Kezdőlap Címkék Export

Címke: export

Kompromisszum orosz műtrágya ügyben az Európai Unióban

Hosszas vita után megállapodtak a 27 tagállam nagykövetei az orosz műtrágya elleni szankciók ügyében. Ha nem lesz ellenszavazat az utolsó pillanatban, akkor ez már nem akadályozhatja az újabb szankciós csomagot Oroszország ellen.

Két álláspont alakult ki műtrágya ügyben a csúcstalálkozón, ezért az állam és kormányfők visszaküldték a dossziét a nagyköveteknek. Akik szorgos munkával kompromisszumot hoztak létre a keleti és a nyugati álláspont között. A keleti tagállamok – elsősorban Lengyelország és a három balti állam -ragaszkodtak ahhoz, hogy maradjanak a korábbi szigorú szankciók az orosz műtrágya exportjával szemben. Ezt az álláspontot támogatta Ukrajna is. Csakhogy ezzel szemben a nyugati tagállamok azon a véleményen voltak, hogy a világban komoly műtrágya hiány keletkezett hiszen Oroszország és Ukrajna nagyon fontos exportőr volt. Ha kevés műtrágya jut a globális piacra, akkor annak elsősorban a szegény országok isszák meg a levét pedig ezek már amúgyis szenvednek attól, hogy az ukrajnai háború miatt kevesebb gabona érkezik Oroszországból és Ukrajnából.

A kompromisszum kicsapta a biztosítékot Kijevben

“Az egész szankciós rendszerre nagy csapást mérne az a kísérlet, amely lehetővé tenné a műtrágyát előállító orosz oligarcháknak, hogy megkerüljék a már létező szankciókat. Ez aláássa a támogatást Ukrajnának, és gyengíti a közös erőfeszítést, hogy megállítsuk Putyin háborús gépezetét. Ezért határozottan ellenezzük ezt a határozatot, és köszönjük azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek szintén elvetik azt” – írta Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Mit válaszolnak erre a nyugat-európai vezetők? Ily módon meg lehet menteni sok afrikai országot az éhezéstől. Ugyanezt mondják Moszkvában is – írja a brüsszeli Politico. Amely emlékeztet arra, hogy a műtrágyaválság már jóval az ukrajnai háború előtt megkezdődött hiszen a földgáz árának emelkedése drágította meg annak előállítását. A mostani enyhítés sem hozna csodát, de olcsóbbá tenné az orosz műtrágyát mind az afrikai mind pedig az európai mezőgazdaság számára.

Szankciós viták Brüsszelben

Az Európai Unióban kezdettől fogva tisztában voltak azzal, hogy komoly problémák állnak fenn a műtrágya globális piacán, és így élelmiszerválság fenyeget. Ezért ezen a téren nagyon óvatosan bántak a szankciókkal. Moszkva – kihasználva a helyzetet – azzal érvel, hogy a meglévő szankciók olyan orosz oligarchák ellen, akik műtrágyát állítanak elő, komolyan ront a helyzeten éppúgy mint az a szankció, mely fekete listára tette Oroszország legnagyobb mezőgazdasági bankját.

Az oroszok erre hivatkozva akartak kiszállni abból a gabona megállapodásból, melyet Ukrajnával kötöttek meg az ENSZ és Törökország közvetítésével. Végül az oroszok nem szálltak ki a gabona megállapodásból, mert az ukrán hajók folytatták a szállítást, és Moszkva rájött arra, hogyha ezt fegyverrel akadályozta volna, az tovább rontotta volna Oroszország amúgyis igencsak megkopott presztízsét.

Nyugat európai kikötőkben viszont ott horgonyoztak az orosz műtrágyát szállító hajók, melyeket a szankciók miatt nem lehetett kirakodni. Bár a szállítmányokra nem vonatkozott egyetlen uniós szankció sem, de a bizonytalan jogi helyzet miatt sok kikötőben mégsem rakták ki az orosz műtrágyát.

A lengyel miniszterelnök azt követelte, hogy ez maradjon is így. Mateusz Morawiecki kifejtette Brüsszelben, hogy

“az élelmiszerbiztonságra hivatkozva nem szabad enyhíteni a szankciókon miközben Ukrajna polgári lakosságát orosz bombák gyilkolják.”

Csakhogy a Vöröskereszt nemrég közzétett egy jelentést arról, hogy jelenleg 145 millió ember éhezik Afrikában, ebből 26 millió helyzete válságos részben amiatt, hogy nem érkezik gabona és műtrágya Oroszországból és Ukrajnából. Az afrikai államok negyven százaléka ezért is nem szavazta meg azt az ENSZ határozatot, mely elítélte Oroszországot ukrán területek megszállása miatt.

Ghána például a műtrágya negyven százalékát Oroszországból importálta az ukrajnai háború előtt.

A legnagyobb probléma az áremelkedés: 2020 májusa óta csaknem 200%-kal nőttek a műtrágya árak a globális piacon. Az Afrikai Fejlesztési Bank szerint ha minden így megy tovább, akkor Afrika élelmiszer termelése 20%-kal csökkenhet.

Afrika viszonylag kevés műtrágyát használ, de a magas árak akadályozzák a mezőgazdaság korszerűsítését.

Oroszország a szankciók ellenére nem jár rosszul hiszen a magas árak kompenzálják azt, hogy tavalyihoz képest 10%-kal csökkent az ország műtrágya exportja. Értékben ugyanakkora a műtrágya kivitel – idézi a moszkvai kereskedelmi minisztérium közleményét a brüsszeli Politico.

Az EU fellép a vakcina exportja ellen

Az Európai Unió új sürgősségi szabályokat dolgozott ki, amelyek nagy valószínűséggel súlyosan csökkentik a Nagy-Britanniába és más országokba irányuló exportot az otthoni ellátási hiány enyhítése érdekében.

Az Európai Unió véglegesíti a sürgősségi jogszabályokat, amelyek széles körű hatásköröket adnak a blokkban gyártott Covid-19 vakcinák exportjának visszafogására a következő hat hétben. Hangos elégedetlenséget és politikai vihart kavart az Unióban a belső piac akadozó ellátása amikor a kontinensen tombol a járvány harmadik hulláma.

A törvénytervezetet, amelyet szerdán hoznak nyilvánosságra, a The New York Times megszerezte és  azt a tervezet kidolgozásában részt vevő két uniós tisztviselő is megerősítette. Az új szabályok megnehezítik az Európai Unióban a Covid-19 vakcinákat előállító gyógyszergyárak exportját, ami valószínűleg jelentősen befolyásolják elsősorban Nagy-Britannia ellátását.

Az Európai Unióban elsősorban az AstraZeneca-val votak termelési problémák, legalábbis arra való hivatkozással drasztikusan csökkentették a belső piac ellátását, ezért ez a vállalat az új szabályozás fő célpontja. A   jogszabály, amely blokkolhatja az adagok millióinak az EU országaiból történő kivitelét, a Pfizer és a Moderna oltásokat is érintheti.

Nagy-Britannia az EU-export messze legnagyobb haszonélvezője, és a legtöbb veszteséggel fog járni az új szabályok elfogadásával, de alkalmazhatók más országokba irányuló export visszaszorítására is. Például Kanadába, az EU-ban gyártott oltások második legnagyobb címzettjére valamint érintheti Izraelt, amely mennyiséget szerez be az Unióból, de oltási kampányában nagyon előrehaladott, ezért kevésbé rászorulónak tekintik.

Martin Weber, az EPP frakcióvezetője iménti twitjében a következőket írta:
„Sürgős magyarászat szükséges miért halmoz fel az AstraZeneca több tízmillió (29 millió) adag oltást miközben nem tartja be az unióval szemben vállalt kötelezettségeit. Ez elfogadhatatlan! Kategórikusan el kell utasítanunk az AstraZeneca Európából történő exportjat.”

Tizenhárommillió minden munkahelyért

Tovább nyomja az alacsony értéket termő beruházásokat a kormány. Szijjártó Péter szavaiból kiszámolható, hogy hosszú éveken át mi álljuk az „idecsábított” cégek alkalmazottainak bérét.

Beruházási rekordról számolt be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában. Elmondta, hogy október végéig 62 nagy beruházásról kötöttek megállapodást, ami 9682 új munkahelyet jelent, ehhez a kormány 129 milliárd forint készpénztámogatást biztosított.

A siker ára

Ez azt jelenti, hogy

átlagosan 13,3 millió forint minden egyes munkahelyre.

Kiderült az is, hogy a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül létrejött új munkahelyeken a bruttó fizetés tavaly átlagosan 420 ezer, idén az első tíz hónapban 458 ezer forint volt.

Ha a teljes munkaerőköltséget (bér, járulékok, béren kívüli juttatások, képzés) nézzük, akkor is elmondható, hogy ezen cégeknek

legalább öt-hat évig nem kell költeniük fizetésekre, a pénzt a magyar költségvetés állja.

És ebben még nincs benne a szintén „járó” több éves társaságiadó-mentesség.

Összeszerelő-ország

Az első tíz hónapban Koreából érkezett tíz nagyberuházás, négy pedig Japánból,  összesen mintegy 3 milliárd euró összértékben, ezek az elektromosautó-iparhoz kapcsolódnak. Az  első tíz hónap beruházásaiban Komárom-Esztergom megye áll az első helyen 11 nagyberuházással, Pest megyébe 9, Budapestre 6 érkezett.

Tehát folytatódik a tendencia, amelyben javarészt az autógyártásba, és általában is az összeszerelő jellegű termelésbe „csábít” ide tőkét a kormány. Alacsony hozzáadott értékű gyártást, amellyel

képtelenség a magyar gazdaság felzárkózása a fejlett országokhoz.

„Normál” körülmények között az ilyen vállalkozások már elmenőben vannak, a magasabb béreket csak az efféle közpénztámogatással tudják-hajlandók kifizetni, és egyre szaporodnak a 10-20 milliós fejenkénti támogatások. A jászberényi Electrolux kapcsán részletesebben írtunk erről a súlyos problémáról. (Ez a példa is ékes cáfolata Szijjártó azon szavainak, hogy az új technológiák alkalmazása a siker feltételévé vált az  új világgazdasági korszakban, és le kell számolni azzal a régi dogmával, hogy a tőke nyugatról keletre vándorol, ahol olcsó munkaerőt keres.)

Felpumpált kivitel

Így aztán nem meglepő, hogy az ezekből a szalag-összeszerelő üzemekből dől az export. Szijjártó elmondta, hogy a tavalyi 104,8 milliárd euró exporttal a világ azon 35 gazdasága közé került Magyarország, amelynek éves exportja meghaladja a 100 milliárd eurót. Megjegyezte: 2010-hez képest 47 százalékkal nőtt a magyar export teljesítménye, ami szerinte Magyarország növekvő versenyképességét mutatja. Az mértékadó elemzői vélemények vitatják utóbbi megállapítást.

És nincs megállás. Szijjártó szerint az első nyolc hónapban a magyar export 72,2 milliárd euró volt, 4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, ezért jó esély van arra, hogy az év végén minden idők legjobb exportteljesítményét érje el Magyarország.

Nem biztos, hogy jó jel a GDP-hez viszonyított export-arány. Ez tavaly 84,9 százalékvolt. (Az EU-ban ez átlagban 46,7 százalék. Magyarország ezzel a 6. helyen áll az EU-ban – tette hozzá.) Ez a hányad jelentősen magasabb a tíz évvel ezelőttinél, ami rendkívüli módon függővé teszi az országot a külső kereslettől. Komolyabb világgazdasági, ezen belül uniós és német visszaesés súlyosan visszavetheti a hazai teljesítményt.

Belül is vitatják

A kormány környékén is vitatják ezt a gyakorlatot. A kilenc éve folyamatosan versenyképességi fordulatot sürgető Matolcsy György és a Magyar Nemzeti Bank pár napja kibocsátott Versenyképességi tükör című kiadványa például azt állapítja meg (többedszer), hogy

az­ elmúlt ­évek ­gazdasági­ bővülése ­főként ­a­ mennyiségi tényezők ­növelésén­ alapult,­ amelynek­ határai ­végesek.­

De Palkovics László innovációs miniszter is nekiment a „leányvállalat-ország arculatnak” szűk egy éve.

Ezt látva új szlogen jelent meg a kormányzati kommunikációban pár hónapja. Ez megjelent a Szijjártó előadásában is. Eszerint az új világgazdasági korszakkal párhuzamosan a magyar gazdaság is „dimenziót vált”, termelésorientált gazdaságból egyre inkább fejlesztésorientált gazdasággá alakul át – mondta Szijjártó.

Trump: megállapodhatunk Kínával

0

Nagyon jó telefonbeszélgetést folytattam Hszi Csinping elnökkel – nyilatkozta Trump elnök mielőtt újabb kampánykörútra indult volna Washingtonból. Az Egyesült Államokban fontos választást tartanak november elején, és ez befolyásolhatja Trump politikáját is. Washingtonban sok szakértő úgy véli: a kemény fellépés Kínával szemben a kampány része! Trump 250 milliárd dollár értékű kínai importra vetett ki büntető vámot, és azzal fenyegetőzik: ha nincs megállapodás, akkor újabb 267 milliárd dolláros árutömeget sújthat büntető vám. Trump célja az, hogy csökkentse a rekord deficitet, mely Kínával szemben kialakult, azaz 375 milliárd dollárral magasabb a kínaiak exportja mint az importja az Egyesült Államokból!

„A kínaiak nagyon meg akarnak állapodni!”- hangsúlyozta Donald Trump, aki fair megállapodást ígért Pekingnek. Az amerikaiakat nem is annyira a nagy kereskedelmi deficit zavarja hanem az, hogy a szellemi tulajdont Kínában egyáltalán nem respektálják. Vagyis gátlástalanul koppintják az amerikai árukat. Ebben a tekintetben Peking változást ígér.

Donald Trump és Hszi Csinping kínai elnök november végén Argentínában találkozik egymással. A latin-amerikai országban rendezik meg a G 20 idei csúcsértekezletét. Amikor Kínában Hangcsou városában rendezték meg a G 20 csúcstalálkozót, akkor Hszi Csinping elnök bejelentette igényét arra, hogy az Egyesült Államokkal együtt kormányozza a globális gazdaságot. Obama elnök csak mosolygott, de Donald Trumpot nem ilyen fából faragták. Már elnökválasztási kampánya során meghirdette a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet azután elnöksége második évében meg is indított. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború mindkét óriást kedvezőtlenül érinti és negatív hatással van a globális gazdaságra is. Sanghajban hamarosan import expó nyílik, amely a kínai piac előnyeit van hivatva megmutatni. Hszi Csinping elnök mond beszédet Sanghajban, ahol 12 állam kap dísz pavilont: Oroszország, Németország és Magyarország köztük van, de az Egyesült Államok nincsen…

A klímaváltozásban bízik a magyar miniszter

A szélsőséges időjárás megtépázta a hagyományos európai bortermelő országok termését. Fazekas Sándor agrárminiszter abban bízik, hogy ez megnyithatja az utat a magyar bor előtt külföldön.

Magyarországhoz hasonlóan Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban is éreztette hatását a szélsőséges időjárás, az utóbbi három országban ennek következtében 10-20 százalékkal kevesebb szőlő terem, ez felértékeli a magyar borokat és reménykeltő az exportra nézve – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdán az állami tévében.

Egy friss európai bizottsági jelentés szerint

a spanyol termés 16 százalékkal, a francia 17, az olasz pedig 21 százalékkal lesz kevesebb, mint egy évvel korábban.

Országokon belül a spanyol Castilla-la Mancha régióban 19, Szicíliában viszont 35 százalékos kiesés várható. Ezt történelmi mélypontnak nevezi az uniós testület.

Más országokban viszont a bortermelés növekedését vetíti előre az Európai Bizottság: Portugáliában 10, Ausztriában 23, Romániában 60 százalékkal vár nagyobb mennyiséget, mint 2016-ban.

Az uniós bortermelés évek szerint és öt éves átlagban. Forrás: Európai Bizottság

Az uniós várakozás egyébként Magyarország esetében is csökkenést, 11 százalékkal kevesebb bort valószínűsít. Ez körülbelül 2,5 millió hektoliter lenne. (A teljes uniós mennyiség 145 millió hektoliter lehet.) Ebből egyébként Fazekas miniszter közlése szerint 750 ezer hektoliter az export. Ennek jelentős hányada folyóbor.

A borszakma nem tud előrelépni az exporttal, elsősorban a kis mennyiség és a nem garantált azonos minőség miatt. A nemzetközi marketing hiánya miatt ráadásul a magyar borok a külföldi üzletek legalsó polcaira kerülnek.

Ha nem is a keleti, de a déli nyitás legalább bejött

0

Noha a teljes magyar árukereskedelemben elenyésző az afrikai kontinens részesedése és jelentős hullámzások figyelhetők meg évenként. Az afrikai külkereskedelem fejlesztését két magyar intézmény tűzte ki célul, a Magyar Nemzeti Kereskedőház, azaz MNKH, és a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ – htcc.org.hu. Az importban jellemző a feldolgozott áruk és az élelmiszerek, a kivitelben pedig folyamatosan növekvő értékben a gépipari termékek.

Vastag kiviteli többlet jellemzi az Afrikával fenntartott külkereskedelmet, és a nagy kontinens egyelőre kis részt hasít ki magának a teljes árukereskedelemből (16,5 ezer milliárd forint behozatal és 18 ezer milliárdos kivitel az idei január-júliusi időszakban).

A hagyományos célterületeken és a turizmusban fontos szerepet játszó országok (Egyiptom, Tunézia) mellett vannak olyan államok, amelyekre kisebb figyelem fordul Magyarországon. A „fekete” országok közül ötben van jelentősebb méretű magyar diplomáciai (és kereskedelmi) jelenlét. Egyébként a kontinensnek ez az a része, amellyel a fél világ kereskedni akar, s ahová például Kína – erősen vitatható módszerekkel – óriási pénzt öl befektetésként.

A térség két országa, Dél-Afrika és Ghána az, amelyekkel már rendre milliárdos nagyságrendű az árukereskedelem. Közös vonás ebben az országcsoportban, hogy a magyar kivitel lényegesen meghaladja az importot.

Dél-Afrika legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet Magyarországon, hogy egy ottani cég, érdekeltsége, a New Europe Property Investments (NEPI) Rockcastle vásárolta meg a budapesti Aréna Plaza bevásárlóközpontot. Ez a körülbelül 84 milliárd forint vételár értelemszerűen még nincs benne a statisztikában, amely tavaly 7,7 milliárdos importot és 61 milliárdos exportot rögzített, idén júliusig majd másfélszeresére, 6,2 milliárdra ugrott behozatalt és kissé visszaeső, 32 milliárdos behozatalt mutatott.

Annak ellenére jelentős a forgalom alakulása, hogy a külgazdasági és külügyi tárca aktuális értékelése szerint

a legdélibb afrikai állam nemzetközi versenyképessége nagyot zuhant

az erodálódott intézmények és pénzügyi rendszere miatt, s változatlanul nagy probléma a rossz közbiztonság, a korrupció és a politikai instabilitás, a rendkívül magas, majd 30 százalékos munkanélküliség. A dél-afrikai gazdaság most emelkedőben van, bár a növekedési kilátások nem túl biztatók.

A másik nagy külker-partner ebben az országcsoportban Ghána, amellyel azonban rendkívül féloldalas az árukapcsolat. Tavaly például mindössze 25 millió forint behozatalt és 13,5 milliárdos kivitelt mért a KSH, idén júliusig 13,5 milliós importot és csaknem 3 milliárdos exportot. Az ország idén igen intenzív, 9 százalékos növekedést produkált eddig.

Ehhez hasonlóan

az importban tagja a „milliárdosok klubjának”

Nigéria, amelytől tavaly 31 millióért, idén fél év alatt bő nyolcmillióért vásároltunk. Eközben a magyar kivitel 9,9 milliárd, illetve 6,1 milliárd volt.

Igen különösen alakul az angolai külker-forgalom. Tavaly egész évben jószerivel nem volt magyar import az egykori portugál gyarmatról, tőlünk viszont másfél milliárdért vettek termékeket. Ezzel szemben idén fél év alatt nagyságrendet ugrott mindkét érték: hatmilliós importunk és majd’ 23 milliárdos exportunk volt; utóbbi mögött nagyobb, a teljes export 90 százalékát elérő gépipari szállítások állnak. Ugyanez a minta figyelhető meg Nigéria esetében, amelytől 2016-ban 32 millióért vettünk termékeket, az idei első félévben 8,3 millióért, kivitelünk pedig csaknem tízmilliárd után eddig 6,1 milliárdnál tart.

A huzamos háborúval sújtott, jelenleg is terrorizmussal körülvett térségű Etiópia is csupán 310 millióért tudott nekünk eladni, de 6,3 milliárdért vásárolt tőlünk tavaly, idén júliusig 136 millióért vettünk etióp árut, és 753 millióért küldtünk magyar termékeket.

Valamikor Afrika egyik legfejlettebb – a brit gyarmatosítók által kiépített – infrastruktúrájú országa volt Kenya, amely méretét és súlyát nézve alulértékelt a magyar külkereskedelemben 400 milliós (2016) és 87,5 milliós (2017 júliusig) importtal és csaknem 5 milliárdos, illetve 1,2 milliárdos magyar kivitellel.

Jellemző, hogy hazánkból gépek, szállítóeszközök és egyéb feldolgozott termékek mennek ezekbe az országokba, és sok feldolgozott árut, valamint nyersanyagot és mezőgazdasági terméket vásárolunk.

Ahol az egész fejlett világ pozíciókat keres és talál, ott egyre növekvő pozíciót szerez magának két magyar intézmény: a Magyar Nemzeti Kereskedőház, azaz MNKH, és a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ – htcc.org.hu .
Néha joggal lehetünk büszkék.

Hollandia: befektetésekben sokat bukhatunk

Nem kiemelkedő, de fontos gazdasági partnerünk Hollandia, van tehát veszíteni való eszkalálódó ellenségesség miatt. Különösen a tőkeberuházások terén.

Jelenleg nem látható, hová fajul a Hollandiával kitört súlyos diplomáciai vita. A következmények ezután lesznek érzékelhetők. A tőke pragmatikus, közvetlenül nem feltétlenül követi a politikai mozgásokat.

Hollandiával – például Németországhoz képest – közepesnek nevezhető a külkereskedelmi kapcsolat. Tavaly a 25,8 ezer milliárdos importon belül a hollandiai behozatal 1270 milliárd forint volt,

ami a teljes import 4,9 százaléka, s ezzel Hollandia a hetedik legfontosabb partnerünk.

A hollandokhoz irányuló kivitel ennél szerényebb, 914 milliárd forint volt a 28,9 ezer milliárdos összes exporton belül, s ez kívül van a tíz legnagyobbon.

A tőkebefektetésekben viszont nagyon sokat bukhat Magyarország, ha elfordul tőle a hollandusok figyelme és pénze. A két évvel ezelőtti adatok szerint a közvetlen beruházók sorában mintegy 12 milliárd euróval (Németországot követve) a hollandok voltak. (A más metodikával számolt végső befektetői listán a nyolcadikok 2,5 milliárd körüli tétellel.)

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK