Kezdőlap Címkék Devizakárosult

Címke: devizakárosult

A bíró ne a politikának, hanem a törvényeknek akarjon megfelelni

A bíróságoknak a jövőben már kötelező figyelembe venni a fogyasztói jogok védelmét, s emiatt a devizakárosultak jobb eséllyel perelhetik a bankokat a hazai bíróságokon! – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Szepesházi Péter. A Budai Központi Kerületi Bíróság még néhány hétig hivatalban lévő bírája szerint az igazságszolgáltatásnak külön kell mérlegelni a „kiszolgáltatott helyzetben lévő adósok” helyzetét, s ennek figyelembe vételéve kell megállapítani, hogy a bank, vagy az ügyfél volt felelőtlen a hitelezés során. Továbbá azt is a „kiszolgáltatott” ügyfél nézőpontjából kell megállapítani, hogy egyértelmű volt-e az árfolyamkockázatról szóló tájékoztató. Szepesházi már korábban bejelentette, hogy a bíróságokra nehezedő politikai nyomás miatt távozik posztjáról.

 

A bírákkal szembeni fegyelmi eljárásnak állásvesztés is lehet a vége.


Már korábban bejelentette, hogy otthagyja a bírói pályát, de ha jól értem még ma is hozott ítéletet. Mégsem szerel le?

De, arra készülök. Jelenleg a felmondási időmet töltöm, ami azt jelenti, hogy az augusztus végi lemondásom után november végiéig még ítélkezem. A munkavégzés alól nem kértem felmentést.

Akkor a bírói kötelmek még érvényesek önre. Talán érdemes azt is tisztázni, hogy az interjúra kért engedélyt a főnökeitől?

Nem kell. Csak azt szoktam elmondani minden interjú elején, hogy nem egy bíróság hivatalos véleményét, hanem a saját véleményemet képviselem, illetve a mozgalmunkét, amely az Egyéni Bírói Függetlenség és Mozgalom.

A hivatalban lévő bírák ritkán nyilatkoznak, ha mégis megteszik, akkor tudomásom szerint főnökeiknek bejelentik. A távozó bírók számára ez nem kötelező?

Senkinek sincs bejelentési, engedélyezési kötelezettsége. Ha a bírák a nyilatkozataik előtt mégis engedélyt kérnek a főnökeiktől, azzal lényegében öncenzúrát gyakorolnak. A bírói nyilatkozathoz valójában csak abban az esetben szükséges engedély, ha az a bíróság hivatalos véleményeként jelenik meg a sajtóban.

Talán úgy gondolják, hogy jobb az óvatosság?

Valószínű, a bíróságokon uralkodó félelem légkörében ez valóban mindennapos. Pedig ki más alkalmazhatná nyugodtan a törvényeket, mint a hivatalban lévő bíró. Nála kevesen ismerik jobban a jogszabályt, de a bíró is ember, neki is emelik a fizetését, előléptetik vagy sem, szóval jobb az óvatosság.

Az ön felmentését, ahogy minden bíróét, személyesen Áder János fogadta el. Nincs arról híre, vajon az államfőnek nem tűnt fel, hogy egyre többen hagyják el a pályát?

Azon a héten, amikor én lemondtam, akkor másik nyolc bíró is bejelentette a távozását. Az államfő véleményét pedig erről sem ismerem.

A Rákosi rendszerben megszüntetett bírói felelősséget kollégáimmal együtt visszaállítanám

De ha a köztársasági elnököt, Áder Jánost érdekelné, hogy ön – több tucat bíróval együtt – miért távozik a pulpitusról, hogy ügyvédként folytassa a bírói pályát, akkor mit mondana, mi a döntésének a legfontosabb indoka?

Másokkal együtt kidolgoztam egy bírósági reformtervezetet, amelyben természetesen benne van a mai rendszer kritikája is. Az általunk elképzelt bírósági rendszer sokkal ügyfél-centrikusabb, szabadabb lenne. Az irányítási hatásköröket jobban megosztaná a különböző vezetői testületek és személyek között. Védeném a bírákat a túlkapásokra is lehetőséget adó értékelési- és fegyelmi eljárásoktól. Azt ugyanis kevesen tudják, hogy a bírókkal szembeni fegyelmi eljárásnak, bíróértékelési szakmai eljárásnak állásvesztés is lehet a vége.

Talán ezzel magyarázható, hogy a bírák egy része igyekszik elkerülni azokat a nehéz ügyeket, amelyben benne van az állam, illetve a politika, esetleg nagy nemzetgazdasági érdekek, mint például a devizahiteles ügyek. Ezekben az ügyekben ma a bíró biztonsági játékot játszik. Talán be sem vallja magának, de formai kifogásokkal próbálja az ügyet érdemi elbírálását megúszni. Esetleg túlbiztosítja magát, hogy elkerülje a karrierjére veszélyes ítéleteket.

Ha viszont a bírák túlzott óvatossága oda vezet, hogy megsértik a tisztességes eljáráshoz való jogot, akkor azt polgári jogilag, munkajogilag büntetném. A Rákosi rendszerben megszüntetett bírói felelősséget kollégáimmal együtt visszaállítanám, s ha az ítélkező döntésével a tisztességes eljárást sértve vagy önkényesen (nem szimplán tévedéssel) kárt okoz, akkor annak súlyos anyagi következménye lenne – mondjuk 12-18 havi bére erejéig. Ebben az esetben a bíró nem a vezetőinek, vagy a politika változó – vélt vagy valós elvárásainak – akarna megfelelni, hanem a törvényeknek. Lásd: a devizahiteles ügyekben született egyes ítéletek.

Korábban egyik bíró kollégája, Ravasz László azt nyilatkozta, hogy a devizahitel-károsultaknak, akik sokszor földönfutók lettek, még a hazai jogszabályok alapján is meg kellett volna nyerniük a bankokkal szemben indított perek jó részét. De talán majd az Európai Unió Bírósága segítségével megtehetik.  Ön is így látja?

Igen, ugyanis az adott ügyben az uniós bírósági döntése szemben áll a Kúria korábbi gyakorlatával. Ez megerősítette eddigi véleményemet, amely szerint a hazai devizahiteles szerződésekben a fogyasztók védelmének a minimuma sem érvényesült.  Ennek erőteljes változást kéne hozni a bíróságok döntéshozatalára.

Kiderült már, hogy erre hogyan reagált a Kúria?

A legfrissebb közlemény szerint nincs ellentmondás az Európai Uniós Bíróság és a Kúria eddigi gyakorlata között.

Vagyis a devizakárosultak a bankokkal szemben indított perekben továbbra sem nyerhetnek?

Ez csak egyik olvasata a Kúria állásfoglalásának, a másik viszont az, hogy az alsóbb fokú bíróságok már korábban is figyelembe vehették volna a fogyasztói jogok védelmét, s a jövőben ezt szabadabban megtehetik. Ebből következően a devizakárosultak a szerződéseiket az eddigieknél nagyobb eséllyel támadhatják meg a bíróságok előtt. Ezt az utóbbi értelmezést tartom pozitív megközelítésnek, s remélem, hogy a legtöbb ítélkező kolléga is így fogja olvasni és értelmezni a legfőbb bírói fórum két nappal ezelőtt született álláspontját. Ha így lesz, akkor az már tényleg reményt jelenthet a devizaadósok számára.

A „kiszolgáltatott helyzetben lévő adósok” felelősségét másként kell elbírálni

És ez csak az egyik következménye az unós bírósági döntésnek, hisz ön is több esetben kérte az Európai Bíróság állásfoglalását. Minden esetben a banki károsultak mellett foglaltak állást?

Igen, értelmezésem szerint a legtöbb esetben az általam is képviselt ítélkezési gyakorlatot erősítették meg. Az Uniós jogban kiemelten kell kezelni a fogyasztók védelmét, a hatékony jogorvoslatot, illetve a tisztességes eljáráshoz való jogot. Ez nem minden esetben érvényesült Magyarországon. Az Európai Unió Bírósága egy új jogi kategóriát is létrehozott, ez pedig a „kiszolgáltatott helyzetben lévő adósok” köre. Ez új megfogalmazásnak számít az uniós ítélkezésben is, s a „kiszolgáltatott” megfogalmazás segítheti a magyar bírákat annak megállapításában, hogy elsősorban a hitelt felvevő, vagy a bank volt felelőtlen a hitelezés során. Továbbá azt is a „kiszolgáltatott” ügyfél nézőpontjából kell megállapítani, hogy egyértelmű volt-e az árfolyamkockázatról szóló tájékoztató.

Vagyis mérlegelni kell, hogy a banki adós felelőtlenségből veszi-e fel a hitelt, vagy azért, mert kiszolgáltatott. De mi a különbség?

A kiszolgáltatott adósnak kisebb a felelőssége, s jóval alaposabban kellett volna tájékoztatni az árfolyamkockázatról. Ezt egy fontos megállapításnak érzem, de folyamatban van még több döntés, remélem, sikerül a fogyasztói jogok hazai érvényesülését tovább erősíteni.

Vannak tehát sikerei. De így nem egészen logikus, hogy ön, aki fiatal, energikus bíró, aki hisz a függetlenségben, nem akkor jár el helyesen, ha a helyén marad, s ítéleteivel igyekszik a törvényességet szolgálni?

Kétségtelen, ez logikus felvetés, de pl. tőlem egy újabb döntéshozatali eljárási indítvány az Unió Bíróságára, az azt megelőző 6-hoz képest már nem annyira lenne meghatározó részemről, mint az első néhány. A folyamat elindult, nélkülem is folytatódik. Azért is távozok, mert a Bírói Függetlenség és Felelősség Mozgalom tagjai – köztük magam is – radikálisabb reformprogramot szeretnénk, mint a társaink többsége, azaz kívülről többet tudok már elérni. Persze mások is le akarják vetni Handó Tünde és az Országos Bírói Hivatal önkényét, de hozzájuk képest mi sokkal radikálisabb átalakítást szeretnénk, amire most nincs lehetőség. Egyfajta plafont érzékelünk a mozgalmunk rövid távú támogatottság-növelésében, ezért inkább átadjuk a helyünket olyan bátor reformereknek, akik nem annyira a bírói kar saját, nem Handó eredetű hibáival foglalkoznak hangsúlyosan, hanem érthető módon elsősorban Handó Tünde erőszakos uralmával szemben.

A „hazaárulók” beköltözhettek Handó Tünde fejébe!

Volt olyan eset, amikor önnek előírták, hogy az önre bízott ügyekben milyen döntést kell hozni?

Nem, én minden esetben elolvastam a Kúria jogegységi döntését, illetve az ezzel ellentétesen fogalmazó szakirodalmat, s ezután jó lelkiismerettel igyekeztem dönteni. Emiatt a függetlenség miatt aztán „nem fekszem jól” a mindenkori vezérkarnál, s indítottak ellenem különféle vizsgálatokat; nem egy esetben bírói alkalmatlansági eljárásokat is kezdeményeztek ellenem.

A nagyközönség a bírói rendszeren belüli elméleti vitákról, küzdelmekről aligha tud bármit is, de a felmérések szerint mégis csökkent az igazságszolgáltatás presztízse. Ezt ön is érzékeli?

Az igazságszolgáltatás, így az állam tekintélye, az intézmények renoméja sokat kopott az utóbbi időben, s ezt megérzik az állampolgárok is. Akik nyilván nem tudják úgy megfogalmazni az igazságszolgáltatás problémáit, mint a jogszociológus Fleck Zoltán, vagy Bencze Mátyás. De az emberek a saját bőrükön érzik, hogy itt valami nincs rendjén. Ha másból nem, akkor abból, hogy a kiszolgáltatott devizaadós kisemberek milliós adóssága duplájára, triplájára nő, elvesztik otthonaikat, s utcára kerülnek, mert a bankok olyan hiteleket ajánlottak nekik, amelyeknek törlesztő részleteit már nem képesek fizetni. S a bíróságok mégis a bankoknak adnak sokszor igazat.

Persze tudjuk, hogy a bírák többsége jól látja el a feladatát, de az ügyeknek legalább a 95 százalékát kellene gyorsan, hatékonyan, igazságosan, közmegelégedésre lezárni, úgy, hogy az állampolgárok elégedettek legyenek, s egy gyors, megbízható, igazságos bírói rendszer képe jelenjen meg a társadalom előtt. A helyzet azonban nem ennyire jó.

Nagy elégedetlenség bontakozna ki, ha az orvosok a betegeiknek csupán a 60 százalékát tudnák meggyógyítani, ennyi hibátlanul döntő bíró is biztosan akad. Viszont ha az ítéletek 40 százaléka megalapozatlan, szakszerűtlen, az állampolgárok igazságérzetét sértő, akkor az legalább annyira szörnyű, mintha 40 százaléknyi beteget az egészségügy nem tudna meggyógyítani. Ami szörnyű lenne, s legalább ennyire borzasztó, ha a bírói rendszer ennyi hibával dolgozik. Pedig ma nagyjából ez a helyzet.

Óriási probléma a devizahitelesek ügye, ez rengeteg fájdalommal, nélkülözéssel jár, s amit közel egy évtizede képes napirenden tartani a társadalom igazságérzete. Erre gondol?

Igen, s közben persze a bírói rendszer presztízsét rombolja, mert nem képes megnyugtatóan lezárni az ügyeket.  Van olyan álláspont, amely szerint a bírónak valamiféle „papírjogot” kell alkalmazni, s nem dolga a társadalmi problémák megoldása. Ezt e felfogást szerintem „túltolta” a bíróság már 2011 előtt is, de azóta még inkább. Emlékeztetnék arra, hogy a Kúria elnöke, Darák Péter a csalódott devizahiteleseknek az első jogegységi döntés meghozatalakor – amikor nem nyilvánították érvénytelennek a devizahiteleket – az mondta, hogy a bíróság nem alkalmas tömeges társadalmi problémák megoldására.

Ön szerint ez nem így van?

Szerintem nem csak alkalmas rá, de ez a feladata! Természetesen nem a szociális problémák megoldására gondolok, de időnként még abban is sokat segíthet. Viszont gondolok a devizahiteles ügyek tisztességes, a törvény szellemének megfelelő lezárására, lásd a már említett fogyasztói érdekvédelem mérlegelését, amire az érvényben lévő jogszabályok szerint is lett volna mód. Mégsem történt meg.

A bírák egyfajta függetlenségi harcot folytatnak az Országos Bírói Hivatal elnökével, Handó Tündével szemben, aki a fideszes Szájer József felesége. A harc az Országos Bírói Tanács keretei között is zajlik, ez a testület ellenőrzi Handó Tündét, aki a politikai hatalmat jeleníti meg. Képesek a bírák ellenállni?

Szerintem a kollégáim nagyon jól vizsgáznak, keményen kiállnak a függetlenségért, hiába fenyegetik szinte folyamatosan őket, nem rettennek meg attól a sok fenyegető ostobaságtól, amelyek egyes sajtótermékben megjelennek. Tudomásom szerint ezek az üzenetek csak látszólag érkeznek a politikától az adott média felé, sokkal inkább az elnök asszony álláspontját túllihegők megrendeléséről van szó, remélhetőleg nem az OBH elnökéé. Ha az utóbbiról van szó, akkor az egy fokkal jobb, mintha nyers politikai fenyegetéseket hallanánk.

Ámbár azt hallani, hogy Handó Tünde is lehazaárulózta azokat a bírákat, akik nem értenek egyet a közigazgatási bíróságok létrejöttével. Legalábbis neki tulajdonítják ezt az értékítéletet.

Ez hasonlóan abszurd, mint az a támadás, amely azért bélyegezte meg, s tulajdonította a néhány évvel ezelőtti bírói akadémiai képzést Soros Györgynek, mert az oktatáson a milliárdos által támogatott civil szervezetek szakértői adtak elő. Mindezért a szervezőket bírálták, miközben Handó Tünde hagyta jóvá a képzés tematikáját. Tehát ezek a „hazaárulók” beköltözhettek Handó Tünde fejébe, amikor jóváhagyta, hogy a Helsinki Bizottság szakértői előadásokat tartsanak a bíráknak. Az ilyen dolgok teljesen nevetségesek, nem is érdemes velük foglalkozni.

Olyanok is akadnak, akik szembeszállnak, Vasvári bíró be is perelte Handó Tündét, s ha jól tudom első fokon nyert is. Tehát a jogérvényesítés még járható út?

Igen, jelen pillanatban azt tartanám nagyobb problémának, ha a jogalkotó, tehát a törvényhozó – látva, hogy az OBH jelenlegi vezetése és irányvonala milyen sok kárt okoz az országnak – úgy oldaná meg ezt a dilemmát, hogy az Országos Bírói Tanácsot választatná újra, vagy szüntetné meg. Ez valóban veszély, amit a bírói kar már nem tudna kivédeni, s ezzel meg is szűnhetne az önállósága.

Talán nincs is erre szükség, hisz jön a közigazgatási bíróság, amit elvileg a politika a saját szája íze szerint alakít. Az ide kerülő ügyek feltehetően a hatalom érdekeinek megfelelően dőlnek majd el. Ez megóvja a „rendes „bíróságokat”?

Az alkotmányjogi könyvek passzusai szerint a közigazgatási bíróságok létrejötte lehet előnyös változtatás is. Sok országban eredményesen működik ilyen bíróság. Sok más mellett előnye lehet, hogy a bíróságok ellen lefolytatott perekben az elkülönülő új bírói szervezet közigazgatási bírái dönthetnének.

Ami viszont hátrány, hogy ha létrejön a közigazgatási bíróság, akkor bizonyos elképzelések szerint a hatáskörébe tartozhatnak majd a politikusok által indított személyiségi jogi perek is. Ugye azt tudjuk, hogy a létrejövő bíróság várható vezetője, Patyi András különös karriert fut be. Miután kinevezték a Kúriára, már két nap múlva tanácselnök lesz, s vélhetően ő lesz a közigazgatási bíróság elnöke is. Ez nem szokványos gyorsaság.

Patyi Andrásról azt is illik tudni, hogy közel öt évig volt a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, ami a Fidesz nélkül ugye nem jöhetett volna létre, s akkor még az Államreform Bizottság elnöki posztját nem is említettem.

Ezt nem szeretném kommentálni, mert november 30-ig még bíró vagyok, s ennek a kérdésének közvetlen a pártpolitikai összefüggése is.

Értem, de arra talán válaszolhat, hogy ön visszatérhet-e még a bírói pályához?

Igen, egy jó forgatókönyv esetén. Hiszen azt is el tudtam volna képzelni, hogy életem végéig bíró maradok. De a demokrácia kiteljesedésére várni kell.

Ez viszont furcsa válasz, hisz ha a bírói intézményrendszer demokrácia-deficittel küzd, akkor ön leendő ügyvédként ennek is ki van szolgáltatva, nem gondolja?

Van benne igazság, de úgy gondolom, hogy a bírák többsége jól végzi a feladatát, csak nem elegen, s abban reménykedem, hogy az általam képviselt ügyek zömmel ezekhez a bírákhoz kerülnek majd.

A bank köteles majd visszafizetni a kezelési költséget!

Az elmúlt évtizedekben feltehetően törvénytelenül fizettettek milliárdokra rugó összegeket a deviza- és forinthitelt felvevőkkel a magyarországi bankok. A kezelési – és folyósítási költséget – időnként milliókat – ugyanis fizették ugyan az ügyfelek, de azért cserébe semmilyen szolgáltatást nem kaptak a pénzintézetektől. A napokban megcsillant a remény, hogy ha valóban jogtalanul fizették az „adminisztrációs” költségeket, akkor azt az érintettek visszakaphatják. Ugyanis a Kúria az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy érvényt szerezzen annak az uniós jogelvnek, amely szerint csak azért lehet bármilyen költséget felszámolni, amelyért valamilyen szolgáltatást is nyújt a bank. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Hiteles Mozgalom ügyvivője, Szabó József – aki maga is devizakárosult – arra számít, hogy nem csak a deviza, de a forinthitelesek is visszakaphatják pénzüket. 

 

Szabó úr, ha jól tudom, ön is devizahitel károsult, esetleg már végrehajtást is indítottak családja ellen?

Igen, már megindult ellenünk az eljárás, de egyelőre nincs szó arról, hogy a házamból is kiraknának. Legalábbis remélem, nem is kerül erre sor. A végrehajtásnak ugyanis több fokozata van, ma még beérik a fizetésem 33 százalékának letiltásával. Tehát a keresetem harmadát egyenesen a végrehajtónak utalják, ami megalázó, mert hiszen amíg tudtam, fizettem a részleteket. Ezután következhet majd a házam kényszerértékesítése; a lakásom tulajdoni lapján a végrehajtó már fel is tüntette a követelését. A végső megoldás pedig a lakás elárverezése, illetve – ha sor kerül rá – akkor a családom kilakoltatása. Erre csak akkor kerül sor, ha akkor is ragaszkodnék az otthonomhoz, ha már eladták. Ez a végrehajtás több lépcsője, amit kényszerűen végig kell járni, hacsak valami csoda nem történik.

Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet.

Tehát ön bármelyik pillanatban számíthat arra, hogy kipakolják a lakásából?

Persze, de mielőtt utcára tesznek, azért előtte hivatalosan is értesít majd a végrehajtó.

Akkor nem telnek vidáman a napjai.

Gondolhatja.

Ön nagy házat vásárolt a devizahitelből?

Tudja, olyan körgangos lakásban laktunk 12 évig a feleségemmel, és két lányommal, ahová a nap soha nem sütött be. Fényre vágyva Pestlőrincen vettük meg egy használt, felújítandó ikerház felét, apró kerttel. Luxus nincs.

Mennyibe került önnek, hogy a napot is láthatja?

17 millió forint kölcsönt vettem fel svájci frankban, ma a végrehajtó már 38 millió forintot követel rajtunk.

Ez nagyon durva, több, mint duplája.

Csak a végrehajtó 3 millióért dolgozik…

A kormány sokféle intézkedést ígért, köztük az úgynevezett „elsétálás” lehetőségét, amelynek lényege, hogy ha az adós sehogyan sem tudja már fizetni a lakás törlesztését, akkor a lakás, ingatlan fejében kaphassa vissza hitelképességét, s vele a szabadságát. Ön lelépne?

Az elsétálás joga benne volt, a 2010-es Kósa-Rogán 8 pontjában, azonban sem a bankszektornak, sem a Magyar Nemzeti Banknak nem tetszett, így nem is tárgyaltak a bevezetéséről.  Most, 2017 végén viszont újra felmerült, szükség lenne egy ilyen lehetőségre. Természetesen csak akkor beszélhetünk erről, ha magával a kölcsönszerződéssel nincs semmi probléma, nincsenek benne tisztességtelen elemek. Elsétálás után nekem is újra kellett volna kezdenem az egész életemet, de ez a mód valóban alkalmas lett volna, hogy bárki megszabaduljon az adóság börtönétől. Ám a javaslatot végül levették a napirendről, tehát maradt a rabság.

Ön is közéjük kerülhet?

Remélem, nem. Az egyik lányom még egyetemista, a másik már férjhez ment, mindketten külföldön élnek. De hazajárnak rendszeresen, s szörnyű lenne megmondani nekik, hogy nincs már meg a közös otthonuk. Ezt a drámai helyzetet igyekszem elkerülni azzal, hogy már azóta perelem a bankokat, amióta az országban folyó perek rádöbbentettek a bankok tisztességtelen hitelezési gyakorlatára. Tehát nem karba tett kézzel várom a végrehajtót, hiszen már 2011. szeptemberében perbe fogtam a bankomat, hogy tisztázzuk a közöttünk meglévő vitát! De ma, 2017. decemberében még mindig nem született meg az elsőfokú ítélet sem! Hat éve nincs döntés!

Igaz, hogy csak kezelési költség címen több millió forintot kasszíroztak öntől, miközben ezért az összegért a bank semmit nem csinált?

Sajnos igaz! Amikor a kölcsönt svájci frank elszámolással felvettem, akkor 4 százalék körül volt a kamat, a kezelési költség pedig 1.5 százalék. De amíg a kamat lényegében a kölcsön ára, addig a kezelési költségnek nevezett díjért a bank semmilyen ellenszolgáltatást nem nyújtott. Márpedig ez törvénytelen, hiszen az unió irányelve szerint csak azért a tevékenységért lehet pénzt felszámolni, amelyért ellenszolgáltatást is kap az ügyfél. Csakhogy a kezelési költséget milliók fizették, de cserébe senki nem kapott semmit.

Kiszámolta, hogy ön kezelési költség címen mennyi pénzt fizetett ki a banknak?

Amikor megtudtam, hogy a Kúria foglalkozik ezzel a kérdéssel, kiszámoltam, ez esetemben 3,5 millió forint volt a szerződéskötéskor. Azonban ez az összeg jelentősen nőtt, mivel ezt is növeli a devizaárfolyam emelkedése.

Ezen kívül talán ön is fizethette a szép nevű folyósítási jutalékot… ezért milyen szolgáltatást adtak a bankok?

Semmilyet! Ez is drágította a kölcsönt. Pedig ismétlem: az európai jogelvek szerint a bank semmilyen költséget nem számolhat el, amiért nem ad szolgáltatást. A felvett pénz használatárért, és a kockázatvállalásért fizetjük a kamatot, de a felszámolt adminisztratív költségért cserébe semmit nem kaptunk.

Egy svájci bankár azt nyilatkozta nekem, hogy nyugat-európában a kamat tartalmazza a bank minden kiadását, sőt, ebben még tisztes haszon is benne van. Ez nálunk nem így van?

Így kéne lenni, de

nálunk a bankok állandóan trükköztek, az alacsony kamattal próbálnak szerezni ügyfelet, de az egyéb költségeket, köztük a kezelési költségeket, folyósítási jutalékot is az egekig emelik.

Engem speciel azzal próbált megtéveszteni az Erste, hogy a kölcsön kamata évi 4 százalék, a kezelési költség a bank szerint csak 0,125 százalék volt. Azt viszont elfelejtették mondani, hogy ez a jelentéktelennek látszó tétel viszont havonta fizetendő, ami évente már 1.5 százalék. Ez a trükk került nekem több millióba, ami tisztességtelen. Továbbá érthetetlen, hogy a magyar bankok a kezelési- és egyéb költségeket miért számolják devizában? Miért a svájci frank árfolyama dönti el az el sem végzett banki szolgáltatás árát?

Ezt megkérdezte a bankjától?

Igen, de értelmes választ nem kaptam.

Ha ez a költség néhány millió forintba került önnek, akkor több millió ember százmilliárdos veszteséget könyvelhet el?

Persze, kiszámíthatatlanul sok pénzt elvettek ezzel a trükkel az emberektől.

Számokat tud mondani?

A kamatemelések és az árfolyamrés ezer milliárd forint tisztességtelen bevételt jelentett a bankoknak.

Egymillió devizaszerződés volt, de több százezren forintban vettek fel kölcsönt, a kezelési költséggel viszont őket is megkurtították – igaz, nem minden esetben tartalmazott a szerződés kezelési költséget.

Ha jól tudom, a jogsérelem miatt a szervezetük néhány tagja bírósághoz fordult, de a Kúria eddig nem állapított meg jogsértést.  Lehet, hogy nincs igazuk?

Biztos, hogy nem tévedtünk. Igaz, ugyan, hogy a Kúria valóban nem döntött a devizahitelesek javára, de ellene sem. A legfőbb bírói fórum feltehetően bizonytalan volt abban, hogy az említett uniós jogelvnek megfelelő-e a magyar bírói gyakorlat, ezért a Kúria az Európai Unió Bírósága állásfoglalását kérte, sajnos – értelmezésünk szerint – a legnagyobb titokban.

Ezt nem értem, a magyar törvények nem írják elő, hogy csak azért kérhetnek pénzt a bankok, amelyért valamiféle szolgáltatást nyújtanak?

De igen, előírja.

Akkor miért kell az unió bírósághoz fordulni?

Szerintem azért, hogy legyen mire hivatkozni. Túl nagy hatalom ma a kormány és a bankszövetség, paktumot kötöttek egymással – most szerintem a Kúria a döntését nagyon alaposan alá kívánja támasztani.

Miből gondolja, hogy a legnagyobb titokban fordult a Kúria az Európai Unió Bíróságához?

Abból, hogy a döntés nem jelent meg a honlapjukon. Pedig ha korábban az Európai Unió Bizottságához fordult a Kúria, akkor arról mindig tartottak sajtótájékoztatót, vagy kiadtak egy értelmező anyagot. Most mindez elmaradt. Követőink között több ezer károsult van, ezért megkérdeztük a Kúriától, hogy a kezelési- és egyéb költségekről mikor szándékoznak dönteni. Csak a levelünkre adott válaszból derült ki, hogy ők az uniós bíróságtól várják a végső döntést. A Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal a kérdésünkre azt válaszolta,  hogy azért nem tájékoztatták a lakosságot, köztük azt az egymillió embert, aki az ügyben érintett lehet, mert erre nem kötelezi őket semmilyen törvény.

Azóta sincs a nyilvánosság előtt az ügy, mikorra várható döntés?

Nem tudjuk, bár megkerestük az Európai Unió Bírósága magyar sajtóreferensét, akitől azt a választ kaptuk, hogy

a Kúria kérése megérkezett hozzájuk, felkészülnek a döntésre.

És minden fontos információt nyilvánosságra hoznak a hivatalos honlapjukon. Ott ugyanis áttekinthető, követhető az eljárás folyamata. Kár, hogy Magyarországon inkább elhallgatást tapasztalunk.

Ha jól értettem a szavait, ma már nincs kezelési költség, miközben korábban évtizedekig fizettették. Ez azt jelenheti, hogy a bankok önmaguktól szüntették meg ezt a vitatható bevételt?

Igen, ismereteim szerint 2008-tól már Magyarországon is megelégszenek a kamattal.

Ha viszont megszüntették, akkor ez lehet beismerése annak, hogy korábban tilos volt?

A bankok úgy vannak ezzel, hogy ha valakinek valami nem tetszik, forduljon bírósághoz, s keresse ott az igazát.  Ahogy említettem, én 6 éve járok bírósághoz, de ügyemben nem született döntés. Ki bírja ezt?

De ha a felszámolt kezelési költséget törvényellenesnek tartják, akkor értelmezésük szerint azt a bankoknak kötelessége visszafizetni?

Szintén uniós jogelv mondja ki, hogy ha a szerződés egésze, vagy néhány pontja tisztességtelen, akkor az semmis, illetve akkor nem von maga után semmilyen fizetési kötelezettséget.

Akkor ön visszakaphatná a kezelési költséget?

Igen, feltétlenül, de mindenkinek visszajár! Azt, hogy elévülésről lehet-e beszélni, külön meg kell vizsgálni. Tehát azt feltételezem, hogy

az uniós csatlakozásunk óta törvénytelenül kifizettetett kezelési költség, vagy folyósítási jutalék visszajár!

Erre a problémára a magyar Gazdasági és Versenyhivatal több, mint tíz éve, felhívta a figyelmet, de aztán nem történt semmi.

Gondolom, hogy ez a döntés nem egyik napról a másikra születhet.

Addig várhatóan fel fogják függeszteni a pereket, tehát néhány évig még várhatunk a pénzünkre, de sajnos a végrehajtásokat közben aligha állítják le, hiába kezdeményezi az ellenzék. Tehát a végső megoldásig még sok ember kerülhet az utcára Magyarországon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK