Kezdőlap Címkék Domokos László

Címke: Domokos László

Visszaszólt a kórházszövetség az ÁSZ elnökének

0

A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete visszautasítja az Állami Számvevőszék elnökének hétfői kijelentéseit, miszerint pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok vannak az egészségügy egyes területein.

A két egyesület közleményében azt írta: „visszautasítjuk azt a megállapítást, amely szerint az egészségügyünket az ’anarchia, botrány’ summázattal lehet jellemezni, miközben a szakmai alapossággal végzett elemzések egyértelműsítik:

ilyen kevés pénzből, ennyire hozzáférhető, ilyen magas szintű ellátás a fejlett országokban sem általános”.

Domokos László, az ÁSZ elnöke a Magyar Időknek adott interjúban azt mondta, pénzügyi szempontból botrány és anarchia jellemzi az egészségügy egyes területeit.

Az ÁSZ több kórházat és szakrendelőt ellenőrzött. Domokos szerint rendszerszintű, hogy az összességében több millió embert ellátó

szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem.

A kórházaknál pedig néhol leltár sem készült egyes készletekről. Azt is mondta: a szabálykövető intézményvezetőket nem szabad leváltani, de azokon a helyeken, ahol a pénzügyek nincsenek rendben, új gazdasági irányításról kell gondoskodnia a tulajdonosnak, az államnak.

Az interjú megjelenése után az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette: tanulmányozni fogja az ÁSZ kórházakat érintő vizsgálati eredményét.

A két szakmai szervezet vezetőit mai, a Kórházszövetség rendkívüli elnökségi ülése után kiadott közleményük szerint, megdöbbentették a cikkben megfogalmazott,

„általánosításokon és téves feltételezéseken alapuló megállapítások”,

és visszautasítják az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat.

Szerintük a teljes egészségügyi ellátórendszer a beteg oldalán áll, az ágazatban dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően tudták fenntartani az ellátórendszer működését akkor is, amikor nemzetközi összehasonlításban az egészségügyre fordított közkiadásokban az utolsók között voltunk. Úgy fogalmaznak: most már az ország teljesítménye lehetővé tette, hogy lényegesen több jusson a közpénzből az Európában egyik legbetegebb magyar lakosság gyógyítására. Ez azonban az uniós vagy az OECD-országok átlagához viszonyítva még mindig nem elég.

Példaként hozták, hogy

Magyarországon 2017-ben a GDP 5,2 százalékát fordították egészségügyi közkiadásokra, miközben az uniós átlag 7,2 százalék.

Jelentős az elmaradásunk, hiszen Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás 600 euró, míg az uniós átlag 2000.

Azt írták: nehezen tudják értelmezni a cikkben felhozott méltatlan, szakmaiatlan, a kórházak lejáratására alkalmas példákat. A vécépapír-beszerzésnél feltételezésként leírt folyamat például már csak azért sem képzelhető el a kórházi gyakorlatban, mert ezt

WC-papírt egy kormányrendelet, valamint egy BM-rendelet szerint csak a büntetés-végrehajtás intézményrendszerén keresztül szerezhetik be,

azaz önálló beszerzést vagy közbeszerzést nem is folytathatnak le.

A közlemény szerint az ÁSZ-elnöknek a sok nehézséggel küzdő sürgősségi ellátásra vonatkozó példája sem állja meg a helyét, hiszen a cikkben leírt 12 órás ellátási idő helyett szigorú, szakmailag pontosan szabályozott, a beteg állapotától függ az osztályozás és az ellátási rangsorolás. Így van olyan beteg, akinél az ellátást azonnal el kell kezdeni, míg másnál akár több órát is halasztható. Ezek az osztályozási és ellátási rendek nemzetközi és hazai szakmai szabályozásokon alapulnak, amelyek véleményezésére az arra kijelölt szakmai grémiumok alkalmasak. Ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a sürgősségi ellátásnak az ország minden területén folyamatosan és elérhetően kell működnie.

A két szervezet szerint valóban közös érdek, hogy a magyar egészségügy hatékonyan működjön, és még fontosabb, hogy a betegek megkapják a szakmailag szükséges és lehetséges ellátásokat. Egyetértenek abban, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, de felhívják a figyelmet arra is, hogy az élet törvényét és

a beteg üdve a legfőbb törvény elvét nemcsak az ellátórendszeren, az egészségügyben dolgozókon kell számon kérni, hanem a jogalkotón, az irányító és ellenőrző hatóságokon is.

Mint írják, ezután is konstruktívan együtt kívánnak működni Magyarország jobb egészségügyi ellátásáért, és csak remélni tudják, hogy az interjú szerzőjét és szereplőjét is hasonló célok vezérlik. Ezért meghívták az Állami Számvevőszék elnökét a Magyar Kórházszövetség következő elnökségi ülésére, hogy „felesleges, sőt káros” sajtóüzengetések helyett közös gondolkodással a valódi problémák feltárásán és megoldásán fáradozhassanak.

„Az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat visszautasítjuk,

és azt javasoljuk: ha ilyenről bárkinek tudomása van, tegye meg a szükséges lépéseket” – írják a közleményben.

Az ügyben több párt is megszólalt. Az LMP szerint az egészségügyben tapasztalható botrányokat a Fidesz-KDNP idézte elő, miután az elmúlt nyolc évben több száz milliárd forintot vont ki az ágazatból. Felszólították a kormányt, hogy „ne használja az Állami Számvevőszéket arra, hogy politikai leszámolásokat hajtson végre”.

Az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke, Korózs Lajos pedig feljelentést is tesz, különösen nagy összegre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalások, hivatali visszaélések, hűtlen és hanyag kezelések miatt ismeretlen tettesek ellen. Mint mondta: egyszerű a dolga Polt Péter legfőbb ügyésznek, mert Domokos László neveket, címeket tud, amelyeket egy pillanat alatt átadhat neki.

Ismét előkerült az egy számjegyű szja ötlete

Mintha lekerült volna a napirendről, de a számvevőszék elnöke most megint elővette az egy számjegyű szja ötletét. Holott a Költségvetési Tanács tagjaként Domokos László is inkább a takarékosság mellett érvelt.

A személyi jövedelemadó kulcsa több lépcsőben egy számjegyűre csökkenhet – nyilatkozta az Állami Számvevőszék elnöke a Növekedés.hu portálnak. Ennél többet nem mondott Domokos László, sem az ütemezésről, sem a mérték(ek)ről.

Az egy számjegyű (jelenleg 15 százalékos) egységes szja-kulcs terve az elmúlt években újra meg újra előkerült a kormányzat kommunikációban. Mostanában azonban nagy a csönd körülötte, és nem látható semmi jele annak, hogy a kormány 2019-ben, illetve innen előretekintve bevezetni tervezné.

A 2019-es költségvetés tervezetét véleményező Költségvetési Tanács (amelynek egyik tagja a háromból maga Domokos) is inkább a takarékoskodó, nagy bevételkiesést nem pártoló gazdaságpolitikát pártolja. Márpedig az szja 6 százalékponttal (9 százalékra) süllyesztése évente körülbelül (a 2018-as számok alapján)

800 milliárd forintot engedne el a költségvetésből.

Nem látni, honnan lehetne előteremteni ekkora összeget.

Tavaly augusztusban az ÁSZ-elnök már felszólalt a gazdaság túladóztatásával szemben. Akkor az úgynevezett adóék (a cégek összes foglalkoztatási kiadásán belül a járulékokra elköltött rész hányadosa) valóban magas voltának csökkentését szorgalmazta. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a gazdaság jelenleg

nincs abban a helyzetben, hogy a költségvetés kiadási oldalát csökkentse,

mert sok elmaradt állami feladatot kell finanszíroznia. Domokos a gazdaság fenntartható fehéredéséből származó többletbevételt fordítaná adócsökkentésre háromnegyed éve.

Mostanában úgy tűnt, hogy meg kell elégedni a munkáltatói járulékcsökkentéssel, a szociális hozzájárulási adó 1,5-ről 17,5 százalékra mérséklődésével, és azzal az ígérettel, hogy négy év múlva ez 11,5 százalék lesz. Ennél több kedvezményt Domokos most se adna célzottan a kisebb cégeknek, szerinte inkább általánosságban kellene lejjebb vinni az adókulcsokat.

Azért is figyelemre méltók az ÁSZ-elnök szavai, mert a kormány (pontosabban Orbán Viktor) körülbelül másfél hete minden előzmény nélkül kezdett bele a „készüljünk a válságra” tartalmú kommunikációra, amely

alkalmat adott arra, hogy azonnal zárójelbe kerüljenek

az alig pár hete még erőtől duzzadó és tartósan magas növekedést elérni képes magyar gazdaságra alapozott roppantul derűs elképzelések. (Holott az Orbánék által hivatkozott körülmények egyike se pár hete keletkezett: a Brexit, az amerikai vámok miatti kereskedelmi háború réme, egyes nyugati országok eladósodottsága minimum több hónapos történések.)

Azóta egyébként a kormánytól elvileg független ÁSZ elnöke, Domokos László is átvette ezt a megváltozott hangot: épp egy hete a kormánylapban azt mondta, hogy a világgazdaságban krízis alakulhat ki, a hatások kivédésére pedig az országnak időben fel kell készülnie. Szerinte az elmúlt két-három évben Magyarország kegyelmi állapotban volt, de ez mára megváltozott. Olyan helyzetben kell lennie az államháztartásnak és a gazdaságnak, hogy ha holnap ránk ront egy újabb nemzetközi krízis, az ne érje hazánkat felkészületlenül, ne okozzon meglepetést, és a kormány – ha kell – bele tudjon avatkozni a folyamatokba a maga eszközeivel.

Lapszem 2­018. január 15.

0

Ma a Lórándokat és a Lórántokat köszönthetjük névnapjuk alkalmából. Ami az időjárást illeti: napközben is hűvös lesz, -2 és +2 fok között alakul a hőmérséklet az országban. Délelőtt még előfordul napsütés, lesz ahol lesz némi havazás is. Késő estére -6, -1 fokra hűl le a levegő. Lássuk, miről írnak a mai lapok!

 

Népszava – OLAF-jelentés: hallgat a kormány

2015-ben 17 vizsgálatot folytattak az uniós támogatási alapok magyarországi felhasználásáról. Ezek közül 14-ben állapítottak meg szabálytalanságokat. 2016-ban a 13 vizsgálatból 11 végződött ajánlások megfogalmazásával, ami azt jelenti, hogy visszaélésekre bukkant az OLAF – írja a Népszava, amely ezt a választ kapta az OLAF-tól  megkeresésre. Az unió csalás elleni hivatala legutóbb az Elios Innovatív Zrt. által 2011- 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban tárt fel súlyos szabálytalanságokat. A cég éveken át Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozott. Az OLAF – amellett, hogy vizsgálata eredményeit elküldte a magyar vádhatóságnak – meg nem erősített sajtóhírek szerint azt ajánlja az uniós testület regionális főigazgatóságának, hogy követelje vissza a beruházásra adott 40 millió eurót, azaz nagyjából 12 milliárd forintot.

„Azonnal hozzák nyilvánosságra a Tiborcz-ügyben készült OLAF-jelentést!” – szólította fel a magyar kormányt Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: az Orbán-kormány korábban más ügyekben elengedhetetlennek tartotta az OLAF-jelentések közreadását, a brüsszeli hivatal pedig ehhez az adatok védelme és az alapjogok betartása mellett rendre hozzá is járult.

Jelen esetben sincs tehát akadálya a dokumentum mielőbbi nyilvánosságra hozatalának

– írta közleményében a képviselő.

Magyar Nemzet –  Semjén Zsolt is lobbizott a Naffa családért

„Messzemenően támogatta” a kormány egyik legkedvesebb arab üzletembere, Zaid Naffa testvéreinek honosítási kérelmét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Az érintett Tarik Naffa és Huda Naffa meg is kapta a magyar állampolgárságot még 2014-ben – tudta meg a Magyar Nemzet az LMP-s Demeter Márta iratbetekintése nyomán. Elsőként a külügy fordult levélben Semjén Zsolthoz a támogatásért még 2014-ben. „Naffa úr és Naffa asszony” érdekében, arra kérve, hogy a honosításról szóló kérelmet terjessze fel elbírálásra Áder János köztársasági elnöknek. Semjén kabinetje is levelet írt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójának címezve, s azt írták:

„Amennyiben a törvényben előírt feltételeknek megfelelnek, úgy honosításukat nemzetpolitikai érdekből miniszterelnök-helyettes úr támogatja”.

A két testvér közül Tarik Naffa személye különösen érdekes. Ugyanis ő is eljárt annak érdekében, hogy a nemzetközi körözés alatt álló szaúdi, tavaly januárban elhunyt Ghaith Pharaon tartózkodási engedélyt kapjon Magyarországon. Tarik Naffa megkapta a magyar állampolgárságot, ám a Pharaon és Orbán Viktor közös 2014-es vacsoráját megszervező Zaid Naffa kétszer is elbukott az ehhez szükséges nemzetbiztonsági átvilágításon.

A két Naffa fivérrel egyébként nem teljes a családra jutó tiszteletbeli konzulok száma, ugyanis Semjén Zsolt másik támogatottja, Huda Naffa is tiszteletbeli konzul – Macedóniát képviseli Jordániában.

Magyar Idők – Domokos László ÁSZ-elnök a pártok gazdálkodásáról

Az államnak eredményességi célokat kellene megszabnia minden olyan szereplő számára, amely közpénzt költhet el – hangoztatta a lapnak adott interjújában Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, aki egyben sajnálatosnak nevezte, hogy egyes pártok pénzügyei átláthatatlanok. Beszélt arról is, hogy lehetne még hova csökkenteni az adókat.

Habár az interjú zömében az adókról beszélt az ÁSZ elnöke, s dicsérte a kormányt, amiért sikerült úgy lefaragnia a terheket, hogy közben visszaszorította a fekete gazdaság súlyát, a végén néhány mondat erejéig (egy kérést kapott erről) érintette a közpénzek felhasználásának hatékonyságét is. Mint leszögezte: „mindenekelőtt törvényesen, szabályosan kell elkölteni az adófizetői forintokat. Érdekes módon ezt az alapvető elvárást egyes politikai pártok sem teljesítik. Az ÁSZ számos politikai szereplő 2015–2016-ös gazdálkodásáról állapította meg nemrégiben, hogy nem átláthatóan és nem elszámoltathatóan kezelték a költségvetésből kapott százmilliókat, és a saját elszámoltathatóságukat sem lehetett megbízhatónak értékelni. A pártoktól elkanyarodva: meggyőződésem, hogy

a közpénzek felhasználásától akkor várható nagyobb hatékonyság, ha minden közforinthoz ellenőrizhető eredményességi kritériumokat szab az állam.

Azaz rögzíteni kell, hogy milyen minimális eredményt várnak el a döntéshozók azoktól, akik a költségvetésből jutnak forráshoz” – szögezte le.

Dokomos egyébként a személyi jövedelemadó, a járulékok és a munkabérek után fizetendő vállalkozói közterhek további csökkentését sürgette, s úgy fogalmazott: ettől a reálbérek emelkedése és a családok anyagi biztonságának növekedése remélhető.

Magyar Hírlap –  Soltész Miklós interjú pénzekről, civilekről, tervekről

A liberális diktatúra képviselői olyanokat akarnak beengedni Európába, akik évszázadok óta a zsidóság és a kereszténység romlására törnek – állítja Soltész Miklós egyházi, civil és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Szerinte eljött a liberalizmus vélemény­-diktatúrája.

„Látszik, Soros György futtatottjai elveszítették az élethez kötődő realitásérzéküket.

Nem ismerik a valóságot, például a bevándorlókkal való együttélés elképesztő nehéz­ségeit, miközben életidegen dolgokat erőltetnének rá a társadalomra.” A TASZ-ról részletesen is beszélt, majd leszögezte: „legutóbb már annak a lehetőségét vetette fel a szimpatizánsai számára, hogy anarchista módon zavarják meg a hazai választásokat. Ez szerintem alkotmányos aggályokat, kérdéseket vet fel.”

Szóba került az interjúban ,hogy milyen elvek alapján osztották szét egyházak alapján év végén több mint 100 milliárd forintot („nemcsak az egyházak, a hívő emberek, hanem végeredményben az egész társadalom javára szolgáló”  célokra). Közölte azt is, hogy mégsem épül rendezvényközpont Csepelen a 2020-as eucharisztikus kongresszusra, ehelyett a Hungexpo területének, csarnokainak fejlesztése valósulhat meg a találkozóra. A „migránsokkal” kapcsolatban

 

A hatalmon belül kérik az adócsökkentést

Túladóztatják a hazai béreket, ezért ennek csökkentését javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, Domokos László. Az úgynevezett adóék Magyarországon 48,2 százalék, ami néhány gazdag államéval vetekszik, a térség országaiban ez 5-13 százalékponttal kisebb. Az OECD-ben hazánk a harmadik legnagyobb adójú ország.

Elsődlegesnek nevezte a bérekre terhelődő adók mérséklését Domokos László az állami tévében szombaton. Az ÁSZ-elnök versenyképességi hátránynak értékelte az EU átlagát meghaladó túladóztatást. Szerinte azonban a gazdaság jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy a költségvetés kiadási oldalát csökkentse, mert sok elmaradt állami feladatot kell finanszíroznia. Domokos a gazdaság fenntartható fehéredéséből származó többletbevételt fordítaná adócsökkentésre.

Az úgynevezett adóékkel írható le a munkát terhelő elvonások összessége. Azt fejezi ki, hogy az adók és járulékok hányad részét teszik ki a bérnek. A Domokos László által sokallott magyar adóelvonás valóban a legmagasabbak közé tartozik az OECD-ben.

A szervezet legutóbbi jelentése alapján

a 48,2 százalékos adóék Magyarországon a harmadik legnagyobb Belgium (54 százalék) és Németország (49,4) után, megelőzve Franciaországot (48,1).

Ausztriában 47,4, Olaszországban 47,8 százalék a jövedelmekre kivetett adók plusz a tb-járulékok aránya a bruttó béreken belül. A szupergazdagok országában, Luxemburgban 38,4 százalékot von el az állam, a briteknél megelégszik 30,8 százalékkal. Az amerikaiak 31,7 százalékot veszítenek fizetésükből, az írek mindössze 27,1-et. A térségben a legjobban megadóztatott csehek (43), szlovénok (42,7), szlovákok (41,5), lengyelek (35,8) mind sokkal jobban járnak a magyaroknál.

Az adóék OECD-átlaga 36 százalék, a magyar bérekből tehát bő 12 százalékponttal többre teszi rá kezét az állam. Azt hozzá kell tenni, hogy a világszervezet az egyedülálló gyermektelenek közterheit veszi figyelembe az összevetéskor, a különféle kedvezmények nincsenek benne ebben. A magyarok esetében például a gyerekek után járó, a jövedelemmel progresszíven emelkedő juttatásokat nem tartalmazza a felsorolás.

A magyarok nyomorúságára az is rávilágít ebben az adatsorban, hogy az OECD átlagához képest mind a foglalkoztatók, mind a munkaadók súlyosan túladóztatottak. A világszervezet országaiban átlagosan a munkavállalók 8,2 százalékot fizetnek az államnak, Magyarországon 14,4-et, a munkaadóknál ez az arány 14,4 és 22,2 százalék. Ez magyarázat lehet arra (is), hogy a kötelező minimálbér-emelést nem követték a nettó fizetések.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK