A két fő téma a bevándorlás szabályozása és az Unió reformja, amelynek része a költségvetés is. Nem valószínű, hogy sikerül átfogó megállapodásokat kötni. Vannak országok, amelyek az egyik témában támogatják egymást, a másikban viszont élesen szemben állnak.
Ma kezdődik az Európai Tanács, vagyis az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek szokásos kétnapos találkozója. Ennek fő témája, ahogyan azt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is írta a résztvevőknek tegnap küldött levelében, a migráció lesz. Tusk szerint
nincs sok idő a migrációs válság megoldására, mivel az elősegítette számos populista politikai erő felemelkedését,
és az Európai Uniónak ezért minél előbb be kell bizonyítania, hogy képes a helyzet rendezésére.
Nem csak a bevándorlás kérdésében várhatók azonban éles viták. Ahogy Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Független Hírügynökségnek nemrég elmondta, két fontos téma vár döntésre az unióban: a dublini rendszer, vagyis a bevándorlás szabályozásának reformja mellett a költségvetésről és az EU reformjáról is dönteni kell.
De nézzük előbb a bevándorlást, amellyel kapcsolatban
rengeteg különböző érdek csap majd össze.
Donald Tusk levelében azt írta: javaslatot fog tenni a Földközi-tengerből kimentett menedékkérők biztonságos elhelyezésére és arra, hogy kérelmüket Európán kívül létrehozandó központokban bírálják el.
Ez például egy olyan pont, amelyet többen támogathatnak, hiszen hasonló javaslatot tett Emmanuel Macron francia elnök is. A Deutsche Welle szerint ezt több tagállam is támogatja – a probléma az, hogy pont az érintett országok utasítják el. Edi Rama albán miniszterelnök már be is jelentette: nem akarnak ilyen táborokat az ország területén. Így állítólag többek között Líbiát próbálják az uniós tagállamok rávenni, hogy, persze jelentős összegű támogatásért cserébe, ott hozzanak létre ilyen központokat.
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Ebben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek a segítségére is számítanak. A két szervezet már most is működtet olyan központokat Líbiában és Nigerben, ahol különválaszthatják a nemzetközi védelemre szoruló menekülteket az Európába tartó gazdasági bevándorlóktól.
Az is szóba került, hogy ezek a központok a Földközi-tenger lakatlan szigetein legyenek, a franciák, spanyolok és olaszok pedig azt is el tudnák képzelni, hogy az uniós kikötőkben legyenek ilyen befogadóközpontok.
Arra is megoldást kell találni, hogy mi legyen a már az Unió területén lévő menedékkérőkkel.
Németországban például komoly kormányválság van emiatt. Angela Merkel pártjának, a CDU-nak a bajor testvérpártja, a CSU a koalíció felrúgásával fenyegetőzik, ha nem sikerül gyors megoldást találni a kérdésre.
A németek elsősorban a másodlagos migrációt akarják megakadályozni, vagyis azt, hogy azok, akik már az Unió területén vannak, átmenjenek egy másik országba: jellemzően az ő céljuk Németország vagy valamelyik skandináv tagállam. Emellett azt is akarják, hogy vissza lehessen küldeni a menedékkérőket oda, ahol először átlépték az uniós határt.
Itt kerülnek szembe a németek az olaszokkal.
Az olaszokhoz érkezik ugyanis a legtöbb menedékkérő, ők viszont pont azt akarják, hogy ne maradjanak náluk.
Ezzel kapcsolatban az olasz kormány be is terjesztett egy tervet, amely többek között azt tartalmazza, hogy minden tagállamnak részt kell vállalnia a terhekből, és egy kötelező szétosztási rendszert (ha úgy tetszik, kvótát) javasolnak.
Ez az, amit viszont a visegrádi országok utasítanak el egyértelműen.
Pedig az eddigiekről az olaszok és a németek várhatóan meg tudnának egyezni, hiszen így részben mindkét kormány kívánsága teljesülne, és ezt több más ország, például a franciák is tudnák támogatni. Emmanuel Macron egyébként egyenesen azt javasolta, hogy szankcionálni kellene azokat, akik nem vesznek részt a szolidaritásban.
Ha létrejön ez a megállapodás, az alighanem megmentené Angela Merkelt is – ugyanakkor kétséges, hogy a visegrádi országok ebbe belemennek-e.
A Newsweek szerint egyenesen az a kérdés, hogy
„a szélsőjobboldali magyar miniszterelnök szabotálja-e a Merkel megmentésére irányuló tervet”.
De persze hiba lenne azt mondani, hogy csak a V4-ek tudják megfúrni ezt a megegyezést, hiszen Macron is elismerte: egyelőre csak javaslatokról beszélnek. Angela Merkel pedig kedden be is jelentette: nem készül el a találkozón egy, a bevándorlást uniós szinten szabályozó csomag. Hét pontról tárgyaltak, eddig ötben értenek egyet. A másik kettő viszont pont a két legnehezebb: a menekültügyi eljárások szabályozása és a szolidaritási mechanizmus.
Merkel egyébként azt is javasolja, és ebben például a következő fél évben az Unió soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is támogatja, hogy az ügyben valóban tenni akaró országok
kössenek két-, háromoldalú megállapodásokat,
bevonva akár a menedékkérők származási és tranzitországait is.
Amiben viszont gyakorlatilag mindenki egyetért, az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítése. A tervezett közös közleménynek az Euractiv által megszerzett vázlata szerint azt ki akarják mondani:
„Annak az előfeltétele, hogy az EU migrációs politikája működjön, az, hogy hatékony legyen a határellenőrzés.”
A menedékkérők szétosztásával kapcsolatban pedig a Politico szerint várhatóan Ausztriát kérik majd fel arra, hogy dolgozzon még ennek a tervén.
Mivel Magyarországon már évek óta gyakorlatilag nincsenek menedékkérők, ezért
a találkozó másik fő témája sokkal inkább érintheti az országot.
Ez pedig a költségvetés és az EU reformja. A már a Független Hírügynökség által is ismertetett Merkel-Macron terv azt szeretné, ha az eurózónához tartozó országok szorosabbá tennék az integrációt, többek között közös költségvetést vezetnének be, amelynek része lenne, hogy a gazdagabb régiók segítik a szegényebbeket.
Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
Ez viszont sokaknak nem tetszik. Az elégedetlenek egyik vezetője Mark Rutte, a liberális holland miniszterelnök, aki szerint az EU „nem jótékonysági intézmény”, a déli szegény országoknak nem a gazdagabb északiak pénzén kell talpra állni. Elutasítja a közös költségvetést, szerinte jobban és hatékonyabban működő Unióra van szükség, szigorúbb szabályokkal.
Kevesebb pénzt szánna agrártámogatásokra és strukturális alapokra,
sőt, ezek folyósítását jogállami és korrupcióellenes feltételekhez kötné – látható tehát, hogy ez a kérdés miért érinti igen érzékenyen Magyarországot.
Rutte ötleteit is többen támogatják, leginkább az írek, a skandinávok és a balti államok, de Sebastian Kurz is erről beszélt egy interjúban, igaz, ő Macron ötleteit is jónak nevezte.
A két fő téma mellett várhatóan szóba kerül még a Brexit és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború. Utóbbival kapcsolatban Donald Tusk a cikk elején idézett levelében azt írta: hatalmas nyomás alatt vannak a transzatlanti kapcsolatok Donald Trump amerikai elnök politikája miatt, és nem csak a kereskedelmi kérdésekben nagyok a nézeteltérések. Szerinte „fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvekre”.
Az ellentétek tehát nagyok, több törésvonal is húzódik az uniós tagállamok között, nem véletlen, hogy Tusk az elmúlt néhány nap alap alatt személyesen látogatott meg több mint féltucatnyi európai vezetőt, másokkal meg telefonon tárgyalt. A legfontosabb ügyekben így sem várható átfogó megállapodás a csúcstalálkozón.
