Ma a Balázsok ünneplik a névnapjukat. Sajnálatos, de nem meglepő, hogy ma pocsék idő várható. A meteorológiai előrejelzések szerint túlnyomóan borult lesz az ég, a Dunántúlon és Észak-Magyarországon havazás, havas eső, a középső országrészben havas eső, eső, a Tiszántúlon eső valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 5 fok között alakul, késő estére 0, +5 fokra hűl le a levegő.
Népszava – Jó híreket rendel a kormány
Központi utasításra heti két pozitív kicsengésű médiamegjelenést kell prezentálniuk kórházukról az igazgatóknak – értesült a Népszava. Ha ezt esetleg elmulasztják, figyelmeztetik őket kórházfenntartó hivatalból. A lap információi szerint a feladat szellemi atyját nem a szakállamtitkárság vezetői között kell keresni: ott még azt sem tudják, hogy a kormánypropaganda gépezete pontosan mire, hogyan kívánja felhasználni az intézményvezetők által gyűjtött médiamegjelenéseket. Már van olyan intézmény, ahol sajtófigyelést is megrendeltek, hogy teljesíteni tudják ezt az újabb fenntartói kérést. A lap úgy tudja, hogy van ahol a kormányközeli médiafigyelő céget, a Nézőpont csoporthoz tartozó Médianézőt bízta meg a kórházáról szóló hírek gyűjtésével.
A Népszava által felhívott intézményvezetők elismerték, hogy van ilyen feladat, de nyilatkozni egyikük sem akart.
Érzékeltették, hogy nincsenek nagyon meglepve, „van gyakorlatuk az elhallgatásban”, és a „hülye feladatok” teljesítésében.
Mint emlékezetes, hat évvel ezelőtt az Emberi Erőforrások Minisztériumának Költségvetési Főosztálya elrendelte a lovak megszámlálását a kórházakban. Akkor a kórházi vezetők egy hetet kaptak lovaik megszámolására, a tenyészkancák, a mének, a csikók számbavételére, az eredmény jelentésére.
Magyar Nemzet – Ellenzéki már nem is adományozhat
Miközben a fideszes képviselőjelöltek a legnagyobb nyugalomban oszthatnak saját nevükkel felcímkézett tojást és tejet vagy éppen laptopot az időseknek, ellenzéki politikus már nem adhat adományt – jelen esetben készségfejlesztő játékokat – egy fogyatékos gyermekeket nevelő intézménynek. A jobbikos Mirkóczki Ádám ugyanis hiába szeretett volna segíteni, a – Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó – megyei fenntartó egyszerűen nem engedte. A lap birtokába került e-mail szerint
a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei kirendeltsége jelezte, nem támogatja az adomány átadását.
Azt elismerték, hogy Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselőként „természetesen az intézménybe beléphet”, de azt is hozzátették, „tisztelettel kérjük, hogy adományt ne vigyen”. Az viszont az üzenetből nem derült ki, hogy a szociális területért felelő Sinka Zsolt megyei igazgató miért nem szeretné, hogy a fogyatékos gyermekek készségfejlesztő játékokhoz juthassanak, még ha jobbikos képviselőtől is. Mirkóczki azt mondta, hogy „a fenntartó kérését tiszteletben tartva, de azzal egyet nem értve” kollégáját kérte meg mint magánszemélyt, hogy vigye el az ajándékokat az intézménybe, így azok végül eljutottak a gyerekekhez.
Mindeközben Nyitrai Zsolt, Mirkóczki Ádám, n a térség fideszes képviselője, Nyitrai Zsolt éppen a napokban – a helyi tévé riportja szerint – részt vett egy olyan eseményen, amelynek során Füzesabonyban hetven, míg a közeli Szihalmon további tíz 65 év feletti nyugdíjas kapott laptopot. Ráadásul az ő esetében nem volt gond azzal sem, ha állami fenntartású intézménybe vitt ajándékot. S más fideszeseknek sem okozott ez gondot – írja alap, hosszan sorolva a példákat.
Magyar Idők – Simon Gábor javára döntött a bíróság
– Adóhiányt eljárása során a büntetőbíróság is megállapíthat, ám a közigazgatási döntés, amivel az adóhatóság határozatát megsemmisítették, azt jelenti, hogy fontos bizonyíték esett ki a vád részéről a büntetőügyben – fejtette ki a lap kérdésére Nagy István volt szocialista alelnök, Simon Gábor védője, miután pénteken a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte a volt politikus ügyében hozott adóhatósági határozatot.
Az érvénytelennek nyilvánított iratban a Közép-magyarországi Regionális Adó-főigazgatóság megbecsülte a Simonhoz kötött számlákon talált összegek után fizetendő adó mértékét, s ezzel kulcsfontosságú szerepet töltött be a volt MSZP-s ellen emelt költségvetési csalás vádjának alátámasztásában.
A közigazgatási per a sorozatos fellebbezések, értelmezési és jogi viták miatt több mint két év után jutott el az ítéletig, miközben a Kúriát is megjárta az ügy.
A legfelsőbb bírói fórum állásfoglalása szerint az adóbecslésről a határozatot nem az arra jogosult hozta meg, ezért az érvénytelen, és a közigazgatási eljárásban ezt a verdiktet vették figyelembe.
Karácsony a legnépszerűbb politikus, Orbán csak a harmadik
Az elmúlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága változatlan, 26 százalék. Az MSZP és a Jobbik tábora két-két százalékpontot nőtt, így mindkettő 11 százalék. Továbbra is Karácsony Gergely, Szél Bernadett, és Orbán Viktor a három legnépszerűbb vizsgált politikus. A többi között ez derül ki a Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, január 10 és 16 között, 1023 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásából. (FüHü)
Társadalmi vírushoz hasonlította a korrupciót Ferenc pápa
Nagyobb átláthatóságra lenne szükség a közszférában és az egyházi közösségekben is, fogalmazott a katolikus egyházfő latin-amerikai apostoli látogatásának második állomásán, Peruban. Peruban az egyházfő előbb hajléktalan amazonasi gyermekekkel találkozott. Egyúttal követelte az amazonasi esőerdő kizsákmányolásának beszüntetését, és azt, hogy az őslakosokat ismerjék el Amazónia elsődleges őrzőinek. Szerinte a bennszülött népek még soha nem voltak akkora veszélyben, mint most. (Hír TV)
A Fidesz cáfolta, hogy patkány volt a Péterfy Kórház műtőjében
Álhírnek nevezte Bene Ildikó, a Fidesz országgyűlési képviselője, egészségügyi szóvivője, hogy patkányt fogtak a Péterfy Kórház műtőjében. A Fidesz szakpolitikusa arra a sztarklikk.hu-n megjelent írásra reagált, hogy a Péterfy Kórház Országos Traumatológiai Intézet ügyeleti műtője egy hete azért van zárva, mert ott műtét közben patkánnyal találkoztak az orvosok. A DK emiatt az egész kormány lemondását követelte közleményben. (MTI)
Mehetnek az oroszok a téli olimpiára
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 389 orosz sportolónak adott engedélyt, hogy semleges zászló alatt részt vegyen február 9. és 25. között a phjongcshangi téli olimpián. A NOB illetékes bizottsága az eredetileg ötszáz nevet tartalmazó listát szűkítette 389-re: ők azok a sportolók, akik országuk doppingbotránya ellenére is igazoltan tisztán versenyeztek, így – ha kvalifikálják magukat – ott lehetnek az ötkarikás játékokon. (MTI)
Nemcsak a várólistákkal és a zsúfoltsággal van baj az egészségügyben. A legújabb botrányos eset a Szent Margit Kórház ápolási osztályán történt, ahol több beteg és ápoló is rühes lett.
Erről az RTL Híradóban nyilatkozott egy ottani dolgozó.
Az illető elmondása szerint az időseket gondozó részlegen már októbertől küzdenek a fertőzéssel. A Híradónak nyilatkozó orvos szerint
a rühöt akár használati tárgyakkal is elkaphatják egymástól a betegek.
Idén az egészségügyben még több forrásra, még több kórházfejlesztésre és újabb béremelésekre lehet számítani – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár.
Elmondta, hogy a következő években 700 milliárdot költenek a fővárosi és Pest megyei kórházak fejlesztésére, összesen 25 kórházban, illetve 7 önálló szakrendelőben lesz fejlesztés. Csak 2018-ban a Közép-Magyarországi régióban 30 milliárdot költenek kórházfejlesztésre, folytatódik az orvosi eszközök beszerzése, a mentőautók lecserélése és a béremelés.
Az egészségügyi dolgozók bére novemberben újra 8 százalékkal emelkedik, 2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékkal nő a bérük. A mentők bére is nő, januártól további 10 százalékkal.
Ónodi-Szűcs szerint a kormány bizonyította és bizonyítja, hogy az egészségügyet komolyan veszi. Az államtitkár hosszan fejtegette az MTI-nek a várható kórházfejlesztéseket, illetve az eddig ebben elért eredményeket, majd hozzátette, hogy a rideg beton és az orvostechnológia – legyen az bármilyen modern – mit sem ér az egészségügyi dolgozók embersége, reményt adó gondoskodása, a betegekkel való törődése nélkül, ezért a kormány nagy figyelmet fordít az egészségügyi dolgozók körülményeinek javítására is.
Csütörtök este az RTL Klub híradójában a család számolt be arról, hogy a túl sok várakozás miatt halhatott meg egy nagymama a Honvéd Kórház sürgősségi osztályán. Az Együtt vizsgálatot követel a kormánytól.
Dr. Komáromi Zoltán, az Együtt egészségügyi szakpolitikusa a FüHü-höz is eljuttatott közleményében felszólította Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét és Simicskó István honvédelmi minisztert, hogy azonnal indítsanak vizsgálatot a nő halála ügyében.
Komáromi szerint ki kell deríteni, hogy „történt-e mulasztás, illetve hogy a kórház vezetése megfelelő szakmai erőforrást rendelt-e egy ilyen nagy terheltségű sürgősségi osztály feladatainak ellátására”.
Az RTL Klub riportjában elhangzott, hogy
a nő lányai szerint az ügyeletes orvos hibázott, amikor nem vizsgálta meg azonnal a sürgős szívműtétre szoruló beteget.
Öt órát kellett várniuk a vizsgálatra, de a nő addigra már annyira rossz állapotba került, hogy menthetetlen volt. A kórház nem indított vizsgálatot az orvos ellen, de a család feljelentést tett a rendőrségen.
Ma az Auguszták ünneplik a névnapjukat, mellettük négy, nagyon ritka név birtokosai is ott sorakoznak a mai kiemelt névnapok között: Karácsony, Zajzon, Gracián, Graciána. Az ünnepek előtti utolsó hétre ráfordulva lehűlt az idő, de messze még az igazi, kemény tél. Országos faggyal indult a nap, s délután is csak +2 fok körüli hőmérséklet lesz. Különösebb szél és csapadék nem várható.
Népszava – Ha harcolsz, esetleg túléled
Évente több száz beteg hal meg a hepatitisz C (májmoly) miatt, pedig 2014 óta van olyan szer, amely a betegek 95 százalékának teljes gyógyulást garantál. Csakhogy ezt a készítményt, mivel a kezelés betegenként 15-20 millió forintba kerül, a hazai egészségbiztosító a regisztrált 4000 betegből 1500-1800-nak tudta csak a finanszírozni. (Jövő januártól egy sikeres ártárgyalás nyomán, elvileg valamennyi beteg hozzáférhet már a kezeléshez.) Eddig, azért, hogy a 6 milliárdos keretbe beleférjenek, „sorba állították” a betegeket és azoknak engedélyezték csak az új terápiát, akiknél a régi, 2-2,5 millióba kerülő interferon kezelés hatástalannak bizonyult – írja a Népszava, amely alaposan körbejárta a témát, kifaggatott egy érintettet, aki elmesélte, hogyan lehet „kijátszani” – külföldi segítséggel, gyógyszerfutár bevonásával – a rendszert. A leletével megkeresett egy közismert német hepatológust és az ő segítségét, s második véleményt kért tőle. Ő irányította egy kezelési aktivistához, aki szervezetével évek óta segít Kelet-Európában és Közép-Ázsiában a generikus gyógyszerek beszerezésében, hogy a rászorulók gyógyszerhez jussanak.
A hatóanyagokra vonatkozó recept alapján, előre fizetés után négy nap alatt megkapta a gyógyszert, amitől négy hónap után meggyógyult.
A szakértő pedig megerősítette, hogy a megoldás működik, annyi szépséghibával, hogy az ilyen esetekben a betegeknek egyedi engedélyt kellene kérniük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézettől (OGYÉI). A szakember elmondta azt is, hogy nagyon sok készítményt – olykor hiánycikkeket, vagy Magyarországon még forgalomban nem lévő orvosságokat – gyógyszerfutár cégekkel szereztetnek be maguknak a betegek. Évente körülbelül tízezer ilyen egyedi kérelem érkezik az OGYÉI hivatalába.
Magyar Nemzet – Kétes fideszes üzlet: fordulat a nyúlketrecgate-ügyben
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke alig két hónapja számolt be a heti rendszerességgel megtartott korrupcióinfóján arról, hogy Varga Gábor fideszes országgyűlési képviselőhöz köthetően – parlamenti padtársához, Simonka Györgyhöz hasonlóan – különös családi üzlet zajlik. Mindkét kormánypárti politikus rokonai ugyanis egy-egy kiterjedt cégháló tagjai, s ezek a vállalkozások gyakran európai uniós pénzzel is gazdagodnak. Különbség ugyanakkor kettejük közt, hogy míg Simonka György esetében – aki amúgy maga is feltűnik egy-egy cégben – vér szerinti rokonok a cégek tulajdonosai, addig a Varga Gáborhoz köthető vállalkozásoknál a rokonság a felesége hozzátartozóinál mutatható ki. Ugyanakkor a trükk mindkét esetben többnyire ugyanaz: miközben a hálózat egyik tagja megnyeri a brüsszeli forrást, egy másik elhozza az arra kiírt közbeszerzési eljárást. Két érdekes uniós pályázatot ismertetett néhány hete az LMP politikusa, mindkettő Varga feleségének családjához köthető. A hitvesi rokonsághoz tartozó cégek közül kettő is elnyert összesen 40-40 millió forintot nyúltenyésztő telep létesítésére Bikácson. Ezekről számol be részletesen a polgári napilap, amely érdekes hirdetésekre bukkant, amely azt bizonyítja, hogy a soha nem használt, uniós pénzből beszerzett kereteket most árulják.
Magyar Idők – Az egymilliomodik
A fenti címmel jelent meg a kormányhű napilap publicisztikája, amely azt a kormány számára örömteli hírt zenésíti meg, hogy az egymilliomodik honosított külhoni magyar és családja szombaton ünnepélyesen letette az állampolgársági esküt a Sándor-palotában. „Az első Orbán-kormány kezdte a magyarigazolvánnyal, majd a második folytatta a 2010-es állampolgársági törvény megalkotásával, a harmadik idején pedig elérték a milliomodik magyart” – emlékeztet a lap, amelynek szerzője szerint most
a 2011 januárja óta tartó nemzetpolitikai sikertörténet újabb főfejezethez érkezett, „éppen két évvel Trianon századik évfordulója előtt”.
A Kárpát-medencében, Magyarország határain kívül élő csaknem két és fél millió magyarból egymillió immár közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé vált, az egységes politikai nemzethez tartozik.
„Az emberek a határnál, a buszon vagy az autóban magyar okmánnyal igazolják kilétüket, és még véletlenül sem a másikat, a régit veszik elő – ebben a kis döntésben benne rejlik mindennek az érzelmi jelentősége. Ha a nemzet egyetlen nagy szolidaritás, akkor a honosítás erős közjogi kapcsával most már nemcsak kultúr-, hanem államnemzetként is az” – szögezi le a szerző.
Magyar Hírlap – Egy elfelejtett tüntetés
„Azt a néhány száz, jobbikos becslések szerint néhány ezer embert ugyanis bajosan lehet tényezőnek tekinteni, pláne ha abból indulunk ki, hogy a Simicska-média szerint a cukiskodó formáció immár az Orbán-kormány első számú kihívója. Sőt a balliberális 444 által meginterjúvolt lelkes támogató szerint egyenesen a leváltója” – indul a szélsőjobbos lap publicisztikája, amely arra hegyezi ki a mondandóját, hogy mennyire abszurd ez az összefogás.
Felidéz „egy nem is a történelem ködébe vesző eseményt, amelyen jóval többen vettek részt, mint a mostani minicsődületen, ráadásul a Kossuth téren volt, és bizony valamennyi parlamenti párt képviseltette magát rajta” – írja a szerző, a 2012. decemberi demonstrációt visszaidézve, amelynek apropóját bizonyos Gyöngyösi Márton jobbikos honatya nemzetközi visszhangot keltő szónoklata váltotta ki, amelyben nemes egyszerűséggel a magyarországi zsidók listázását vetette fel. Akkoriban szélsőségesék még holokauszt-emlékműveket köpködtek, cigányoztak, nem volt tehát akkora meglepetés a vészkorszaki hangulatot idéző nyilatkozat, a felháborodás mégis összehozta az antiszemitizmust elutasító formációkat. Így történhetett, hogy például Rogán Antal a Fidesz, Bajnai Gordon az Együtt és Mesterházy Attila az MSZP színeiben közösen utasította el a vállalhatatlan eszméket, konkrétan a Jobbikot.
„Egy szó mint száz: volt itt már széles körű összefogás ügyek mentén, csakhogy öt évvel ezelőtt ez a közös nevező éppen a Jobbik által képviselt ideológia elutasítása volt.
Mindezek tükrében nem kicsit furcsa, hogy az immár a Spinozába járó pártvezér most azokkal „fogott össze”, illetve azok csatlakoztak hozzá, akik számára pár éve még vállalhatatlan volt a náci romantika. A kirakat persze más, a személyek azonban jórészt ugyanazok, Toroczkai és társai botrányos világnézete aligha maradt hátra valamiféle politikaváltoztató Macskafogó bendőjében”. Ez opportunizmus – minősít a szerző.
Ma a Máriák ünneplik névnapjukat, és esős időjárásra lehet számítani 6-8 Celsius fok körüli legmagasabb nappali hőmérséklettel. A lapszemle pedig már itt is van:
Népszava: Soros-exkluzív – A gyűlöletkeltés kudarca
A Népszavához eljuttatott írásban reagált a kormány ellene folyó kampányának fejleményeire Soros György. Arra reagált, hogy a kormány közzétette a Soros-tervről folytatott nemzeti konzultáció eredményét. Soros többek között azt írja, hogy „A magyar nép bizonyára megtalálja majd a módját annak, hogy ellenőrizze a hivatalosan bejelentett számok pontosságát. Még ezek az inflált számok is azt bizonyítják, hogy a felnőtt magyar lakosság többségét nem lehetett félrevezetni a megtévesztő kampánnyal.” Szerinte az eredmények ismertetése annak az átfogó propagandakampánynak a legújabb felvonása, amely nyáron kezdődött ellene, és amelynek a célja annak elhitetése, hogy ő a magyarok ellensége, holott „Semmi sem áll távolabb ettől a hamis állítástól”. Soros úgy véli, hogy az ellene folytatott hadjárat kudarcot vallott, az embereket nem sikerült megtéveszteni, és megköszönte mindenkinek a támogatást.
Magyar Hírlap: Szigorított szankciók a kiskorúak védelmében
Általánosságban igaz, hogy az individualizmus előtérbe kerülése nyomot hagyott a családi kapcsolatokon – mondta a Magyar Hírlapnak Selmeczi Gabriella fideszes képviselő. Elmondta, hogy a jövőben további szigorítások várhatók a pedofil bűncselekmények kapcsán, és már vizsgálják, Nyugat-Európában hogyan tartják nyilván az elkövetőket. A statisztikai mutatók alapján folyamatosan növekszik a pedofil bűncselekmények aránya az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, és magas a látencia is. 2014 óta kétszer módosították a vonatkozó törvényt, és Selmeczi szerint a harmadik módosítás értelmében szigorodtak a büntetési tételek a tizenkét év alatti gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények esetében.
Magyar Idők: Kormánydöntésre várnak az egészségügyi dolgozók
A jövő heti kormányülésen születhet döntés az egészségügyben dolgozók karácsony előtti egyszeri bérjuttatásáról. A szakdolgozók fizetése pedig jó eséllyel már januártól emelkedhet jövő november helyett a Magyar Idők információi szerint. A december 13-i kormányülésre készült előterjesztés három verziót tartalmaz, eszerint az ápolók, az orvosok és az asszisztensek két-, három- vagy négyheti alapbérüknek megfelelő összeget kaphatnak még karácsony előtt. Az érdekképviseletek a teljes havi bérhez ragaszkodnak. A kétheti bér kifizetése a lap szerint mintegy nettó tízmilliárd forintba kerülne.
Magyar Nemzet: Nem tudni, hogy mikor vezetik be az áramadót
Továbbra is heves szakmai viták zajlanak a kormányzati berkekben, de még a nemzetgazdasági tárcán belül is az elektromos autók töltésére használt áram extra adóztatásról. Így már szinte bizonyos, hogy a korábbi tervekkel ellentétben idén nem születik meg a törvény az új áramadó bevezetéséről – tudta meg a Magyar Nemzet. Információik szerint az új adóval kapcsolatos alapvető kérdések sem tisztázottak, és ezek a nemzetgazdasági tárcán belüli nézeteltérések személycserékhez is vezetnek. Többel között nem dőlt el, hogy mikortól és pontosan mekkora jövedéki adót vetnének ki az elektromos energiára, és hogyan zajlana ennek beszedése – írják.
Magyarországon évente 23 ezer ember gyógyítható betegségben hal meg, amivel vezetjük a világranglistát. Pedig a magyar társadalom létfontosságúnak tartja az egészségügyi rendszert, mégis tudomásul veszi, hogy a kórházi ágyak lerobbantak, a szobák piszkosak, az ellátás színvonala időnként gyalázatos, s persze csak hálapénzzel vehető igénybe. Bár egy felmérés szerint a választók az egészséget tartják az egyik legfőbb értéknek, mégis zokszó nélkül elfogadják, hogy a kórházak, rendelők fejlesztése helyett a kormány stadionokat épít. Az Együtt, újabban pedig az MSZP egészségpolitikusa, aki közreműködött a párt programjának megalkotásában. Komáromi Zoltán szerint az Orbán kormány azért meri elhanyagolni az egészségügyet, mert azért valójában mégsem büntetik a szavazók.
Szenzációként tálalták a kormány kezében lévő lapok, hogy december elején emelt fizetést kapnak az egészségügyben dolgozók. Mondja, miért mindig év végén emelik a béreket?
Azért, mert így év közben – amikor egyébként a működésképtelen egészségügyről szólnak a hírek – ezerszer el tudják mondani, hogy béremelés lesz, béremelés lesz… Ezzel azt a képzetet kívánják fenntartani, hogy azonnal javul a helyzet. Miközben folyamatosan romlik. Ez a trükk ráadásul nagyon olcsó is, hisz azt sugallja, hogy egész évben nőnek a fizetések, miközben csak egyetlen hónapban, december elején kell többet fizetni. Ez a politikai kész átverés show része.
Ugyanakkor jól hangzik, hogy a szakorvosok, kórházi szakgyógyszerészek fizetése bruttó százezer forinttal nő, az egészségügyi szakdolgozók, tehát a nővérek pedig 12 százalékkal kapnak többet. Mire elég ez?
Semmire. Tekintélyes közgazdászok egybehangzó állítása szerint alacsony a béremelés mértéke, ráadásul el is késett. Ezzel a felzárkóztatási programmal a lecsengőben lévő kivándorlási hullámot már lassítani sem, megfordítani pedig végképp nem lehet.
A diplomások egyszer valóban kaptak 107 ezer forintot, ami nettó 77 ezernek felel meg. Ez szép összeg, de az ágazatban majdnem nyolc éve nem volt semmiféle béremelés. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor viszont megalázóan alacsony az emelés. De ezt az összeget is csak az állami intézményekben dolgozó közalkalmazottak kapják meg. A kisvárosi rendelőintézetek dolgozói – akik megbízási szerződéssel dolgoznak, kimaradtak a bérrendezésből, emiatt ők rövid úton otthagyják majd a munkahelyüket. Emiatt a vidék szakorvos nélkül maradhat, amire extrém példa is van; Csongrád megye egyik kisvárosában 30 ezer lakosra egyetlen szemész jut, aki heti két alkalommal Szegedről jár át. Egy ilyen méretű város ellátáshoz legalább 3-4 szemész kellene. Bár az optikusok üzleti alapon megcsinálják a látásélesség vizsgálatot, de a szemorvosok legfontosabb feladata a szív-és érrendszeri betegek szemfenék-vizsgálata, amivel életeket lehetne megmenteni.
Az egészségügyben dolgozók bérének emelését már 2010-ben el kellett volna kezdeni, hogy 6-7 ezer orvos, illetve 12 ezer ápolónő ne hagyja el az országot. Ráadásul Magyarországról az a korosztály menekült külföldre, akinek a tudására a frissen végzettek képzéséhez szükség lenne. Tehát a kivándoroltak nélkül nem csak a gyógyítás, hanem az orvosképzés is padlóra kerül. Aki pedig már 5-6 éve külföldre szerződött, s családját is kivette, azt nagyon nehéz lesz visszacsábítani. Ezek a szakemberek ugyanis egész Európában megállják a helyüket, elismerik és rendesen megfizetik a szaktudásukat. Hazahívásukhoz a magasabb bér már kevés lesz, szükséges hozzá egy átlátható, korszerű egészségügyi rendszer, amitől most nagyon távol kerültünk.
A béremelést a már egy évvel ezelőtt kezdődött bérfelzárkóztatási program is tartalmazza, de a garantált bérminimumot még ma sem éri el az egészségügyben fizetett bérek jó része. Miért vannak állandó lemaradásban?
Az alacsony egészségügyi bérek miatt olyan ágazati bérfelzárkóztatásra lenne szükség, amely jelentősen meghaladja az országos minimálbér, illetve a bérminimum éves emelését. De ez természetesen nem így történik!
Ennek következménye az a helyzet, hogy a pályakezdő ápolónőnek – aki iskola után belép a kórházba – épp akkora bért kötelesek adni, mint a 15-20 éve ott dolgozó nővérnek, akik az elmúlt években nem kaptak fizetésemelést. Természetesen ez iszonyú munkahelyi feszültséggel jár, amit a szaktárca idéz elő, holott erre a stratégiai hibára már felhívtuk a figyelmet.
Ugyanez a helyzet az egészségügyben dolgozó egyéb alkalmazottakkal is, az adminisztrátorok, sofőrök, villanyszerelők bére az utóbbi években egyetlen fillérrel nem emelkedett, s most sem fog. Ez ma már a gyógyító intézmények működését is veszélyeztetheti. Ha ugyanis a villanyszerelő, vagy karbantartó – aki a versenyszférában dupláját keresi, mint a kórházban – nem végzi el a feladatát, akkor lebénul a kórház működése. Ezért a gyógyítástól csoportosítanak át pénzt, hogy a szakmunkások ne menjenek el a kórházakból.
Bérfelzárkóztatásról csak akkor beszélhetnénk, ha a kötelező bérek kifizetésén túl jelentősebb összeget, legalább 400 milliárdot adnának az egészségügyben dolgozók fizetésének rendezésére. Csak akkor érnénk el az élet más területén dolgozók fizetését, de miután ez elmarad, a halgazdasági dolgozókkal együtt mi keresünk a legrosszabbul Magyarországon. Ez a társadalom megbecsülése.
Van valamilyen magyarázat arra, hogy az egészségügy érdekvédelme nem tud magasabb béreket kiharcolni?
Az elmúlt évek egészségügyi vezetése hiába dolgozott ki életképes terveket az ágazat megújítására, azt a kormányzat végül leseperte az asztalról. Ebből következően világos, hogy a Fidesz politikusai, beleértve a kormányfőt is, azt gondolják, hogy a kórházak, rendelők fejlesztése nem hoz túl nagy politikai hasznot. Talán ezért ambicionálják inkább a stadionépítést, amelynek tényleg nincs semmi haszna, de legalább Orbán Viktor jól szórakozik. Az egészségügyi államtitkár fogyóeszköznek számít az Orbán-kormányban. Ónodi- Szűcs Zoltán államtitkárról, aki korábban teljesen rálátott az egészségügyre, kinevezése előtt sokan azt gondolták, hogy komoly változásokat kezdeményezhet, de reformelképzeléseiből egyet sem tudott végigvinni, mert a legfelsőbb politikai vezetőktől nem kapott zöld utat.
Komolyan mondja, hogy nem hoz politikai hasznot az, hogy a betegeket meggyógyítják?
Ez a kormány feltételezése, pedig 100 milliárddal, és nagyobb szervezettséggel a jelenlegi állapotokon is lehetne javítani; működőképesek lehetnének a rendelők, csökkenthetők lennének a várólisták. Ez még politikai hasznot is hozhatna, de ezt a mai kormányzat nem látja be. Pedig a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a hazai választók az egészségügy rendbetételével kezdenék el a hazai reformok sorát.
Az egészségügyi dolgozók szakszervezete az éves bértárgyalást sztrájktárgyalásnak nevezi. Ön is úgy érzi, hogy sztrájkhelyzet van az egészségügyben?
Az egészségügyi szakszervezet, és az orvosi kamara csak néhány ember megélhetését, nem pedig az ágazatban dolgozók érdekeit szolgálja. Cser Ágnes csak azért vizionálja a nem létező sztrájkhelyzetet, hogy tárgyalási pozícióját fenntartsa az egészségügyi kormányzattal. Az általa elért eredmény viszont siralmas. Ha valaki mégis bírálni merészeli a szakszervezeti elnök asszonyt, akkor azt azonnal feljelenti, vagy etikai vizsgálatot kezdeményez ellene. Miközben egyre több beteget kellene meggyógyítani, egyre rosszabb körülmények között. A megélhetési vezetők leváltására azonban sajnos ma szinte semmi esély sincs, pedig a tagság is issza ennek a levét.
Komáromi Zoltán. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Miközben rengeteg pénz költenek egészségügyre, a napi hírek rozsdás ágyakról, fertőzésekről, orvoshiányról szónak. Ez a szenzációéhes sajtó vagy az egészségügy bűne?
Korábban nagyon jelentős összeget kiszedtek az egészségügy költségvetéséből, amit lassan visszacsorgat ugyan a kormányzat, de csak töredéke kerül vissza annak, amit korábban elspórolt.
Kétségtelen, dübörög a propaganda, hogy az elmúlt tíz évben 600 milliárdot vissza is adtak. Elfelejtették azonban hozzátenni, hogy mindez uniós forrásból származik, ráadásul többségében betonra, tetőre, térkövekre, csövekre, és parkosításra költötték, s nem pedig gyógyításra.
Ha a hiánycikknek számító műszerekre is szántak pénzt, azt a legtöbbször csak egy műszakban működtetik, mert a berendezések kezeléséhez a legtöbb helyen már nincs szakember.
Az orvoshiányról drámai számok kerülnek nyilvánosságra, ilyen például, hogy néhány év múlva közel egymillió embernek nem lesz körzeti orvosa. Helytálló adat ez?
Már jelen pillanatban is majdnem elérjük ezt a számot, hisz 750 ezer embernek ma csak úgy van háziorvosa, hogy közel 400 praxis nincs betöltve. Ezekhez 400 ezer ember tartozik, akiknek az egészségét heti 2×2 órában helyettesítő, azaz utazó orvos látja el, aki az időt egyébként saját betegeitől veszi el. Ez a helyzet sajnos rohamosan romlik majd, mert az 1500 háziorvos zöme betöltötte már a 70 évet. Viccből szoktam mondani, hogy a végére három körzeti orvos marad; egy a fővárosban, egy az alföldi régióban, egy pedig a dunántúliban. Akkor is lesz háziorvosi rendszer, csak hosszú lesz a várólista.
A generációváltást, s vele családorvos szerepének átalakítását már korábban el kellett volna kezdeni. Az elmúlt tíz évben ugyanis olyan műszerek, gyógyszerek kerültek forgalomba, amelyek növelik a családorvos gyógyító lehetőségeit, bizonyos szerepek átalakultak, pl. a panaszmentes, jó állapotban lévő cukorbetegek gondozását már nővérekre is rá lehetne bízni, nem kell hozzá szakorvos. Nem szükséges tehát a betegeknek nem kell midig kórházba járni. De az új helyzetre, a megoldást jelentő praxisközösségek kialakítására fel kellett volna már készülni, s ez még nagyon sok pénzbe sem kerül, viszont csökkenti a nyomást a szakrendelőkben, kórházakban.
Napi hír az, hogy a sürgősségi osztályon 10-12 órát kell várakozni, mert 400 orvos helyett 140 dolgozik ezeken az osztályokon. Ez is csak anyagi kérdés?
Nincs elég orvos, hiába lenne rá pénz. A szakemberek már külföldön dolgoznak. Illetve a sürgősségi ellátás előtt hiányzik az alapellátás. Nem mindegy, hogy vakbélgyulladása van valakinek, vagy epegörcse. Az előbbit műteni kell, az utóbbira elég egy injekció. Ennek eldöntése egyszerű orvosi feladat lenne, de a körzeti orvos hiába utalja be a betegét a szakorvoshoz, ha ott csak három hét múlva kap időpontot. Így aztán a teljes betegforgalom rázúdul a sürgősségi osztályokra. Ezért is van 12 órás várakozási idő.
Miközben a magyarok az egészségügy helyzetét tekintik a legfontosabb jövőbeli tényezőnek, Csehországban és a környező országokban lényegében ugyanakkora összegből lényegesen magasabb színvonalú ellátást tudnak biztosítani. Hogyan?
Szakemberekre bízták az egészségügy minisztériumot. Nem pedig pártkatonákra.
De ha jól értem, nálunk is szakemberek dolgoznak az államtitkárságon, csak épp nincs befolyásuk az egészségügyre.
Valóban, a legtöbb országban belátták, hogy az emberek egészség politikai ügy, választásokat is képes eldönteni. A mi politikusaink azonban még nem járnak itt.
Elég drámaian hangzik, hogy a magyar állampolgár 4 évvel rövidebb ideig él, mint európai társai. Egy itthon dolgozó munkás pedig várhatóan 12 évvel hamarabb hal meg, mint egy diplomás. Ez a helyzet romolhat még?
Persze, de nem ez a legszörnyűbb.
Magyarországon hal meg az OECD országok közül a legtöbb ember olyan betegségben, amely egyébként gyógyítható lenne.
A statisztika szerint 100 ezer lakos közül, a 25 és 65 éves korosztályból 411 ember veszti el az életét. Összesen 23 ezer ember hal meg úgy, hogy gyógyítható lenne. Ez a szám máshol a miénknek negyede, harmada.
A közelmúltban tíz ellenzéki párt igyekezett összeállítani egy egészségügyi koncepciót. Aláírtak egy megállapodást, vállalva, hogy bármelyik erő kerül kormányra, programjában szerepelteti a közös programot.
A mai kormánypártok el sem jöttek az egyeztetésre, de megjelent a Jobbik és a DK képviselője is, mert komolyan vették, hogy a nemzetnek szüksége van egy közös egészségügyi programra. Az alapelveket elfogadtuk, s vállaltuk, hogy bárki is kerül kormányra, azokat megvalósítja. Szükség van egészségügyi minisztériumra, a társadalombiztosítás önállóságára, szolidaritásra, valamint a hálapénz megszüntetésére. S persze ennek menetrendjét is megfogalmaztuk. Az ellenzéki pártok közül bármelyik kerül hatalomra, akkor egy működőképes, átlátható egészségügyi szervezet jöhet létre, ami mindenekelőtt a társadalom, a betegek érdeke.
A Vivienek és a Melindák ünneplik a névnapjukat ezen a borongósnak és hidegnek ígérkező téli szombaton. Napközben erősen megnövekszik a felhőzet, de gyenge vegyes csapadék csak a dél-keleti tájakon fordulhat elő. Reggel -9 és -2, délután -1 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Érdemes otthon bekuckózni és olvasni. Például a szombati lapokat, bár nem igazán szívderítő, amiről írnak.
Népszava: Nincs forrás a kórházi pulykapénzre
Hamarosan rendkívüli pulykapénzt – 20-22 milliárd forintot – kell kifizetniük a kórházaknak, ami zavart okozhat sokak számára. Az ágazati érdekvédők november végén egy havi plusz juttatást kértek az egészségügyieknek, köztük a műszaki és gazdasági területeken dolgozóknak is. Bár az ezt jóváhagyó kormányhatározat még nem jelent meg a közlönyben, a lap úgy tudja,: ez az összeg december végéig, de legkésőbb január elején megérkezhet a dolgozókhoz. A juttatás forrása az idei ötszázalékos munkáltatói járulékcsökkentés, ezt a megtakarítást az egészségügyi intézményeknek egy külön számlára kellett félretenniük. Ám a többség ebből a pénzből fizette ki az egyes halaszthatatlan számlákat. Például 50-60 intézményben december elején újítják meg a főigazgatói megbízásokat, sokan ezért is kockáztattak és fizettek erejükön felül a beszállítóknak, hogy bizonyítsák jól gazdálkodó menedzserek, akiket van értelme az intézmény élén meghagyni.
A kórházak eladósodási üteméből nagyon is jól sejthető, kinél nincs már meg a pulykapénzre való. S abból, hogy az intézmények 40-50 százalékának a korábbi évekhez képest kevesebb a tartozása.
Noha a működtetésükhöz évtizedek óta ugyanúgy hiányzik egy-két havi finanszírozás. Forrásunk szerint a főigazgató nem is nagyon tehet mást, minthogy tologatja a pénzt. A Népszava öt kórházat hívott fel, hogy meg van-e még az elkülönített számlán az öt százalékos járulékcsökkentésből származó megtakarításuk, közülük egy intézményvezetője válaszolt igennel. Ő is hozzátette: neki ugyan megvan a pénze, de ennek az az ára, hogy félő, hamarosan nem marad orvosa, mert a hiányszakmákban már nem tud annyit fizetni, amennyit másutt megadnak.
Magyar Nemzet: Keleti járulékturizmus
Hogyan kapnak ukrán nácik szülei magyar nyugdíjat? – erre a kérdésre igyekszik választ adni a lap terjedelmes riportja, amely a Szabolcs-Szamár-Bereg megyében, a magyar-ukrán határon fekvő Kispaládra látogatott el, ahol folyamatosan nő a lakosok száma: míg 2010-ben 536, az idén már 1347-en mondhatták magukat kispaládinak. A jelenség nem egyedi a keleti végeken, mintegy harminc település mondhatja el magáról, hogy ott nem okoz gondot az elvándorlás. Több ezer fővel nőtt az ukrán határhoz közel fekvő Szabolcs-Szamár-Bereg megyei falvak lélekszáma, de a 151 százalékos növekedést produkáló Kispalád az, amely közöttük a legjobban teljesít. Erről kérdezősködött a lap munkatársa a településen.
Kiderült, valójában olyan 400 fős a falu, de a nyilvántartásban sokkal többen vannak, aminek az oka, hogy ukrán állampolgárok jelentkeznek be hozzájuk, sutyiban.
A polgármesterél is – a fia állítása szerint „úgy 28-30 ember” van bejelentve, „főleg rokonok. A lap munkatársa beszélt olyan emberrel, akinek a 100 négyzetméteres háza 97 ember lakhelye. „Mi ezért nem kaptunk pénzt, csak csokoládét” – mondta a riportalany, aki biztos benne, hogy miután megjelenik a cikk, munkát sem kap majd Kispaládon.
A riportban kitérnek arra is, hogy az ukrán–magyar kettős állampolgárok jó része nemcsak szavazni jár át a szatmári falvakba, hanem a nyugdíjáért is. Egy Kárpátalja közéletével foglalkozó, magyar nyelvű blog arról írt a minap, hogy
több olyan ukrán náci is tüntetett a magyarok ellen november közepén Beregszászon, akik szülei hazánkból kapják a nyugdíjukat.
A magyar átlagnyugdíj a térségben 50-60 ezer, ám az átjelentkezők rendszerint jóval 100 ezer fölötti jutatatásban részesülnek.
Magyar Idők: Mélyrepülésben a Jobbik
Július óta tízből nagyjából három biztos szavazó fordult el a Jobbiktól – derül ki a kormányközeli Nézőpont Intézetnek a kormányszócső Magyar Idők számára készített novemberi reprezentatív közvélemény-kutatásából. Az ellenzéki párt támogatottsága a biztos szavazóknál jelenleg 16 százalékos, holott júliusban még 23, szeptemberben 21, októberben pedig 19 százalékon állt az erős pártpreferenciájú választópolgároknál. Ugyanebben a körben a Fidesz–KDNP viszont erősödött, a választási részvételüket biztosra ígérők csaknem fele, 48 százalékuk szavazna a kormánypártokra.
Az MSZP biztos szavazóinál kilenc, a DK-nál és az LMP-nél pedig nyolc-nyolc százalékos eredményt regisztráltak. Az LMP július óta megduplázta a várható listás szavazatarányát. Ugyanezen a bázison a Momentum négy, az Együtt és a Kétfarkú Kutya párt két-két százalékon áll, míg a Párbeszéd és a Liberálisok támogatottsága egy-egy százalékos.
Figyelemre méltó, hogy szintén jelentős támogatásesést mért a Jobbiknál az elmúlt hónapokban több közvélemény-kutató, köztük a Századvég Alapítvány, a Tárki és a Medián is – jegyzi meg a lap.
Magyar Hírlap: Hiába érvelnek Botka László összeférhetetlensége mellett
Az MSZP és a DK között az egyéni országgyűlési képviselőjelölti helyekről zajló alkudozásnak is szerepe lehetett abban, hogy a szegedi önkormányzat illetékes bizottsága elutasította a Botka László összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó kezdeményezést – mondta a Magyar Hírlapnak az eljárást elindító Szabó Bálint, a Szeviép-ügy károsultjait képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője. Nem látta igazolva Botka László összeférhetetlenségét a Szegedi Önkormányzat jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottsága, ezért nem tesz javaslatot a közgyűlésnek, hogy döntést hozzon az ügyben – áll a testület határozatában, amelyet az eljárást kezdeményező Szabó Bálint juttatott el lapnak. A Szeviép-ügy károsultjait képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője szerint a szocialista városvezető feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingatja, ezáltal összeférhetetlenséget okoz a tény, hogy a VIP-parkolóbérleti botrányként elhíresült ügyben nyomozást rendeltek el vezető beosztású személy által a kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt. Az indoklás részletezi: az ügyben azért történt feljelentés, mert a Botka által összehívott vezetői értekezleteken „százas nagyságrendben osztogattak jogszabályi felhatalmazás nélkül korlátlan ingyenes parkolóbérleteket” többek közt Botka feleségének és titkárnőjének, valamint több megyei és városi vezető tisztséget betöltő személynek. Az ügyben a vádlottak padján ül Botka helyettese, kabinetfőnöke és a címzetes főjegyző, de az újabb nyomozás indítása miatt felmerül Botka László büntetőjogi felelőssége is.
Speciális oltóanyagok beszerzéséről egyeztetnek majd.
Balog Zoltán a V4-ek egészségügyért felelős miniszterei konferenciájának megnyitóján jelentette be, hogy a javaslat szerint első körben olyan speciális oltóanyagok és immunbiológiai készítmények közös beszerzéséről egyeztessenek, amelyeket
ritkán előforduló betegségeknél szükséges járványügyi intézkedések során használnak,
mint például a diftéria antitoxin, vagy az inaktivált coli vakcina.
Azt is mondta: emellett szükséges áttekinteni a V4-es országok nemzetközi védőoltási programjában fontos szerepet betöltő – például a kanyaró, a mumpsz és a rubeola elleni – oltóanyagok helyzetét, és ezek közös beszerzésének lehetőségeit.
A kétnapos konferencia megnyitóján a V4-ek képviselői nyilatkozatot írtak alá a hosszú távú gyógyszerár-támogatásokról is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
