Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szuper pénzügyminisztert akar Európának, de közös költségvetést nem. Kérdés, az EU erős tagállamainak a vezetői mit szólnak mindehhez.
Juncker az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében kifejtette, hogy Nagy-Britannia kilépése után a 19 tagú eurózóna és az EU között nem lesz igazán nagy különbség, hiszen a kívülállók gazdasági súlya nem különösebben jelentős. Politikai súlyuk viszont van azoknak az államoknak, melyek nem akarnak a közös pénzügyek irányába menetelni, mint az Emmanuel Macron-vezette Franciaország. Ezért Juncker nem javasolja, hogy a tagállamok költségvetésének ellenőrzését vegyék ki a nemzetállamok hatásköréből, pedig Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter – a görög válság hatására – éppen ezt szeretné.
De mi lenne a szuper pénzügyminiszter feladata, ha nincs közös költségvetés?
Egyrészt ő lenne a Európai Bizottság egyik alelnöke, aki egyben betöltené a gazdasági biztosi posztot is. Másrészt pénze is lenne, hiszen az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében több mint 700 milliárd euró van. Ezt jelenleg nemigen használják. Az eurozóna számára létre kellene hozni egy külön 150 milliárd eurós pénzügyi alapot, amely kezelné a göröghöz hasonló válságokat. Az új pénzügyi szuperminiszter olyan lenne mint Federica Mogherini a külügyek élén. Vagyis hangzatos cím valóságos hatalom nélkül.
Ám Macron francia elnök egészen mást gondol erről.
Ő komoly hatalmat adna a közös pénzügyminiszternek, aki az Európai Valuta Alapot vezetné és az eurozóna közös költségvetéséről döntene. Ez nagy lemondást kívánna a nemzetállamok részéről.
Kérdés, hogy mit akar Angela Merkel kancellár, az EU legerősebb államának vezetője,
akit minden valószínűség szerint újraválasztanak szeptember 24-én Németországban.
