Kezdőlap Címkék életkor

Címke: életkor

A társadalom gyorsan öregszik – emelik a nyugdíjkorhatárt

Ma már az átlag kínai hosszabb életre számíthat mint az USA polgárai: 78 év a várható életkor noha a Kínai Népköztársaság kikiáltása idején – 1949-ben – ez még csak 36 év volt. A következő öt évben fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt, hogy a társadalomnak legyen ideje hozzászokni az életforma változáshoz.

Jelenleg 60 év a korhatár a férfiaknál, a nőknél 50 a fizikai dolgozóknál, a többieknél 55 év. A kommunista párt vezetése, mely a nyugdíjreformról döntött, nem közölte azt, hogy konkrétan mit jelent a tervezett változás, de tavaly egy szakmai tanácskozáson elhangzott, hogy 65 évre kívánják felemelni a nyugdíjkorhatárt. Miért? Mert a nyugdíjkassza kimerülőben van: a társadalomtudományi akadémia már 2019-ben figyelmeztetett arra, hogyha minden így megy tovább, akkor 2035-ben befuccsol a rendszer, mert a kifizetések felülmúlják a befizetett nyugdíjjárulékot. Az 1,4 milliárd lakosú Kína népessége csökkenni kezdett 2023-ban, és ez a tendencia nem csak hogy tartósnak ígérkezik, de egyre gyorsulónak is. Kína elveszítette az első helyet Indiával szemben, ahol még mindig növekszik a lakosság, mert a kormányzat nem alkalmazott egyke politikát a gazdasági növekedés érdekében.

Egyre nehezebb egységes megoldást találni

Ezt elismerte a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt angol nyelvű lapja, a Global Times is mondván: “nincs mindenki számára használható egységes recept.” A kínai X-en, a Weibon ezt így fejtette ki egy hozzászóló:

“Aki fizikai munkát végez, az általában alig várja a nyugdíjat míg a szellemi munkakörben szívesen tovább folytatnák tevékenységüket, hogy pénzt keressenek.”

Sok fiatal nyugtalankodik a nyugdíjkorhatár tervezett emelése miatt ugyanis így számukra később ürülhetnek meg a jólfizető nagy presztízst jelentő állások:

”mi lesz így a fiatal nemzedék karrierjével?“

– tudakolják a Weibon.

Kínában a pandémia után nem indult be az a dinamikus növekedés amire a társadalom és a vezetés is számított: az évi 5% nemzetközi összehasonlításban nem rossz eredmény, de kevés ahhoz, hogy megoldja a társadalom problémáit.

Mi lesz 300 millió emberrel?

Ez Kína legnépesebb nemzedéke, a mai ötvenes-generáció, amely már közvetlenül érintett a nyugdíjkorhatár emelésében.

Az 1978-ban megkezdett sikeres gazdasági reform, amely a világ második számú gazdasági nagyhatalmát megteremtette, elsősorban az ő munkájuk miatt volt sikeres. Az életszínvonal emelkedett is, de mi lesz velük öreg korukra?

Mindeddig a kínai kommunista párt Konfucius bölcs intelmét ismételte meg a fiataloknak: minden fiú köteles gondoskodni az idős szüleiről! A BBC tudósítója megkérdezett egy idős házaspárt, hogy mit jelent ez a gyakorlatban?

Cao gazda 72 éves, felesége szintúgy, nyugdíjuk az nincsen. Liaoning tartományban élnek a szülőföldjükön, a gyerekeik távol laknak tőlük, de gyakran látogatják őket. A házaspár 20 ezer jüanból él egy évben – ez körülbelül 2700 dollárnak felel meg. Csakhogy a kukorica felvásárlási ára csökken vagyis idén lehet, hogy kisebb lesz a bevételük.

“Még öt évig bírom a munkát, ha nem jön közbe nagy betegség, és nem szeretnék a gyerekeim terhére lenni. Talán bemegyünk az asszonnyal egy otthonba vagy kiköltözik hozzánk valamelyik gyerek.”

Egyre másra létesülnek ilyen nyugdíjas otthonok Kínában részben az önkormányzatok részben pedig a vállalatok jóvoltából. A konstrukció általában az, hogy fiatalok, akik munkát vállalnak egy ilyen szociális otthonban ingyen élhetnek ott cserében azért, hogy ellátják az idős kínaiakat, akik nem akarnak a gyerekeik terhére lenni.

A szerencsés öregeknek van nyugdíjuk, mert állami cégnél dolgoztak a városokban, de a falusiaknak nincsen. Pedig az otthonokban fizetni kell: egy házaspár havi 2000 jüanért kap egy “házastárs lakosztályt“ a Napfény öreg otthonban. Csakhogy Kínában az átlagos nyugdíj jelenleg 170 jüan – szánalmasan kevés. Mindenkinek gondolni kell tehát arra, hogy félretegyen nyugdíjas éveire vagy pedig rá lesz utalva a gyerekre. A szigorú egyke politika miatt a legtöbb családban csak egy gyerek születhetett, és ez most komoly társadalmi drámát eredményez: Konfucius azt mondta ki, hogy a fiú kötelessége a szülők ellátása, a lányok a férj családjában kötelesek gondoskodni az idős felmenőkről. Akinek tehát “csak” lánya van, az nehéz helyzetbe kerülhet.

Cao gazda így látja a jövőt:

“80 éves koromig kihúzzuk itt falun a feleségemmel, utána pedig remélem, hogy valamelyik gyerek kiköltözik hozzánk. Mi ugyanis nem mehetünk be a városba, mert a gyerekek olyan házakban laknak, ahol nincsen lift. 80 évesen öt emeletet megmászni az olyan mintha a hegytetőre szeretnék feljutni minden nap”

– vázolta fel helyzetét a 72 éves kínai parasztember a BBC tudósítójának.

Orbán tudatosan alulfinanszírozza az egészségügyet

0

Évente 200-400 milliárd plusszal már szép eredményt lehetne elérni, és ezt a betegek is megéreznék – hangsúlyozta Szócska Miklós, az Orbán kormány egykori egészségügyi államtitkára, aki a Pénzügykutató Intézet tanácskozásán fejtette ki a nézeteit.

Lantos Gabriella egészségügyi menedzser szerint 1500 milliárd forint hiányzik az egészségügy normális működéséhez. Az alulfinanszírozás eredménye: a magyar lakosság átlagos várható életkora  öt évvel elmarad az uniós átlag mögött. Még Csehország is sokkal jobban áll mint mi: a 65 évnél fiatalabban meghalt férfiak számaránya 19% Csehországban míg Magyarországon 29%. 15 ezer férfi tehát azért hal meg idő előtt, mert a magyar egészségügy szintje még Csehországot sem éri el.

Az egészségügyi kiadások között is ég és föld a különbség:

“4200 euró/fő Csehországban, Magyarországon 2600 euró”

– hangsúlyozta Lantos Gabriella.

Szócska Miklós ex államtitkár elmesélte, hogy miképp sikerült elfogadtatnia az egészségügyi termékadó ötletét a kormánnyal: “odamentem a miniszterelnökhöz a kormány ülésének szünetében, és mondtam neki, hogy emelni kell a háziorvosok bérét, mert különben tarthatatlan helyzet alakul ki az egészségügyben. Nincs pénz! – válaszolta Orbán Viktor. Nem a kormánytól kérek pénzt hanem van egy ötletem: vezessünk be egészségügyi termékadót! – mondta erre Szócska Miklós. Miután Orbán átlátta, hogy nem kell fizetnie,  rábólintott. Matolcsy akkori pénzügyminiszter dúlva fúlva Orbánhoz rohant, de már nem tehetett semmit. Orbán döntött, és az ügy ezzel le is zárult.”

Vajon miért spórol ennyire az egészségügyön Orbán Viktor?

A gyengén muzsikáló egészségügy villámgyorsan exportálja a nyugdíjasokat a túlvilágra. A hatalom ily módon két legyet is üt: másra költheti a pénzt miközben a gyenge alulfinanszírozott egészségügy egyre több nyugdíjastól szabadítja meg.

2010-ben még majdnem 3 millió nyugdíjas élt Magyarországon, tavaly már csak kevesebb mint 2,5 millió.

Míg a magyar költségvetés csak 3,6%-ot fordít egészségügyre addig az uniós átlag ennek több mint a duplája: 8% felett van.

A következő évtizedben sem lesz több pénz az egészségügyre – jósolja az OECD és a WHO.

Surányi György, a Nemzeti Bank egykori elnöke elmondta a Pénzügykutató tanácskozásán, hogy ő villámgyorsan tudna találni 2000 milliárd forintot, melyet a jelenlegi költségvetés másra fordít, de sokkal jobb helye lenne az egészségügyben.

Lengyel László,  a Pénzügykutató intézet elnök – vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke, egykori olasz kormányfő a brüsszeli bizottságnak készített jelentésében olyan uniós alapok létrehozását javasolja, melyek az ukrajnai háborún és a zöld átmeneten kívül az egészségügyet finanszíroznák az Európai Unióban. Ehhez a tagállamoknak közösen kellene kölcsönt felvenniük.

Orbán Viktor szuverenitás koncepciójába ez nem fér bele: alkotmányba iktatja, hogy Magyarország nem támogat semmiféle közös uniós kölcsön felvételt.

Sztálin elvtárs, minden idők egyik legnagyobb gyilkosa, gyakran beszélt arról, hogy “legfőbb érték az ember”.

Orbán hozzá hasonlóan nagy emberbarát: a nyugdíjasokra csak addig van szüksége amíg leszavaznak rá. Utána vár rájuk a kórház, ahol láthatatlan betűkkel ki van írva:

Voi che entrate, lasciate ogni speranza! – ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!

Cégek túlélése: minden kezdet nehéz

Nem indulnak fényes kilátásokkal Magyarországon az újonnan alapított cégek: durván minden ötödik lehúzza a rolót azelőtt, hogy átlépné az ötödik életévét, s csak valamivel több, mint  felük éri meg a 10.-et. Az utóbbi években romlott a helyzet.

A cégek hosszú távú túlélés arányának eredményeképpen jutott el a hazai cégstruktúra a jelenlegi jellegzetes kor-eloszlásláshoz. A ma rendben működő cégek több mint a fele 10 évnél fiatalabb, de az ezredforduló környéki cégek is – a magas túlélési rátájuknak köszönhetően – szép szeletet hasítanak ki a mai cégstruktúrából. Erre a megállapításra jutott az Opten céginformációs cég, a cégek túlélési korát statisztikai adatok alapján vizsgálva.

Cégek eloszlása életkor alapján

Alacsony  a túlélési arány

Mint az elmúlt húsz év adataiból készült elemzésükből kiderül: az évente újonnan alakuló 25-30 ezer cég túlélési képességei sosem voltak eget rengető magasságokban, de az új alapítású cégek várható élettartama évről évre egyre kisebb. Az ezredforduló környékén alakult cégek túlélési aránya volt a legmagasabb, a 2000 előtt és a 2004-2005 után alakult cégek esélyei már aránylag kisebbek voltak, de az ezredforduló környékén született cégeknek is csak a 85 százaléka érte el az öt éves kort, a 10 éves korig pedig már csak 64 százalék körüli arányban jutottak el. Ám ehhez képest is romlott a helyzet, hiszen az 5 éves kort az 5 évvel ezelőtt alapított cégek 73 százaléka, a 10 éves kort pedig a 10 évvel ezelőtt alapított cégek 51 százaléka élte csak meg. A helyzet azonban még ennél is rosszabb lehet, mivel akár több évig is eltarthat, mire egy céget törölnek, s ezalatt még szerepelnek az adattárakban.

Vállalkozások 5-10 éves túlélési rátája az alapítás évének függvényében

Van azért jó hír is

Az új alapítású cégeknek kevesebb mint 1 százaléka lesz milliárdos, ez azonban érthető, mivel a jelenleg rendben működő 490 ezer cégből csak 8 ezer olyan van, amelynek a 2016-os árbevétele meghaladta az 1 milliárd Ft-ot. Évtől függően az új alapítású cégek 0,6-0,9 százaléka lesz milliárdos cég 5 éven belül, de nem rajzolódnak ki különösebb tendenciák az alapítás évének függvényében – írja az Opten.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK