Kezdőlap Címkék Covid

Címke: Covid

Ahol komolyan veszik a járványt

Lemondott a Crédit Suisse főnöke, mert megsértette a Covid szabályokat. Antonio Horta-Osorio elnök tavaly megnézte  a wimbledoni tenisz döntőket, és ezzel megszegte a karantén szabályokat. A belső vizsgálat nyomán azonnal távozott, a bank már ki is nevezte ideiglenes utódát.

“Sajnálom, hogy személyes akcióim nehézségeket okoztak a banknak, és megakadályozzák azt, hogy a jövőben képviseljem azt akár házon belül akár kifelé. Ezért azt gondolom, hogy a banknak és a részvényeseknek az áll az érdekében ezekben a nehéz időkben, hogy lemondjak tisztségemről” – írta távozását megindokoló közleményében Antonio Horta-Osorio.

Az igazgató tanács egyik tagja, Axel Lehmann veszi át ideiglenesen az elnöki posztot a Crédit Suisse-nél – közölte a Bloomberg.

Az elnök többször is megsértette a Covid szabályokat

Tavaly júliusban megnézte a tenisz döntőket Wimbledonban noha az akkor érvényben levő járvány szabályok szerint karanténban kellett volna maradnia az Egyesült Királyságban.

Svájcban is megsértette a karantén szabályokat – írta a Reuters. November 28-án be és december elsején kiutazott az országból holott Svájcban akkor az érkezése után 10 napos karanténba kellett volna vonulnia.

Csakugyan emiatt kellett távoznia?

Ebben ugyancsak kételkedik a BBC gazdasági szakértője.

Antonio Horta-Osorio csak múlt áprilisban került a Credit Suisse élére azt követően, hogy ott botrányok következtében a vezetés lemondott. A Lloyds Banking Grouptól érkezett új elnök reformokat hajtott végre, de ez nem lehetett az igazgató tanács ínyére.

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a Credit Suisse ügyfelei illetve maga a bank óriási veszteségeket voltak kénytelen elkönyvelni az elmúlt években. Különösen az Archegos kockázati alap kezelő bukása rázta meg a svájci bankot.

A sors iróniája az, hogy Antonio Horta-Osoriot épp azért hozták a Credit Suisse élére, hogy helyreállítsa a bank megtépázott presztízsét, ehelyett neki kellett távoznia, mert megsértette a Covid szabályokat Nagy Britanniában és Svájcban.

A Covid járvány árát évtizedekig fizethetik a brit adófizetők

A londoni képviselőház közpénzekkel foglalkozó bizottsága ezzel a kellemetlen meglepetéssel szolgált legfrissebb jelentésében, melyet címlapon idéz az egész brit sajtó. Nem véletlenül  hiszen óriási összegről van szó pedig a járványnak még nincs is vége.

Máris 370 milliárd font fölé emelkedtek az állami kiadások a járvány miatt. Az átfogó jelentés csak jövőre készül el, de már ez az előzetes szám is mellbevágó: egészen pontosan 372 milliárd fontról van szó. Ami még szomorúbb: bár a kormányzat több mint 10 milliárd fontot adott ki, hogy megfelelő készletek álljanak rendelkezésre a járvány csúcspontján, de félő, hogy bár a pénzt kiadták, de a raktáron levő eszközök lehet, hogy nem bizonyulnak elegendőnek. Kiderült például, hogy több mint 10 ezer konténert még mindíg nem rakodtak ki a beszerzett Covid elleni eszközökből. 8,4 milliárd font értékű Covid ellenes eszközt ugyan megrendeltek külföldön, de mindmáig nem érkezett meg Nagy Britanniába. Közben egy májusi vizsgálat feltárta: több mint 2,1 milliárd font értékű Covid ellenes eszköz időközben használhatatlanná vált a raktárakban!

Mindezt miből?

Nagy Britannia rohamosan adósodik el, és ennek fő oka a korona vírus járvány. A brit állam csak júniusban 22,8 milliárd fontot vett kölcsön, és ezzel az államadósság elérte a 2200 milliárd fontot! Ilyen magas arány az éves GDP-hez viszonyítva 1961 óta nem volt Nagy Britanniában.

Mi következik ebből?

A közpénz ügyek bizottságának elnöke, Meg Hillier asszony el is mondta a brit adófizetőknek:

“Húsz éves kockázattal számolhatunk – elsősorban a kulturális szféra újraindításában -, de a többi területen is, és a kormánynak meg kell mutatnia, hogy kezelni tudja ezt a problémát.”

Közben pedig lassul a brit gazdaság – elsősorban a munkaerőhiány és az alapanyagok illetve a chip hiány miatt.

Mindez odavezetett, hogy sok szupermarketben nem lehet tejet és csirkehúst kapni. A Chicken King kiskereskedelmi lánc főnöke pedig arra figyelmeztet, hogy “olyan élelmezési válság fenyeget mint amilyet Nagy Britannia 75 éve nem látott!” – írja a londoni Daily Mail.

Harc a vakcina jogdíjakért

A gazdag államok egyelőre sikerrel akadályozták meg több mint 80 szegény ország kérését, hogy ingyen megkaphassák a Covid vakcinák gyártási jogát – írja a Reuters.

India és Dél Afrika volt a zászlóvivője a mozgalomnak, amely azt szerette volna elérni, hogy a szegény országok gyógyszergyárai is hozzájussanak a koronavírus elleni vakcinák szellemi tulajdonához, és ezt követően millió számra gyárthassanak az életmentő védőoltásokból.

Dél Afrika küldötte arra mutatott rá a WTO ülésen, hogy a HIV vírus elleni harc több mint 11 millió afrikai életet követelt, mert a helyi gyógyszergyárak nem kapták meg a vakcina gyártási jogát. Most hasonló helyzet állhat elő, mert a világon hiány van a koronavírus elleni vakcinákból, ennek következtében az árak oly magasan vannak, hogy a szegényebb államok azt nem tudják megfizetni.

Az Orvosok Határok Nélkül szervezet (Medecins sans Frontieres) már múlt októberben hasonló felhívással fordult a döntéshozókhoz. Mozgalmat indított ebben az ügyben, és ehhez már több mint 375 civil szervezet csatlakozott a világon.

A gazdag országok viszont egyöntetűen ellenezték  a javaslatot, mely így el is bukott a Világkereskedelmi szervezetben. Az  USA, Nagy Britannia, az Európai Unió és Svájc egyaránt nagy gyógyszergyárakkal van jelen a globális piacon, ezért semmiképp sem akarnak lemondani a jogdíjakról, amelyek szép hasznot hoznak.

A vitának egyáltalán nincsen vége: a résztvevők abban állapodtak meg, hogy áprilisig, a WTO következő üléséig még kétszer találkoznak, és újra megtárgyalják a jogdíjak ügyét.

A Világkereskedelmi Szervezet új elnökasszonya, aki Nigériából érkezett azt javasolta, hogy a nagy gyógyszergyártó cégek képviselői üljenek tárgyalni le olyan érintett nemzetközi szervezetekkel mint a WHO vagy a GAVI nevű nemzetközi vakcina szövetség.

“Végül gyakorlati  eredményre kell jutnunk, mert emberek milliói várják tőlünk a konkrét megoldást” – hangsúlyozta a WTO elnökasszonya, Nigéria egykori pénzügyminisztere.

“A házunkat is eladjuk, hogy megmentsük az édesanyámat!”

A Covid vírus adósságválságba sodorja Latin Amerika polgárait: 22 millióan csúsztak le a szegények közé a koronavírus járvány miatt- állapította meg egy ENSZ jelentés, melynek kapcsán a Reuters nézett utána: miből fizetik a kezelést a kétségbeesett polgárok?

“Mindenemet a zaciba adtam” – mondja a Reuters tudósítójának egy 34 éves asszony Limában egy kórház előtt. Sandra Contreras édesanyját ott ápolják, mert ő is elkapta a járványt.

“Ha kell, akkor a házunkat is eladjuk, hogy megmentsük az édesanyámat!”

Peruban – sok más latin-amerikai államhoz hasonlóan – a szegények többségének nincs egészség biztosítása, ezért a saját zsebükből kénytelenek fizetni a Covid-19 vírus elleni kezelést.

Húsz éve nem volt ezekben az országokban ilyen szegénység, melyet csak tovább mélyít az, hogy a válság elhúzódik.

Paraguayban a szegények hitelt próbálnak meg felvenni, hogy ebből fedezzék a kórházi kiadásokat.

“Nálunk, ha nincs kapcsolatod vagy pénzed, akkor belehalsz a járványba” – hangsúlyozza az a 34 éves manikűrös nő, akivel a Reuters tudósítója beszélgetett Asuncionban, Paraguay fővárosában. A szerencsétlen asszony férje kórházban van koronavírus fertőzéssel. Bár vidéken élnek, de a fővárosba hozták, hogy javítsák az életbenmaradás esélyét. Mindez eddig 6,5 millió guaraniba került (ez dollárban 985-öt jelent). Az asszonynak kell megvásárolni a gyógyszert, és azzal várakoznia a kórház előtt míg szólítják. Mindezt csakis hitelből tudja megoldani. Paraguayban csak minden ötödik polgárnak van egészségbiztosítása, a többiek úgy boldogulnak ahogy tudnak.

Manausban összeomlott az egészségügy

A Covid-19 brazil mutánsa miatt olyan sokan kerültek súlyos állapotba, hogy a kórházak képtelenek voltak megbirkózni a helyzettel Manaus városában.

“Havi 3550 dollárba került az otthoni ápolás” – mondja egy középkorú asszony, akinek a 87 éves édesanyját kellett gondoznia. Az idős asszony túlélte, de továbbra is ápolásra szorul.

687 ezer Covid-19 halott

Erre senki sem készült fel, az emberek rendkívüli mértékben eladósodnak – hangsúlyozza a szakértő, aki rámutat arra, hogy Európa után Latin Amerika a második a koronavírus okozta halottak számában.

Brazília után Mexikóban van a legtöbb koronavírus okozta halott Latin Amerikában. A fiatal Paloma Granados itt halt meg 21 napos kórházi kezelés után. A számla: 7 millió peso vagyis 330 ezer dollár!

A kormányok megpróbálnak segíteni: 84 millió háztartás kapott eddig valamiféle támogatást. Ez nagyjából a lakosság fele.

Mindez nagy társadalmi feszültséget okoz – jelzi az ENSZ jelentése. A világszervezet latin-amerikai bizottságának titkára, Alicia Barcena azt sürgeti, hogy a térség országai “építsenek ki egy fenntartható jóléti államot, mert ezt már réges régen meg kellett volna tenniük.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK