán lövészek még azelőtt, hogy az Egyesült Államok leállította volna az ellátást, többnyire abbahagyták az Excalibur használatát, mert nehezebben használhatók, mint más lövedékek.
Ami az orosz EW-t illeti, állítólag az is akadályozza az ukrán pilóták munkáját:
„az ukrán pilóták számára nincsenek nyitott ablakok, ahol úgy érzik, hogy nem kerültek a célkeresztbe”.
A modern F-16-os vadászgépek azonban lehetővé tennék az ukrán légierő számára az orosz gépek visszaszorítását.
Ami a HIMARS-t illeti, a kiadvány arról számol be, hogy a használat első évében sikeresen megsemmisítették meg a raktárakat orosz fegyverekkel és parancsnoki állomásokkal, azonban a második évben az orosz elektronikus hadviselés elkezdte megzavarni őket.
Ahogy a The Washington Post írja, „ez a hatástalanság vezetett oda, hogy egyre gyakrabban használtak nagyon drága lövedékeket alacsonyabb prioritású célpontok eltalálására”.
Kijev továbbra is hatékonynak tartja a HIMARS rakétáit, de az orosz zavarás miatt körülbelül 15 méteres vagy nagyobb tévesztést okozhatnak. Egy amerikai tisztviselő szerint azonban az USA a HIMARS-t további berendezésekkel látja el a pontos célzás biztosítása érdekében.
Az ukránok az orosz elektronikus hadviselés elleni küzdelem egyik módja a drónok használata, mielőtt ellenséges célpontokat céloznak meg.
Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól. (John Donne)
Li Hui Kína különleges képviselője Ukrajnában találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, és elmondta neki, hogy a „válságra” nincs csodaszer, és a háború befejezéséhez „meg kell teremteni a tűzszünet és a béketárgyalások feltételeit” valamint megígérte, hogy lehetőségéihez mérten segíteni fogja Ukrajnát – jelentette a Bloomberg.
Május 18-án délelőtt robbanás történt a Krím Szimferopol körzetében lévő vasútvonalon, aminek következtében 5 vagon gabonával kisiklott, a vonatok mozgását felfüggesztették.
Az ukrán hadsereg további előrenyomulásokról számolt be Bahmút közelében. – mondta Szerhij Cserevaty katonai szóvivő szerdán az ukrán televíziónak.
Kijev szerint külön-külön három ember, köztük egy gyerek halt meg egy orosz bombázásban Herszon megyében.
A légvédelem számos orosz támadási hullámot visszavert: 30 cirkálórakétából 29 megsemmisült – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének sajtószolgálata.
Két orosz határőr megsérült egy dróntámadás következtében május 17-én a Kurszk régióban található Szuja közúti ellenőrző pont ellen – jelentették az orosz Telegram csatornák.
Két hónappal meghosszabbították az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli exportjáról szóló megállapodást – jelentette be szerdán Recep Tayyip Erdogan török elnök. Ukrajna szerdán „hálás köszönetét” mondta Törökországnak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ), segítettek létrehozni a megállapodást.
Li Hui, a Peking által a konfliktus „politikai rendezéséről” küldött kínai megbízott Kijevben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tárgyalt. Kuleba ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna „területi integritásának tiszteletben tartásához”, ugyanakkor üdvözli Kína „fontos” szerepét.
A francia Szenátus a március végi nemzetgyűlés után szerdán felszólította a kormányt, hogy ismerje el népirtásként a holodomort , ezt az éhínséget, amelyet a harmincas évek elején Ukrajnában okoztak a szovjet hatóságok, és több millió ember halálát okozta.
A brit és a német védelmi miniszter szerdán Berlinben kijelentette, hogy a „Fehér Ház„ döntésén múlik, hogy F-16-os vadászrepülőket szállítanak-e Kijevnek.
Az ukrajnai háború kezdete óta egyre szorosabbra fűződik Irán és Oroszország szerdán megállapodást írt alá egy észak-déli kereskedelmi útvonal megnyitásáról, amelynek célja a hagyományos tengeri útvonalak és a nemzetközi szankciók megkerülése. A 2000-es évek eleje óta tárgyalt kétoldalú megállapodás egy 164 kilométer hosszú vasútvonal építésére vonatkozik Irán északkeleti részén.
A diplomácia nyelvén alighanem elismerte az amerikai nagykövet, hogy küszöbön áll a fegyverek beszerzése magyar részről. A vadászgépek és légelhárító rakéták vétele a már bejelentett német-francia bevásárlások mellett horribilis összeget emészt fel. És ezúttal már szó sincs ellentételezésről.
Reméli, hogy a közeljövőben bejelentik a fegyverbeszerzést – mondta az ATV-ben David B. Cornstein budapesti amerikai nagykövet. A diplomácia nyelvén ez majdhogynem igennel egyenlő a riporteri kérdésre válaszolva. A régóta a nyilvánosságban terjedő szándék megerősítését a hétfői Trump-Orbán-találkozón várták, amelyen ott volt Cornstein is.
A fehér házi – igen rövidke – tárgyalás után azonban egymás megdicsérésén kívül semmit se mondott a két politikus. A nagykövet most a szűk körű és a kibővített stábok közti megbeszélésről árult el részleteket.
Most végre jöhetnek az F-16-osok
Amiről jó ideje beszélnek, az az, hogy Magyarország a Gripenek 2026-ban lejáró bérleti szerződése után nem él a maradványértéken történő megvásárlás lehetőségével, hanem amerikai gépek után néz. Annak idején, 2001-ben is ez volt az első számú lehetőség, de egy nappal a Világkereskedelmi Központ két tornya elleni terrorista merénylet előtt
általános meglepetésre az akkori Orbán-kormány a svéd-brit gyártmány mellett döntött az F-16-ossal szemben. Még a honvédelmi miniszter, a kisgazdapárti Szabó János se tudott erről.
Most a különféle információk között szóba hozták az F-22-est és az F-35-öst, a Lockheed-Martin legújabb fejlesztéseit. Ezek azonban Magyarország számára megfizethetetlenül sokba kerülnek – és a lopakodó képességre végképp nincs szüksége a légierőnek.
Legutóbb, decemberben Szlovákia jelentette be, hogy éppen annyi, 14 darab F-16-ost vesz, mint amennyi Gripent kellene leváltanunk. Ezek a típus legújabb fejlesztései, az F-16V Block 70/72-ek. A szlovák bejelentés szerint a 14 gép 1.6 milliárd euróba,
több, mint 500 milliárd forintba kerül.
Ez a pénz magába foglalja a pilóták és a földi kiszolgálók kiképzését, valamint a Raytheon AIM-120C7 középhatótávolságú (AMRAAM) és az ugyanilyen osztályú AIM-9X Sidewinder rakétáit (azt nem tudni, hány darabot).
Az F-16-osnak azonban számtalan korábbi verziója is van, amelyek használtan megvásárolhatók. Emiatt részletek ismerete nélkül
nem lehet megbecsülni, mekkora kiadásra készül a magyar kormány.
Légvédelmi rakéták is jöhetnek
Az üzlet másik része légelhárító rakéták lennének, mégpedig a norvég alapra amerikai fejlesztéssel gyártott NASAM2-k. Ezek áráról szintén eseti információk vannak. Egyik szerint Litvánia két üteget vett 110 millió euróért (35 milliárd forintért).
Forrás: defensie.nl
Az elmúlt időszakban csak kapkodtuk a fejünket az egyre-másra bejelentett fegyverbeszerzések láttán. Ezek összege önmagában is igen súlyos a honvédelmi költségvetésen belül, és kétséget ébresztenek aziránt, hogy a most várható vásárlásokat ki tudja-e fizetni az ország anélkül, hogy a honvédség mindennapi élete megakadjon.
legkevesebb 600-650 milliárd forint értékben kötelezte el magát, illetve tett bejelentést a kormány hadieszközök vásárlására.
Decemberben tudtuk meg, hogy – határidő és ütemezés megjelölése nélkül – a Magyar Honvédség kap
44 darab német Leopard 2 harckocsit,
24 darab német PzH 2000 önjáró löveget.
Azt pedig már korábban tudtuk, hogy vesznek
16 darab német-francia Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert,
20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert.
Korábbi nemzetközi ügyletek publikus költségeiből kiszámoltuk, ezen üzletek ára elérheti, akár meg is haladhatja a 320 milliárd forintot.
Már ezek erősen próbára teszik a honvédség rendelkezésére álló jövőbeni fejlesztési pénzt.
Ugyanaznap hozta nyilvánosságra az Airbus és a magyar fél, hogy veszünk
egy komplett légvédelmi rakétavezetési rendszert (SAMOC).
Ennek áráról semmi információ sincs.
Újév alkalmából Benkő Tibor honvédelmi miniszter mellékesen megemlítette, hogy
a 44 Leopard 2 páncélos valójában 56.
Merthogy a legújabb típusú A7-eseket csak 2025-re gyárthatják le, ezért
12 darab A4-es harckocsit is lízingelünk,
hogy meg tudjuk kezdeni azonnal a személyi állomány kiválogatását, felkészítését. Nyilván ezek se két fillérbe kerülnek, és mivel ezek az A4-esek minimum 27, maximum 34 évesek, alighanem felújításra szorulnak, amelynek költségét a vevő szokta állni. És az se tudható, mi lesz velük hat év múlva: hová adja el a HM, netán ezek is itt maradnak?
Ugyanekkor derült ki az is, hogy tíz éves terv keretében „a légierő teljes spektrumában”
a 36 helikopter mellé
8 repülőgépet is vesznek.
Benkő szavaiból az hámozható ki, hogy a két Airbus A319-es és a két Falcon luxus-kisgép (amelyek leginkább Orbán Viktor szállításaival váltak ismertté) nem a vége a bevásárlásnak, mert
összesen 3 közepes csapatszállítóról beszélt a miniszter.
És ezeken felül jön még
3, kimondottan nehéz katonai eszközök szállítására alkalmas repülőgép is.
Pár nappal később ezúttal tévéinterjúban mondta el Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese, hogy a svéd Saab által gyártott
Carl Gustaf vállról indítható tankelhárítókat vesz a honvédség 20 milliárdért 2019 és 2026 között.
Végül ismét Benkő egy MTI-interjúban egy rövid mondatban közölte, hogy az év első felében a légvédelem számára új rakétakomplexum-rendszer plusz rakéták beszerzését tervezik. Ez lehet a most szóba került NASAM2.
Ha ezeket a tételeket sorba vesszük – kiindulva az elején említett minimum bő 300 milliárdból -, akkor valószínűleg arról a 650 milliárdos keretről lehet szó, amelyet a nyilvánosság csak meg nem erősített hírként ismerhet. A tavalyi áprilisi választás előtt a parlament honvédelmi bizottságának fideszes többsége hagyta jóvá ezt az összeget katonai beszerzésekre.
Amibe ezek a vásárlások – ha mind megvalósulnak – aligha fognak beleférni. A nehéz eszközökre szolgáló szállító gép (például Airbus A-400M) darabára nagyjából 100 millió euró, a 3 darab tehát önmagában százmilliárd forint.
Mindent összeszámolva bő ezermilliárdnál tartunk, ami évekre elhúzva is pokoli teher az országnak.
Ami fordulópont a mostani hadieszköz-beszerzésekben, az az, hogy a kormány felrúgta első időszakában hozott rendeletét, amelynek értelmében az ekkora vásárlásokat ellentételezés (angol kifejezéssel offset) keretében kötelező lebonyolítani. Ez magyarországi beruházásokat, magyar termékek exportjának megsegítését írja elő. A Gripenek esetében a svédek 110 százalékos ellentételezést értek el.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
