Sajtótájékoztatóján jelentették be ellenzéki képviselők, hogy nem vesznek részt a hétfői parlamenti ülésnapokon, a „propagandahétfőkön”, helyette az utcára vonulnak. Most inkább a nyugdíjfolyósító Váci úti épületéhez vonulnak, hogy ott tiltakozzanak a köztisztviselőket is érintő túlóratörvény ellen.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta: nem hajlandók asszisztálni a Fidesz „propagandahétfőjéhez”. Közölte, nem fejezik be a munkát, hanem nyugdíjfolyósítóhoz mennek az ellen tiltakozva, hogy a kormányzati tisztviselőknek március 1-jétől napi kilenc órát kell dolgozniuk, csökkentették az alapszabadságukat és több jogukat is elvették.
A szocialista politikus szerint a Fidesz „rabszolgává tette a magyar munkavállalókat”.
Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese bejelentette: az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert az Országgyűlés december 12-i „botrányos ülésén” jogellenesen fogadta el kormányzati igazgatásról szóló törvényt. A jogszabály sérti azokat a jogokat is, amelyeket a magyar törvények és a nemzetközi kötelezettségek garantálnak minden magyar munkavállalónak, így a köztisztviselőknek is – magyarázta. A törvény miatt most már a kormányzati tisztviselők sem „a haza értékes dolgozói”, hanem a kormány rabszolgáivá váltak.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője közölte: az ellenzék az elmúlt 9 évben konstruktívan állt a parlamenti munkához, részt vett a törvényalkotásban, a bizottságok munkájában, kérdezték a miniszterelnököt, de „Orbán Viktor és kormánya magasról tesz az ellenzékre és a parlamenti munkára”. Azt hangoztatta: nem hagyják, hogy Orbán Viktor kizsigerelje a magyar munkavállalókat, fizetség nélkül dolgoztassa őket, miközben folyamatosan hazudik a magyar embereknek. Ha a parlament falain belül nem tudnak küzdeni, akkor az utcán mutatják meg Orbán Viktornak, hogy van ellenállás – tette hozzá.
Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint az összellenzéki együttműködést a kormány hozta össze a rabszolgatörvénnyel, és ez az együttműködés addig fog tartani, amíg a kormány folytatja „ámokfutását”. Jelezte, mindenkiért kiállnak, akit a kormány politikája hátrányosan érint.
Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, ha olyan sikeres a gazdaság, ahogy a kormánypropaganda szajkózza, akkor a kormánynak van arra lehetősége, hogy „a munkarabszolgaság” helyett más megoldást kínáljon. Emlékeztetett arra, hogy a köztisztviselői illetményalap 2008 óta változatlan.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy „a közszféra rabszolgatörvénye” negyvenezer embert érint és a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel Orbán Viktor kifejezetten a dolgozó nőket bünteti, ugyanis a közszférában dolgozók 70-80 százaléka nő. Szerinte végtelenül „álszent és igazságtalan” az a kormánypropaganda, amely feladatokat ír elő a nőknek, közben látványosan bünteti őket egy ilyen törvénnyel.
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő azt mondta, a munkaerőhiányra nem az a megoldás, hogy lábbal tiporják a munkavállalói jogokat, inkább olyan gazdasági és társadalmi környezetet kellene biztosítani, amely jó a munkáltatónak és a munkavállalónak is. Ez az, amire Orbán Viktor rendszere képtelen.
A Nézőpont Intézet által készített közvélemény-kutatás szerint a 2019. január 31. és február 22. között készült 5000 fő személyes megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 5000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 1,4 százalék csupán.
Nézőpont Intézet
A biztos szavazók esetében 54 százalékon áll a kormánypártok szövetségének támogatottsága. Ezzel az eredménnyel az Európai Néppárt politikai családjának legsikeresebb keresztény-konzervatív pártjai lehetnének, egy most vasárnap esedékes európai parlamenti választáson 14 mandátumot szerezne a Trócsányi László által vezetett kormánypárti EP-lista. Miközben egyetlen parlamenti frakcióval bíró ellenzéki párt sem tudta tavaly április óta növelni a támogatottságát, addig a kormánypárti tábor 7 százalékponttal növekedett azóta. A nagyobb ellenzéki pártok (Jobbik, MSZP-P, LMP) népszerűsége a 2018-as áprilisi választásokhoz képest csökkent, a kisebb ellenzéki pártok támogatottsága (Momentum, MKKP) nőtt, sőt új pártként a Mi Hazánk Mozgalom is érdemi szereplőként jelent meg a pártpalettán.
A teljes népességen belül a Fidesz-KDNP 40, a Jobbik januárhoz képest egy százalékpontot csökkenve 8, az MSZP-Párbeszéd szövetség 7, a DK 4, az LMP 3, A Momentum, az MKKP és a Mi hazánk Mozgalom 2-2-2 áll.
A Jobbik közéleti botrányai miatt a biztos szavazóknál már csak 13 százalékon áll. A Sneider Tamás vezette párt 3 EP-mandátumot szerezhet, abban az esetben, ha jól tudja aktivizálni megmaradt szimpatizánsait. A mobilizációs hatékonyság a baloldali pártok EP-mandátumokért folytatott versenyében is kulcskérdés lesz. Amíg az MSZP és a Demokratikus Koalíció szimpatizánsai igen aktívak, addig a Momentum és az LMP potenciális szavazói jelenleg kevésbé tűnnek megszólíthatónak. A baloldali pártok között emiatt éles verseny várható a választási kampány során, melyet az MSZP-P szövetség várhat a legkedvezőbb helyzetből: ők a biztos szavazók körében 11 százalékon állnak és 2 EP-mandátumban reménykedhetnek. Az MSZP-P szavazóbázisára legveszélyesebb DK 6 százalékot kapna, az LMP 5 százalékon áll, amely mindkét ellenzéki erő esetében 1-1 képviselői helyet jelentene az EP-ben.
A mandátumszerzési küszöb közelében további három párt áll: a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt 4-4, a Mi Hazánk 3 százalékot kapna egy most vasárnap tartandó választáson. Mind a három párt eséllyel pályázhat tehát egy sikeres választási kampány esetében arra, hogy elérje az 5 százalékos küszöböt, amiben azonban a többi ellenzéki párt lesz a legnagyobb riválisuk.
Kivonultak az ellenzéki és a független képviselők a parlamentből. A Mérce értesülései szerint Orbán Viktor személye ellen tiltakoztak volna, de mivel ő elutazott Izraelbe, elhalasztották az akciót. Most a rabszolgatörvény elleni tiltakozást folytatták a kivonulással.
Nem álltak fel az ellenzéki képviselők Kövér László bevonulásakor, mivel szerintük, ha az Országgyűlés elnöke nem adja meg nekik a tiszteletet, ők se adják meg a házelnöknek. A napirend előtti felszólalások alatt aztán folyamatosan elhagyják a termet.
Sokkoló élmény hatása alatta vagyok még mindig – mondta Kövér László, miután az ellenzék kivonult a parlamentből. Ezután Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője jelentette be viccesen, hogy ő inkább az ülésteremben maradna.
Az ellenzéki parlamenti képviselők ezután közös sajtótájékoztatót tartottak
Majd kocsiba szálltak, és elindultak Esztergomba, ahol a Suzuki gyárnál fognak tiltakozni a gyár szakszervezet- és dolgozóellenes lépései ellen. Útközben megállnak a köztévénél.
Szabó Tímea szerint ez „propagandahétfő”, ezért nem vesznek részt az ülésen. Egységesen lépnek fel továbbra is a „rabszolgatörvény” ellen, együtt maradnak, ezt nem tudja szétverni Orbán.
Csárdi Antal azt kifogásolta, hogy a Suzuki-gyárban nem jöhet létre szakszervezet. Szerinte határozott üzenet kell, ha a kormány nem lép, az ellenzék egységesen lép.
Jakab Péter arról beszél, hogy „gyáva miniszterelnöknek nincs hazája”. Orbánnak december 12-én még volt mersze bemenni, most viszont elhagyta az országot. „Orbán ne provokálja a magyar munkavállalókat”, mert ha az asztalra csapnak, nem lesz elég kiírni a plakátra, hogy az ország jobban teljesít.
Hadházy Ákos arról beszél, nem fogadják el az eddigi játékszabályokat. Kifogásolta, hogy a mentelmi bizottság szerint nem sérült a mentelmi joguk, mikor az MTVA-ból kidobták őket. (A bizottság mai ülésén helyben hagyta Kövér László házelnök korábban a képviselőkre kirótt büntetését.)
Szél Bernadett is azt mondta, a kormány a propagandahétfőt csinálja a négy fal között, ők kimennek a Parlamentből.
A Jobbikosok rövid időre visszamentek a terembe, mert két új képviselőjük esküt tesz, utána mennek ők is Esztergomba. A Jobbik frakciójából Staudt Gábor és Szávay István távozott – utóbbi zsidózás miatt -, helyükre Csányi Tamás és Bencsik János érkezik.
Tordai Bence közvetítése:
A képviselők az MTVA-nál gyülekeznek
Több képviselő be is ment a köztévébe. Szabó Tímea azt mondja, azt akarták megtudni, a köztévé beszámol-e az ellenzéki akcióról. Papp Dániel nem ment le tárgyalni, aki lement, az meg nem illetékes tartalmi kérdésben. Hadházy azt mondta, a sajtóosztály vezetője tárgyalt velük.
A képviselők azért találkoztak a Kunigunda útnál, hogy a köztévének még kínosabb legyen, ha nem számol be az ellenzéki akcióról.
Elindult a képviselők konvoja Esztergomba
Demeter Mártát közben kirúgták a Honvédelmi bizottságból
Először fordult elő 1990 óta, hogy egy megválasztott képviselőt megfosztottak bizottsági tagságától.
Higgadt latolgatásra hívom azokat, akiket érdekelnek a magyarországi politikai viszonyok. Nem tudok más fogódzót, mint a közvélemény-kutatások eredményei. Kilenc magyar közvélemény-kutató cég januári eredményeit nézve azonban rá kell jönnünk: ez sem biztos. A legmagasabb és a legalacsonyabb érték között ugyanis gyakori a nagy eltérés: a kormánypártokat például a Tárki 62, a Iránytű 41 százalékra méri.
A felmérésben nyolc pártot, és pártszövetséget mértek: a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az MSZP-Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Mi Hazánk (a Jobbikból kivált új párt), a Kétfarkú Kutyapárt (KKP) és a Momentum adatai szerepelnek.
KKP (Kétfarkú Kutyapárt): Idea 4%, Iránytű 2% Átlag: 3%
Momentum: Idea 6%, Tárki 1% Átlag 4%
Megjegyzés: az adatok nyolc közvélemény-kutató adatainak szélső értékeit mutatják, az átlag kerekített. Torzíthatnak az adatok a kérdéseknél is. Az itteni adatok a biztos szavazók körének pártválasztását mutatják.
Az első, ami szembeötlő: a választani nem tudó, bizonytalan szavazók aránya, bár csökkent némiképp, változatlanul magas: 30-35 százalékos.
Az egyszerűbb kezelés érdekében az egyes pártok két szélső eredményét összeadva, majd megfelezve juthatunk közelítő eredményre. Például: Fidesz-KDNP 62+41=103 Tehát kerekítve 52 százalékkal számoljunk.
Így nézve az összes többi párt – beleértve a parlamenten kívülieket is – támogatottsága 54 százalék. Ha csak a parlamenti pártokat nézzük, nagy a különbség: az összes parlamenti ellenzéki párt támogatottsága 45 százalék.
Ezekből a számokból egy következtetés biztosan levonható
Semmi értelme az „összefogás” iránti jajongásnak, bármennyire is népszerű. Figyelmeztető jel lehetne az is, hogy semmilyen összefogás nem hozott eredményt immár kilencedik éve. (Eltekintve néhány egyéni szavazástól, de ez marginális: országgyűlési választáson tán 2-3 mandátum sorsát döntötte el.)
Vegyük sorra, miért orbitális tévedés a mindenáron való összefogás erőltetése.
1. Általános, elvi alap: 1989-ben plurális, sokszínű politikai rendszert akartunk, ahol a választásokon egyenrangú, egymással versengő felek ajánlatairól dönthetünk
2. Számtani alap: ahogy a fenti számokból látható, a mai kormányerő többsége alig kérdéses. Ha az összes párt biztos szavazóit nézzük, akkor ugyan 52:54 az arány, ám ha a parlamenti pártok szavazóit, akkor 52-45, ami már a kormányerő jelentős előnyét mutatja.
3. A 2. pontban vélelmezett eredmény azonban felettébb kétséges. Ugyanis nem lehet egy az egyben összeadni a támogatókat, hiszen mindig vannak olyanok, akik a közös listát/jelöltet nem fogadják el. Valószínű tehát, hogy a különbség nagyobb lenne a kormánypártok javára.
Ezzel együtt sem szerencsés teljesen kihagyni a számításból az együttes fellépést – csak tudni kell, mikor lehet hasznos. Egyéni jelöltek megszavazásánál lehet hasznos, akkor is az önkormányzati választásokon. Ott ugyanis ismerik egymást az emberek – és lehet olyan, emberi kvalitásaiban kiváló személyiség, akit az ellenoldali pártok is elfogadnak.
A májusra várható Európa parlamenti választásokon azonban kifejezetten KÁROS lenne a közös ellenzéki lista. Elsősorban azért, mert miközben az ellenzéki megszólalók lelkesen rágják a „Jobbikkal, vagy anélkül?” feliratú gumicsontot, aközben a Jobbik minden lehető helyen és időben kijelentette: nem óhajt közösködni a „libsikkel”, „komcsikkal”. Akkor miről beszélünk? Ugyanez a helyzet az LMP-vel.
Lehet, hogyha a Momentum és a KKP nem indít külön listát, így nem veszik el a rájuk adott szavazat, akkor 1, de maximum 2 képviselővel több ülhet az Európa Parlamentbe, a néppárti frakcióval szemben.
Itt van a kutya elásva: az Európa Parlamentnek ma súlyos kérdést kell eldöntenie. Az Unió erősíti az együttműködést, kooperációt a föderális berendezkedés felé haladva, vagy megmarad a „Nemzetek Európájának”?
A „Nemzetek Európája” koncepció meghagyná a „nemzetállamoknak” mai döntési önállóságukat. Ennek szemmel látható kimenetele lenne, hogy az erősebb, gazdagabb államoké lenne a döntés, a kicsik meg egymás ellenében marakodhatnának a lehulló koncon, ami egyébként a közeljövőben amúgy is kevesebb lesz.
Az EU parlamentjében egyelőre a többségben lévő néppárti frakció és ellenzéke nagy része is az Európai Unió erősítésével ért egyet, bár ezen belül is vannak szkeptikusabbak. A „Nemzetek Európája” hívei a szélsőjobb frakciójában ülnek. (Közbevetve: nyerne a közös listán bekerülő jobbikos képviselővel az Európa-barát magyar ellenzék?)
Szálljunk már le erről az összefogás című hamis lóról. Nem döglött, hiszen rengetegen hajtogatják. De rúg is, harap is. És beszéljünk mindenkor arról, miről szavazunk, milyen választékból dönthetünk. Ha az Európa Parlament képviselőiről, akkor beszéljünk a Európával kapcsolatos elképzelésekről. Ha arról, hogy mire költsünk a városunkban, falunkban, akkor arról. Még az is meglehet, hogy ezzel a módszerrel megmozdítható lenne valamennyi az ellenzék oldalán a 30 százalékos bizonytalan tömegből.
Megjegyzés: A teljes felnőtt lakosság körében mások a számok. A Fidesz-KDNP itt 46/23, átlagban 35%-os lenne. A Jobbiké 18/8, azaz 13%. Az MSZP-Párbeszéd 11/6, átlagban 9%. A DK 6/3, azaz 5%. LMP 6/3, azaz 5%. KKP 4/1, azaz 3%. Momentum 4/1, azaz 3%. Összesen: 36%. Az arányok tehát nagyjából hasonlóak, viszont szavazásnál a biztos választók köre határozza meg a végeredményt.
Ön szerint, ha a Fidesz leváltásának lehetősége csak egy antiszemita és rasszista tagokat is magába fogadó párttal együtt lehetséges, a cél érdekében össze kell e fogni velük, mint az ellenzék legnagyobb létszámú pártjával?
A PestiSrácok-ból megtudhatjuk, hogy itt az ideje elbúcsúzni a posztszovjet MTA-tól! A 888-bol kiderül, hogy az ellenzéki pártok pontosan ismerik a helyzetet, csak még mindig nem értik, hogy miért nem kérnek belőlük az emberek. A Magyar Hírlap elmagyarázza, hogy a „populisták” az önpusztító liberális demokráciát kénytelenek örök nyugalomra helyezni
Itt az ideje elbúcsúzni a posztszovjet MTA-tól!
A Magyar Tudományos Akadémia lassú átszervezése ugyan megindult a rendszerváltáskor, azonban az intézmény mind a mai napig nem szabadult meg az 1949-es, szovjet típusú szerkezettől. Azóta az MTA állam az államban. Ennek a rendkívül centralizált és bürokratikus rendszernek a lebontására már történtek kísérletek, de általában belső ellenállás miatt meg is buktak.
Az MTA tagjai egymás között osztogatják a pályázati pénzeket. Az egyik bírálja a másikét, a másik az egyikét és mindkettő nyer. Feltehetjük a kérdést: lehet-e akadémikus, akinek nincs saját kutatási eredménye, soha nem volt témavezetője egyetlen témának sem, a jelöléskor szakmai vezetőjének a kutatásait tüntette föl saját eredménynek. Nincs is az adott témában saját publikációja. A válasz: lehet, ha az adott tudományos osztály tagjai a fent említett módokon le vannak kötelezve.
Persze az örök kedvencünk az MTA Filozófiai Kutatóintézete marad, amelyről a Magyar Nemzet még 2010-11-ben írta meg, hogy összesen 400 millió forintot fizettek ki olyan marxista, lukácsista tanulmányok írására, amelyeket szerzőik (leginkább az átkosban) már jórészt kidolgoztak, és amúgy sem érthető, hogy miért kéne pályázati úton támogatni az érintettek tudományos életművének és oktatói tevékenységének alapját képező, amúgy igencsak meghaladott gondolatok leírását. Akkor a kedvezményezettek, köztük Heller Ágnes, Gábor György vagy éppen Vajda Mihály antiszemitizmust kiáltottak, de a helyzet csak nagyon lassan változik, hiszen a PestiSrácok.hu tavaly nyáron írta meg, hogy az MTA Filozófiai Intézetében még mindig marxista szeánszok folynak állami pénzen: Heller Ágnes, Vajda Mihály és Krausz Tamás szónokolt ugyanis 1968-ról. (PestiSrácok: Alapfokú történelemlecke akadémikusoknak – Itt az ideje elbúcsúzni a posztszovjet MTA-tól!)
A mai ellenzéknek semmilyen ajánlata nincs Magyarország számára
Ha majd évtizedek múlva visszatekintünk a 2010 és 2020 közötti közéletre, első észrevételünk alighanem az ellenzéki pártok hihetetlen formahanyatlása lesz. Amikor azt a rettenetes mondatot leírjuk, hogy vissza nekünk Lendvai Ildikót, Kovács Lászlót és az öreg bolsevikokat, abban minden benne van. A minden hájjal megkent, több évtizedes pártmunkában megedzett elvtársakat nemhogy a harmadik, sokkal inkább a tizedik vonal váltotta fel. Elegendő csak Tóth Bertalanra, Fekete-Győr Andrásra és Sneider Tamásra gondolni, akiknek politikai nanométerrel segítették a világra kerülésüket a sorozatgyártáskor.
Orbán Viktor azért olyan sikeres, mert ezeknek az embereknek semmilyen ajánlatuk nincs Magyarország számára. És persze azért, mert neki akad bőséggel. A magyar közéletben hosszú évek óta a következő zajlik: az ellenzék megragad valamilyen ügyet, igyekszik azt a kilencvenes években megszokott módon a szétforgácsolódott, de még működő hálózatával szétteríti, aztán amikor a magyar társadalom nem vevő rá, megsértődik. Nem veszik észre, hogy a saját témáik nem esnek egybe a magyar emberek témáival. Amit ők égbekiáltó botrányként érzékelnek, az valójában egy szűk értelmiségi csoporton kívül senkit nem érdekel az országban. Az ellenzék szimfonikus zenekarból falusi malacbandává silányult, de egytől egyig úgy érzik, hogy ők a világ legnagyszerűbb zenészei, akik minden hangszeren játszanak. (888: A malacbanda végnapjai)
Kik a sírásók – és miért?
Liberális értelmiségiek, köztük Anne Applebaum, Heller Ágnes, Konrád György, Adam Michnik és Bernard-Henri Lévy fogalmazásában kiáltványt jelentettek meg a Libération francia napilapban. A címe: Európa veszélyben van.
Sokat mondó elszólás, hogy a kiáltvány aláírói az egyik helyen Európa „sírásóiként” aposztrofálják a populistákat. Talán valóban sírásók, de ebbéli tevékenységük során csupán az önmagát elpusztító liberális demokráciát kénytelenek kellő tisztelettel örök nyugalomra helyezni. Ha ugyanis egy uralkodó létberendezkedést szellemileg megalapozó létértelmezési rendszer legjelesebb képviselőitől az egyébként valóban súlyos válság elemzését tekintve intellektuálisan csak ennyire futja, mint amit ebből a kiáltványból látunk, akkor ehhez már nincs mit hozzátennünk. (Magyar Hírlap: Európa sírásói)
A 888 elmagyarázta, hogy a tegnapi ellenzéki tüntetésen újabb szánalmas produkciónak lehettünk szem- és fültanúi. Az Origóból megtudhatjuk, hogy Karácsony Gergely az igazi szélkakas. A Magyar Nemzet pedig megírta, hogy a baloldali ellenzék minden fellépése a rasszizmus ellen hiteltelen.
Szánalmas volt az ellenzéki tüntetés
A legjobb jóindulattal is alig pár százan tüntettek Budapesten. Az összellenzékinek titulált, valójában bevándorláspárti összkoalíció (Gyurcsánytól kezdve az LMP-n és a Momentumon át a Jobbikig) alig tudott összekaparni pár embert a budai Várba. A reggeli, Lánchídon tartott demonstráció is teljes kudarcot vallott, ugyanis a nap folyamán onnan is elfogytak a tüntetők.
Adódik a kérdés: miért vonult utcára ma is a Soros-lista? Elvileg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentései miatt tüntettek a Várban, ám nem sikerült tartani a „tematikát”. A pódiumon a gyurcsányista Varju László és Gréczy Zsolt, a szocialista Horváth Csaba és a „bevándorlókat betelepítő” Bangóné Borbély Ildikó, illetve Hadházy „pókember” Ákos és Jakab Péter is saját megélhetésével és a szokásos ellenzéki lózungok pufogtatásával volt elfoglalva. Vagyis:
Arra most vasárnap sem kaphattak választ a magyarok, miért fogadott el a Jobbik például tiltott párttámogatást egy oligarchától, miért szerepelnek a párt költségvetésében gyanús tételek. (888: Alig érdekelt valakit a bevándorláspártiak vasárnapi tüntetése)
Karácsony Gergely, az igazi szélkakas
A korábban minden egyes szövetségesét eláruló, most épp a szocialisták és a Párbeszéd főpolgármester-jelöltjeként induló, kaméleon politikus legújabban már a Jobbiknak udvarol, holott korábban még elképzelhetetlennek tartotta a szövetséget velük. Sőt, a Hír TV adásában a Jobbik teljesen védhetetlen, egyértelműen antiszemita megnyilatkozásait vette védelmébe. Karácsony elvtelensége egyre elképesztőbb, az egyébként baloldali-liberális politikus most már nyíltan összefekszik az antiszemita, cigányellenes Jobbikkal.
De ha szétnézünk Nyugat-Európában, akkor rájövünk, hogy ez a jelenség egyáltalán nem ismeretlen, sőt, nagyon is mélyen gyökerezik már. Hollandiában Sargentini szélsőliberális pártja egyértelműen antiszemita, de a jelenség ugyanúgy ismert az Egyesült Királyságban vagy épp Spanyolországban. Sőt, Franciaországban is, a kommunistákhoz közeli Mélanchon is mondott antiszemita ostobaságokat. Ez összekapcsolódik az illető pártok és politikusok bevándorláspártiságával, a muszlim hitűek privilegizálásával, hiszen bennük látják a baloldal újbóli felemelkedésének esélyét, a potenciális szavazóikat. A jelenség hatása már jól látszik nyugaton, hiszen többek közt Franciaországot már tömegével hagyják el a zsidó emberek, mert nem érzik magukat biztonságban. Karácsony Gergely volt a Hír TV vendége kedd este, ahol tíz hosszú percig mentegette a náci ügyei kapcsán a Jobbikot. (Origo: Karácsony Gergely – hízelgés a Jobbiknak, a kudarc totális)
A baloldali ellenzék hiteltelen
A Párbeszéd nagy reményű főpolgármester-jelöltjével és csapatával kapcsolatban a napokban felmerült, hogy a gyűlöletbeszéd támogatása mellett vélhetően még választási csalást is elkövethettek, miközben a kormányoldalt vádolják hasonlókkal.
Ennek tudatában is elgondolkodtató, amit Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője nyilatkozott a napokban. Mint mondta, mostantól az ellenzék minden fellépése a rasszizmus ellen elhiteltelenedik, hisz a baloldal politikusainak kijelentései, mint amilyen például Kunhalmi Ágnesé és Karácsony Gergelyé, legitim viselkedéssé válnak. Ehhez azonban hozzá kell tennünk azt is, hogy a rabbi egy dologban biztosan téved. A baloldali ellenzéknek nemcsak a rasszizmus elleni fellépése vált már rég hiteltelenné, hanem az összes többi is. A hiteltelenség pedig még nagyobb hiteltelenséget szül. (Magyar Nemzet: Csalók és gyűlölködők)
Orbán Viktor évértékelőjét bírálták és a demokrácia állapotát kérték számon az ellenzéki pártok budapesti közös demonstrációjának felszólalói. A pártok közleményekben is kifogásolták az elhangzottakat. A Fidesz szerint viszont ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású évértékelője.
A Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség épülete előtt tartott közös ellenzéki tüntetésen a szónokok pontokba szedték, hogy véleményük szerint milyen fontos témák maradtak ki a miniszterelnök beszédéből. A felszólalók egyúttal kiálltak az ellenzéki pártok egységes fellépése mellett.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció frakciószóvivője azt mondta, Orbán Viktor Magyarország diktátora, Magyarország államformája pedig diktatúra.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök azt mondta, amikor az ellenzék keresi az együttműködés lehetőségeit, akkor a kommunisták és a fasiszták találkoznak. Az ellenzéki politikus viszont úgy látta, hogy a „régi kommunisták és a régi nyilasok” a Fideszben vannak.
Az évértékelőből kimaradtak a becsapott devizahitelesek, azok a nyugdíjasok, akik nem kapják meg időben a nyugdíjukat és a továbbtanulni nem tudó fiatalok – jelentette ki.
Jakab Péter, a Jobbik szóvivője, aki egy jelképes bizonyítványt állított ki a kormányfőről, azt mondta, hogy Orbán Viktor erkölcstanból megbukott, mert 2010 óta a miniszterelnök az EU második legszegényebb népévé tette a magyarokat.
Három év alatt tízezer embert „dobott az utcára”, a „felcsúti haverját” pedig az ország leggazdagabb emberévé tette – fűzte hozzá. Véleménye szerint a kormányfő történelemből is megbukott, mert királynak gondolja magát, nem tudja, hogy Magyarországon réges-régen megszűnt a királyság.
Az ellenzéket pedig azért bünteti az Állami Számvevőszék, hogy sem az európai parlamenti (EP), sem az önkormányzati választáson ne tudjon kampányolni – jelentette ki, hozzátéve, ezzel a Fidesz választási csalásra készül.
Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese azt mondta: Orbán Viktor óriásit hibázott a „rabszolgatörvény” elfogadásával, mert ezzel szembefordult a magyar dolgozókkal.
A kormányfő azért jelentett be családpolitikai intézkedéseket, mert rájött, hogy a migránsozással nem tudja megnyerni az EP-választást – mondta a politikus.
A kabinet minden támogatást megadott a multinacionális cégeknek, az ő érdekükben fogadták el a „rabszolgatörvényt” – jelentette ki.
Bősz Anett, a Liberálisok politikusa azt mondta hallgatóinak, egyedül rajtuk áll, hogy búcsút intsenek Orbán Viktor illiberális államának.
Bátorságot és hitet kell önteni azokba, akiket a kormány „megtaposott”, újra fel kell építeni a jogállamot és a demokráciát – jelentette ki.
Az évértékelő helyszínén fekete lepellel burkolt kordonokra utalva Bangóné Borbély Ildikó szocialista párti parlamenti képviselő kijelentette, „Orbán Viktort a sötétség veszi körül”, miközben nem az itt tüntető nép, hanem „talpnyalói” előtt beszél az elmúlt esztendőről.
A kormányfő által elmondottakra reagálva az ellenzéki politikus arról beszélt: a következő nemzedék tagjai csak akkor élhetnek jobban szüleiknél, ha elhagyják a hazájukat, külföldön tanulnak és építenek biztos jövőt maguknak.
Nemes Balázs, a Momentum szóvivője szerint „folyamatosan terjed a remény”, hiszen „a fővárosban már megbukott a Fidesz rendszere”, és Budapestet ebben előbb a megyei jogú városok, majd a kisebb települések követik.
Arra kérte hallgatóságát, hogy miközben a budai Várban tartott demonstráció után az Állami Számvevőszék székháza felé vonulnak, egyperces néma csönddel támogassák a Magyar Tudományos Akadémia dolgozóit, hiszen „Magyarország szellemi jövője” forog most kockán.
V. Naszályi Márta, a Párbeszéd fővárosi közgyűlési képviselője kifogásolta a budai Vár átalakítását és a „rabszolgatörvényt”, mondván, az előbbi a 75, az utóbbi az 50 évvel ezelőtti viszonyokat hozza vissza.
Akarjuk egy elhazudott múltnak a hamis díszleteit felépíteni a túlmunkára kényszerített magyar dolgozók adóforintjaiból? Akarjuk, hogy egyre több legyen a kordon? akarjuk, hogy egyre többet kerítsenek el maguknak a közösből? – tette fel a kérdést, amelyre hallgatósága hangos nemmel és fütyüléssel válaszolt.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint büszkeségre ad okot, hogy sokféle pártzászló alatt, félelem nélkül fog össze az ellenzék, amikor a szavak után elérkezett a tettek ideje, miközben a hatalmon lévők mindent elkövetnek, hogy féljenek tőlük.
Szerinte Orbán Viktor „buta országot akar, lebutított alattvalókkal”, ezért űzte el az ország legjobb egyetemét, veri láncra vagy teszi „csak sleppje által megfizethető” magánegyetemmé a többit.
Az Akadémiát „a legnagyobb magyar alapította és a legkisebb magyar akarja sírba tenni” – mondta.
Független képviselőtársa, Hadházy Ákos arról beszélt: azok, akik kiállnak az európai ügyészséghez csatlakozás és az uniós tagság mellett, „nem hazaárulók, hanem hősök”.
A Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség épülete előtt tartott, „Értékelni jöttünk!” elnevezésű közös ellenzéki tüntetés színpada előtt egymás mellett sorakoztak fel az MSZP-s, DK-s és jobbikos zászlókat tartó pártaktivisták, a Momentum zászlói közül is többet lehetett látni némileg arrébb, a színpad oldalánál.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Tüntettek az Állami Számvevőszéknél
A karmelita kolostornál tartott ellenzéki tüntetésről több mint ezren vonultak át az Állami Számvevőszékhez.
A pártok képviselői úgy vélekedtek, hogy a Fidesz az Állami Számvevőszék felhasználásával, adminisztratív eszközökkel igyekszik ellehetetleníteni tevékenységüket.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője azt mondta: pontosan tudható, hogy az ellenzéki pártok után bárki a célkeresztbe kerülhet, aki szembemegy a Fidesszel, ezért az ellenzéki pártoknak együtt kell működniük.
Nemes Balázs, a Momentum képviselője emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszéket Domokos László volt fideszes képviselő irányítja.
Ez a Fidesz demokráciája – tette hozzá.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke úgy vélekedett: tarthatatlan, hogy a Fidesz politikai ellenfeleinek ellehetetlenítésére használ független állami intézményeket.
A következő választásokon „zárt alakzatban” kell indulniuk az ellenzéki pártoknak, mert ha nem, el fogják takarítani őket – mondta.
Sermer Ádám, a Liberálisok képviselője közölte: az ÁSZ szégyent hoz a magyar demokráciára és a magyar jogállamiságra, mert nem más, mint „fideszes vámszedőszék”.
Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem kormányoz, csupán elégtételt vesz, és az összes állami intézményt az ellenzéki hangok elhallgattatására használja.
Kepli Lajos, a Jobbik felszólalója szerint mára valamennyi állami hivatal fideszes pártszékházzá vált, és a hatalom nem válogat a kialakult ellenállás elfojtását szolgáló eszközökben.
Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője felidézte, hogy amikor „Magyarország köztársaság” volt, az ÁSZ megbecsült intézmény volt.
Ma az ÁSZ dolgozóit kirúgják, ha tisztességesen végzik a munkájukat – mondta.
A demonstráció végén az ellenzéki pártok képviselői „Fidesz-pártszékház” feliratú matricákat ragasztottak az ÁSZ székházának bejáratára.
A budai Várból az Állami Számvevőszék épülete elé vonuló menet elején az ellenzéki pártok képviselői, az „Ellenállás 2019 Magyarországért” feliratú molinót vitték.
A menet útközben megállt a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt, ahol a „Szabad ország, szabad tudomány” rigmust skandálták.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Karácsony Gergely: Orbán megijedt az ellenzék egységes fellépésétől
A Párbeszéd társelnöke szerint Orbán Viktor láthatóan megijedt az ellenzék egységes fellépésétől, ezért vette ilyen „közönségesre” a hangvételt.
Orbán Viktor évértékelő beszédében többek között arról beszélt, hogy a magyar ellenzék bevándorláspárti politikusok gyülekezete, akiket Soros György és az európai bürokraták tartanak lélegeztetőgépen. Kiemelte: azt kell hallanunk, hogy a zsidó származású képviselők listázása nem jelent antiszemitizmust, és aki ezt mondja, még főpolgármester akar lenni, „ahelyett, hogy csendben elkullogna a kertek alatt”. „Erre csak annyit mondhatunk: szégyen!” – fogalmazott.
Karácsony Gergely – aki múlt héten nyerte meg az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd és a Szolidaritás főpolgármester-jelölti előválasztását – közleményében úgy fogalmazott: „Bayer Zsolt kebelbarátja, az európai szélsőjobb fő szövetségese, minket biztos nem oktathat elfogadásból”.
A neki szóló üzenetről a Párbeszéd politikusa azt írta: a viszonválaszt a budapestiekkel, a „szabad város szabad polgáraival” közösen küldik majd októberben.
MSZP: Orbán évértékelőjében ismét felült a gyűlöletvonatra
Orbán évértékelőjében ismét felült a gyűlöletvonatra, jóízűt migránsozott, zsidózott szívének kedves dúsgazdag barátai előtt. Szocialista-náci koalícióról, komédiásokról, magukat hasra vágó és pókembert játszó képviselőkről hadovált, csak a saját pókhasát nem vette még észre.
Azt mondja, fel fogja számolni a szegénységet, de előtte még eladósodhatsz: kaphatsz kölcsön 10 milliót! Bezzeg Orbán felesége, Lévai Anikó élete végéig mentesül majd az szja-kötelezettség alól, de szja-mentességet kap Áder János, Varga Mihály és Kósa Lajos felesége is.
A komédiás tehát maga Orbán Viktor, azonban az ő viccein már milliárdos barátain és családtagjain kívül senki sem képes nevetni. Mintha már Orbán arcán is kezdene hervadni a mosoly. Egyre többet foglalkozik az ellenzéki összefogással, a baloldali főpolgármester-jelölttel. Orbán úgy tűnik retteg, és erre bizony van is oka.
DK: Orbán egy beteges hazudozó
A Demokratikus Koalíció üres családpolitikai ígérgetésnek nevezte az Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén elhangzottakat.
Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője közleményében azt írta: az ország világosan értékelte a Fidesz családpolitikáját. Az elmúlt években 600 ezer magyar ment külföldre – zömében fiatalok -, lassan pedig eljön a kor, amikor külföldön több magyar születik majd, mint itthon. A párt nehezményezte, hogy Orbán Viktor beszélt bölcsődei ellátásról, miközben 2010-ben ő állította le a Gyurcsány-kormány bölcsődeépítési programját. Beszélt gyermekvállalásról, miközben 10 éve nem emelte a családi pótlékot, miközben országszerte hiány van gyerekorvosból, miközben épp most zárt be az ország legjobb koraszülött osztálya – hangsúlyozta.
„Idén is egy beteges hazudozó évértékelőjét hallottuk” – értékelt a DK-s politikus. „Valójában az idei év is a lopásról, az Orbán-család és a fideszes oligarchák gazdagodásáról, a lopott pénzen vett luxuséletmódjukról fog szólni, miközben az európai magyaroknak kuss a nevük a saját hazájukban” – fogalmazott. Az ellenállás idén is folytatódik – írta Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője.
LMP: Ma sem kaptunk magyarázatot
Az LMP részéről Ungár Péter értékelte Orbán beszédét a Facebookon. Azt írta: „Ha Orbán Viktornak valóban ilyen fontosak lennének a családi értékek, nem sajnálná azt a – költségvetési szinten aprópénznek számító – húsz milliárdot arra, hogy legalább százezer forintot kapjanak azok, akik otthon ápolják szüleiket vagy más rokonukat. Ha Orbán Viktor kormányzása valóban védené a családokat, akkor nem kellene értelmetlen és megalázó felülvizsgálaton átesnie azoknak, akik gyermeküket ápolják otthon. Ma se kaptunk semmilyen magyarázatot arra, hogy a kormány miért nem rendezi az ápolási díj kérdését, mert erre nem is lehet magyarázat.”
Liberális Párt: Tízezrével hagyják el az országot
A Magyar Liberális Párt szerint a magyar fiatalok a „kilátástalanság, a Fidesz szabadságellenes politikája, a brutális léptékű korrupció, a széteső egészségügyi ellátás és az egyre gyatrább oktatás miatt” tízezrével hagyják el az országot évről évre.
A Liberálisok közleményükben azt írták, Magyarország problémája továbbra sem a bevándorlás, hanem a kivándorlás. Az elmúlt két ciklusban több mint 230 ezer ember hagyta el az országot. Többségük családalapítás előtt álló fiatal, magasan képzett szakember, értelmiségi vagy diplomás. Ez a Liberálisok szerint a Fidesz és Orbán Viktor felelőssége. „A miénk pedig az, hogy ennek a fiatalellenes politikának minél előbb véget vessünk” – írta közleményében a Magyar Liberális Párt.
Fidesz: ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású beszéde
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású évértékelője.
Kocsis Máté az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a magyar kormány a családok támogatásáról szóló döntéseivel egész Európa számára is világossá tette, hogy a bevándorlással szemben a gyermekvállalást helyezi előtérbe.
A családok anyagi támogatásáról szóló mostani intézkedésekről pedig kijelentette: „a gyermekvállaláshoz soha ilyen mértékű segítséget egyetlen kormány sem biztosított még, nem csak Magyarországon, de Európában sem”.
KDNP: Magyarország előtt komoly lehetőségek állnak
A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a miniszterelnök vasárnapi évértékelőjéből jól látható, hogy a magyar emberek közös erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország előtt komoly lehetőségek állnak a fejlődésre.
Tíz év közös, kitartó munkája után olyan intézkedésekről esett szó, amelyek hosszú távon biztosíthatják az ország jövőjét, végre látszik a lehetősége annak, hogy „lépésről lépésre eljussunk a szegénység teljes felszámolásáig”.
Hozzátették: a rendkívül nagyvonalú családtámogatási programok különösen biztatóak, hiszen Magyarország jövője a magyar családokon múlik. A miniszterelnök által meghirdetett hétpontos családvédelmi akcióterv ennek alapján határozza meg az ezzel kapcsolatos feladatokat.
A KDNP kitért arra is: az európai parlamenti választás tétje, hogy meg tudjuk-e védeni keresztény kultúránkat a nyílt társadalmat hirdető gazdasági és politikai erők támadásaitól, amelyek fel akarják számolni a nemzetek Európáját.
A 888-tól megtudhatjuk, a Soros-szervezetek levélben kérték az EU-t, hadd hozzanak még több migránst Európába. A Magyar Hírlap arra hívja fel a figyelmünket, hogy romlott a közbeszéd az ellenzék abnormális viselkedése miatt. A Bors és a Lokál megírta, hogy az MSZP volt elnöke valószínűleg a Kanári-szigetekre költözött.
A Soros-szervezetek az összes útnak indult illegális bevándorlót Európa partjaira akarják hozni
Több mint 50 Soros-szervezettől kaptak levelet pénteken az Európai Unió vezetői, amelyben azzal vádolják őket, hogy hozzájárultak ahhoz a tragédiához, ami a szemük előtt zajlik, konkrétan ahhoz, hogy nem minden illegális bevándorlónak sikerült elérnie Európát, mert a Földközi-tengeren életüket vesztették. Hozzáteszik, hogy az elmúlt két évben 5 300 ember halt meg a Földközi-tengeren, ezért pedig az európai politikusokat hibáztatják.
Arra kérik az Európai Uniót, hogy támogassa a kereső- és mentőhajók munkáját, fogadjon el a hajók kikötésre vonatkozó intézkedéseket, valamint hagyjon fel azzal, hogy visszaszállítja Líbiába az onnan útnak indult migránsokat. Szóval konkrétan azt követelik, hogy az összes útnak indult illegális bevándorlót hadd hozhassák Európa partjaira. Mindezt az európai értékek nevében követelik.
Az Európai Uniót rendszeresen kritizálják a Soros-szervezetek, mert visszafordítja Észak-Afrikába a Líbiából útnak indult illegális bevándorlókat. Az Afrikai Unió számítása szerint csak Líbiában jelenleg 700 ezer migráns vár a menekülttáborokban arra, hogy Európába mehessen. (888: Soros-szervezetek levélben kérték az EU-t, hadd hozzanak még több migránst Európába)
Romlott a közbeszéd az ellenzék abnormális viselkedése miatt
Mert itt vannak a mi tüntetőink. A túlóratörvény miatt utcára vonulók, akik szép lassan elfogynak, hisz a köztéri tiltakozás már jó régen nem a jogszabályról, hanem a gyűlölködésről és az erőszakról szól. Idézni sem lehet őket, de nem csupán azért, mert nem váltak klasszikussá szavaik, és nem is azért, mert csúnyán beszélnek, hanem mert a kormányfőt, a köztársassági elnököt és számos kormánypárti politikust sértenek meg emberi méltóságában. De azt látjuk, hogy az ellenzéki képviselők is lesüllyedtek oda, ahonnan már nem biztos, hogy van visszaút. A tévészékháznál káromkodnak, verekednek, és eljátsszák a mártírt, úgy esnek össze a „semmi” után, akár egy dél-amerikai focista.
A parlamentben pedig erőszakkal is akadályozzák a tisztességes, a tőlük elvárható konstruktív munkát. Talán mert érzik vesztüket. Érzik, hogy nincs esélyük előre lépni, így harapnak, mint a sarokba szorított patkány, óbégatnak, mint az egyszeri bűnös a bírája előtt. Mert kapaszkodni kell a hatalom és a pénz székébe. Mert félnek, hogy jön majd egy új, tiszta beszédű, jó modorú, konstruktív, politikai programmal is rendelkező ellenzék, amely elveszi kenyerüket.
Egyfajta mártíromságra törekszenek. Olyan áldozati szerepre jelentkeznek, amely szerintük majd azt bizonyítja, hogy Magyarországon a hó után maradt sárba tiporják a vélemény- és sajtószabadságot, a gyülekezési jogot és minden mást, ami a demokrácia minőségét hivatott megteremteni. De a legtöbben látják, hogy ez nem így van, ezért is csökken az ellenzéki pártok népszerűsége. (Magyar Hírlap: Nagy Ervin: Hó és sár)
Az MSZP volt elnöke valószínűleg a Kanári-szigetekre költözött
Tóbiás József és családja a közösségi oldalakra feltöltött fotóik alapján nagyon úgy tűnik, hogy a varázslatos Kanári-szigetek napsütötte, homokos tengerpartjaira cserélték az itthoni szürke hétköznapokat.
Napsütés, pálmafák, bikini, morajló tenger. Ilyen körülmények között tölti mostanában mindennapjait Az MSZP egykori elnöke és családja. Minden jel arra utal, hogy nem egy egyszeri vakációról van szó, a látottak alapján felmerül a gyanú, hogy az egykori MSZP-elnök elhagyta Magyarországot, és a Parlamentből már nem érdi, hanem kanári-szigeteki otthonába siet haza. (Lokál, Bors: A Kanári-szigetekre költözött a volt MSZP-elnök?)
A Magyar Idők közölte velünk, hogy érdektelenségbe fulladt a Brüsszeli Soros-szeánsz. A PestiSrácok olvasói is megtudhatták, hogy az ellenzék hiába akarta kizáratni Magyarországot az EU-ból. A 888 megírta, hogy Románia csicskaország, hiszen kész befogadni a migránsokat.
Orbán Viktornak szobrot kellene emelni
Érdektelenségbe fulladt a Magyarországról szóló európai parlamenti vita Brüsszelben, csupán harminc képviselő volt kíváncsi a hazánk ellen folytatott támadássorozat újabb epizódjára.
A balliberális képviselők a már jól ismert bírálatokat ismételték meg, de akadt olyan politikus is, aki szerint Orbán Viktornak szobrot kellene emelni, mert megvédi a határokat.
Deutsch Tamás fideszes képviselő az ülés után úgy fogalmazott, hogy az Európai Parlament a választási kampány miatt vette újból napirendre a magyarkérdést. Deutsch Tamás aláhúzta azt is, hogy „fájdalmas volt látni, hogy az ellenzék jobban gyűlöli Orbánt, mint szereti a saját hazáját”. (Magyar Idők: Érdektelenségbe fulladt a Brüsszeli Soros-szeánsz)
Az ellenzék az otthoni gyenge formáját áthozta Brüsszelbe is
Magyarország, mint siralomház, vagyis az újrabszolgák újországa, ahol a hatalom fegyveres verőlegényei tartják rettegésben az ellenzéket – így acsarkodtak a magyar ellenzékiek szerdán az Európai Parlamentben, ahol Judith Sargentini holland zöld képviselő és társai kezdeményezésére ismét a magyar jogállamiság horrorisztikus helyzetéről vitáztak. Sargentini azt követelte, hogy az Európai Tanács haladéktalanul kezdje meg a 7-es cikk szerinti elmarasztaló eljárást Magyarországgal szemben. A DK-s Niedermüller Péter azonban tovább ment: ő egyenesen kizáratná hazánkat az EU-ból.
Szájer József fideszes EP-képviselő szerint a szeptemberi vita ismétlődött meg, csak tíz fokozattal mélyebb színvonalon. “Úgy tűnik, az ellenzék az otthoni gyenge formáját áthozta Brüsszelbe is” – mondta Szájer. (PestiSrácok: Az ellenzék hiába akarta kizáratni Magyarországot az EU-ból, még az övéik sem voltak kíváncsiak rájuk)
Románia tövig benyal a migránspártoló országoknak
A több mint 100 éve megfelelési kényszerben szenvedő Románia a függetlenségének teljes elveszítését úgy koszorúzza meg, hogy tövig benyal a migránspártoló országoknak.
A román belügyminisztérium azt állítja, hogy ők eddig is migránspártiak voltak, de szándékuk jeleként be is fogadnák azt a 47 menekültet, akik az olasz felségvizeken rekedtek.
A tárca szerint „a migránsok egy részének befogadására való hajlandóság kifejezése tulajdonképpen igazolása az EU-tagállamok közötti szolidaritás elvének a migrációs jelenség kezelése érdekében, amely elvet a román EU-elnökség is támogat.”
Miközben Románia megpróbálja azt a látszatot kelteni, hogy egy toleráns, működő nemzetállam, a valóság némiképp ellentmond ennek. Épp most szüntetik meg a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemen a magyar szakirányt. Az országból pedig hárompercenként lelép egy ember. (888: Csicskaország: Románia kész befogadni a migránsokat)
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
