Kezdőlap Címkék Európai Néppárt

Címke: Európai Néppárt

Bajor miniszterelnök: ki a Fidesz-szel az Európai Néppártból is!

Polonius
-
0
Bajor miniszterelnök: ki a Fidesz-szel az Európai Néppártból is!

Marcus Söder, aki a CSU elnöke is, és szeretne Németország kancellárja lenni a korábbinál sokkal egyértelműbben fogalmazott a magyar kormánypárttal kapcsolatban a Süddeutsche Zeitungnak. A bajor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Európai Néppárt nem jobboldali hanem centrum párt. A Fidesz azzal, hogy kilépett az Európai Néppárt parlamenti frakciójából nyilvánvalóvá tette, hogy másképp képzeli el a politikai jövőjét.

„Jó , hogy végre nem tartozunk egy frakcióhoz „- üzente Szijjártó Péter külügyminiszter Manfred Webernek. Az Európai Néppárt frakcióvezetője ugyancsak a CSU politikusa, és korábban Spitzenkandidat volt vagyis meg akarta szerezni a brüsszeli bizottság vezetői posztját. Ezt Orbán Viktor akadályozta meg mondván, hogy gyenge jelöltről van szó. A magyar miniszterelnök azt rótta fel Manfred Webernek, hogy együttműködik a baloldali, a liberális és a zöld frakciókkal az Európai parlamentben.

Korábban Orbán a CSU kedvence volt

A bajor keresztényszociális párt meghívta konferenciájára a magyar miniszterelnököt, akinek migráció ellenes nézetei népszerűek voltak Münchenben.

Orbán Viktor akkoriban nyitást javasolt az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párt irányában.

Ezt az álláspontot Merkel kancellár határozott állásfoglalását követően a CSU is elutasította.

Amikor Orbán Viktor vétóval fenyegette meg az uniós válságkezelő csomagot, akkor a CSU politikailag elhatárolta magát, mert Merkel kancellár meggyőzte őket: a válságkezelő csomag gyors elfogadása nélkül Olaszország csődbe mehet, és bedőlhet az eurozóna.

Marcus Söder szeretne a kancellár asszony utóda lenni.

Ehhez pedig szövetségeseket kell találnia. Például azokat a zöldeket, akik Orbán Viktor leghevesebb bírálói közé tartoznak a Bundestagban és az Európai parlamentben.

A Biden hatás

A müncheni biztonságpolitikai konferencián az amerikai elnök arra figyelmeztette Merkel kancellárt és más európai vezetőket, hogy Orbán Viktor politikája veszélyes vírus, amely megfertőzheti az egész Európai Uniót.

A magyar miniszterelnök nemrégiben együttműködést javasolt Giorgia Meloninak, a szélsőjobboldali Olasz Testvérek vezérének, aki egyben a Konzervtívok és Reformerek európai mozgalmának elnökasszonya is. Ez az egyetlen olyan jelentős olasz párt, amely nem állt be Mario Draghi nemzeti egységkormánya mögé. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke világossá tette Orbán korábbi szövetségese, Matteo Salvini előtt, hogy el kell utasítani a „magányos szuverenitást”!

Csakis akkor vehet részt az uniós válságkezelő alap több mint 200 milliárd eurós olasz kvótájának elosztásában, ha elfogadja az uniós játékszabályokat. Matteo Salvini elfogadta ezt, Orbán Viktor egyelőre nem.

Marcus Söder bajor miniszterelnök kemény bírálata után valószínűleg neki is át kell gondolnia, hogy Trump bukása után hova vezet a Brüsszel ellenes politikai vonal, mert ehhez többé nemigen talál szövetségeseket mértékadó körökben Európában.

Biden és Tusk állhat Orbán eltávolítása mögött

Kenderessy Milán
-
0
Biden és Tusk állhat Orbán eltávolítása mögött

A magyar miniszterelnök a legutolsó pillanatig élvezte a németek és személyesen Angela Merkel kancellár támogatását az Európai Néppártban. Ez az ami megszűnt, és tarthatatlanná vált Orbán Viktor helyzete az Európai Néppártban, ahol minden uniós csúcs előtt egyeztethetett Angela Merkel kancellárral. Miért hátráltak ki mögüle a németek és személyesen Angela Merkel kancellár?

Biden figyelmeztetése

A müncheni biztonságpolitikai konferencián, mely az amerikai elnök európai bemutatkozása volt, Biden név nélkül ugyan, de bírálta Németország kancellárját és más európai vezetőket, mert megtűrnek az Európai Unióban olyan anomáliákat mint a – szintén konkrétan meg nem nevezett – nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon. A virtuális csúcs idején személyes párbeszéd is folyt, és ezen Biden állítólag arra hívta fel Merkel kancellár figyelmét, hogy Orbán Viktor politikája veszélyes vírus lehet, amely az egész Európai Unió működőképességét teheti kockára a vírus válság idején.

Az USA nemcsak a CEU részleges eltávolítását és a sajtószabadság korlátozását sérelmezi Magyarországon hanem azt is, hogy közben Orbán Viktor kiváló kapcsolatot ápol Oroszországgal és Kínával, melyeket Biden hazája legfőbb ellenfeleinek tekint.

Tusk kontra Orbán

A német sajtó Bidennek tulajdonítja Angela Merkel irányváltását, de a lengyel Donald Tusk jelentős szerepére is rámutat. A Polgári Platform vezetője állítólag azt közölte a németekkel az Európai Néppártban, hogy amennyiben nem hagyják jóvá a módosítást, amely lehetővé teszi Orbán eltávolítását, akkor ők lépnek ki! Mindez elgondolkodtatta Manfred Webert, akinek személyes elszámolnivalója is volt Orbán Viktorral, aki megakadályozta, hogy ő legyen a Spitzenkandidat vagyis az Európai Néppárt jelöltje a brüsszeli bizottság élére. Ezért több német lap is elégedett mosolyt vélt felfedezni Manfred Weber arcán miután Orbán Viktor tudatta: nem várja meg míg kiteszik, hanem „önként” távozik a frakcióból…

Jövőre néppárti kongresszus a Fidesz miatt

FüHü
-
0
Jövőre néppárti kongresszus a Fidesz miatt

Marad a Fidesz felfüggesztése az Európai Néppártban, de jövőre kongresszust tartanak az EPP alapértékeiről. Az EPP szerint nincs kompromisszum az európai és a néppárti alapértékekben.

Ahogyan az tudható volt, marad a Fidesz tagságának felfüggesztése az Európai Néppártban. Az EPP politikai közgyűlésének (választmányának) ma kezdődött ülésén ennek megfelelő döntés született. Donald Tusk, az EPP elnöke később arról beszélt, hogy

nem akar az EPP alapértékeiről tárgyalni, és ebben semmilyen kompromisszumra se hajlandó.

A Fidesz jövője attól függ, változtat-e politikáján. Ha nem, akkor nincs értelme a visszavételről beszélni.

Erről közölt bejegyzést az EPP európai parlamenti frakciójának román helyettes vezetője is.

Aura Salla, a finn Kokoomus elnöke azt írta a Twitteren, hogy ők ki akarták zárni az EPP-ből a Fideszt, mert az megsérti a Néppárt értékeit és alapelveit. Egy másik bejegyzésben tisztázta, hogy valóban szükség van az EPP mélyreható átgondolására és új politikai jövőképére, de

alapvető értékeik újradefiniálására nincs szükség. Ezért az EPP elnöke 2021-re különleges kongresszust hívott össze, hogy megvitassák ezt a jövőképet.

Folytatódni fog a párbeszéd az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz tagságával kapcsolatban felvetődött kérdésekről, és érvényben marad a párt tagságának önként vállalt felfüggesztése is – közölte Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti (EP) képviselő hétfőn, a pártcsalád brüsszeli politikai gyűlésének szünetében. A néppárti politikus az Európai Parlamentben magyar újságíróknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy Donald Tusk, az EPP elnöke napirend előtti beszámolójában befejezettnek mondta a Herman Van Rompuy, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pöttering által alkotott testületnek a magyarországi helyzetet és a Fidesz tevékenységét értékelő vizsgálatát.

Tusk szerint a vizsgálat eredményében nincs egyetértés. A szóbeli jelentés alapján egyetértés abban mutatkozott, hogy a Fidesz tagságának felfüggesztése maradjon érvényben, valamint abban, hogy a párbeszédet folytatni kell – mondta Hölvényi.

Amikor ezek a nyilatkozatok elhangzottak, Orbán Viktor már Rómában tartózkodott (a felfüggesztés miatt a Fidesz nem vehet részt az EPP ülésein, a KDNP igen). Orbán az újfasiszta Olaszország Testvérei (Fratelli d’Italia) elnöke, a Liga-vezér Matteo Salvini és a francia Nemzeti Tömörülés egyik fiatal csillaga, Marion Maréchal részvételével is rendezendő eseményen fog részt venni és felszólalni.







A Néppárt jegeli a Fideszt                    







FüHü

 -




   0 
  A Néppárt jegeli a Fideszt 
 
Maradhat a Fidesz párttagságának felfüggesztése a Néppártban – derül ki Paulo Rangel alelnök Twitter-bejegyzéséből. Donald Tusk tehát nem akarja dűlőre vinni a kérdést az EPP közelgő politikai közgyűlésén.
 
Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) új elnöke a pártcsoport európai parlamenti frakciójának ülésén bemutatta az EPP idei évre vonatkozó prioritásait, és azt mondta, hogy a helyzetet értékelő szakértői bizottság következtetéseit követően javasolja a Fidesz felfüggesztésének meghosszabbítását – írta a Twitteren Paulo Rangel, az EPP portugál alelnöke.
 
Az nem egyértelmű, hogy nem is tárgyalnak és csak egyszerű szavazást tartanak a Fidesz ügyéről az EPP soron következő politikai közgyűlésén (választmányán). Mindenesetre az EPP honlapján még semmilyen részlet sincs a február 3-4-i ülés napirendjéről.
 
Az már eddig is tudható volt, hogy a „helyzetértékelő bizottság”, vagyis a „három bölcs” nem tudott egységes álláspontot kialakítani arról, hogy mit javasoljanak Tusknak a Fidesz jövőjéről. Elméletileg három variáció volt: kizárás, a felfüggesztés visszavonása vagy meghosszabbítása. Az elsőhöz a jelek szerint hiányzik a meggyőző többség az EPP-ben (a déli tagországok pártjai ellenzik, a két német uniópárt megosztott). A teljes jogú tagság helyreállításához viszont a Fidesz túlságosan sok parazsat gyűjtött maga alá. Marad a nem döntés.
 
Ezzel a Fidesz marad az EPP-ben, de tagjai változatlanul nem viselhetnek tisztséget. És magán a közgyűlésen se vehetnek részt. Az persze nem kizárt, hogy Orbán Viktor mégis kiviszi a Fideszt az EPP-ből, bár ennek jelenleg több a hátránya látszik, mint előnye.






Mégis kész a jelentés a Fideszről                    







FüHü

 -




   0 
  Mégis kész a jelentés a Fideszről 
 
Lassú tűzön főzik a Fideszt az EPP-ben? Vagy csak ellentmondásos kiszivárogtatások? Tény: mégis kész a „három bölcs” jelentése a Fideszről, amit Tusk bemutat a néppárti gyűlésnek februárban. Az viszont nem világos, hogy döntés is lesz-e.
 
Fél nappal azután tette közzé bejelentését Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, hogy a mindig jól értesült Bloomberg hírügynökség tudatta: a Néppárt februári közgyűlésén halasztás várható a Fidesz felfüggesztett tagsági jogáról, mert a „három bölcs” – és mögöttük maga az EPP – annyira megosztott, hogy nem jutottak dűlőre. Ezután Tusk váratlanul részbeni cáfolatot közölt.
 
„Most fejeztem be az értékelő bizottsággal (Herman Van Rompuy, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pöttering) folytatott ülésemet. A jelentés értékelését a pártvezetõkkel folytatott konzultációm után mutatom be a közelgő EPP Politikai Közgyűlésen” – írta a Twitteren a lengyel politikus. A homályt persze nem oszlatta el Tusk. Arról például hallgat, hogy a jelentés bemutatása azt jelenti-e, hogy hivatalosan is napirendre veszik-e a Fidesz tagsági viszonyát; az EPP közgyűlésének beharangozója változatlanul nem árul el semmit a programról.
 
Ezért aztán csak találgatni lehet arról, hogy az amerikai hírügynökséget valóban téves információba futott bele, vagy a hiányos-ellentmondó közlésekkel „lassú tűzön főzik” a Fideszt, illetve Orbán Viktort. Annak érdekében, hogy az EPP-től gyorsuló tempóban távolodó magyar pártot rábírják az önkéntes távozásra, anélkül, hogy szavazni kelljen a Fidesz kizárásáról. Márpedig más aligha jöhet szóba azután, hogy múlt héten az Európai Parlamentben az EPP nagy többsége is felsorakozott a tőlük balra álló pártcsoportok mellett, és megszavazták a 7. cikkelyes eljárás folytatására felszólító határozatot Magyarország és Lengyelország ügyében.
 
Az ugyanis tényként jelenthető ki, hogy látható ellentét van az EPP északi és déli pártcsoportjai között. Előbbiek közül a kisebbek jó ideje követelik a Fidesz kizárását az itteni jogállamisági problémák miatt, és a jelek szerint mostanra csatlakozott hozzájuk a német delegáció nagy része is. A déli tagpártok körében viszont erősebb a megértés Orbán politikája iránt – erre hivatkozott a miniszterelnök is, amikor megindokolta, miért maradtak mégis az EPP-ben, noha „egy centiméterre” volt attól, hogy múlt csütörtökön, az EP-szavazás után kilépjen.
 
És alighanem a közelmúltban az EPP-ben is világossá vált, hogy a Brexit után az EPP-nek éppenséggel még öttel több is lesz a képviselője az EP-ben a helyek részbeni újraosztásakor. Vagyis a 12 fideszes távozása nem súlyos vérveszteség (az egy KDNP-s a jelek szerint marad), az ellenzéki térfélen gyarapodni csak a széljobbos Identitás és Demokrácia fog 73-ról 76-ra.






Ismét kilépéssel fenyeget Orbán – szabálytalanul                    







FüHü

 -




   0 
  Ismét kilépéssel fenyeget Orbán – szabálytalanul 
 
„Egy centiméterre volt” a Fidesz attól, hogy kilépjen a Néppártból – mondta Orbán Viktor a tegnapi szavazásról. Már tavaly is erről beszélt, bár szabályosan így nem léphetnek ki így az EPP-ből.
 
Egy centiméterre volt a Fidesz attól, hogy kilépjen az Európai Néppártból (EPP) csütörtökön, mert a pártcsalád többsége „elárult bennünket” – mondta Orbán Viktor az állami rádióba reggel. Arra utalt ezzel, hogy az Európai Parlament nagy részvétel melletti kétharmados többséggel, közte az EPP-ével is, elfogadta azt a határozatot, hogy Magyarországon és Lengyelországban romlott a jogállamiság állapota. Ezért úgy foglaltak állást, hogy folytatni kell a 7. cikkelyes eljárást, mert az eddigi eredménytelen volt.
 
Orbán azt mondta, csak azért nem léptek ki, mert a franciák, a spanyolok és az olaszok „egyértelműen velünk voltak”, és a néppárti vitában úgy foglaltak állást, hogy ki kell állni Magyarország mellett. Egy kormányzópárt azért tartozik egy pártcsaládhoz Európában, hogy ha a hazájának szüksége van védelemre, segítségre, akkor legyenek szövetségesei.
 
„De ha a szövetségeseink elárulnak bennünket – mint ahogy többségében egyébként a néppárt is elárult bennünket tegnap -, akkor ott nincs keresnivalónk”
 
– tette egyértelművé a helyzetet.
 
Az azonban, hogy három komoly ország, a franciák, a spanyolok és az olaszok azt mondják, a magyaroknak van igazuk, ad némi reményt a változásra az EPP-ben. „Fogyatkozó, de még létező reményt. Egyébként ma reggel már nem lettünk volna tagok” – fogalmazott.
 
A tagsággal kapcsolatban tárgyalt Sebastian Kurz osztrák kancellárral, találkozni fog a CDU vezetőjével és Angela Merkel német kancellárral, és szeretne beszélni Donald Tusk néppárti elnökkel is, majd „döntést kell hozni”. Hangsúlyozta, az biztos, hogy „ez így nem maradhat”: ha nem áll ki az EPP Magyarország mellett, akkor
 
„új európai, kereszténydemokrata jellegű mozgalmat kell indítani”,
 
amihez lesznek szövetségeseik.
 
Szerinte egyébként
 
emögött is Soros György áll,
 
aki „a világ első számú oligarchája”, aki maffiaszerű hálózaton keresztül irányítja a politikai tevékenységét és gyakorol befolyást az európai politikára. Abban nincs meglepetés, hogy az EP bevándorláspárti többsége – szocialisták, liberálisok, zöldek -, ahová a magyar ellenzék is tartozik, Magyarország ellen szavaznak, gyűlölik ugyanis a magyar bevándorlásellenes álláspontot.
 
Orbán tavaly márciusban, amikor az EPP felfüggesztette a Fidesz tagsági jogát, szintén arról beszélt, hogy kész kilépési nyilatkozat volt a kezében. Ezt csak azért nem adta át, mert sikerült elfogadtatnia, hogy a Fidesz és az EPP formailag közösen kezdeményezte a felfüggesztést. (Ebbe azért ment bele az EPP, mert a Fidesz azonnali kilépéssel és új európai parlamenti frakció alakításával fenyegetett egyoldalú kezdeményezés esetére.) Azután ezt magyarázták úgy, hogy „ők kérték” a döntést, amelynek következtében a Fidesz egyetlen tisztséget se kaphat a legnépesebb európai pártcsaládban, s ennek rendezvényeire se hívják meg őket.
 
Csakhogy a Fidesz alapszabálya rögzíti, hogy a párt az EPP tagja. Ezt kizárólag (rendkívüli) kongresszus módosíthatja, amit azonban legalább 30 nappal korábban össze kell hívni.






Néppárt-Fidesz: kifelé?                    







FüHü

 -




   0 
  Néppárt-Fidesz: kifelé? 
 
Nagy lépést tett a Fidesz a Néppártból távozás felé az Európai Parlament elítélő szavazása után, s a döntés mintha megszületett volna. A Néppárt nagy többsége vett részt, kétharmada a magyar és lengyel kormány ellen szavazott. A fideszesek nem mindegyike védte meg a kormányt.
 
„Kis kétharmados” többséggel mondta ki az Európai Parlament, hogy a lengyel és magyar kormány elleni 7. cikkelyes eljárást folytatni kell, mert az eddigi eredmények elégtelenek, a két országban romlott a jogállamiság állapota. A 751 tagú EP 665 tagja vett részt az eljárásban, 446-an támogatták az állásfoglalást, 178-an elutasították, 41-en tartózkodtak.
 
Vagyis az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot (az állam- és kormányfők testületét) további intézkedésekre felkérő döntést az EP 88 százalékos részvételével a jelenlévők éppen kétharmada szavazta meg.
 
Nem jó jel a Fidesz európai néppárti (EPP) tagságának jövőjére nézve, hogy
 
a jobbközép pártcsalád csaknem 85 százaléka (!) felvonult a szavazáson
 
és a 182 tagú frakció több, mint fele, 99 (a szavazók 63 százaléka) értett egyet a magyar és lengyel helyzet elítélésével. Az eredményt pedig hangos tapsvihar fogadta, sokan felállva ünnepelték.
 
A szavazási listából az is kiolvasható, hogy a szocialista frakció minden jelen lévő tagja és a Renew Europe (liberálisok), valamint a Zöldek elsöprő többsége az igen gombot nyomta meg. Érdekesség, hogy a 12 fideszes (plusz egy KDNP-s) közül ketten (Kósa Ádám és a hosszas vitába harciasan beleálló Deutsch Tamás) nem vett részt az eljárásban.
 
A magas részvételi aránnyal megemelt súlyú szavazás azt sejteti, hogy
 
a Fidesz látványosan elvesztette a Néppárt támogatását.
 
Ez még akkor is igaz, ha az EP mostani szavazása arról is szól, hogy a képviselők helyet kérnek maguknak az efféle eljárásokban, részt követelnek a kormányok meghallgatásán. Komoly figyelmeztetés, hogy az EP megszavazta azt a módosító indítványt is, amely azt javasolja, hogy az uniós támogatások kifizetését kössék az alapjogi kötelezettségek teljesítéséhez.
 
Az eredmény után az első reakció lejárt szavatosságú petárdaként puffant. Hidvéghi Balázs EP-képviselő a strasbourgi szavazás után a szokásos retorikai paneleket vonultatta fel: a bevándorláspárti erők „újabb nyomásgyakorlási akciója” Magyarországra, szoros együttműködésben a különböző Soros-szervezetek embereivel és szervezeteivel, akik sorozatban gyártják a lejárató anyagokat Magyarországgal; a jogállamiság kérdése „csak fedősztori”, valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel. Továbbá „gyalázatos”, hogy a magyar ellenzéki EP-képviselők folyamatosan, és szinte kizárólag azzal foglalkoznak, hogy Magyarországot támadják és besározzák az európai politika színterein.
 
Ennél sokkal messzebb ment Novák Katalin családügyi államtitkár, aki azonban a Fidesz alelnökeként az elmúlt egy év valóságos politikai üdvöskéje a Fideszben. Ő az atv.hu-nak Washingtonból egyenesen úgy fogalmazott, hogy
 
 
„amikor arról döntünk, hogy maradjon-e a Fidesz a Néppártban, a mai szavazás súlyos érv lesz amellett, hogy új szövetségeseket keressünk”.
 
 
Erre rövidesen sor kerülhet, attól függően, hogy a február 3-4-i politikai közgyűlésen döntenek-e a novemberben napirendre se vett „Fidesz-ügyről”. Arról, hogy mi legyen a sorsa a magyar párt tagsági jogának: fenntartják a felfüggesztést, visszaveszik vagy kizárják. (Az EPP honlapján egyelőre semmi sincs a tervezett napirendről.) A mostani EP-döntés és ennek szavazási háttere egyre inkább az utóbbi felé billenti a mérleg nyelvét.
 
Az ellenzék soraiban meglehetősen egyöntetű az esemény értékelése. Dobrev Klára (DK) EP-képviselő szerint „itt a vég, az EP kereszténydemokratái most már pontosan látják, hogy a Fidesz kormány se nem keresztény, se nem demokrata, se nem európai, Orbán napjai meg vannak számlálva a Néppárt családjában”. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szerint objektív tényeken alapuló mérőszámokkal is ki lehet mutatni: nincsen rendben a demokrácia helyzete Magyarországon, és az Európai Parlamentnek fontos, hogy a magyar emberek szabadságban és demokráciában élhessenek.
 
A Fidesz számára hogyan tovább egyelőre göröngyös utat kínál. Az mindenesetre egyértelmű, hogy az EPP-től jobbra álló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), a lengyel kormánypárti többséggel, valamint az Identitás és Demokrácia (ID), benne Matteo Salvini és Marine Le Pen pártjával, valamint a lényegében neonáci német AfD-vel elsöprő többségben a határozat ellen szavazott. Orbán célja nyilván az lenne, hogy ezeket egybefésülve nagyjából másfél-száz fős nagy frakciót (akár a harmadik legnépesebbet) hozzon össze, bár ezzel annyira jobbszélre kerülnének, ahonnan már szinte lepottyannának.






EP: romlott a magyar helyzet                    







FüHü

 -




   0 
  EP: romlott a magyar helyzet 
 
Nagy többséggel szavazta meg az Európai Parlament: romlott a jogállamiság helyzete hazánkban és Lengyelországban. Egyben fellépésre kérik az Európai Tanácsot. Veszhetnek a támogatások is. Még a Fidesz pártcsaládja, a Néppárt is az állásfoglalás mellé állt.
 
Az Európai Parlament 446 szavazattal, 178 ellenszavazat és 41 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kimondta, hogy az Európai Bizottság, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács jelentései és nyilatkozatai egyaránt azt mutatják,
 
„Lengyelországban és Magyarországon (…) romlott a helyzet”
 
a 7. cikkelyes jogállamisági vizsgálat elindítása óta. Megállapítják, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott
 
uniós egyeztetések eddig nem vezettek eredményre az unió alapértékének tiszteletben tartása terén.
 
Az állásfoglalás elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése terén tapasztalt romló tendenciák miatt született.
 
A két országgal szemben 2018 őszén elindított 7. cikkely szerinti eljárás során tartott meghallgatásokról az állásfoglalás kimondja: ezek nem rendszeresek és strukturáltak. Az EP ezért felkéri az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében
 
adjon többek között határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.
 
„Továbbra is aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az EU-szerződés 7. cikkét” – fogalmaz a parlamenti állásfoglalás.
 
Az állásfoglalás sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.
 
A képviselők bírálják, hogy eddig nem vehettek részt a meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy
 
a parlamentnek lehetőséget kell adni az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására.
 
Az állásfoglalás végül hangsúlyozza:
 
„sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra”.
 
Évi rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné jogállami értékeknek való megfelelést.
 
Az EP megszavazta azt a módosító indítványt is, amely szerint
 
az uniós támogatásokat kössék a jogállami elvek tiszteletben tartásához.
 
Ez ellen foggal-körömmel küzd a magyar kormány.
 
Az EP 2018. szeptemberében kezdeményezte, hogy az Európai Tanács akadályozza meg a magyar hatóságokat az unió alapértékeinek megsértésében. A képviselőket elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése aggasztotta.
 
Lengyelország esetében 2017 decemberében az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást azért, mert úgy vélte, veszélyben van a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Az Európai Parlament egy 2018 márciusában elfogadott állásfoglalásban egyetértett a lengyel jogállamisággal szemben megfogalmazott kritikával. Az unió miniszterei eddig kétszer, 2019 szeptemberében és decemberében hallgatták meg a magyar kormányt.
 
A mostani állásfoglalás tehát az EP azon törekvését tükrözi, hogy kapjon nagyobb súlyt az ehhez hasonló vizsgálatokban. Ám a szerdai plenáris ülésen egyértelmű vált, hogy már az Európai Néppárt (EPP) se áll ki tagja, a Fidesz mellett. Az EPP-frakció nevében felszólaló máltai Roberta Metsola azt mondta, hogy a jogállamiság híján az uniós szerződések csak szavak, független igazságszolgáltatás nélkül pedig nincs jogállam. Ráadásul
 
az EPP frakciófegyelmet követelt képviselőitől a szavazáskor.
 
Ez cseppet se jó előjel a Fidesz számára, amely az elmúlt hetekben egyre gyorsuló tempóban távolodik az EPP-től. Lehetséges, hogy a Néppárt februári kongresszusán (novemberben már elmaradt) napirendre tűzik a Fidesz tavaly márciusban felfüggesztett tagságának sorsát.






Orbán dönthetett: kilép az EPP-ből                    







FüHü

 -




   0 
  Orbán dönthetett: kilép az EPP-ből 
 
Orbán varsói tárgyalásának lengyel közléséből úgy tűnik, kiviszi a Fideszt az Európai Néppártból, és a lengyel Jog és Igazságosság által vezetett Európai Konzervatívok és Reformerek EP-frakciójához csatlakozik. A Putyin-barátság azért problémát okozhat.
 
Szűkszavú, az egykori állampárti hírügynökségi megfogalmazást idéző hírt közölt kedden este az MTI „Orbán Viktor Varsóban a kormányzó párt elnökével tárgyalt” címmel. Ebből – Havasi Bertalanra, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkárra hivatkozva – azt tudhattuk meg, hogy megbeszélést folytatott Varsóban Jarosław Kaczyńskivel, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnökével Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke.
 
Eszerint Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński megbeszélésén aktuális európai pártpolitikai kérdésekről volt szó, valamint egyeztettek az Európa jövőjéről szóló konferencián folytatandó együttműködés lehetőségeiről is.
 
Havasi „tájékoztatásából” már az is kimaradt, hogy Orbán Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel is találkozott. A PiS Facebook-oldalán megjelent szintén egy mondatos közlés emellett azt is tudatta, miről volt szó a megbeszélésen:
 
„pártjaink közös tevékenysége az európai politikában és az együttműködés kérdése az Európa jövőjéről szóló tanácskozás keretében”.
 
Vagyis a Fidesz és a PiS jövőbeni együttműködéséről esett szó európai dimenzióban. Ez tökéletesen egybevág azokkal a közlésekkel és információkkal, amelyek szerint a közeli hetekben Orbán kilépteti a Fideszt az Európai Néppártból (EPP), és az Európai Parlament egyik jobboldali frakciójához, az Európai Konzervatívok és Reformerekhez (ECR) csatlakozik.
 
Hangulati előkészítés
 
Ahogyan erről pár napja írtunk, a Fideszen belül – úgy tűnik – annak előkészítése zajlik, hogy bejelentsék: úgy döntöttek, kilépnek az EPP-ből. Ennek első számú magyarázata az lesz, hogy a néppárt „eltávolodott értékeitől”, és „bevándorláspárti lett”. Az EPP által megbízott „három bölcs” jelentése már készen van, a döntés az EPP februári kongresszusán kerülhet napirendre. Ahol az se kizárt, hogy megpróbálják fenntartani a tavaly márciusban elhatározott tagsági felfüggesztést.
 
Lehetséges azonban, hogy Donald Tusk, az EPP novemberben megválasztott elnöke még ezelőtt olyan feltételeket szab Orbánnak, amelyeket az nem fogadhat el. Beiktatási beszédében Tusk félreérthetetlenül a a Fideszre utalva arról beszélt, hogy aki nem fogadja el a liberális jogállami eszmét, az kívül találja magát az EPP-n.
 
A szélsőjobb egyik gyűjtőhelye
 
A 62 fős ECR EP-frakciójának legnagyobb – mintegy 40 százalékát kitevő – tagja a PiS. Második, öt fős delegátus az olasz politika legszéljobbja, a Mussolinit elődjének tekintő Olaszország Testvérei (Fratelli d’Italia), amelynek új barátjaként tavaly szeptemberben beszédet mondott Rómában. Ott vannak még a szintén széljobb spanyol Vox tagjai is.
 
Ennek a frakciónak összetartó pántja az orosz befolyás elutasítása. Szemben a tavaly létrejött konglomerátummal, a 73 fős Identitás és Demokráciával, amelynek legerősebbje az olasz Liga, Orbán politikai kebelbarátja, Matteo Salvini (akit még ennek bukása után is harcostársnak nevezett) pártja. Itt vannak a francia Nemzeti Tömörülés (Marine Le Pen pártja) és a német neonáci AfD képviselői. Ezek közös ismérve, hogy súlyos jelek mutatnak arra, hogy mindegyikük szoros (anyagiakban is kifejeződő) kapcsolatban állnak Oroszországgal.
 
Az oroszbarátság megosztó
 
Ez komoly próbatétellé válhat a lengyel politikus számára. Kaczyński tavaly június elején – pár nappal az EP-választás után – azt nyilatkozta: kizárt, hogy a PiS oroszbarát tömörülésekkel együtt csatlakozzon a Ligához a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) nevű frakcióban. Ez arra válaszul hangzott el, hogy Salvini megpróbált egy amolyan szélsőjobbos szuperpártot létrehozni az akkor még létező EP-beli ENF-frakció bázisán.
 
Egyértelműen oroszbarát tömörüléssel számukra elfogadhatatlan az együttműködés
 
– mondta Kaczyński, akkor az AfD-re és Le Pen pártjára utalva.
 
Akkor úgy látszott, hogy a Fidesz végül maradhat az EPP-ben, amelynek nem csak számszerűen meghatározó ereje a két német uniópárt. Ezek pedig az üzleti szempontokat mintha fontosabbnak tekintenék az elvi álláspontnál. Legalábbis erre gondolhat Orbán, akinek kormánya az elmúlt években valósággal önti a pénzt az itteni német beruházások támogatására. És amelyet mostanában fegyvervásárlásokkal is megerősít.






Orbán kiviszi a Fideszt az EPP-ből?                    







FüHü

 -




   0 
  Orbán kiviszi a Fideszt az EPP-ből? 
 
Orbán azt fontolgatja, hogy kilépteti a Fideszt az Európai Néppártból és átviszi a kisebb euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerekhez – értesült a Politico. Ez egybevág más információkkal.
 
Orbán Viktor magyar miniszterelnök pártja, a Fidesz komolyan fontolgatja, hogy kilép a jobbközép Európai Néppártból (EPP) – mondta a Fidesz egyik vezető tagja az amerikai Politicónak. Eszerint a Fidesz vezetése vizsgálja annak lehetőségét, hogy csatlakozzon az Európai Parlamentben a lengyel kormányzó Jog és Igazságossághoz az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójában – tette hozzá a Fidesz képviselője, megjegyezve, hogy ilyen megállapodás alapján Orbán vezető szerepet kaphat az ECR-ben. Ezzel jelentősen gyarapodna az ECR, amely jelenleg 62 képviselővel van jelen a 751 tagú EP-ben. Legnagyobb tagpártja a lengyel ókonzervatív Jog és Igazságosság, Jaroslaw Kaczynski pártja.
 
A Fidesz tagságát tavaly márciusban függesztette fel az EPP, amely eredetileg novemberben döntött volna a hogyan továbbról, de ezt elhalasztották idén februárra. A Népszava pénteken arról írt, hogy elkészült az EPP „három bölcse” által összeállított jelentése, amely Donald Tusk, az EPP új elnökének asztalán hever.
 
Tusk – aki saját bevallása szerint baráti viszonyt ápol Orbánnal – az EPP novemberi kongresszusán elnöki székfoglalójában világossá tette, hogy aki nem fogadja el a demokratikus jogállami követelményeket, az kívül találja magát az EPP-n.
 
A napokban a Fidesz egyik vezető ideológiai háttérembere, G. Fodor Gábor a HírTV-ben arról beszélt, nem hiszi, hogy a Fidesz az EPP tagja marad. Ezek az információk egybevágnak azzal, hogy Orbán nem várja meg az EPP vizsgálatának nyomán készülő ajánlást, hanem önként kiviszi a Fideszt az EP legnagyobb frakciójából.
123...82. oldal a 8-ból




FRISS HÍREK
Továbbiak


A hír igaz!
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják  bevételeinket. 

A pártoktól független újságírás  egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon. 


A hagyományos finanszírozás  modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is. 


 A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul  támogatásotokra. 

Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra  is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.


Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!


NÉPSZERŰ HÍREK










Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu
                                        


LEGOLVASOTTABB HÍREK


SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA








 © Független Hírügynökség 
 eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan