Csehország Magyarországhoz és Lengyelországhoz közeledik, amely már jó ideje az új (vagy régi) nacionalizmus útján halad. Így Közép-Európában kialakul „az illiberális demokráciák” tömbje. A kelet-európai kivétel azzal fenyeget, hogy kelet-európai szabállyá válik.
Még nem tudni, hogy Andrej Babiš azt az EU- és idegenellenes politikát folytatja-e majd, amelyet a kampányban ígért, de annyi bizonyos: a választásokat nem annak ellenére, hanem éppen azért nyerte meg, mert eltökélt amellett, hogy nem fogad be egyetlen menekültet sem. Ha Babiš eredményéhez hozzászámítjuk azt a 10 százalékot, amelyet egy nyíltan szélsőjobboldali párt ért el, akkor ez azt jelenti, hogy
a szavazók 40 százaléka elutasítja a bevándorlást.
Csehország ezzel Magyarországhoz és Lengyelországhoz közeledik, amely már jó ideje az új (vagy régi) nacionalizmus útján halad. Így Közép-Európában kialakul „az illiberális demokráciák” tömbje. A kelet-európai kivétel azzal fenyeget, hogy kelet-európai szabállyá válik. Nem csak Törökországra és Oroszországra érvényes: a demokratikus választások nem garantálnak automatikusan demokráciát. Az ilyen választásokat fel lehet használni arra is, hogy kárt tegyenek a hatalmi ágak megosztásában és a jog uralmában, vagy egyenesen felszámolják mindezeket. Beláthatatlanok a következmények, amelyek ebből az Európai Unióra származhatnak.
A csehországi választásnak még csak nem is az a legfontosabb aspektusa, hogy egy milliárdos vállalkozó győzött, aki Berlusconihoz és Trumphoz hasonlóan az ország vállalatként való vezetését és gazdagságot ígér mindenkinek. Sokkal inkább kell aggódni amiatt, hogy
Magyarország, Lengyelország és Ausztria után most egy újabb uniós tagállam választott etnikai alapon.
„Aki alapvetően elutasítja a menekültek befogadását, az ezzel elutasítja a liberális demokráciát. Az ugyanis nem állhat etnikai, azaz völkisch-népnemzeti alapon, hanem az alkotmányon, a szabályokon kell nyugodnia. Ez vonatkozik az EU-ra is, amelynek szerződéseiben az van benne, hogy csatlakozhat minden állam, amely követi a megfogalmazott szabályokat.
Az illiberális demokráciák tömbje frontális támadás lenne az Európai Unió, mint jogi közösség ellen.
Hogy már majdnem ott tartunk, azt bizonyítja, hogy az EU keleti bővítését elsiették. Az EU ma sokkal mélyebben megosztott Kelet és Nyugat, mint Észak és Dél között. Nem lehet eléggé hálásnak lenni azért, hogy Franciaország élén most olyan államfő áll, aki nagy energiával fog neki az EU nagyjavításának. Németországnak ebben szenvedélyesen részt kell vennie. Szenvedélyesebben, mint eddig Angela Merkel hiper-pragmatikus és empátiamentes irányítása alatt tette” – írta a jobboldali konzervatív lap.
