Kezdőlap Címkék Dk

Címke: dk

Északi szomszédunknál így vélekednek a jövő évi választásokról – 1. rész

Sikorsky
-
0
Északi szomszédunknál így vélekednek a jövő évi választásokról – 1. rész

Hallucináció az a vízió, hogy a Fidesz a történelem szemétdombjára kerül – írta le cikkében Štefan Markuš, aki az első Orbán-kormány idején Szlovákia magyarországi nagykövete volt. A szerző írásában kielemezte a magyarországi politikai helyzetet és felmérte egy esetleges kormányváltás lehetőségét 2018-ban. 

Štefan Markuš szlovák tudós, író és egykori nagykövet a szlovák Pravda internetes oldalán megjelent elemzésében nem rejtette véka alá a véleményét a közelgő magyarországi választásokról. Felhasználva a legutóbbi magyarországi közvélemény-kutatásokat, elemzéseket és politikai nyilatkozatokat, latolgatta a 2018-as parlamenti választásokon részt vevő pártok esélyeit. Ezekből kiindulva arra jutott, hogy a Jobbik és a Momentum az, amely a valódi konkurenciát jelentheti a Fidesz számára.

Számára úgy tűnik, hogy  bár a Fidesz még mindig a legnagyobb és legnépszerűbb párt a szavazók körében, egyre többen szeretnének véget vetni a jelenlegi kormánypárt dominanciájának. Ez összecseng azzal is, amit a magyar ellenzéki pártok kommunikálnak Magyarországon: egyre több magyar választó szeretne kormányváltást. Csakhogy van erre reális lehetőség? – tette fel a kérdést a Markuš.  A válasza tömören, amely nagyjából megegyezik a többi szlovák médium véleményével, a következő:

Magyarországon egyetlen olyan párt sincs, amely egyedül képes lenne legyőzni a Fideszt a jövő évi választásokon.

Az északi szomszédunknál konszenzus van arra vonatkozóan, hogy a Fidesz egyeduralmát csak egy nagy ellenzéki összefogás tudja megakadályozni. Azonban még ebben az esetben is csupán annyiról van szó, hogy nem engedik kétharmadhoz jutni a 2010 óta folyamatosan kormányzó Orbán Viktor, mert a Fidesz támogatottsága egy Nézőpont Intézet által végzett augusztusi közvélemény-kutatás szerint még mindig 43 százalékon áll, ami elegendő a győzelemhez. (A szerző megjegyezte, hogy ugyanakkor paradox helyzet alakult ki: ugyanezen a felmérésen a válaszadók 43 százaléka kormányváltást szeretne).

Ezzel a ténnyel a magyarországi ellenzéki pártok tökéletesen tisztában vannak, de az összefogás vagy koalíció létrehozása reménytelennek tűnik.

Markuš az MSZP jövőbeli sorsát nevezte meghatározónak: kétsége sincs afelől, hogy a párt hamarosan csődbe megy és elsüllyed a saját káoszában. Sokkal inkább az a kérdés, hogy melyik másik pártnak sikerül elcsábítani a szocialista párt szavazóit? Úgy vélte, hogy az MSZP teljesen lebénult abban a vitában, hogy Botka László és Gyurcsány Ferenc együttműködjön egymással és mindketten egy közös listán szerepeljenek. Ebből a vitából pedig az egykori miniszterelnök profitál igazán: igyekszik magának megnyerni a baloldali szavazókat, hogy a rossz nyelvek szerint a 2018-as választások után DK váljon a legerősebb ellenzéki párttá a magyar baloldalon.

Csakhogy Gyurcsánynak nincs könnyű dolga, mert  az MSZP-s szavazókért egy másik politikai mozgalom is harcol: a Jobbik. Ezt a jobboldali pártot az egész szlovák  médiában „ultrajobboldali pártként” definiálják, jelenleg a „második, vagyis a legnagyobb ellenzéki erő” Magyarországon. Az, hogy a baloldali, szocialisták voksáért harcol Vona Gábor korántsem számít meglepő dolognak vagy újszerű politikának. 2010-es választásokon a politikai újoncnak számító Jobbik elsősorban azokon a választási körzetekben és kelet-magyarországi településeken erősödött meg igazán, amelyek korábban  törzsgyökeres MSZP bázisnak számítottak, de sokan csalódtak a pártban és mivel nem akartak a Fideszre szavazni, ezért erre az új politikai pártra adták le a voksukat. Valószínűleg Vona Gábor most is hasonló dologban reménykedik, ezért is nyitott hónapokkal korábban a baloldali szavazók felé.

Štefan Markuš 1936. május 7-én született Nyíregyházán, aki a szüleivel együtt az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében költöztettek át Pozsonyba. Mérnök, tudós, több monográfia szerzője és három találmányt is bejegyeztek a neve alá. Több emberjogi szervezet szlovákiai irodájának volt a vezetője. 1998 és 2002 között nagykövetként dolgozott Budapesten. A „magyarok nagyító alatt” című könyve az egyik legismertebb műve, amelyben a magyar történelemmel, nemzettudattal és a tragédiákkal foglalkozott.

 

Diákokat rendelt a határra a kormány

FüHü
-
0
Diákokat rendelt a határra a kormány

Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes próbaidős állományt a határhoz vezényelték, méghozzá előzetes egyeztetés nélkül.

A diákok a hírek szerint

nem kaptak sem enni, sem inni, sőt napidíjat sem, hogy legalább maguknak tudjanak ennivalót venni

– tette hozzá. Eddig csak arról lehetett hallani, hogy a kormány „ehetetlen moslékkal” élelmezi a határon szolgáló rendőröket és katonákat, de van lejjebb, hiszen „szinte gyerekeket” visznek a határra, akiknek semmi sem jár – fogalmazott.

Hozzátette, ha igazak a hírek, akkor a diákok jövő január elejéig is maradhatnak a határon, a tavalyi télen pedig már lehetett látni, hogy a kormány mennyire becsüli a határon állomásozó magyar katonákat rendőröket: nem, hogy fűtött szállás, sokaknak még egy sátor vagy pokróc sem jutott.

A DK szerint

a kabinetnek gondoskodnia kell arról, hogy a kivezényelt diákok tudjanak tanulni

vagy szabadidős programokban vehessenek részt, dolguk ugyanis nem lesz. Az utóbbi időben a déli határon lényegében egyetlen egy menekült sem érkezett az országba, ráadásul „Soros Györgyöt sem látták a környéken lángvágóval ólálkodni” – fogalmazott Vadai Ágnes.

DK: Munkaerőt importál a kormány

FüHü
-
0
DK: Munkaerőt importál a kormány

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta egy konferencián, hogy a kormány munkaerő-importra készül, mert 60 ezer álláshely betöltetlen.

Az a kormány tehát, amely két éve még azt írta óriásplakátra, hogy „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”, most több tízezer szerbet, ukránt, és határon túli magyart szeretne a magyar munkahelyekre csábítani. Ez egyenes következménye annak, hogy a Fidesz nem becsülte meg a magyar munkaerőt.

A Demokratikus Koalíció szerint nem alacsony bérigényű munkaerő-importra, hanem béremelésre van szükség! A DK szerint a magyar munkaerő kivándorlására nem az a megoldás, hogy a környező országokból még olcsóbb munkaerőt importálunk, hanem az, hogy végre megbecsüljük az itthon boldogulni akaró magyarokat!

Forrás: DK, Gréczy Zsolt.

Megbuktatja önmagát – megint – a baloldal?

Lendvai Péter
-
0
Megbuktatja önmagát – megint – a baloldal?

Lehetséges, hogy majdnem napra hét hónap múlva választunk. Az előzetes hírek szerint április elején járulunk az urnákhoz, hogy eldöntsük: milyen legyen a parlament összetétele a következő négy évre, illetve ki kap lehetőséget arra, hogy kormányt alakítson.

A jobboldali híveknek viszonylag egyszerű a helyzetük: Orbán, vagy Vona. Igaz, hogy van
a Fideszen – a KDNP-vel most ne foglalkozzunk- és a Jobbikon kívül más párt is, amely magát politikailag jobbra sorolja, például a Gémesi György féle Új Kezdet, a választók azonban ezeket inkább sorolják a baloldalra. Azért, mert markáns Orbán-ellenességük, de főként a demokratikus felfogásuk túlságosan is távolra helyezi őket akár Orbántól, akár Vonától.  Az ő híveiknek nincs min gondolkodniuk, különösebb megfontolás nélkül is automatikus mozdulattal húzzák be a keresztet a Fideszre vagy a Jobbikra. Azt mondják
a szakértők, hogy ez nagyjából két-három millió embert jelent, a nyolcmillió lehetséges szavazót figyelembe véve, azt mondhatnánk: ott a tér a baloldal számára, a választók zöme még szabadon megszerezhető.

Hurrá, zúghatna az eddigi hatalmat látni sem akarók tábora, minden adott hozzá, hogy ezt el is lehessen érni. De: tábor – igaz töredezett – még csak volna, hurráhangulatról azonban messze nem beszélhetünk. Mert hiába áll a vártán ez a többmillió polgár, a zömének egyelőre fogalma sincs arról, hogy hova álljon. Pontosabban hova szavazzon. Mert a ma működő ellenzéki pártok, legalábbis a baloldalon, nem nyújtanak nekik támpontot, inkább azt üzenik: küzdünk ugyan értetetek, de legelőbb egymással. A választó meg sehogyan sem érti, mi is zajlik a feje felett érte, hogyan fordulhat az elő, hogy mindenki összefogásról beszél, vagy egyfajta együttműködésről, egybehangzóan állítják, hogy közös a cél, tulajdonképpen mind ugyanazt akarják, a végén mégis mindannyian mást mondanak, mást csinálnak.

Különleges ízt ad a pártharcoknak, hogy közülük ma igen kevesen mehetnek biztosra, a többség távol áll – a közvéleménykutatások alapján a parlamenti küszöbtől. A jóslatok csak az MSZP-nek adnak szászázalékosan biztos helyeket az országgyűlésben – már amennyit…-, rajta kívül a DK-nak adnak nagy esélyt és valamivel kevesebbet az LMP-nek. Az Együtt, a PM, a Liberálisok, a Momentum, a Kétfarkú Kutya Párt, az Új Kezdet, a Moma a futottak még kategóriában szerepelnek. Ami persze nem jelenti azt, hogy szavazóikra ne lenne szükség, de elsősorban a kormányváltás érdekében.

A pártok nagy bőszen határozták el, hogy nem követik el ugyanazokat a hibákat, amelyeket a 2014-es választások előtt elkövettek, a jelek azonban arra utalnak, hogy azon kívül, hogy az összefogás szót a lomtárba utalták, ugyanúgy nem találják meg a közös szavakat, a közös szótárt, a közös akaratot.

Ha megpróbáljuk számbavenni, hogy milyen lehetséges utak kínálkoznak, vagy kerültek szóba, akkor arra jutunk, hogy teoretikusan ugyan készen áll a baloldal az eddigi kormány leváltására, gyakorlatilag azonban napról napra fogyasztja esélyeit. De próbáljuk meg áttekinteni, mik ezek a lehetséges pályák, melyiknek milyen esélye van, illetve miért nincs igazában esélye?

  1. A legegyszerűbb megoldás az lenne, és elvileg, persze legfeljebb egy percig, innen is indultak el a szereplők, ha mindenki mindenkivel összefog, egy közös listát alkot, lemond arról, hogy önálló pártszereplő(értsd: frakcióval rendelkező) legyen a parlamentben, támogatja és erre buzdítja szavazóit is azokat, akik a 106 egyéni körzetben felveszik a harcot a jobb-jelölttel. Ez a lehetőség, ismételjük, egy percig, vagy addig sem élt: a Momentum és az LMP gyorsan leszögezték, nem lesznek részesei egy ilyen masszának.
  2. Az MSZP és a DK, természetes szövetségesnek tekintik egymást, nem foglakoznak az őket elutáló Momentummal és LMP-vel – akik persze ebben az azonosságban még nem egyek -, egyszerűen ők maguk összeállnak, közös listát készítenek, kiválasztják a 106 egyéni jelöltet, a többiek pedig látván szóértésüket, nem tudnak mást tenni, csak csatlakozni. Nos, ez az elképzelés akkor bukott meg, amikor Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje kizárta Gyurcsány Ferenc szerepeltetését a közös listán. A DK viszont ragaszkodik elnökéhez, ráadásul most olyan pártszavazást indított, amellyel el is vágja az erre vezető utat. Tehát ez a variációja bármennyire is keltett némi reményt, a személyes különbözőségek okán illúzióvá vált.
  3. A konfliktus feloldására létezik olyan javaslat, amely immár nem beszél közös listáról, meghagyja a pártoknak a megmérettetés lehetőségét, csak a 106 körzetben számol a megállapodással. Ez is tetszetősnek tűnő megoldás, bár tegyük hozzá, hogy a választási törvény igen erős gátakat állít fel. Így például azt, hogy ahhoz, hogy egy párt listát állíthasson legalább huszonhét egyéni jelöltet kell elindítania, márpedig ez – a valamennyi párttal számolunk -, akkor matematikailag lehetetlen. Vagyis a házasságba belépők közül néhánynak fel kell áldoznia önmagát. Ma erre nem látszik hajlandóság.
  4. Ne foglalkozzunk a továbbiakban az LMP-vel és a Momentummal egyáltalán, engedjük őket szabadon. Nézzük, mi történik, ha az a létező javaslat kerül színre, amelyben az MSZP és a DK alkut köt, azaz nincs ugyan közös listájuk, de a 106 körzetre megtörténik a megállapodás. Ebben az esetben, az utóbbiaknál a küldő, vagy jelölőpárt neve szerepelne a szavazócédulán, míg a többiek, akik, más lehetőség nem lévén, támogatóként csatakoznak, és iratkoznak fel a szavazólapra. Ez jó megoldásnak látszik, hiszen kivédi a koordinált indulás buktatóit, a bökkenő csupán az, hogy ekkor a baloldalnak lesz több miniszterelnök-jelöltje, amit Botka nem akar, azt viszont akarná, hogy Gyurcsány egyéni körzetben induljon el. De ha nincs közös lista, akkor vajon végképp mi köze a szocialisták listavezetőjének ahhoz, hogy mit csinál a DK és különösképpen mit csinál Gyurcsány?
  5. Mindenki külön indul, nincs a 106 körzetben közös jelölt. Ez a Fidesz forgatókönyve a kétharmados győzelem eléréséhez.

Lennének még variációk, de itt és most megállunk. Meggyőződésünk, hogy már az olvasó sem tudja hol áll a feje, azt meg végkép nem, hogy hova kerüljön a szavazólapja. Gyurcsány szerint a végén úgy is lesz megállapodás. Ki kivel és hogyan? Szóljanak, ha önök látják.

7 millió elharácsolt dollár

Föld S. Péter
-
1
7 millió elharácsolt dollár

Már akkor sok sebből vérzett a történet, amikor a magyar kormány elengedte a baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarovot.

Safarov, miután egy baltával megölte örmény diáktársát, előbb börtönbe került, majd sokak nagy meglepetésére a magyar kormány hirtelen átadta az ezeri hatóságoknak. Még szinte meg sem érkezett hazájába, máris szabad embernek érezhette magát. Sőt, nem csupán a bilincseitől szabadult meg, de

nemzeti hősként ünnepelték Azerbajdzsánban,

s mint győzelmi lobogót, úgy hordták körbe az országban.

Magyarországon döbbenet és felháborodás kísérte Safarov kiadatását.  Illúziója senkinek nem volt a magyar külügy szakértelmét illetően, de azt senki nem hitte el, hogy ekkora pancserek lettek volna. Pedig

Szijjártóék éppen ezt bizonygatták. Hogy őket megvezették.

Az akkor még a Fideszhez bekötött Magyar Nemzet meg is lobogtatott egy állítólagos levelet, melyben az azeriek állítólag arról biztosították a magyar kormányt, hogy amennyiben Safarovot kiadják Azerbajdzsánnak, odahaza folytatja a börtönbüntetésé.

A legtöbben más okokat sejtettek a háttérben. Jelesül azt, hogy a magyar kormány, illetve annak néhány tagja személyes előnyökre tett szert Safarov kiadatásával. Mert mi másért lett volna Orbánéknak korpás a hajuk, azaz, miért vállalták a nemzetközi szégyent és a hazai tiltakozásokat.

Sokáig – legalábbis a felszínen – nem történt semmi, ám idén szeptemberében kiderült, hogy

az azeri kormány 3 milliárd dolláros alapot hozott létre, melynek célja, hogy közép-európai újságírókat és politikusokat korrumpáljanak.

Nem sokkal később az is kiderült, hogy ebből a pénzből Magyarországra is jutott 7 millió dollár, ahogy azt először az Átlátszó megírta.

Ma Ara-Kovács Attila, a DK elnökségi tagja sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Guardian értesülései szerint fideszes politikusok, köztük Orbán Viktor is kaphatott a Magyarországra küldött pénzből.

Ara-Kovács Attila pénteki sajtótájékoztatója.

Ez nem az a pénz, amelyet Gyurcsány Ferenc már többször is említett Orbán állítólagos svájci bankszámláival kapcsolatban. A FüHü kérdésére, miszerint lehet-e valamilyen következménye annak, ha kiderül, hogy a Guardian értesülései igazak, a DK politikusa annyit mondott: ha magyar forrásból jött volna az információ, akkor az eddigiekhez hasonlóan most sem történik semmi. Mivel azonban a hír forrása nemzetközi, és ily módon nehezebb eltussolni, bármi megtörténhet.

Még az is, hogy hamarosan okosabbak leszünk. Vagy nem.

Palotai botrány: Lamperth a célpont?

Lendvai Péter
-
0
Palotai botrány: Lamperth a célpont?

Másodszor is nekifut a Fidesz XV. kerületi frakciója, hogy fegyelmit adjon a polgármesternek, Hajdu Lászlónak. A volt szocialista, később DK-hoz igazolt politikus nem rendelkezik többséggel a rákospalotai testületben, mint ahogy a Fidesz sem. Ez a magyarázata, hogy az első kísérlete nem sikerült a fideszes csapatnak, most azonban abban bíznak, hogy a még MSZP-tag Móricz Eszter átszavaz és akkor meg lehet a többség.

Hajdu László
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A testületi ülés első napirendi pontja lesz hétfőn délután a polgármesternek adandó fegyelmi. Az ok, amiért támadják Hajdut, hogy egy a többség által elfogadott döntést megvétózott, pontosabban nem volt hajlandó aláírni. A jobboldali képviselők azt állítják, Hajdunak kötelező lett volna alávetnie magát a testületi döntésnek, a polgármester azonban, a szakértői vélemények alapján törvénysértőnek tartotta azt a pénzbeli kiegészítést – erről határozott a többség –, amelyet egy közbeszerzéshez kívántak beemelni. (A Fidesz óvodát újítana fel, de az ehhez tartozó közbeszerzést a polgármester túlárazottnak tartja, és nem engedi a pénz kifizetését.)

A hétfői ülésre nagy erőkkel szervezkednek

mindazok, akik Hajdu hívei és azok, akiknek elegük van az örökös Fidesz-támadásokból. Várhatóan tüntetés is lesz az önkormányzat épülete előtt, ami persze nem fogja egy cseppet sem zavarni a Hajdu-ellenes képviselőket.

Hogy lesznek-e elegen, az nagy kérdés.

Eddig patthelyzet volt a testületben, a tíz biztosan meglévő szavazat nem volt elég a Fidesz számára, ám több esetben jobbikos segítséggel elérték az akaratukat. Most a Jobbik viselkedése már nem kiszámítható, nincs feltétlen a kormánypárt mellett, ugyanakkor egyesek szerint immár számíthatnak  – ez az utóbbi időben többször is előfordult – Móricz Eszter támogatására.

Ő az a szocialista képviselő, akit első fokú határozatában

már kizárt soraiból az MSZP, mivel a kvótanépszavazás ügyében a Fidesz mellé állt.

Móriczot azzal is vádolják, hogy a korrupt kormánypárti képviselők szekerét tolja, ő viszont kijelentette: szocialista képviselőként kizárólag a kerület lakosainak ügyét képviseli. Szerinte a Demokratikus Koalíció az, amely lepaktált a Fidesszel, hiszen még alpolgármesteri helyet is biztosított számára. Az MSZP országos szervezete nem állt Móricz mellé, amit az ellene indított fegyelmi és az első fokon meghozott kizáró határozat is igazol.

Ám, ha Móricz Eszter átszavaz hétfőn, akkor sem biztosított a fegyelmihez szükséges szavazatmennyiség, időközben ugyanis Merk Péter fideszes képviselő kilépett a frakcióból, és az általa létrehozott Tiszta szívvel, tiszta kézzel Rákospalotáért elnevezésű mozgalom független képviselőjeként vesz részt a testületi munkában. Könnyen lehet, sőt erősen valószínűsíthető, hogy Merk nem fog a volt frakciója mellett szavazni.

Meglehetősen bonyolult és szövevényes történetek állnak a rákospalotai ügyek hátterében,

amelyek a Fideszen belüli ellentéteket is kiélezték, amit az is mutat, hogy az eddigi abszolút befolyással rendelkező, igazában az ügyeket a háttérből irányító országgyűlési képviselőnek, László Tamásnak (Fidesz) alaposan megcsappant az ereje. Ő az a parlamenti tag, aki augusztus végén közölte, hogy a rákospalotai képviselők

addig nem járnak testületi ülésre, amíg Hajdu László nem meneszti a jegyzőt, a hajdani szocialista belügyminisztert, Lamperth Mónikát.

Lamperthnek tulajdonítják azt a szakértői véleményt, amely alapján Hajdu megtagadta a testületi döntés végrehajtását.

Lamperth Mónika még 2013-ban, a parlamentben
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A FüHü információi szerint Hajdu nem hajlandó Lamperthtől megválni, és maga a jegyző sem kíván félreállni. Sőt, híreink szerint a kormányhivatal is többé-kevésbé egyetért a Hajdu-Lamperth állásponttal. Azért többé kevésbé, mert ugyan nem foglalt határozottan állást, de nem is kifogásolta a polgármesteri eljárást.

A forró ősz, mint látjuk, lecsorog a helyi szintekre is; hétfőn tehát tüntetés, botrány és előre meg nem jósolható eredmény várható a Hajdu László elleni fegyelmi szavazásakor.

Hogyan képzeli az adórendszert a DK és a MoMa?

N. Vadász Zsuzsa
-
0
Hogyan képzeli az adórendszert a DK és a MoMa?

Immár eldöntött tény, hogy a jövő évi választásokon együttműködik a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) és a Bokros Lajos fémjelezte Modern Magyarország Mozgalom (MoMa). Éppen az a két párt, amelynek kidolgozott választási programja van. Érdemes megnézni, mennyire fésülhető össze a két párt programja. Mit gondolnak az adó- és a nyugdíjrendszerről, az egészségügyről, az oktatásról?

 A DK „Sokak Magyarországa” program-vitaanyaga már konkrét intézkedésekre bontja le az elképzeléseket, a MoMa „A felemelkedés programja” pedig ezen is túlmenve az államnak a bevételeivel is foglalkozik. Békesi László volt pénzügyminiszter, gazdasági szakértő a FüHü-nek adott interjújában azt mondta, hogy „igazán koherens, modern, az ország számára valóban hasznos gazdaságpolitikai programja” lényegében csak a MOMA-nak van. Viszont arról is beszélt, hogy

ha valamit, akkor a DK és a MoMa programját össze lehetne fésülni.

Akkor lássuk, mit mond a két párt a kiemelkedően jelentős – messzemenő társadalmi hatásokat gyakorló – gazdasági kérdésekről.

ADÓZÁS

DK

A havi egymillió forint fölötti jövedelmekre magasabb adókulcs, a hárommillió forint feletti havi keresetek esetén magas összegű különadó; a sok százmilliós vagyonok öröklésének megadóztatása. A személyi jövedelemadó-bevallás megszüntetése, az adók kiszámítása és befizetése az állam feladatává válik.

Családi adókedvezmény átalakítása az alacsony és átlagos jövedelmű családok javára. A családi adókedvezmény igénybevételének fokozatosan megszüntetése az átlagbér kétszerese fölött

Az alapvető élelmiszerek, az internetszolgáltatás, a megújuló energia és az ehhez kapcsolódó eszközök áfa-kulcsának a csökkentése.

Az adóhatóságon belül a nagyvállalatok és a különösen nagy jövedelmű magánszemélyek adózását kiemelten figyelő akciócsoport létrehozása.

Az adófajták és kedvezmények számának radikálisan csökkentése.

A szociális hozzájárulási adó megszüntetése, munkáltatói társadalombiztosítási járulék bevezetése.

A társasági és az iparűzési adót egységes értéktöbblet-típusú adó váltja fel. Társasági adó csökkentése csak a kkv-knál.

A kiemelt látványsportok TAO támogatásának megszüntetése.

MoMa

Többkulcsos, progresszív személyi jövedelemadó. A minimálbér kétszereséig maximum 10%-os, jelképes adó, mellette egy 20%-os és az igazán magas jövedelmekre egy 30 %-os adósáv. Minden kedvezmény és mentesség megszüntetése. A központilag beszedett szja-ból származó bevétel felét az önkormányzatok közvetlenül megkapják szabadon felhasználható forrásként. Az szja-bevétel másik fele kötelező feladatok célzott finanszírozását szolgáló fejkvóták formájában (pl. közoktatási tanulólétszám) kerül vissza hozzájuk.

A legjobb helyi adófajta az ingatlanadó. A tárgyiasult jövedelmeket be kell vonni a társadalmi közteherviselésbe.

Az adórendszer semlegességének a megteremtése, a vállalkozói nyereségek adója 10%-tól indulna és a kulcs a méret arányában emelkedne.
Az összes, ágazati jellegű, büntető célzatú, versenytorzító adófajta megszüntetése.

Kevés legyen az általános forgalmi adó-kulcs, fokozatosan csökkenteni és a kulcsokat közelíteni kell egymáshoz.

A társadalombiztosítási járulék minden dolgozóra egységesen érvényesnek és stabil mértékűnek kell lennie. Az érdemi reform lényege az, hogy a járulékfizetés és a járadékélvezet közötti kapcsolatot a legszorosabban helyre kell állítani egyéni szinten.

EGÉSZSÉGÜGY

DK

A szolidaritás elvén működő egészségügy. Alanyi és biztosítotti jogon alapuló juttatások, mellé tb-extra, önkéntes csomag. Az OEP feladatainak, működésének helyreállítása. Előtérben a megelőzés. Sporthoz való jog biztosítása az egészségért.

MoMa

Reformok kritikus tömegére van szükség. A szolgáltatásban az államosítás, központosítás megszüntetése, az önkormányzati tulajdon visszaállítása, a magántulajdon térnyerése, szabályozott verseny feltételeinek megteremtése.

A háziorvosi és szakrendelői rendszer önálló vállalkozói formájának megerősítése, csoportpraxisok támogatása; a magánbiztosítás jó szabályozása, fokozatosan kötelezővé tétele; a gyógyító személyzet közalkalmazotti jogállásának megszüntetésével a bérek felszabadítása.

Napra kész elektronikus betegségbiztosítási kártya bevezetése, s ezzel a potyautasok hatékony kiszűrése és a fizetési fegyelem komoly mértékű megerősítése.

NYUGDÍJRENDSZER

DK

A társadalombiztosításhoz való alkotmányos jog helyreállítása, a társadalombiztosítási befizetések szolgálják a nyugdíjak fedezetét és az egészségügy finanszírozását. Kétpillérű állami nyugdíjrendszer: az alanyi jogon járó alapnyugdíj és az egyéni nyugdíjszámlához kötődő, járulékalapú munkanyugdíj.

A nyugdíjak vásárlóérték-megőrzésének a garanciája törvénnyel.

Nyugdíj extra bevezetése: megfelelő gazdasági növekedés estén a nyugdíjasok az inflációt követő nyugdíjemelésen felül is részesedjenek a gazdasági gyarapodásából.

Mindenkit megillető alapnyugdíj.

Kétpillérű nyugdíjrendszer rugalmas nyugdíjba vonulási korhatárral.   Meghatározott szolgálati idő esetén, a nyugdíj arányos csökkentése mellett, a nyugdíjkorhatár elérése előtt 3–5 évvel lehessen nyugdíjjogosultságot szerezni

A rokkantnyugdíjak méltánytalan átalakításának a felülvizsgálata.

A korábban nyugállományba vonult fegyveres és rendvédelmi dolgozók és a hasonló helyzetű más csoportok elorzott nyugdíjas státuszának helyreállítása, az őket sarcoló járulék eltörlése.

A nyugdíj- és járulékplafon helytelen szabályozásából fakadó irritálóan magas, akár milliós nyugdíjak megszüntetése.

Az önkéntes nyugdíj-előtakarékossági formák ösztönzése adókedvezményekkel. A magánnyugdíj-pénztári tagok megtakarításának átviteli lehetősége az önkéntes nyugdíjpénztárakba.

MoMa

A nyugdíjrendszer reformja a svéd modell irányába: a nemzedékek közötti, szolidaritási jellegű jövedelemelosztást megtestesítő, felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer, amelyen belül a nyugdíjkorhatár a várható élettartammal párhuzamosan emelkedik; annyi nyugdíjat osztanak ki, amennyi a dolgozók befizetése; az egyes nyugdíjas viszonylagos értelemben annyi nyugdíjat kap, amennyit élete során relatíve befizetett az összes többi polgárhoz képest.

A kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer újraindítása, a cafeteria rendszerbe bevonása.

OKTATÁS

DK

Korszerű, mindenki számára elérhető tudást biztosító oktatás, szektorsemleges finanszírozással, esélyteremtő szociális infrastruktúra, a szaktudás megújítását lehetővé tevő közismereti oktatást is ellátó szakképzés, mindenki számára elérhető felsőoktatás az első két szemeszterben tandíjmentességgel, egész életen át tartó tanulás feltételeinek a megteremtése.

MoMa

Oktatási reform, első lépéseként az általános iskolákat vissza kell adni az újonnan létrehozandó járási és városi önkormányzatoknak.

A tankötelezettség 18 éves korig tartson. Nagyobb, jobban felszerelt, bőkezűbben finanszírozott egész napos általános iskolák.

A közoktatási intézmények finanszírozását nem szétaprózott normatívák, hanem egyetlen megemelt fejkvóta szerint kell biztosítani.

A pedagógus bérek emelése, az igényekhez igazodó képzés.

Minden járásban egy kiemelten támogatott, társadalmi figyelem középpontjában álló szakközépiskola.

A felsőoktatás nem állampolgári jogon járó és mindenki számára hozzáférhető ingyenes közszolgáltatás. A változó költségek jelentős hányadát – legalábbis az alapképzésben – a tanulmányok eredményességéhez is kapcsolt és tandíjnak nevezett tandíj kell, hogy fedezze. Ennek fizetése alól csak a leginkább rászoruló diákok kaphatnak felmentést.

DK: Már osztozkodnak a felhalmozott vagyonon

FüHü
-
0
DK: Már osztozkodnak a felhalmozott vagyonon

A Magyar Nemzet információi szerint gyanús pénzmozgások zajlanak Orbán Viktor családi cégei között.

Az Orbán-családnak csak idén 730 millió forint osztalékot hozó Gánt Kő és Tőzeg Kft-ről kiderült, hogy együttműködik Mészáros Lőrinc cégeivel, a Mészárosnak juttatott pénzek egy része közvetlenül is a miniszterelnökhöz kerül. Az is kiderült, hogy a cég a jövőben kettéválik, tehát az Orbán-család osztozkodik az állami munkákból felhalmozott vagyonon. Azt nem tudni, hogy milyen arányban osztoznak a felek, ahogy azt sem, kihez kerül a 30 millió forintos helikopter.

A Demokratikus Koalíció 2018 után független vizsgálóbizottságot fog létrehozni az Orbán-család vagyonosodásának kivizsgálására! Nincs még egy olyan európai ország, ahol

a miniszterelnök és családtagjai 1-2 kormányzati ciklus alatt milliárdossá válhatnak

mindenfajta következmény nélkül. A DK szerint a magyaroknak joguk van tudni, hogy az uniós pénzek hány százaléka került az Orbán-családhoz és Mészáros Lőrinchez.

Így reagáltak az ellenzéki pártok a kvótadöntésre

FüHü
-
0
Így reagáltak az ellenzéki pártok a kvótadöntésre

Az MSZP szerint Magyarország tovább gyengül az Unióban. A Jobbik felháborítónak tartja a bírósági döntést. A DK úgy véli, Orbán Viktor majd erre az ítéletre hivatkozik, amikor kilépteti az országot az EU-ból. Az LMP szerint hiszti, amit a kormány művelt, a Párbeszéd szerint félreértették az uniós jogot. A Liberálisok a kormány vereségeként értékelték a döntést.

Az MSZP közleménye szerint „Orbán hazardírozott és vesztett”. Azt írják, mindegy, Szijjártó Péter mit hazudozik a magyar emberek és Európa megvédéséről, a lényeg, hogy az ítélet nyomán Magyarország tovább gyengül az unióban. Ezt pedig

a magyar családok fogják megszenvedni, nekik jut majd kevesebb uniós támogatás Orbánék politizálása miatt.

A párt szerint Orbán Viktor hazug háborút indított Európa ellen 1294 menekült miatt. Azt írják: „Orbán Viktor és a Fidesz-kormány az elmúlt években több mint húszezer gazdasági migránst fogadott be ellenőrizetlenül – miközben a csapból is a menekültellenes propaganda folyt. Tették ezt azért a 100 milliárd forintért”, amennyit ők fizettek a letelepedési kötvényekért.

Az MSZP szerint

Magyarország jövőjét nem a bevándorlás, hanem „a történelmi léptékű kivándorlás” fenyegeti:

több mint 600 ezer magyar menekült nyugatra, és még kétszer ennyien tervezik, hogy követik őket.

A Jobbik véleményét  Mirkóczki Ádám szóvivő ismertette sajtótájékoztatón. Szerinte az élet a pártját igazolta, éppen ezért ismételten benyújtották a parlament elé a Fidesz által többször elutasított, viszont a betelepítés minden formáját kizáró alaptörvény-módosító javaslatukat.

Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta a Jobbik álláspontját az elvesztett kvótaperrel kapcsoltban;

elutasítják és felháborítónak tartják az Európai Bíróság mai döntését.

A Demokratikus Koalíció úgy véli, a kormány egy tudatos terv részeként veszítette el a kvótapert, mert

Orbán Viktor erre az ítéletre fog hivatkozni, amikor majd bejelenti, hogy Magyarország kilép az Európai Unióból

– mondta Gréczy Zsolt szóvivő.

Úgy fogalmazott: az évek óta tartó EU-ellenes plakátkampány, az „állítsuk meg Brüsszelt!-ezés” és a sorosozás is a kilépést készítette elő. Szerinte a miniszterelnök a következő hónapokban is azt fogja mondani, hogy az „egész EU csak egy Soros-szervezet”, amely semmi mást nem akar, csak a magyar szuverenitáson átgyalogolva migránsok millióit telepíteni az országba.

Az Együtt politikusa, Hajdu Nóra azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy „az elmúlt két napban két nagy pofont is kapott Orbán Viktor és kormánya” – a bírósági ítélet mellett a Juncker-levelet említette. Szerinte mindkettő súlyos állításokat fogalmaz meg.

Úgy fogalmazott:

az Európai Bíróság ítélete egyértelműen mutatja Orbán Viktor és kormánya Európa-politikájának a kudarcát.

Hajdu Nóra szerint ez tragikus Magyarország számára is. Arról is beszélt, hogy míg a kormány politikai döntésről beszél, valójában jogi állásfoglalás született, és „úgy tűnik, a kormány már nem tudja a jogállami működést hova tenni.”

Az Orbán-kormány részéről „a szájkarate mellett” az érdekérvényesítés már a nullával egyenlő.

Az LMP részéről Demeter Márta

hisztinek nevezte, amit a magyar kormány az elmúlt másfél évben az üggyel kapcsolatban művelt.

A következőket mondta: az a kormány tette ezt, amely a letelepedési kötvény által húszezer embert engedett be Magyarországra és a schengeni övezetbe, bármiféle érdemi ellenőrzés nélkül.

Hadházy Ákos, a párt társelnöke pedig a fuhu.hu-nak kijelentette: egyértelműen be kell tartani a döntést, hiszen az Alaptörvényben is az szerepel, hogy az Európai Bíróság ítéleteit el kell fogadni.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője közleményében írta: egyértelmű döntés született, a kormány félreértette az eljárást és az uniós jogot is. A határozat szerinte világos: az EU- s szolidaritást komolyan kell venni, részt kell venni a közös, európai megoldás kidolgozásában és végrehajtásában.

A párt szerint

a döntés elutasítása az EU-tagság megkérdőjelezését jelentené,

így végleg elszigetelné és az Unióban zajló folyamatokon kívül helyezné Magyarországot. Azt is írják: az 1294 menedékkérelem elbírálása semmiféle nehézséget nem jelent a magyar hatóságoknak.

A Magyar Liberális Párt a kormány vereségeként értékelte, hogy az Európai Bíróság elutasította a magyar és szlovák keresetet. Szentiványi István szerint a döntés várható volt.

 

Az elmúlt két évben tévúton járt a kormány menekültpolitikája,

 

értelmetlen kampányokba hajszolta bele az országot és egy értelmetlen népszavazást írt ki az ügyben. Szerinte Magyarország nem kerülheti meg a kötelességét, mert azzal akár uniós tagságát is veszélybe sodorja.

A kormány álláspontját itt olvashatja.

Botka szakít Budapesttel?

Lendvai Péter
-
3
Botka szakít Budapesttel?

Miközben a Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc vezérletével, kedden Molnár Csaba hangján, nagy intenzitással belekezdett a választási kampányba, addig a többiek ehhez képest viszonylag csendben vannak. Természetesen nem beszélünk a Fideszről, amely több szólamban – kormány, párt, frakció – van jelen folyamatosan, viszont más pártoknál még nem látszik miként is lendülnek neki a politikai ősznek.

A Fidesz, ahogy azt a FüHü jelezte: a kerítés köré építi 2018 áprilisát; hogy milyen jól gondolkodnak erről, azt jól bizonyítja, szinte minden párt ráugrott a témára, azaz sikerült tematizálni megint a közbeszédet.

A DK pártszavazással rajtol, ami – amúgy – lényegében Gyurcsány Ferencről és a szocialistákról, másként Botka Lászlóról szól. Az első kérdés ugyanis így szól:

Egyetért-e abban, hogy a Demokratikus Koalíció ne kössön megállapodást más párttal közös választási indulásról, ha ennek az a feltétele, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke ne szerepeljen a közös listán.

A második kérdést már nem is érdemes ideírni, hisz az öt napig tartó pártszavazás – szeptember 8-13. – a dolog lényege. Annak deklarálása, hogy a várható eredmény, amelyről ne legyenek kétségeink, végképp, immár DK oldaláról is, lehetetlenné teszi Botka számára az előrelépést.

Persze

abban eddig se hihetett senki, hogy a DK feladja elnökét, csak azért, hogy teljesítse a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének kérését.

Az MSZP politikusa olyannyira megkötötte magát ebben a kérdésben, elmulasztva az utolsó, augusztusi szegedi fórumon a kihátrálást, hogy szinte el is lehetetlenítette a tárgyalásos megoldást. (Gyurcsány azt állította egy televíziós műsorban, hogy felhívta a szegedi polgármestert telefonon, de az durván lerázta őt…) Persze tudjuk: soha ne mondj nemet, azaz, előfordulhatnak váratlan fordulatok, de most a tendencia nem ez. És ez a mostani DK-s pártszavazás sem ebbe az irányba mutat.

Ez viszont azt jelenti, hogy ismét a szocialistákon a figyelem: mit lépnek ebben a helyzetben.

Mit tesznek akkor, amikor már a kampány beindult és nekik elsősorban az üzeneteikkel kellene foglalkozni.

Úgy döntenek, hogy elhagyják a pártokkal való megegyezés lehetőségét, avagy változatlanul a Gyurcsány nélküli forgatókönyvben gondolkodva akarják elérni a közös listát és az egyetlen demokratikus ellenzéki egyéni indulót a 106 körzetben?

MTI Fotó: Soós Lajos

A FüHü forrásai szerint

a legnagyobb gondot változatlanul a budapesti MSZP jelenti.

Egy múlt heti jelentés szerint a megyei elnökök fórumán egyhangú támogatást kapott Botka, ezt az információt azonban többen is cáfolták, sőt akadt olyan Botka-támogató is, aki kétkedve fogadta az állítást. A fuhu.hu ezzel kapcsolatban arról tudósított, hogy több megyei elnök bírálta a jelöltet, a legélesebben a budapesti.

Az ellentmondások miatt a tanácstalanság: hogyan és mit kellene lépni? Vannak, akik arra biztatják Botkát, amennyiben hiteles az egységes vidéki támogatás, hogy élezze ki a helyzetet, és akár szakításig vigye a budapesti véleményvezérekkel a kapcsolatát. Ezzel ugyan meglehetősen nehéz helyzetbe kerül a fővárosi egyeztetéssel megbízott Tóth József, hiszen ő is tudja,

nem létezik csak budapesti megállapodás, kizárólag országosan hajlandóak a pártok egyezséget kötni,

de az állóvizet csak így lehet felkavarni. Egyesek szerint ugyanis itt már régen nem Gyurcsányról van szó, sokkal inkább azokról az egyéni ambíciókról, amelyeket az inkriminált politikusok a Gyurcsány-ügy mögé bújva akarnak megvalósítani.

Természetesen egy ilyen szakítás elképesztő kockázatokkal jár a párt szempontjából. A fővárosi MSZP tagjai talán egységesnek nem mondhatóak, de az bizonyosnak látszik, hogy a többség úgy látja: a DK nélkül indulásért nagy árat fognak fizetni. Ma Budapestet, ahogy arról Horváth Csaba tájékoztatta a FüHüt, képes lehet az ellenzék megnyerni, de kizárólag összehangolt kampány és indulás esetében. Meglehet: Horváth kijelentése túlságosan ambiciózus, az azonban bizonyos, hogy

ha a pártok egymás ellen indítanak jelölteket, az fölényes Fidesz-győzelmet eredményez.

Botkán a sor újra: belevág-e egy ilyen kalandba vagy sem? Kiélezi a konfliktust újra a budapesti vezetők egy részével, vagy nem? Ha nem teszi, akkor is ott marad a levegőben a kérdés: hogyan tovább? Gyurcsány lépett; pártszavazáson fogják őt pajzsra emelni, Botkának is lépni kell, de nem túl bő a választék, amerre indulhat.

1...394041...4340. oldal a 43-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség