Címke: EU-támogatások

Orbán Viktor felmelegítette lekicsinylő állítását az EU-tól kapott támogatások jelentőségéről. Ismét azt kell megállapítanunk, hogy nincs igaza. Csak egy tétel: a beruházások mostani növekedésének felét a közösség fizeti.

Orbán Viktor hétfőn a parlamentben arról beszélt, hogy „régi legenda”, miszerint a magyar gazdaság az európai uniós támogatásoktól függ. Kifejtette, hogy az uniós nettó támogatás 4 milliárd euró, míg a teljes magyar GDP 114 milliárd euró.

A miniszterelnök tavaly szeptemberben ugyanerről értekezett egy rendezvényen, akkor éppen „színvonaltalan érvelésnek” nevezte, hogy bárki az uniós támogatásoknak tulajdonítsa a magyar gazdaság fejlődését. Azt mondta, hogy nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek. Ez a mi magyar sikerünk, saját erőfeszítéseinknek köszönhető – mondta.

Már akkor kénytelenek voltunk rámutatni arra, hogy

az állítások mindegyikét hivatalos adatok, a kormány által rendelt jelentés, nemzeti banki tanulmány megállapításai cáfolják.

Amikor a korábbi években a legbővebben ömlött hozzánk a pénz, 2013-2015-ben, évente 1800-2500 milliárd forint érkezett támogatásként, azaz akkor a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-7 százaléka. Ha ehhez hozzászámítjuk a ma már 600 ezerre becsült külföldön dolgozó magyar által hazautalt évi körülbelül 1100 milliárdot, akkor levonható a következtetés, hogy akkori adatok szerint

a GDP 8-10 százalékát nem az országban állították elő.

A miniszterelnökség által megrendelt KPMG-GKI-tanulmány egyenesen arra a következtetésre jut, hogy 2006-2015 között a GDP 4,6 százalékkal nőtt,

az EU pénze nélkül viszont 1,8 százalékkal masszív recesszió lett volna.

A részadatok (lakossági fogyasztás, beruházások) mind azt bizonyítják, hogy a közösségi hozzájárulással éppen a víz felszínén maradt a magyar gazdaság, a fejlesztések finanszírozása szinte kizárólag EU-forrásból történik – áll tehát a kormány által megrendelt (és minden bizonnyal uniós finanszírozású) elemzésben.

Az EU segítsége és a hazai növekedés közvetlen összefüggését igazolja az is, hogy 2016-ban, amikor az új uniós költségvetésből még alig csordogált a pénz, a hazai gazdaság növekedése azonnal lezuhant két százalék közelébe.

Az már másik kérdés, hogyan hasznosul ez a temérdek pénz. Ha Orbán erre vonatkoztatja lekicsinylő szavait, abban még akár igaza is lehet. A kormány gazdaságpolitikáját támogató Magyar Nemzeti Bank tavalyi tanulmányában foglaltak nagyon szomorú képet festenek fel. Eszerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési támogatást kaptak a hazai vállalkozások, ebből cirka 1700 jutott a legkisebbeknek (kkv-knak). A jegybanki elemzők szó szerint „a támogatásokra való számottevő ráutaltságról” írnak: a kis cégek külső forrásainak 63 százaléka uniós támogatás, sőt, 37 százalékuknál az arány 80 százalék.

Az MNB-sek megállapításainak veleje:

a támogatások nem javították a kkv-k termelékenységét

(vagyis egy időegység alatt előállított értéket).

Az uniós pályázatok (hitelek és vissza nem térítendő összegek egyaránt) javították az alkalmazotti létszámot, növelték az árbevételt és a hozzá adott értéket (az árbevétel és a megvett anyagok és szolgáltatások értékének különbözetét).

„A munkatermelékenység azonban egyik esetben sem változott szignifikánsan a támogatások hatására” – e szikár konklúzió azt jelenti, hogy amint kifutnak a támogatási programok, az ezeket igénybe vevő kkv-k eredménye jellemzően visszazuhan a stagnáló hatékonyság miatt.

Nézzünk néhány friss adatot és megállapítást. Az Európai Bizottság idei dátumú országjelentése úgy fogalmaz, hogy Magyarország az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) kedvezményezettje, az általa kapott jelentős támogatás 2020-ig elérheti a 25 milliárd eurót. A 2014–2018-as időszakban ez évente a GDP mintegy 3 százalékának és

a közberuházások 43 százalékának felel meg.

A tavalyi év végéig az előzetes becslések szerint 23,5 milliárd eurót (a teljes összeg 94%-át) lekötötték hazai fejlesztésekhez. E támogatások révén 11 ezer vállalkozás bővítette kapacitásait, és több mint 200 cég vezetett be új termékeket; javult a városi tömegközlekedési rendszer fenntarthatósága, és csökkent a középületek éves primerenergia-fogyasztása. Az uniós finanszírozásból a tervek szerint 2,3 milliárd eurót (a 2007–2013-as időszakbelinél lényegesen nagyobb összeget) pénzügyi eszközök révén bocsátanak Magyarország rendelkezésére.

Azt is írja az országjelentés, hogy Magyarország jól halad az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) forrásainak felhasználásával. 2017. decemberében az ESBA keretében jóváhagyott műveletek teljes finanszírozási volumene 73 millió euró volt, és várhatóan összesen 1,2 milliárd euró összegű magán- és közberuházást generál. A kkv-keretből 12 ezer kisebb vagy induló vállalkozás részesülhet.

Ami azonban a lényeg: az uniós források erősen befolyásolják a magyarországi beruházásokat.

A magán- és állami beruházások forrás szerinti megoszlását mutatja az ábra

A szaggatott vonalak érzékeltetik, hogy a három szektorban az uniós hozzájárulás legenda-e.

„2017-ben a reálértéken mért bruttó állóeszköz-felhalmozás az előrejelzések szerint

több mint 20 százalékkal nőtt, és ennek körülbelül a felét közvetlenül uniós forrásokból finanszírozták”

– olvasható. (Az országjelentés készítői is hivatkoznak a fentebb idézett KPMG-GKI-tanulmányra és az MNB-s elemzésre, az általunk felvetett megállapításokat felhozva.

Érdemes pár pillantást vetni a naponta frissülő adatokat is tartalmazó adatbázisra. Ebből kiderül, hogy hazánk uniós kerete a mostani költségvetési ciklusban felfelé kerekítve 29 650 milliárd euró, ebből a többi tagállam befizetéséből 25 014 milliárdot (mint írják, fejenként tehát 2532 ezer eurót) kapunk, a „saját erő” mindössze 4,64 milliárd euró.

A keretből tavaly év végéig a kormány lekötötte (odaítélte) a pénz 94 százalékát a kedvezményezetteknek, de ebből csak 13 százalékot (3,991 milliárd eurót) utaltak át Brüsszelből. A mai állapot szerinti szám se sokkal szívderítőbb, az időközi kifizetés 14 százalékon áll.

Ennek nem csak az az oka, hogy a kormány villámgyorsan kiírta a pályázatokat a támogatásokra, amit csak késve követ az uniós kifizetés. A rendkívül alacsony összegű tényleges átutalás másik magyarázata alighanem az, hogy a hírhedetté vált OLAF-vizsgálódások mellett szinte minden egyes projekt-elemzés rendkívül súlyos szabálytalanságokat tár fel (a legújabbakról a 24.hu írt), emiatt egyelőre nem is kérik a számlákat a magyar kormánytól.