– Népnemzeti Butító Intézet, jó napot. Miben segíthetek?
– Jó napot. A beiratkozásról érdeklődnék.
– Aha. Nyilván a szokásos. A főnöke azt mondta, hogy túlképzett a munkájához, ezért felvesz maga helyett egy kínait, az úgy olcsóbb neki, maga meg szeretné megtartani az állását. Milyen diplomája van?
– Mérnök-közgazdász.
– Ajjaj! Sprehen zi dájcs?
– Leider.
– Inglis?
– Much to my chagrin.
– Hát… a magához hasonlókra a mi munkaalapú társadalmunkban nincs igény. Az efféle alakok sokat gondolkodnak, nem ismerik az ora et labora…
– Én isme…
– Kuss! Egyébként maga reménytelen, még ha beiratkozna is. Legjobb, hogyha kivándorol.
– Azt hiszi, hazulról hívtam? Ez csak kíváncsiság… na bye.
Címke: diploma
Magyarország 2023 – Munkaalapú
Foszlányaim – Ócsó diplomának híg a leve
A Mandiner lőtt, talált, Bangóné süllyedt. Így csinálják a profik.
Látod Miniszterelnök-jelölt úr, nem a levegőbe kell szúrkálni, mert azzal csak magad lövöd lábon, hanem éleslőszert tenni a tárba és egyetlen jól célzott lövéssel leteríteni a vadat. Ezt még tanulni kellene, de nincsen rá idő, és neked (én vagyok az öregebb) csak patronod van csupán, nem éleslőszered.
Ne aggódj, mivel a választást veled kell végig csinálni, szavazatomat megkapjátok. Nem Te, hanem az ellenzék.
Palkovics miniszter a Fudan alapítvány elnöke
A törvény szerint ez az alapítvány tartja fenn a sanghaji Fudan budapesti egyetemét. Az alapítványnak átadtak 26 hektár területet, melyet eredetileg a Diákváros helyszínének szántak. Az ellenzéki pártok tiltakoznak a Fudan terv ellen, melynek a finanszírozása is kicsapta a biztosítékot.
A Direkt 36 szerint ugyanis bár a magyar állam veszi fel a hitelt, de a munkálatokat kizárólag Kína és a világ legnagyobb építőipari cége végzi majd. A magyar kormány elképzelése az, hogy olyan tempóban hajtsa végre a Fudan tervet, hogy a jövő évi választások eredményétől függetlenül azt már ne lehessen leállítani.
A Fudan egyetem elsősorban pénzes diákokra számít: a tandíj magasabb lesz mint a prágai közgazdasági egyetemen, de csak fele annyiba kerül majd mint a London School of Economics.
2024-re tervezik a nyitást
Az első évben a bevétel a tandíjból és a kollégiumi díjakból mintegy 20,5 milliárd forint lenne miközben az éves működési költség valamivel több mint 50 milliárd dollár. A különbözetet részben a magyar részben a kínai félnek kell állnia, de nem világos, hogy milyen arányban.
Csak fizetős magyar hallgatók lehetnek
A Direkt 36 által megszerzett kormány dokumentumokból az derül ki, hogy az Orbán kormány egyetlenegy diák tanulását sem kívánja államilag finanszírozni a Fudan egyetemen. A magyar diákok csakis magán ösztöndíjakra számíthatnak amiből esetleg fedezni tudnák a tandíjat illetve a kollégiumi költségeket.
Az első évben az alapszakos diákok tandíja 2,5 millió forint körül lesz évente, de ez az infláció függvényében gyorsan emelkedhetne, és elérhetné a 3 millió forintot. Mesterszakon kezdetben 3,7 millió forintos tandíjat irányoznak elő, de ez hamarosan felmenne 4,4 millióra.
Ez persze a hivatalos minisztériumi számítás 2021-ben, melyet a galoppozó infláció mindenképp felülírna. A magyar fizetésekhez képest ezek magas tandíjak, melyekhez még kollégiumi díjak is társulhatnak, ha a diák vidéki.
Kérdés, hogy ér-e ennyit a Fudan diplomája?
Kína egyik legjobb egyeteméről van szó, melyet még jezsuita atyák alapítottak meg a XX-ik században. Ma egyertelműen a kommunista párt irányítása alatt áll. Az első megállapodást a Fudan magyarországi telepítéséről az egyetem párttitkára írta alá Matolcsy Györggyel, a Nemzeti Bank elnökével.
Az amerikai nagykövetség szerint kínai tanácsadók dolgoznak a Magyar Nemzeti Bankban, tehát a Fudan egyetem közgazdász diplomásai is szép karrier elé nézhetnek e tekintetben.
Más kérdés, hogy a megszerzett információk mennyire maradnak meg Budapesten hiszen a kiválóan működő kínai hírszerzés minden lehetőséget felhasznál arra, hogy pontosan tájékozódjon egy uniós tagállamban.
CEU: lehet egy egyetemmel kevesebb?
Néhány évvel ezelőtt a legtöbb magyar azt sem tudta, hogy létezik a Közép-Európai Egyetem, a CEU, amely magyar és amerikai diplomát ad az oda beiratkozó hallgatóknak. Maga a kormány tette fel a politikai térképre a CEU-t azzal, hogy mintegy negyedszázados működése után hirtelen rájött, hogy az egyetem papírjai nincsenek rendben, s működése nem felel meg a hatályos magyar törvényeknek.
Az egyetem amint tehette, intézkedett, hogy megfeleljen minden előírásnak. – nem mellesleg, ezeknek korábban is megfelelt, ám a magyar kormány utólag változtatott a működéshez szükséges követelményeken. Ám az ügy még így sem oldódott meg, mert Orbán Viktor kormánya nem hajlandó aláírni az amerikaiakkal már jó ideje előkészített szerződést. Indokot nem mondanak, az ezzel kapcsolatos kérdésekre homályos, semmitmondó utalásokkal válaszolnak. Az egyetem működik, így az egyik válasz, míg a másik így hangzik: a törvények mindenkire vonatkoznak.
Michael Ignatieff, a CEU rektora csütörtökön sajtótájékoztatón jelentette be, amit már egy ideje sejteni lehetett: a CEU elköltözik Bécsbe. Hogy ez kinek jó – mármint az osztrákokat leszámítva, akik ingyen és bérmentve kapnak tőlünk egy nagyszerű egyetemet – nem tudni. Néhány hónappal ezelőtt nagy vihart kavart, amikor az új amerikai nagykövet, David B. Cornstein Orbán Viktorral történő találkozása után úgy nyilatkozott: Magyarországon sajtó- és szólásszabadság van, az emberek pedig, akikkel találkozott, elégedettek és boldogok. A CEU jövőjével kapcsolatban többször is kijelentette, hogy mennyire fontos neki és az amerikai kormánynak, és reményét fejezte ki, hogy minden akadály elhárul a további magyarországi működés elől.
Az máig nem világos, hogy Orbán Viktornak – mert hát nyilvánvaló, hogy az ő tudta nélkül kormányzati döntés nem születik ebben az országban – miért érdeke, hogy egy nemzetközi hírű, jól működő egyetem elköltözzön Magyarországról. Túl azon, hogy Orbánék nem túlzottan lelkesednek a tudásért, ezt látjuk a többi magyarországi egyetem, valamint az MTA-hoz való hozzáállásban, de önmagában ez nem indokolja, hogy egy jó nevű és sikeres egyetemet elüldözzenek az országból.
Sokáig azt lehetett gondolni – és ez még ma sincs másként – hogy a CEU adu ász Orbán kezében. A magyar miniszterelnök ugyanis emberemlékezet óta pedálozik, hogy valamelyik amerikai elnök fogadja őt, ám az amerikaiak, akiknek több okuk is van nem kedvelni őt, idáig nem tették meg neki ezt a szívességet. Donald Trump megválasztásával felcsillant egy reménysugár Orbán számára, hiszen az elnök mind politikájában, mind habitusában sokban hasonlít hozzá, ám egyelőre kevés jele látszik annak hogy Trump hajlandó lenn fogadni Orbánt.
A CEU tehát megkezdte a költözést Bécsbe, de még nem intett végleg búcsút Budapestnek. Mint mondják, a magyar főváros az otthonuk, ezért adnak még egy bő hónapot Orbán Viktornak és kormányának, hogy aláírja az amerikaiakkal az egyetem működését biztosító megállapodást. A labda tehát, ahogyan eddig is, a magyar kormány, illetve Orbán Viktor térfelén pattog. Hogy a magyar miniszterelnök mit lép, nem tudni. Lehet, hogy még reménykedik abban, hogy Trump hajlandó lesz találkozni vele, de az sem kizárt, hogy lemondott már erről.
Utóbbi esetben a CEU magyarországi sorsa megpecsételődött. Ha így lesz, annak nem az egyetem, és nem az amerikaiak, hanem a magyar emberek lesznek a valódi vesztesei.
