Kezdőlap Címkék E-kereskedelem

Címke: e-kereskedelem

Milyen hatásai voltak a járványnak az e-kereskedelemre?

Cikkünkben megmutatjuk, hogy az elmúlt időszak járványhullámainak hatásai hogyan érintették az elektronikus kereskedelmet.

Talán az egyértelműen kijelenthető, hogy egy jelentős paradigmaváltás zajlott le az utóbbi időszakban a fogyasztói magatartást és az élelmiszervásárlást tekintve, ami nem feltétlenül magától és önszerveződően jött létre. Kis irányítással és felsőbb körök vezényletével óriási értékesítési volumen volt tapasztalható a digitális térben, szinte minden területet figyelembe véve. Még a legjobb online nyerőgépek piacán is tetten érhető a kereslet növekedés, hiszen sokak az otthon töltött szabadidejüket efféle játékokkal ütötték el, ami eddig nem volt jellemző.

Szerkezeti átalakulások

Egyes források szerint sok fogyasztó először próbálkozott online élelmiszervásárlással a járvány idején. Az értékesítési trendek azt mutatják, hogy a fogyasztók kényelmesebben vásárolnak online élelmiszereket és bármilyen más terméket. Az online vásárlás fő oka a kényelem, ezt követi a biztonság és egészség, valamint egyéb tényezők. A fogyasztók díjakkal, a romlandó cikkek minőségével és választékával kapcsolatos aggodalmak, valamint az élelmiszerek azonnali igénye azonban a fő kihívások közé tartozik.

A COVID-19 az e-kereskedelmet a kiskereskedelem élvonalába helyezte. A világjárvány előtt az online vásárlások száma folyamatosan, évi 4,5 százalékkal nőtt világszerte. A kiskereskedelmi környezet azonban ebben az évben alaposan megváltozott, elsősorban a közegészség védelmét célzó mozgáskorlátozó intézkedéseknek és a fogyasztók növekvő preferenciájának köszönhetően a fizikai üzletek elkerülése érdekében. Azok a vállalkozások, amelyek képesek voltak alkalmazkodni a digitális platformokhoz, általánosságban virágoztak, míg a gyenge online stratégiákkal rendelkező hagyományos kiskereskedők megfogyatkoztak, és több prominens is csődöt jelentett.

Fizetési formátumok fejlődése és kiterjesztése

Az e-kereskedelem növekedése hozzájárult a kisvállalkozások és fogyasztók számára nyújtott digitális pénzügyi szolgáltatások növekedéséhez is. Az olyan szolgáltatásokat, mint a digitális fizetés, a hitel és a biztosítás, egyre gyakrabban kínálnak az értékesítési pontokon a nem pénzügyi vállalatok – ezt a tendenciát beágyazott finanszírozásnak nevezik. A beágyazott finanszírozás felfutása jelentősen javíthatja a kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését, csökkentve a költségeket és növelve a hatékonyságot a digitális gazdaságban.

Az elmúlt években az olyan platformok, mint az Alibaba, a Jumia és az Amazon, hasonló ívet követve vágtak bele a finanszírozásba: fizetési könnyítéssel bővítették platformjukat, majd ezeket a képességeket rajtuk túlra is kiterjesztették. A fizetésekre és tranzakciókra vonatkozó gazdag adatok lehetővé tették ezeknek a vállalatoknak, hogy szilárd hitelbírálati modelleket építsenek fel, és megkezdjék a hitelek és számos egyéb pénzügyi szolgáltatás nyújtását a kereskedőknek és a fogyasztóknak.

A pénzügyek beágyazásának trendje mára túlterjeszkedik az e-kereskedelemen túl – derül ki egy nemrég közzétett jelentésből. A mezőgazdasági értékláncokban, utazási platformokon és e-logisztikában működő digitális cégek hasonló mintát követnek, és vagy pénzügyi szolgáltatásokat vezettek be, vagy érdeklődést mutattak új pénzügyi ajánlatok kipróbálása iránt.

Hirtelen váltás maradandó következményekkel

A COVID-19 világjárvány számos bizonytalanságot fokozott, de egy tendencia egyértelművé vált: nagymértékben felgyorsította a digitális átvételt. A legtöbb országban nőtt az egyedi digitális vásárlók száma, néhány kivételtől eltekintve, ahol a zárolási szabályok minden típusú gazdasági tevékenységet korlátoztak, beleértve az e-kereskedelmet is. Az adatok jelentős növekedési rátákat mutatnak a legtöbb régióban, az Egyesült Államoktól Afrikáig és a Közel-Keletig, ami átformálja a fogyasztói magatartást és a vállalati működést.

Az online értékesítés ma már nem lehetőség, hanem szükségszerűség a hagyományos vállalkozások számára.

Fogyasztói oldalon a COVID-19 válság a kereslet strukturális eltolódását idézte elő a digitális kereskedelem irányába, amely valószínűleg az elkövetkező években is folytatódni fog. Számos új platform vált jelentőssé Afrika, Ázsia és Latin-Amerika feltörekvő piacain, új üzleti modelleket fogadva el, és elősegítve az általános környezet versenyképesebbé válását. A válság pedig lehetőségeket nyithat meg a második generációs „niche” platformok előtt, amelyek olyan meghatározott piaci szegmensekben működnek, amelyek hagyományosan ki vannak zárva a nagy e-kereskedelmi platformokból. Például Kenyában a mezőgazdasági értéklánc-platform, a Twiga Foods együttműködött a Jumia Kenya e-kereskedelmi platformmal, hogy különféle gyümölcs- és zöldségkosarakat értékesítsen közvetlenül a fogyasztóknak. Brazíliában egy kezdeményezés lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy egy egyszerűsített fizetési megoldással keressenek meg és vásároljanak termékeket a környékükön lévő kisvállalkozásoktól. Az még nem látható, hogy az ebben az időszakban megjelenő kezdeményezések közül mennyi konszolidálódik, hogy hosszú távon életképes piaci megoldássá váljon.

Emelkedő tendencia néhány kérdést előrevetítve

De az előttünk álló út nem mentes kihívásoktól. A digitális fizetési infrastruktúra – beleértve a mobil- és bankügynöki hálózatokat is – kritikus fontosságú az e-kereskedelemnek az alulszolgált szegmensek felé történő terjeszkedéséhez. A legtöbb platformon megnövekedett a digitális fizetés használata, különösen a digitális pénztárca – egy olyan fizetési rendszer, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy biztonságos, azonnali tranzakciókat hajtsanak végre készpénz használata nélkül. Afrikában a Jumia bevezette a digitális fizetés használatát olyan országokban, mint például Kenya, mivel ideiglenesen megszüntette az utánvétes fizetést. Az argentin Mercado Pago erőteljes növekedést ért el mind a digitális fizetések elterjedtsége, mind a tranzakciók mennyisége tekintetében.

A digitális fizetés előnyei nyilvánvalóvá váltak az alacsony mobilpénz-penetrációjú és/vagy nem jól kiépített ügynöki hálózatokkal rendelkező országokhoz képest. Például bizonyos helyeken néhány platformnak le kellett állítania a mobilfizetést, mert az ügynökhálózat zavarai megnehezítették a helyzetet.

Továbbra is jó formában a hazai e-kereskedelem

Sikeres a hazai e-kereskedelem, továbbra is jelentős növekedési potenciállal rendelkezik. Marketingszakértő segítségével annak jártunk utána, hol tart most a szegmens és milyen változások várhatók a következő néhány éves ciklusban.

A megkérdezett szakértő szerint mindenképpen érdemes visszatekintést tenni a pandémia előtti évekre, hiszen azok jó támpontot adhatnak a hazai piac potenciáljáról. Az említett időszakban a magyar online piac hozzávetőlegesen 15-20 százalékot tudott nőni; ez jelentősen felülmúlta a kontinens átlagát, illetve illeszkedett a közép-kelet-európai régió teljesítőképességéhez. Egyfajta lassú, de stabil felzárkózást láttunk a kontinens fejlettebb régióihoz.

A 2020-as esztendő azonban jelentős változásokat hozott, a kiszámíthatóság is megszűnt.   A 16%-os várakozások helyett a hazai e-kereskedelem 45%-ot volt képes nőni, vagyis nem túlzó a kijelentés, miszerint a szektor egy év alatt hármat lépett előre. Tagadhatatlan, hogy ebben a pandémia által megváltozott vásárlói szokások rendkívüli mértékben közrejátszottak.

Érdemes látni azonban a különbséget a kontinens régiói között.

Míg a közép-kelet-európai régióban az e-kereskedelem rendkívüli növekedését láttuk, addig sok területen visszaesés volt tapasztalható, elsősorban a gazdasági bizonytalanság okán.

Ez persze azt is jelenti, hogy a nyugati e-kereskedelmi mélyrepülést várhatóan jelentős visszapattanás követi, a hazai szegmens azonban aligha lesz képes jelentős növekedésre. Sőt, a legtöbb szakértő szerint a bázis teljesítése már nagyszerű eredmény lenne a webáruházaktól. Az optimistább hangok szerint erre minden lehetőség megvan, hiszen az első negyedév kiugróan erős volt, az utolsó negyedév kapcsán pedig indokolt a pesszimizmus, miszerint a koronavírus-járvány ismét a négy fal közé kényszerít bennünket, így az online vásárlás felé fordulva.

Mindeközben jelentős változással kecsegtet a július 1-én életbe lépő áfatörvény-módosítás.

A legtöbb piaci szereplő úgy véli, jelentősen javultak az exportot célzó tevékenységek lehetőségei. Az áfaszabályok változásának legnagyobb hozadéka az adminisztratív terhek jelentős csökkenése. Ezidáig a külföldre is szállító webáruházaknak gyakorlatilag annyiféle módon kellett áfát fizetniük, ahány országba szállítottak. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a könnyítés nem csupán a magyar e-kereskedőkre vonatkozik, hanem az EU összes tagországában tevékenykedő társaikra is, vagyis a szomszédos és nem szomszédos piacok szereplői nagyobb valószínűséggel jelennek majd meg a magyar vásárlók előtt, ahogyan a kontinens egyik legnagyobb divat-webáruháza, a Zalando már bejelentette a 2022-es érkezését.

Némi pesszimizmusra ad okot, hogy ezidáig sokkal jellemzőbb a külföldi szereplők érkezése, mint a hazai e-kereskedők piachódítása.

Pozitív példaként említhetők az Extreme Digital külföldi webáruházai; a cég folyamatos terjeszkedéssel mára hét országban van jelen kisebb-nagyobb piaci részesedést uralva.

A legújabb webáruházuk Németországban működik.

Sokan úgy vélik, hogy az áfaszabályok jelentős egyszerűsítésének köszönhetően a hazai webáruházak megfelelő exportterv, tudatos digitális marketing és megfelelő logisztikai szolgáltatások birtokában eredményessé válhatnak a közép-kelet-európai régió országaiban. Nem kell sokat várnunk és kiderül, a hazai szereplők képesek lesznek-e élni a lehetőséggel.

Lapszem, 2018. január 2.

0

Itt az új év első munkanapja és az első lapszemléje is – miután elolvasta, ne felejtse el felköszönteni Ábel nevű ismerőseit.

Tömeges leépítés jöhet a közszférában

A Magyar Nemzet arról ír, hogy csoportos létszámleépítést hajthat végre a közszférában a választások után a kormány. A lap szerint erre lehet következtetni abból a Létszámleépítések megelőzése és kezelése elnevezésű uniós pályázatból, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium nyert meg december 22-én. A tárca által elnyert összeg 5 milliárd forint, amit három évig lehet fölhasználni. Azok a munkavállalók alkotják a kiemelt projekt célcsoportját, akik a vállalkozásoknál vagy a közszférában

„adott esetben bekövetkező csoportos létszámleépítések során érintetté válhatnak”.

Az elnyert 5 milliárd forintból segítenék, hogy a közszférából elbocsátott dolgozók a versenyszférában tudjanak elhelyezkedni, valamint ebből finanszíroznának különböző képzéseket.

Javul a közbiztonság, mégis jobban félnek az emberek

Európában a magyaroknak a legrosszabb a biztonságérzetük, a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD tavaly novemberben megjelent elemzése szerint pedig

a magyar lakosságnak csak a fele érzi magát biztonságban, ha sötétedés után az utcán kell tartózkodnia

– írja a Népszava. Ennél többen csak Mexikóban rettegnek, ahol kilencszer annyi gyilkosságot követnek el, mint nálunk. Pedig a rendőrségi statisztikák szerint Magyarországon egyre jobb a közbiztonság.

Soltész Miklós: Keresztény Magyarországot szeretnénk

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a Magyar Időknek adott interjút. Többek között arról beszélt, hogy 2010 óta 140 milliárdról 240 milliárd forintra nőtt a civil szervezetek állami támogatása Magyarországon, ezért szerinte „egyszerű hazugság a néhány tucat, Soros György támogatását élvező szervezet állítása a civil szféra elnyomásáról”. Szerinte „meg kell tartani Magyarországot magyarnak”, a nemzetiségi és vallási sokszínűséggel együtt.

Nemzetközi terjeszkedés előtt áll az Extreme Digital

A Világgazdaság szerint saját futárszolgálat indítását és első külföldi hagyományos üzletének megnyitását is tervezi az Extreme Digital. Ez utóbbi Romániában nyílhat. Várkonyi Balázs, a cég ügyvezető igazgatója a lapnak azt is mondta, hogy tavaly az online vásárlók száma Magyarországon hárommillió fölé emelkedett.

ÉLET – MÓD   Ünnepre fel! A pénztárcánk mélye

„…s össze-vissza vásárolunk felesleges dolgokat csak azért, hogy kerüljön sok kis pakk a karácsonyfa alá” –  írtam minap a karácsonyi készülődés kapcsán. S habár nem feltétlenül kellene így lennie (legutóbb tanácsoltam is az előzetes lista készítését a ’meglátom-s-gondolkodás nélkül-megveszem-bizonyára-örülnének-neki’ elkerülésére), azért ma még a magyarok közül sokan tovább nyújtózkodnak, mint ameddig a takarójuk ér.

Ez nem csak az én tapasztalatom (mert hogy persze nekem is van előéletem, s nem véletlenül álltam át immár hét éve a listás módszerre), a magyarok jó része is így gondolja. Pontosan a megkérdezettek 37 százaléka érzi úgy, hogy többet költ karácsonyi ajándékokra, mint megtehetné – derül ki egy nemzetközi kutatásból.

Vajon Ön hogyan ikszelne?

Némi öröm az ürömben, hogy a kutatásból kiderül: ez nem magyar sajátosság, hasonló tendencia figyelhető meg a többi 23 vizsgált európai országban is.

Az pedig már csak hab a tortán (reménykedjünk, hogy talán az elmúlt évek hiteltörlesztési mizériájának is köszönhetően), hogy ugyan a magyar családok jelentős része túlköltekezik karácsonykor, de 10-ből csak 2 vesz fel kölcsönt a nagybevásárláshoz.

És Ön? Ön melyik táborba tartozik?

A felmérés egy további nagyon fontos lehetőségre is felhívja a figyelmet: az online vásárlásra, amely – a tapasztalataim szerint – kiválóan szolgálja az ésszerű vásárlás célját. Hiszen a rendelés rögzítése előtt nem csak hogy alaposan végig kell gondolni és lehetőség szerint rögzíteni a beszerzendő ajándékot vagy éppen élelmiszert (jaj-jaj-jaj! Már megint a mániám, a lista!), de minden egyes szükséges tételnél szembesülünk annak az árával, s felkutathatjuk – szintén a világhálón – annak esetlegesen olcsóbb alternatíváit. Az online vásárlás előnyeire már sok magyar rájött: a felmérés szerint ugyanis a megkérdezettek 51 százaléka állította, hogy az egy évvel korábbi időszakhoz képest ma már nagyobb részben webes felületen keresztül intézi költéseit.

És Ön?

Sokan persze máig ellenérzéssel viseltetnek az online vásárlással szemben, mondván, hogy szeretnék megfogni, megtapogatni, megszagolni, élőben látni azt, amit vásárolnak. Ha Ön is így érzi, akkor sem kell lemondania az online vásárlás előnyeiről: a lista (!) készítése előtt a neten megvizsgálhatja, hogy hol lenne a legésszerűbb beszerezni az adott cikket, s utána már céltudatosan az adott boltba elmenni (de akár fordítva is működik a folyamat).

Persze ehhez tudatosság és idő is kell – de érdemes rászánni az időt és az energiát – rögtön a nem túlköltekezők 60 százalékos táborába kerülhetünk a segítségével.

Ön szán(na) erre időt?

Persze az online vásárlás sem csupa hóka, móka kacagás – vannak hátrányai is, például a szállítási költség; igaz, ha több cikket rendelünk, akkor a kiszállítás költsége fajlagosan alacsony(abb), akár elenyésző is lehet, illetve van, amikor egy bizonyos összeg felett kedvező árat vagy egyenesen ingyenes kiszállítást vállalnak a kereskedők. Persze akkor még meg kell oldani, hogy a szállítási címen át is tudja venni a megrendelteket. Szerencsére egyre gyakoribb a konkrét kiszállítási idősáv választásának a lehetősége, lehet kérni a kiszállítást a munkahelyre is, esetleg egy nyugdíjas rokont kérni meg, hogy lehessen ő, akinek kézbesítik, de ha végképp megoldhatatlan, akkor vannak pikk-pakk pontok, ahol fel lehet venni a rendelést. Van mozgástér, hiszen van választási lehetőség.

Megnéztem az idei karácsonyi vásárlásaimat: az élelmiszereknek körülbelül a 70 százalékát, s az ajándékoknak is jóval több, mint a felét az interneten szereztem be.

Nem akarok dicsekedni, de így, Szenteste előtt nem egészen két héttel én bizony már nagyon jól állok: az ajándékok java a szekrények mélyén eldugva várja a nagy napot, a saját készítésű ajándékok (merthogy esküszöm a saját készítésű ajándékra) alapanyagai közül (pl. festék, mozaik, ragasztó, stb.) már csak azok hiányoznak, amelyek elfogytak, az élelmiszerek közül a tartósak már a spájzban vagy a mélyhűtőben, s a többire is ott az ütemezett vásárlási lista.

És Ön?  Ön hogy áll?

Bejegyzés nem múlhat el konkrét jótanács nélkül. Született derűlátóként úgy veszem, hogy az ajándékok már sínen vannak Önnél is, tehát inkább az élelmiszerekkel-italokkal, azok beszerzésével foglalkoznék röviden. Szánjanak rá egy órácskát, s nézzenek alaposan körül a nagy kereskedelmi láncok online rendelési felületein – nézzék meg, mit, hol adnak jó áron, de azért nem árt észnél lenni: rengeteg ugyan az akció, s az alapos vizsgálódás megóvhat minket a bizony tetten érhető „szatócs-trükköktől”: mint pl. kisebb kiszerelés olcsóbban, akciósan hirdetett áru valójában a régi áron, stb.).

Fekete péntek: Éjfélkor indul útjára a dili

0

Legalább egymillió kedvezményes árú termékkel várják a kereskedők a már a karácsonyra készülő vásárlókat ma, a fekete pénteken. Már éjféltől lehet vásárolni az alacsonyabb árakon. Immár 5. éve nálunk is egyre divatosabb a Black Friday, s elsősorban az e-kereskedelemben terjedt eddig el.

 

A Black Friday a rendkívül nagy leárazásokat, az árakciókat jelenti a kereskedelemben. A magyar e-kereskedők várható pénteki forgalma a 2017-es Black Friday-n egy átlagos novemberi nap 25-szörösét, azaz 25 milliárd forintot is meghaladhatja. A hazai vásárlók száma a tavalyihoz képest 50%-kal is nőhet, elérheti a 3,3 milliót azoknak a száma, akik valamilyen módon igénybe veszik a kínált akciókat.

Az akciókban a hazai e-kereskedelem meghatározó szereplőit tömörítő Ecommerce Hungary várakozásai szerint nem lesz hiány, az egyesület becslése szerint a kedvezményes árucikkek száma meghaladhatja az 1.000.000 darabos álomhatárt.

Egyes kereskedők már a Black Fridayt megelőző pénteken is nagy leárazásokat tartottak. Romániában pedig van, aki egy egész héten át fekete hetet, azaz Black Week-et tart.

Nem árt azonban észnél lenni!

Dr. Ormós Zoltán, az Ecommerce Hungary elnöke tanácsai, hogy ne fázzunk rá a nagy vásárlási rohamra:

Készüljünk fel előre, milyen terméket szeretnénk vásárolni!

Hasonlítsuk össze az árakat a különböző webáruházakban!

Vessük össze az áru mellé kínált szolgáltatásokat (kiszállítás, elállási határidő, stb.)!

Keressük azokat a webáruházakat, ahol lehet bankkártyával fizetni!

Véleményt mondtak a fogyasztók

0

Egy uniós jelentés is indokolja az Európai Bizottság lépését, hogy az idén július közepe óta tökéletesítette a kis értékű követelések eljárását, lehetővé téve a gyorsított internetes eljárást a fogyasztók számára az 5 ezer eurónál kisebb értékű követelések esetében. A Bizottság emellett az online vitarendezési platformmal (OVR-platform) ösztönzi az alternatív vitarendezést, amely könnyű internetes hozzáférést biztosít az online ügyletekkel foglalkozó alternatív vitarendezési szervezetekhez. Ez az e-kereskedelem vonatkozásában is fontos.

Az e-kereskedelem egyik korlátja – a fogyasztókat védő jogi szabályozás ellenére –, hogy a személyes jelenlét hiányából adódóan számos  fizikai, pénzügyi és dokumentációs probléma merülhet fel. Magyarországon egy uniós felmérésre (Surveys on ICT usage in enterprises and households) a megkérdezettek mintegy 82%-a úgy reagált, hogy vásárlása panaszmentesen zajlott, ami

jelentős javulás a 2015-ben tapasztalthoz képest

– olvasható a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország, 2016 című kiadványában. Ennek tükrében is érdekesek az Európai Unió által a közelmúltban közzétett, az internetes vásárlásokra vonatkozó jelentés (Consumer Conditions Scoreboard) megállapításai, különösen a fogyasztók vélekedése.

Uniós trendek

Az elektronikus kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom ugrásszerűen megnőtt az EU-ban – olvasható a jelentésben.

Tíz év alatt csaknem megkettőződött az interneten vásárló európaiak aránya

(a 2007. évi 29,7%-ról 2017-ben 55%-ra). A legutóbbi eredménytábla óta a fogyasztói bizalom mértéke a belföldi kiskereskedőktől való vásárlás esetén 12 százalékponttal, a más uniós tagállamból történő vásárlás esetén pedig 21 százalékponttal emelkedett.

Tíz, jelenleg is az interneten értékesítő kiskereskedőből csak négy állította azt, hogy a következő évben megfontolja a belföldi és a határon túli értékesítést.

A más országokba történő internetes értékesítést továbbra is aggályosnak tartják,

mégpedig azért, mert nagyobb a csalás kockázata, eltérnek a nemzeti adószabályok vagy a nemzeti szerződési jogi szabályok és a fogyasztóvédelmi szabályok.

Ezért a Bizottság javaslatot terjesztett elő a modern digitális szerződési szabályokra vonatkozóan, amelynek célja az áruk internetes értékesítésére vonatkozó szerződéses szabályok harmonizálása, valamint a digitális tartalomhoz való hozzáférés és az internetes értékesítések előmozdítása Unió-szerte – áll a jelentés kapcsán kiadott közleményben.

Jogismeret

Az eredménytábla 2015. évi kiadásához képest a fogyasztók jobban tisztában vannak a jogaikkal.

Átlagosan a fogyasztók 13%-a ismeri teljes mértékben az alapvető jogait, az északi és nyugati uniós országokban jobban, mint keleten és délen.

Miközben a fogyasztók egyre kevesebb okot találnak a panaszra, azok, akik panaszt tesznek valamiért, elégedettebbek a panaszkezelés módjával. Ám a fogyasztók csaknem egyharmada nem kíván panaszt emelni, mivel megítélésük szerint az érintett összeg túl csekély (34,6%) vagy az eljárás túlságosan elhúzódna (32,5%).

E-kereskedelemre, magyar!

Magyarországon 2016-ban a teljes hazai kiskereskedelmi forgalomból a csomagküldő és internetes vásárlások 3,1%-kal részesedtek – olvasható az említett KSZ-kiadványban. Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma: 2016-ban 302,8 milliárd forint volt az árbevételük, folyó́ áron a 2010. évinek közel 6,6-szerese. A forgalom volumene 2010 óta dinamikusan, évente átlagosan 36%-kal emelkedett, miközben a kis- kereskedelem egésze csupán 2,5%-kal.

Forrás: KSH

Egyre többen választják az internetet nemcsak a kiskereskedelmi termék megvételére, hanem szolgáltatás igénybevételére is. Az e-kereskedelemben (egy uniós felmérés szerint) megjelenő lakosság aránya Magyarországon folyamatosan nő, 2016-ban 27% volt. Igaz, az uniós átlag 45%.

Az elektronikus értékesítésben részt vevő vállalkozások aránya is alatta marad az uniós átlagnak:  2016-ban a vállalkozások 12%- nál (az uniós átlagtól 6 százalékponttal kevesebbnél) keletkezett az árbevétel legalább 1%-a elektronikus kereskedelemből. A hazai elektronikus kereskedelem 30%-a weboldalon, 70%-a elektronikus adat- cserén keresztül realizálódott.

Aki a részletesebb eredmények között szeretne böngészni, itt megteheti.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!