Furcsán emlékezett meg október 23-áról a magyar külügy államtitkár-helyettese, aki az ünnepi beszédet mondta Washingtonban a Cosmos Clubban. Dancs Ferenc, aki Észak Amerikával foglalkozik a külügyben arról beszélt, hogy a Szabad Európa rádió beavatkozik a magyar belügyekbe.
A Szabad Európa megújult magyar adása bekapcsolta a vészjelzőket Budapesten – hangsúlyozta a magyar diplomata, aki nyers kijelentéseivel kisebbfajta diplomáciai botrányt okozott Washingtonban.
A washingtoni külügy szóvivője később megerősítette: a Szabad Európa rádió állami médiacég, de a műsor politikájába nem szólnak bele.
Az viszont kiderült, hogy Orbán igencsak tart a Biden adminisztrációtól, amely nem hívta meg őt arra a demokrácia csúcsra, melyet decemberben rendeznek meg Washingtonban. Orbán mellett Erdogan török elnök az egyetlen olyan NATO tagállam vezetője, aki nem kapott meghívót arra az eseményre, melyen az USA több mint száz szövetségese lesz jelen.
Kitől – mitől fél Orbán?
Csak én távolíthatom el a hatalomból Európa legveszélyesebb politikusát – nyilatkozta Márki-Zay Péter a Newsweek című hetilapnak.
Élet-halál kérdés a demokrácia szempontjából, hogy ki nyeri a választást jövő tavasszal Magyarországon – hangsúlyozta Orbán Viktor kihívója. Állást foglalt amellett, hogy Magyarország javítsa kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal. Márki-Zay Péter szerint, ha hatalomra kerülne, akkor felülvizsgálná a kapcsolatokat Oroszországgal és Kínával.
Mindez egybevág a washingtoni külügy álláspontjával, amely felrója Orbán Viktornak a túlságosan jó viszonyt Moszkvával és Pekinggel.
„Hiszek abban, hogy minden önkényuralmi rendszer véget ér egyszer. Magyarország egyre korruptabb és egyre szegényebb lesz. A mi feladatunk, hogy felébresszük a magyarokat”
– mondta a Newsweeknek Márki-Zay Péter.
Mi lesz utána?
Az USA által támogatott demokrácia forradalmak meglehetősen másnaposok: Tunéziában 10 éve ment végbe a fordulat, a szabadság nagyobb lett, de az életszínvonal nem nőtt.
Ukrajnában hasonló a helyzet: a 2014-es fordulat után demokratikusabb lett a közélet, de a gazdasági káosz nem csökkent, az elit korrupciója ma is általános.
Afganisztánban totális kudarccal végződött a demokrácia exportja, visszatértek a fanatikus tálibok, akiket az USA hadserege húsz éve távolított el a hatalomból.
