davos Archives › Független Hírügynökség

Zelenszkij, a kijevi Mór

Kenderessy Milán

-

2024-01-20

Kétségbeesetten kalapozott pénzért Volodimir Zelenszkij Davosban a világgazdasági fórumon, ahol Kína kormányfője nem kívánt találkozni vele pedig korábban Peking még béketervet is közzétett, és Davosban nyugati diplomaták is úgy nyilatkoztak, hogy Kína nélkül nehéz lenne békét teremteni Ukrajnában.

Az ukrán pénzügyminiszter közölte: az első negyedévben még eldöcög a költségvetés Kijevben, de március 31 után kifogy a pénz a kasszából. Az USA 60 milliárd dolláros támogatása pedig éppúgy a levegőben mint az Európai Unió 50 milliárd eurója. Az előbbit Trump hívei akadályozzák Washingtonban, az utóbbit pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétózta meg az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján. Trump és Orbán e tekintetben is szorosan együttműködik, de miért?

Orbán nem Putyin hanem Trump bábuja Brüsszelben

A magyar miniszterelnök már réges-régen leírta Oroszországot, mert észrevette, hogy az orosz elit képtelen versenyképes gazdaságot létrehozni a hatalmas területű ásványkincsekkel bőségesen ellátott országban. 2010-es hatalomra jutása előtt csakis az Egyesült Államokban és Kínában tett hosszabb látogatást. Washingtonban a demokraták leírták a magyar miniszterelnököt, aki ezekután Trumpot választotta. Trump azt állítja, hogy pillanatok alatt rendezné az ukrajnai válságot oly módon, hogy Zelenszkij feje fölött megállapodna Vlagyimir Putyinnal. Trump elképzelése mögött stratégiai koncepció rejtőzik, melyet olyan szakértők dolgoztak ki mint a nemrég elhunyt Henry Kissinger. Az USA egykori külügyminisztere kiváló diplomáciatörténész is volt, és ebben a minőségében többször is felhívta a döntéshozók figyelmét: az Egyesült Államok érdeke ugyanaz mint a Brit birodalomé volt vagyis megakadályozni egy kontinentális birodalom létrejöttét, amely az Atlanti óceántól a Csendes-óceánig tart. Ezért küzdött Őfelsége kormánya Napóleon császár ellen, és ezért szálltak partra 1944 júniusában az angol-amerikai csapatok Normandiában, mert Marshall és Eisenhower tábornok attól tartott, hogyha sokáig késlekednek, akkor Sztálin marsall csapatai érik el az Atlanti partokat.

Zelenszkij, a kijevi Mór

Az Egyesült Államok szempontjából Zelenszkij szereplése tökéletesen sikeres volt: hosszú évtizedekre tönkretette Oroszország és az Európai Unió együttműködését. A Mór tehát teljesítette küldetését, a Mór mehet – ahogy Shakespeare ezt Othello esetében megfogalmazta. Ukrajnának valószínűleg bele kell törődnie a területet a békéért programba, melyet Zelenszkij elnök elutasít. Biden vagy Trump meneszti-e a hősiesen kiálló ukrán elnököt, a végeredmény szempontjából mindegy. Washingtonnak ugyanis új oka van arra, hogy megállapodásra törekedjen Putyinnal, ez pedig a gázai háború. A CIA gyanúja szerint a Hamász terrorakcióját Izrael ellen az oroszok és az irániak együtt készítették elő.

A Hamász magasrangú küldöttsége nemsokkal a terrorakció kezdete után Moszkvában tárgyalt.

Blinken amerikai külügyminiszter, aki megpróbálja sarokba szorítani Oroszországot, kénytelen volt rádöbbeni Izraelben, hogy az USA immár képtelen egyedül rendezni a közel-keleti helyzetet ahogy ez még Henry Kissingernek a Jom Kippur háború idején sikerült. Négyszer is járt Izraelben az amerikai diplomácia jelenlegi vezetője, aki gyakran hivatkozott ott zsidó származására is, de hiába: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte: semmiképp sem fogadnak el egy palesztin államot! Márpedig ez az előfeltétele annak a béketervnek, melyet a mérsékelt arab államok – élükön Szaúd Arábiával előkészítenek – az USA csendes jóváhagyásával. Emiatt a gázai háború is elhúzódik márpedig két ilyen konfliktus finanszírozása sok az amerikai és az európai választóknak. Ezért egyre nehezebb pénzt szerezni a külföldi segélycsomagra mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Kínán kívül mindenki rosszul jár

A kínai katonai akadémiákon tananyag Szun Ce mester értékelése a háborúról, amelyben ez a klasszikus megállapítás szerepel:

“az jár a legjobban, aki kimarad belőle!”

Li Csiang miniszterelnök gazdasági együttműködést ajánlott a Nyugatnak Davosban. Hszi Csin-ping elnök letette a nagyesküt Biden elnöknek:

“Amíg én állok Kína élén nem támadjuk meg Tajvant, ha az USA nem támogatja a sziget függetlenségét.”

A tajvani választások után Biden elnök sietett megerősíteni: “Az USA továbbra sem támogatja Tajvan függetlenségét.”

Kína közel-keleti béketervet tett közzé, és Vang Ji külügyminiszter bejárta a térséget. Pekingben takaréklángra állították a világhatalmi terveket, mert észrevették, hogy ennek nyílt deklarálása csak ellenfeleket teremt a számukra. Minek beszélni róla, inkább csinálni kell – ez az új kínai irányvonal, amely hosszútávra játszik ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol két öregember viaskodik egymással miközben egyikük sem tudja, hogy merre van előre?!…

Kína közel keleti békekonferenciát javasol

ki

-

2024-01-16

0

Kína közel keleti békekonferenciát javasol

A Vörös tengeren nyíltan háborúznak az Irán által támogatott huszik és a kereskedelmi hajókat védelmező nyugati flotta, melynek fő erejét az Egyesült Államok képviseli. A Vörös tenger és a Szuezi csatorna elsősorban Európának és a távolkeleti országoknak fontos, ezért javasol Hszi Csin-ping elnök nemzetközi békekonferenciát a helyzet rendezésére.

Vang Ji, Kína első számú diplomatája körútra indult a térségben, ahol felkereste a Dzsibutiban található Kína egyetlen külföldi katonai támaszpontját.

“A gázai konfliktus tovagyűrűző hatása az a veszélyes helyzet, mely a Vörös tengeren kialakult”

– hangsúlyozta Vang Ji külügyminiszter Egyiptomban.

A gázai övezet korábban Egyiptomhoz tartozott, és Benjamin Netanjahu valamint szélsőjobboldali szövetségesei azt szeretnék elérni, hogy a csaknem három millió palesztin jórésze Egyiptomba meneküljön a háború elől. Egyiptom viszont nem hajlandó a menekültáradat fogadására.

Irán nyíltan támogatja a Hamászt, amely terrortámadást indított Izrael ellen 102 nappal ezelőtt. Ebből az alkalomból Benjamin Netanjahu megerősítette, hogy addig folytatják a válasz csapást amíg el nem érnek három fő célt: a Hamász megsemmisítését, a túszok kiszabadítását, és a gázai helyzet rendezését. 100 nap alatt egyik célt sem sikerült Izraelnek elérnie. Macron francia elnök arra figyelmeztette Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy akár tíz évig is eltarthat a háború a Hamász ellen. Az USA hadügyminisztere is politikai megoldást sürgetett. Eddig négyszer járt a térségben Blinken amerikai külügyminiszter, hogy ezt elérje, de nem ért el eredményt.

Netanjahu kormánya ugyanis nem fogadja el egy palesztin állam megalakítását, melyet a nyugati világ éppúgy javasol mint az iszlám országok.

A kínai békejavaslat is erre épít, de jelenleg erre nincs fogadókészség Izraelben. Mindinkább erősödik a meggyőződés, hogy Putyin orosz elnök ösztönözte Iránt és a Hamászt a terrortámadásra október hetedikén, hogy ily módon elterelje a figyelmet Ukrajnáról, ahol az orosz agressziót csakis nyugati támogatással tudja kivédeni Zelenszkij elnök.

Kína is kell egy ukrajnai rendezéshez

Ezt hangsúlyozta Davosban Zelenszkij elnök kabinetfőnöke. A svájci városban a világgazdasági fórum két legfőbb témája Ukrajna és a gázai háború. Emiatt több mint 120 országból érkeznek a biztonságpolitika irányítói, hogy megvitassák: mit lehet tenni a háborús helyzetek megoldására. Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke hangsúlyozta, hogy Kína Oroszország olyan szövetségese, aki az adott helyzetben képes nyomást gyakorolni Putyin elnökre.

Oroszország képviselőjét nem hívták meg Davosba.

Ukrajna elsősorban pénzt akar szerezni Davosban hiszen a háború szörnyű károkat okozott az országnak, amely mind nehezebben viseli a csaknem két éve tartó orosz agresszió következményeit. Az EBRD becslése szerint egyharmaddal csökkent az ukrán GDP egy év alatt. Szeptemberben az ukrán kormány, a brüsszeli bizottság és a Világbank közzétett egy közös jelentést arról, hogy mennyi pénz kellene Ukrajna újjáépítésére, és ez 349 milliárd dolláros végösszeget mutatott. Julia Szvirigyenko, ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a szükséges összeg ma már közelebb áll az ezermilliárd dollárhoz!

Egyelőre persze a háború folytatásához kell a nyugati segítség, de ez is a levegőben van, mert Brüsszelben Orbán Viktor akadályozza az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomag megszavazását, Washingtonban pedig a republikánusok késleltetik a 60 milliárd dolláros ukrán segélyt. Putyin a Nyugat és persze Ukrajna kifárasztására játszik, és ebben pompás partner számára Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Trump híveivel szinkronban cselekszik. Orbán Viktor minden bizonnyal arra számít, hogy Donald Trump nyeri az elnökválasztást novemberben, és ennek alapján a jövő év elején megállapodik Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött a rendezésről.

Kissinger: Oroszországgal párbeszédet kell folytatni!

ki

-

2023-01-18

0

Kissinger: Oroszországgal párbeszédet kell folytatni!

Az idén már százéves egykori amerikai külügyminiszter azt üzente a davosi világgazdasági fórumnak, hogy fenn kell tartani a párbeszédet Oroszországgal.

Meg is mondta, hogy miért tekinti nagyon fontosnak, hogy a háború ellenére fennmaradjon a párbeszéd Moszkvával:

“Oroszországnak legkevesebb 15 ezer atomfegyvere van!”

Ezért mindenképp el kell kerülni azt, hogy a háború átterjedjen Ukrajna területéről Oroszországba is. Akkor ugyanis Moszkva arra hivatkozhatna, hogy önvédelemből atomfegyvert is bevethet.

“Oroszországot előbb vagy utóbb vissza kell engedni a nemzetközi rendszerbe “ – sürgeti Kissinger, aki állandóan a bécsi kongresszusra hivatkozik amikor Napóleon veresége után ott ült a tárgyalóasztalnál Talleyrand, Franciaország külügyminisztere is.

Ukrajna a NATO tagja lesz

Ezt ma már elfogadja Henry Kissinger is, aki korábban azért ellenezte ezt, mert tartott attól, hogy Putyin válaszul megtámadja Ukrajnát. Minthogy ez már megtörtént – érvel Kissinger –

Ukrajna NATO tagsága az egész térség biztonságának feltételévé vált.

Kissinger arra ösztönzi Biden elnököt, hogy Ukrajna feje fölött tárgyaljon Moszkvával, és vegye rá Zelenszkij elnököt az engedményekre. A Biden kormány ezzel ellentétben komoly fegyver szállításokkal erősíti Ukrajnát, és tovább akarja gyengíteni Oroszországot.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy a forró drót működik Washington és Moszkva között, de csak ritkán használják. Sem az oroszok sem pedig az ukránok nem mutatnak hajlandóságot a megegyezésre, így a háború elhúzódik, és mérhetetlen szenvedést okoz a lakosságnak Ukrajnában.

Kína: lassul a növekedés, mely messze elmarad a tervektől

Polonius

-

2023-01-18

0

Kína: lassul a növekedés, mely messze elmarad a tervektől

Peking 5,5%-os növekedést tervezett a tavalyi évre, de ebből csak 3% lett. Ez nemcsak Kínában kelt aggodalmat hiszen a világ második legerősebb gazdaságáról van szó, amely első a globális kereskedelemben. Yellen amerikai pénzügyminiszter találkozik a kínai miniszterelnök-helyettessel Davosban.

2,9% volt a GDP növekedése Kínában a negyedik negyedévben 2022-ben – írja a Reuters friss kínai statisztikára hivatkozva. Az ipar teljesítménye és a kiskereskedelmi forgalom ennél jobban növekedett, de minden bizonnyal a kedvezőtlen gazdasági adatok bírták rá a kínai vezetést arra, hogy megszüntesse a zéró tolerancia Covid politikát, amely ellen már a nagyon fegyelmezett kínai lakosság is lázadozott. A nyitás következtében a Covid halálozás megközelítette a 60 ezret Kínában – közölte a hivatalos Global Times. A kínaiak legnagyobb ünnepe, a Holdújév január végén kezdődik, ilyenkor százmilliók indulnak útnak, ezért a járvány veszélye rendkívüli mértékben megnőhet. Ezért a nyilatkozó szakértők arra számítanak, hogy idén az első negyedév gyenge lesz, de a másodikban beindulhat a dinamikus növekedés.

Erről beszélt kedden Davosban Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki a Harvard egyetemen végezte tanulmányait. A Global Times azt is megemlíti, hogy szerdán a kínai miniszterelnök-helyettes találkozik Davosban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel.

4,9%-os GDP növekedés 2023-ban

Kína GDP-je tavaly meghaladta a 120 ezer milliárd jüant – büszkélkedik a China Daily, amely ismerteti a statisztikai hivatal legfrissebb számait. Dollárban számítva az éves kínai GDP csaknem 18 ezer milliárdot ért el – 17,94 ezer milliárd a tavalyi eredmény. Mire számítanak az idén a szakértők?

A Reuters közvélemény kutatása 4,3%-os éves GDP növekedést tart a leginkább valószínűnek. Ez kínai mércével gyenge eredmény, de a világgazdaságot kedvezően befolyásolhatja hiszen másutt sok helyen recesszióval számolnak. Ha valóban beindul a kínai gazdaság, akkor az fokozhatja a globális inflációt pedig az utóbbi hónapokban ez lassult az Egyesült Államokban és az európai országok többségében.

Nem lesz semmi a globális minimum adóból?

Polonius

-

2022-05-30

0

Nem lesz semmi a globális minimum adóból?

2024-re halasztják a globális minimum adó bevezetését. Yellen amerikai pénzügyminiszter ötletét az OECD dolgozta ki. Eszerint a multik 15%-os minimum adót fizetnének. Eddig a multik ott adóztak, ahol a legkisebb volt az adókulcs.

„Nehéz tárgyalások folytak” – mondta az OECD főtitkára Davosban a világgazdasági fórumon, ahol bejelentette: 2023-ban nem vezetik be a globális minimum adót – ahogy tervezték. Erre legkorábban 2024-ben kerülhet sor. Mathias Corman főtitkár hangsúlyozta, hogy ennek ellenére optimista: bevezetik majd a globális minimum adót, és a multik ott adóznak majd, ahol a forgalmuk a profitot termeli.

Mások Davosban úgy nyilatkoztak, hogy a globális minimum adóból lehet, hogy nem lesz semmi.

„A globális adó egyezmény jól hangzik, de igen nehezen megvalósítható”

– mondta erről a Guardian tudósítójának a Carlyle csoport társelnöke , David Rubenstein dollár milliárdos befektető.

Az OECD főtitkár által történelminek nevezett globális adó egyezmény két részből áll. Az első azt szabályozza, hogy a multik ott adózzanak, ahol a profitot termelik ne pedig valamilyen adóparadicsomban. A második rész pedig 15%-os globális minimum adó kivetését jelenti a globálisan működő óriás cégekre.

Ellenállás

Az Egyesült Államokban a republikánusok ellenzik a globális adózást. Jelenleg a washingtoni szenátusban a demokratáknak minimális többségük van, de ezt elveszíthetik a novemberi választásokon. Akkor pedig a szenátus blokkolhatja a globális minimum adót.

Corman OECD főtitkár azzal érvelt Davosban a globális minimum adó mellett, hogy a multik ezzel még mindíg jobban járnának mint hogyha az érintett országok a maguk hatáskörében kezdenék el adóztatni őket.

A lengyel kormány is megpróbálja fúrni a globális minimum adót. Yellen amerikai pénzügyminiszter utalt arra, hogy ez a vita nem a globális minimum adóról szól hanem Brüsszel és Varsó viszonyáról. A lengyel kormány ilyen módon akar hozzájutni azokhoz az eurómilliárdokhoz, melyeket az Európai Unió visszatart a jogállami viták miatt. Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter optimistán nyilatkozott: szerinte a probléma megoldódik még a francia elnökség idején vagyis az első félévben.

Kissinger: Ukrajnának területi engedményeket kell tennie a béke érdekében!

Kenderessy Milán

-

2022-05-24

0

Kissinger: Ukrajnának területi engedményeket kell tennie a béke érdekében!

A csaknem százéves amerikai diplomata Davosban arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország fontos része az európai békerendszernek. Épp ezért a Nyugatnak rá kell vennie területi engedményekre Ukrajnát, hogy mielőbb véget érhessen a háború, melyet Putyin február 24-én inditott el.

„Remélem, hogy az ukránok hősiességéhez bölcsesség is társul „

– hangsúlyozta a 99 éves diplomata. Aki arra is felhívta az európai nagyhatalmak figyelmét, hogy Oroszországgal továbbra is fenn kell tartaniuk valamiféle kapcsolatot a háború után is. Kissinger szerint két hónapon belül be kellene fejezni a háborút Ukrajnában. Kijevnek el kellene fogadnia, hogy ütköző állam Kelet és Nyugat között, amely nem számíthat felvételre sem a NATO-ba sem pedig az Európai Unióba.

Kissinger arra is felhívta a nyugati nagyhatalmak figyelmét, hogy nem érdekük az, hogy erős orosz-kínai szövetség jöjjön létre. Biden elnök jelenleg kelet-ázsiai körútján épp Kína ellenes szövetség összekovácsolásán ügyködik.

Ötven évvel ezelőtt Henry Kissinger békítette ki egymással az USA-t és Kínát.

Realizmus kontra amerikai világuralom

A republikánus Kissinger az erőviszonyok józan felmérése alapján megegyezést javasol mind Oroszországgal mind pedig Kínával, amelyek mind kevésbé fogadják el az amerikai világrendet. Ezzel szemben Biden demokrata diplomáciája az USA világuralmi szerepének helyreállítására törekszik. Ezért támogatja Zelenszkij elnököt abban, hogy utasítsa el a béketárgyalást és a területi engedményeket, és Ukrajna törjön a végső győzelemre.

Az USA-nak sikerült helyreállítani vezető szerepét a nyugati világban, de a realista európai vezetők (Macron, Draghi és Scholz) osztják Kissinger nézeteit: ki kell egyezni Oroszországgal!

Ebből a nézőpontból

a háború Ukrajnában zsákutca, amelyben mindenki veszít, de senki sem nyer.

Kína nem akar konfrontációt

Kenderessy Milán

-

2022-01-19

0

Hszi Csinping elnök, aki a davosi virtuális konferencián elsőként fejthette ki a véleményét azt hangsúlyozta, hogy országa nem akar konfrontációt. A pandémia miatt ezúttal elmaradnak a személyes találkozók, amelyek a korábbi években lehetővé tették a világ vezetőinek a négyszemközti eszmecserét a svájci városban.

„A konfrontáció nem oldja meg a problémákat, ellenkezőleg: katasztrófához vezethet” – jelentette ki Kína elnöke, aki nem is titkolta, hogy otthon is komoly problémákkal kell szembenéznie a Covid járvány és a gazdaság lassulása miatt. Hszi Csinping jelezte, hogy a pandémiát csakis együttesen győzhetik le a világ országai. Kína lezárta határait, hogy így akadályozza meg a járvány terjedését. Az Omicron vírusmutáns ennek ellenére megjelent Pekingben is, ahol februárban rendezik meg a téli olimpiát. A kínaiak annyira tartanak a járványtól, hogy nem árusítanak jegyeket a téli olimpiára, azon kizárólag meghívottak vehetnek részt. A davosi virtuális konferencián felszólal dr. Fauci is, aki a járvány elleni küzdelem első számú szakértőjének számít az Egyesült Államokban.

„Egy hajóban ülünk”

Ezt hangsúlyozta Hszi Csinping, aki szerint, ha a világ országai egyenként akarják megoldani a problémáikat, akkor a kis hajók közül több elsüllyedhet. Ha viszont tudomásuk vesszük azt, hogy egyetlen nagy hajóban ülünk, akkor az megbirkózhat a viharokkal – mondta Hszi Csinping elnök a davosi virtuális konferencia első napján.

Globális kockázatok

A davosi világgazdasági konferecia előtt a szervezők kiadtak egy előrejelzést, mely felvázolja azokat a kockázatokat, amelyekkel szembe kell nézniük a világ államainak. Ebben a dokumentumban kiemelt szerep jut a klímaváltozás elleni harcnak, amelyet a pandémia és az energia válság jelentős mértékben hátráltat. Hszi Csinping elnök például nem említette, de tavaly a szén kitermelés rekordot döntött Kínában miután a gyakori áramszünetek miatt erre fel is szólították a bányák üzemeltetőit, akiket még nem is oly rég azzal fenyegettek, hogy bezárják az erősen környezetszennyező szénbányákat Kínában.

A kínai elnök után egymásután mondják el davosi üzenetüket a világ vezetői. A szervezők abban reménykednek, hogy ezek iránt is érdeklődés mutatkozik majd bár pontosan tudják: a világot elsősorban az érdekelte, hogy a vezetők miről beszélgettek zárt ajtók mögött Davosban.

690 millió ember éhezik

Polonius

-

2021-09-27

0

A Világbank főnöke az ENSZ élelmezési csúcstalálkozóján 690 millió ember éhezéséről beszél. A virtuális csúcson megoldásokat kerestek arra, hogy miképp lehet áttérni a környezetkímélő mezőgazdaságra úgy, hogy ne csökkenjen a világ élelmiszertermelése.

Csaknem 60 millióval növekedett az éhezők száma öt év alatt a világon – hangsúlyozta David Malpass. A Világbank főnöke ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmada kárba vész. Mindeközben a világ kormányai több mint 600 milliárd dollárral támogatják a mezőgazdaságot. A baj csak az, hogy ennek a támogatásnak jelentős része épp az ellenkező hatást váltja ki, mert szennyezi a környezetet vagy az egészséges táplálkozás ellen hat.

A Világbank egyik fő törekvése épp az, hogy biztonságos élelmiszer ellátást nyújtson a világon mindenütt méghozzá úgy, hogy ezt fenntartható formában tegye meg. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Elsősorban azt, hogy a Világbank befolyásolja az államokat: ne a rizs termesztését támogassák hanem ehelyett a zöldség és gyümölcs szektorra koncentráljanak.

A második cél a mezőgazdaság megújítása, ehhez fokozni kell a kutatást és a fejlesztést az élelmiszeriparban. Ily módon ugyanis a farmerek például olyan vetőmaghoz juthatnak, amely jobban ellenáll a szárazságnak.

A környezetkímélő mezőgazdaság is cél például az öntözés korszerűsítésével. Ha sikerül a fagyasztási technológián javítani, az is nagymértékben javítaná a környezetvédelmet.

A Világbank 6 milliárd dollárt költött ezekre a célokra. A környezetkímélő mezőgazdaságra ma nyolcszor annyit költ a Világbank mint 6 évvel ezelőtt.

Pakisztán, a Fülöp szigetek, Ruanda és Üzbegisztán kiemelt támogatást kapott, és ennek következtében ezekben az országokban magasabb értékű export jött létre, új állások keletkeztek, a kertészet súlya megnőtt az agrár szektorban, és a jövedelmezőség is jóval kedvezőbben alakult – hangsúlyozta David Malpass, a Világbank vezetője az ENSZ élelmezési csúcskonferenciáján.

Davos a partner

Most először nem az államok kezdeményezték ezt az élelmezési világtalálkozót hanem az agrobiznisz – együttműködve a davosi fórummal. Ezt sok nemkormányzati szervezet bírálja. Különösen mivel Agnes Kalibata az ENSZ élelmezési csúcstalálkozó fő szervezője. Ő korábban Ruanda mezőgazdasági minisztere volt, jelenleg viszont a Bill és Melinda Gates alapítvány illetve a Rockefeller alapítvány nevében ténykedik – írja a francia közszolgálati RFI. Agnes Kalibata természetesen cáfolja, hogy a nagy agrárvállalkozások képviselője lenne, de sok nemkormányzati szervezet szerint háttérbe szorítja a kis parasztgazdaságokat pedig a világ legtöbb országában ezek jelentik a többséget.

Az ENSZ élelmezési világkonferenciáján több mint 85 állam vezetői szólaltak fel virtuálisan, hogy elmondják: hogyan lehet csökkenteni az éhezők számát úgy, hogy közben a környezetkímélő mezőgazdaság profitábilis maradjon.

A pandémia miatt társadalmi válság fenyeget – davosi jelentés

Polonius

-

2021-01-22

0

A pandémia miatt társadalmi válság fenyeget – davosi jelentés

A Covid-19 járvány miatt csak virtuális lesz januárban a szokásos világgazdasági forum a svájci városban. A világ helyzetét felvázoló jelentés kifejezetten pesszimista.

A világ stabilitását komolyan fenyegeti, hogy a pandemia miatt társadalmi válság törhet ki sok országban. Ezenkívül nemzetközi pénzügyi krízisek is bekövetkezhetnek. A harmadik nagy probléma a környezetvédelmi katasztrófák sora, melyekről kissé elterelődött a figyelem a Covid-19 világjárvány miatt.

A davosi jelentés úgy készül, hogy a világ sok országában megkérdezik a döntéshozókat: mire számítanak a közeljövőben? A konklúzió végtelenül pesszimista – hangsúlyozza a közszolgálati francia RFI, mely ismerteti a jelentést.

„A világnak fel kell ébrednie, hogy szembenézzen a kockázatokkal a következő két évben” – írja a jelentés. Mitől tartanak elsősorban a gazdasági és politikai vezetők? Attól, hogy fokozódik a szegénység és ez növekvő egyenlőtlenséghez vezet. Ami azután társadalmi feszültséget illetve válságot válthat ki. A másik fő aggodalom a környezeti katasztrófák sorozata, melyet szinte elkerülhetetlennek tartanak a következő két évben.

Kipukkadt a pénzügyi buborék?

Középtávon (3-5) a megkérdezett gazdasági és politikai vezetők attól tartanak, hogy azok a dollár és euro milliárdok, melyekkel a központi bankok elárasztják a piacokat, hogy kivédjék a pandemia válság hatásait, előbb-utóbb olyan pénzügyi buborékot alkotnak, melynek kipukkadása nemzetközi pénzügyi válságba torkollhat. Bár Yellen asszony, a FED következő elnöke szenátusi meghallgatásán azt mondta, hogy mindenképp költekezni kell, az államadóság problémáit rábizhatjuk a jövőre, a davosi jelentés szerint súlyos következményei lehetnek a mostani pénzbőségnek. Nyugtalankodnak ugyanis az infláció miatt, amely előbb vagy utóbb beindulhat, és amelynek gyilkos hatása lehet a szegényebb néprétegek életszínvonalára.

A pandemianak máris nagyon komoly következményei vannak: nagyon magas a járvány emberi és gazdasági ára! Eltűnik többéves haladás a szegénység leküzdésének terén, növekszik a különbség a különböző társadalmi csoportok között. Emiatt csökkenhet a társadalmak kohéziója és a nemzetközi együttműködés, amelyre pedig fokozottan lenne szükség.

Davosban idén virtuális csúcs lesz: január 25 és 29 között online társalognak a világ gazdasági és politikai vezetői. A tervek szerint lesz egy valóságos csúcs is, de azt Szingapúrban tartják májusban persze csak akkor, ha a pandemia ezt lehetővé teszi.

Greta Thunberg megtisztelőnek tartja, hogy szerepel az MTVA tiltó listáján

FüHü

-

2020-03-03

0

Greta Thunberg megtisztelőnek tartja, hogy szerepel az MTVA tiltó listáján

A svéd környezetvédő lány, akit meghívtak Davosba is, hogy a világgazdasági fórumon fejtse ki a véleményét, azt írta Twitter üzenetében, hogy „demokratikus rendszerekben ilyen tiltó listák nem létezhetnek. De hogyha mégiscsak vannak, akkor megtisztelő számomra, hogy szerepelek rajtuk.”

A Politico című portál írta korábban, hogy a magyar közmédiában szigorú szabályok szerint lehet csak foglalkozni bizonyos személyekkel és témákkal. A szigorúan ellenőrzött személyek és témák listáján szerepel Greta Thunberg is, aki szimbolikus alakja a környezetvédő mozgalmaknak az egész világon.

A magyar közmédiában a cenzúra nem új jelenség, de a hatalom 2010 óta minden korábbinál szigorúbb ellenőrzést vezetett be. Ez nemcsak szigorú cenzúrát, de öncenzúrát is jelent hiszen az MTVA munkatársai pontosan tudják, hogy munkaviszonyuk attól függ: betartják-e a hatalom szigorú szabályait, amelyeket gyakran csak utólag közölnek velük.

Címke: davos

Orbán nem Putyin hanem Trump bábuja Brüsszelben

Zelenszkij, a kijevi Mór

Kínán kívül mindenki rosszul jár

“Amíg én állok Kína élén nem támadjuk meg Tajvant, ha az USA nem támogatja a sziget függetlenségét.”

Netanjahu kormánya ugyanis nem fogadja el egy palesztin állam megalakítását, melyet a nyugati világ éppúgy javasol mint az iszlám országok.

Kína is kell egy ukrajnai rendezéshez

Az idén már százéves egykori amerikai külügyminiszter azt üzente a davosi világgazdasági fórumnak, hogy fenn kell tartani a párbeszédet Oroszországgal.

Ukrajna a NATO tagja lesz

4,9%-os GDP növekedés 2023-ban

2024-re halasztják a globális minimum adó bevezetését. Yellen amerikai pénzügyminiszter ötletét az OECD dolgozta ki. Eszerint a multik 15%-os minimum adót fizetnének. Eddig a multik ott adóztak, ahol a legkisebb volt az adókulcs.

Ellenállás

Realizmus kontra amerikai világuralom

„Egy hajóban ülünk”

Globális kockázatok

A Világbank főnöke az ENSZ élelmezési csúcstalálkozóján 690 millió ember éhezéséről beszél. A virtuális csúcson megoldásokat kerestek arra, hogy miképp lehet áttérni a környezetkímélő mezőgazdaságra úgy, hogy ne csökkenjen a világ élelmiszertermelése.

Davos a partner

A Covid-19 járvány miatt csak virtuális lesz januárban a szokásos világgazdasági forum a svájci városban. A világ helyzetét felvázoló jelentés kifejezetten pesszimista.

Kipukkadt a pénzügyi buborék?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA