Azon tűnődve, hogy vajon érdemes-e belevágni a cégalapításba, az alábbiakat érdemes mérlegelni. Mennyire piacképes az a termék vagy szolgáltatás, amivel éppen az üzleti világ részeseivé kívánunk válni? Milyenek a vetélytársaink? Mekkora a kereslet? Mennyire jó az ötlet, amire építünk? Ez csak a kérdések egy része, de ne hagyjuk, hogy visszariasszanak, hiszen ezek a legtöbb alapítóban felmerülnek. Ha úgy érezzük, egyedül nem fog menni, a Logosz akár a kezdeti lépésektől elkísérhet az úton, de csak az ügyintézésben vagy éppen a székhelyszolgáltatásban is kérhetjük a segítségüket.
Ha bízunk az ötletünkben, akkor is elkerülhetetlen a piac megismerése. Nézzük meg azokat a cégeket, amelyekkel szeretnénk felvenni a versenyt, és megismerésük mellett próbáljuk felmérni, hogy miben lehetünk jobbak. Valami olyat kínálunk, amit ők nem? Hasonlót, de gyorsabban vagy jobban? Ha megvan a válasz, akkor a következő lépés az üzleti terv megalkotása. Ezzel talán sikerül megválaszolni a legfőbb kérdést, ami a következő: miért? Ha megvan a cégünk létrehozásának a miértje, jöhet a következő lépés.
Ha biztosak vagyunk a vállalkozásunkban, a cégünkben, itt az ideje megbecsülni, hogy milyen értékről van szó. Természetesen a cég alapítása költségekkel jár, attól függően, hogy milyen típus mellett döntünk. De a becsléskor nem csak erre az értékre gondolunk, hanem a kilátások, várható eredmények alapján ítélt értékre. Ha ez megvan, ennek megfelelően határozzunk arról, hogy mi lesz
a cég neve. Fontos, hogy egyedi, kifejező névre essen a választásunk. Legyen rövid és hangzatos, és minimum három karakterrel térjen el a már létező, de hasonló névűtől, ha ilyesmiben gondolkodnánk.
Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a cég székhelyéről sem, ami a cég bejegyzett irodája. Ez a levelezési címe, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik, de emellett még ez a helye a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítésének is.
Bár a brit-magyar gazdasági kapcsolat nem a legnagyobbak egyike, legalább 2900 cég és 69 ezer alkalmazott sorsát befolyásolná a kilépés az EU-ból. Az összuniós hatások még erősebbé tehetnék a következményeket.
Nagy-Britannia kilépése vagy bennmaradása jelenleg is a levegőben lóg: az Európai Bizottsággal létrejött megállapodást a brit alsóház mellbevágó arányban utasította el, de a kormány elleni bizalmatlansági indítványt is leszavazta. Theresa May kormánya most napokon belül új javaslatot készít.
Jelenleg még minden lehetőség fennáll: kilépnek valamilyen megállapodással, mennek enélkül, ami gazdasági katasztrófához vezethet, és új népszavazás nyomán akár maradhatnak is.
Különösen a legrosszabb opció érintené a legsúlyosabban a magyarországi brit érdekeltségű vállalkozásokat és a kétoldalú kapcsolatokat. Az Opten által készített gyorselemzés alapján az látszik, hogy az elmúlt években 2300-at meghaladó közvetlen brit tulajdonú cég működött Magyarországon, a közvetett tulajdonúakat beszámítva 2900. Ezek jelenleg 69 ezer embert foglalkoztatnak.
Az Opten felhívja a figyelmet arra, hogy a Brexitről tartott
népszavazás óta megtorpant az itteni közvetlen brit tulajdonú cégek számának növekedése.
2004-ben, a magyar uniós tagság kezdetén 1525, a rá következő évben már 1709 volt, 2010-ben 2062, 2015-ben 2239.
Amikor megtartották a kilépési népszavazást (2016-ban), már 2309 közvetlen tulajdonban lévő brit érdekeltség működött az országban. Akkor viszont megállt az addigi dinamikus növekedés, idén 2304 cég van nálunk. Ebben
a három évben az alkalmazottak száma is csökkent négyezerrel.
A brit gazdaság súlya még ezeknél is magasabb a magyarországiban. A tulajdonosi kötődésen felül az export-import folyamatokon és a közvetett beszállítói láncokon keresztül jóval nagyobb kapcsolódási kör azonosítható a cégek mikrogazdasági szintjén is – írja a céginformációs szolgáltató.
S mindezeken felüli – még kiszámíthatatlanabb – a teljes uniós piacon várható turbulens hullámverés következménye, ha Britannia valóban kilép. S különösen ha megegyezés nélkül.
A Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi termékforgalmi kimutatása szerint (az utolsó összesített évben) 2017-ben 565,2 milliárd forint volt a kétoldalú kapcsolat értéke, ami 2015-höz képest csaknem 90 milliárdos növekedés. Összehasonlításul: a legnagyobb partner Németországgal folytatott külkerforgalom 2017-ben egy nagyságrenddel nagyobb, 7612 milliárd volt. Ezzel együtt láthatóan súlyos tétje van a Brexit megvalósulásának.
Persze a folyamatnak egészen biztosan lehetnek nyertesei is. Például az árfolyamváltozás jótékony hatással is lehet a cégek egy részére. Mindezek mellett a vámok esetleges visszaállítása is erősen szórhatja a piaci mezőnyt.
Természetesen mindezen szempontokon felül az is komolyan befolyásolhatja a hazai gazdaságra és vállalkozásokra gyakorolt hatásokat, hogy – tulajdonosi kapcsolatától függetlenül – egy-egy cég forgalmában mekkora a brit részarány.
32 ezer sértett, 2963 feljelentés, 677 kihallgatott tanú, 42 házkutatás, 750 ezer lefoglalt e-mail – mi az? Akinek nem ugrik be rögtön, annak eláruljuk a helyes megfejtést: ez a három évvel ezelőtt kibukott, Quaestor-botrány!
És mielőtt felidéznénk a máig tartó ügy részleteit, álljon itt egy friss hír: ezek szerint a cégcsoport korábbi vezetői a befektetők pénzének a megtérülését nem az üzleti tervek szerint végzett gazdasági tevékenység eredményétől, hanem részben a természetfeletti erők beavatkozásától, így például hindu tűzszertartástól várták, illetve ezek révén remélték a leleplezés elkerülését is.
Az úgynevezett Quaestor-ügy 2015 március 9-én robbant ki, amikor a cég ügyfelei megrohanták a Quaestor irodáit, ám a pénzükhöz nem tudtak hozzájutni. A nyomozást 2015. március 11-én rendelték el, és december 16-ára befejeződött.
A jegybank 2015. március 10-én részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt. Előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet.
A Magyar Nemzeti Bank 2015. április 17-én visszavonta a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és kezdeményezte annak felszámolását.
A Fővárosi Főügyészség a cégcsoport tulajdonosát és vezetőjét, Tarsoly Csabát és tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolta meg, öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást rótt a 11 vádlott terhére. A bírósági tárgyalás 2016. június 12-én kezdődött a Fővárosi Törvényszéken.
A vád szerint a jelenleg házi őrizetben lévő – és két évig előzetes letartóztatását töltő – Tarsoly Csaba és társai mintegy
47 társaságból álló bűnszervezetet hoztak létre,
amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt. Ezt szintén Ibolya Tibor fővárosi főügyész mondta, amikor ismertette a 1548 oldalas vádirat lényegét.
A vádirat szerint a bűnszervezet Tarsoly Csaba irányítása alatt működött, hozzá csatlakozott a Quaestor csoport vezetőtestületének még három tagja, őket könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették. Az ő feladatuk volt egyebek mellett a felügyelet megtévesztése, az eltulajdonított értékekről titkos nyilvántartás vezetése, valamint az ügyfeleket megtévesztő marketinges kampány menedzselése.
Az első vádpont szerint a vádlottak a Quaestor Értékpapír Zrt. sérelmére 46,6 milliárd forintnyi értékpapírt tulajdonítottak el 2007-2012.
A második vádpont az, hogy a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, amivel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak, szintén 2007-2012 között. Ezt későbbi bűncselekményekből származó bevételből – a lelepleződés elkerülése érdekében – megtérítették.
A harmadik vádpont szerint elhallgatták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált, és valóságos és fiktív kötvényeket is forgalmaztak a visszafizetés reális esélye nélkül, 2007-2015 között.
A negyedik vádpont szerint 2007-2015 között opciós szerződéseket kötöttek fiktív vállalati kötvények megvásárlására több mint 500 ügyféllel, amivel összesen 6 milliárd forint kárt okoztak.
Az ötödik vádpont szerint Tarsoly Csaba összesen 1,2 milliárd forint értékben készpénzt tulajdonított el 124 alkalommal 2007 júliusa és 2013 októbere között.
„Ezt úgy értsék, ahogy mondom: táska, készpénz, belerak, elmegy”- fogalmazott Ibolya Tibor.
A zár alá vett és lefoglalt vagyon értéke több mint 44 milliárd 405 millió forint.
Bár az ügy vádlottjai között nem szerepelnek politikusok, Tarsoly Csaba sok szállal kötődik a Fidesz legfelső köreihez. Számos alkalommal találkozott és fotózták együtt Orbán Viktor miniszterelnökkel, és igen szoros kapcsolatot ápolt Szijjártó Péter külügyminiszterrel is.
A Miniszterelnökség által közreadott képen Szijjártó Péter, a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos és Tarsoly Csaba, a Quaestor Csoport elnök-vezérigazgatója.
Sokan ennek tulajdonítják, hogy jó ideig úgy tűnt, Tarsoly megúszhatja a botrányt. Ezt a feltételezést erősíti, hogy a botrány kirobbanása után hetekig nem hallgatták ki, és nem is vették őrizetbe. Mindezt úgy is lehetett értelmezni, hogy hagytak neki időt, hogy „elrendezze” a dolgokat, vagyis, magyarul, eltüntesse a kínos bizonyítékokat.
Politikailag ugyancsak pikáns oldala a történetnek, hogy Tarsoly Csaba titkára, Mikuska Zoltán, a botrány kirobbanása idején Polt Péter legfőbb ügyész lányának udvarolt. Ennek az ügynek számos furcsasága között említhetjük azt is, hogy a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági Minisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház a botrány kirobbanása előtti napokban 3,8 milliárd forint értékű állampapírt vett ki a Quaestorból, – akkor, amikor a kisbefektetők még nyugodtan aludtak, mert bíztak benne, hogy a pénzük jó helyen, sokat fial, és kamatostul kapják majd vissza. Mint nem sokkal később kiderült, Orbán Viktor személyesen rendelte el, hogy a minisztériumok vegyék ki a pénzüket a brókercégekből a Buda-Cash csődje után.
„Én rendeltem el. Tehát akkor, amikor láttuk, hogy a Buda-Cash bedőlt, és azt az értékelést kaptuk, hogy dominóeffektus érvényesülhet, és láttuk, hogy néhány önkormányzat a pénzével beszorult, akkor elrendeltem, hogy minden minisztérium nézze meg, van-e bármilyen kapcsolata bármilyen brókercéggel, és ott állomásoztat-e bármennyi közpénzt, és ha igen, akkor azt azonnal vonja ki. Ilyenkor egyetlen forint közpénzt sem szabad tartani brókercégeknél” –mondta a miniszterelnök egy soproni rendezvényen.
Ugyancsak érdekes fejlemény, hogy a botrány kirobbanása után szokatlan változás állt be a cég vezetésében. Tarsoly Csaba helyét egy büntetett előéletű, tanulatlan, korábban közmunkásként dolgozó Orgován Béla nevű személy vette át vezérigazgatóként, akit ezek szerint olyan sikeresen vezettek vissza a munka világába, hogy hősünk semmi emberből hirtelen egy országos ismertséggel bíró brókercég vezérigazgatója lett.
Itt jegyeznénk meg, hogy azt a tényt, hogy immár nem Tarsoly Csaba áll vezérigazgatóként a Quaestor élén, hanem már a fentebb említett Orgován Béla tölti be a tisztséget, a cég társasági szerződésének módosításában is ki kellett fejezni. Ezt az új társasági szerződést, ahogyan bizonyára a régit is, feltehetően ügyvéd fogalmazta és ügyvéd vitte el bejegyzésre a cégbíróságra, ahol joghoz értő emberek jegyezték be a változást.
Vagyis, lett volna itt dolga az ügyvédi kamarának is.
Érdekes az is, hogy Ibolya Tibor fővárosi főügyész szerint a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kapcsolatban nem nyomoztak, a Quaestorban lévő pénz kivételét nem bennfentes értékpapír-kereskedelemként kezelték, hanem úgy, hogy „valamilyen információ alapján” kivonták az állampapírokat onnan. Elmondása szerint amennyiben a KKM annak ellenére nem vette volna ki az állam pénzét a Quaestorból, hogy információi szerint „valami nem stimmel”, akkor merülhetett volna fel bűncselekmény, hűtlen kezelés gyanúja.
S ha már az ügy érdekességei között tallózunk: az akkor még nem bezárt Népszabadság információi szerint egy nappal a Quaestor öncsődje után meghalt Szilágyi András, aki a külügyi tárca beruházási főosztályvezetője volt. A lap a Bem téri folyosókon terjedő pletykák alapján azt írta, hogy „Szilágyi önkezével vetett véget életének.”
Sajtóhírek szerint Szilágyit jelölték a quitói nagyköveti posztra, amely élete nagy álma volt – ezért sok kollégája nem is érti, miért lett öngyilkos két héttel a kiutazása előtt.
A Quaestor-ügy károsultjainak ügye több kormányzati ígéret ellenére máig nem rendeződött. Az MTI 2017. december 21-én arról számolt be, hogy a brókercégek csődje miatt károsultak pertársasága keresetet nyújtott be a Magyar Nemzeti Bank, az állam és az Állami Számvevőszék ellen a Fővárosi Törvényszéken. A periratban az „alperesek felelősségének megállapítását kérik a 2015. év tavaszán felszámolás alá vont brókercégek és kapcsolt vállalkozásaik jogellenes tevékenysége által nekik okozott mintegy 28,8 milliárd forintnyi kárral összefüggésben.”
Az Alkotmánybíróság épülete előtt tartott tüntetés résztvevői.
Tájékoztatásuk szerint a kereseti kérelem „indítványozza Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter, Matolcsy György jegybankelnök, Windisch László, az MNB alelnöke, Domokos László, az ÁSZ elnöke személyes meghallgatását az üggyel kapcsolatos döntéseik és kijelentéseik indoklását kérve.”
A perközösségben 1264 Quaestor-, 229 Hungária- és 159 Buda-Cash-károsult érintett.
Most, hogy egyre-másra jönnek a riasztó hírek a kis boltokeól, és vannak települések, ahol anyagi okok miatt ezek az üzletek a hét egy napján – döntően hétfőn – zárva tartanak, ideje lenne leszámolnunk a magas minimálbér dicséretének mítoszával.
A magas minimálbér ugyanis nem a munkavállalóknak jó, hanem a politikusoknak. Azok közül is csak azoknak, akik kedvelik a szemfényvesztést, szeretnek nagyot mondani, hajhásszák a népszerűséget, és az sem érdekli őket, hogy mi ennek az ára.
A munkavállalónak ugyanis nem az a jó, ha néhány ezer forinttal magasabb a minimálbére, mint korábban, hanem az, ha van munkahelye, és annyi a fizetése, amiből képes eltartani a családját. Magyarországon ma minimálbérből családot eltartani nem lehet, átlagbérből is csak akkor, ha a házastárs (élettárs) szintén dolgozik, vagy van máshonnan származó jövedelmük, esetleg egy gazdag rokonuk Amerikában.
Aki a magas minimálbérrel dicsekszik, az megtéveszti azokat, akik nem értik az összefüggéseket. (A magas átlagbér már jobb mutató.) A magas minimálbér ugyanis – azonos járulékot feltelezve – többe kerül a munkaadónak (gyárnak, hivatalnak, vállalkozásnak), de még az alacsonyabb járulék esetén sem biztos, hogy a munkaadó új munkahelyekkel bővíti a cégét. Ha jóval alacsonyabb a munkavállaló után fizetendő járulék, akkor persze elképzelhető, hogy új dolgozókat vesz fel, de valószínűbb, hogy „beéri” azzal, hogy a régieket megtartja.
A munkaadó akkor vesz fel új munkaerőt, vagyis, akkor növeli a foglalkoztatottságot, ha bővül a piac, vagyis, több terméket tud eladni, mert növekszik a fogyasztás. Vagy még nem bővül, és még nem növekszik, de belátható időn belül komoly esély látszik erre. Utóbbi, mármint az esély, nem bemondásra megy. Nem úgy van, hogy egy pávatáncban jártas személy ezt mondja, de még úgy sem, hogy a magyar gyerekek fenekén lévő piros pöttyökről regélő tündérmesélő nagyot álmodik.
A fogyasztás akkor bővül, ha vannak beruházások és van hitelezés. Normális hitelre kell gondolni ebben az esetben, olyanra, ami motorja a gazdaságnak. Vagyis olyanra, amit a munkavállaló, vagy a munkaadó különösebb megrázkódtatás nélkül vissza tud fizetni.
Egy kormány dicsekedhet azzal, hogy emelte a minimálbért, de a közgazdászok, valamint mindenki más, aki képes a józan eszét használni, tudják, hogy ez csak üres fecsegés.
Ha már mégis muszáj dicsekedni, akkor a minimálbér helyett az átlagbérrel kellene büszkélkedni. De még inkább ez utóbbinak a vásárlóértékével. Ha az emberek a jövedelmükből többet tudnak vásárolni, vagyis, nő a fogyasztás, akkor gyarapodik a gazdaság és beindul a növekedés.
És akkor már (majdnem) mindegy, hogy mennyi a minimálbér.
Az LMP szerint felmerül a hivatali vesztegetés és a költségvetési csalás gyanúja is Kósa Lajos feleségének gyanús cégügyei kapcsán, a párt ezért feljelentést tett.
A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter neje ugyanis alig hatmillió forintért szerzett meg egy olyan céget, melynek a cégbírósági adatok szerint 139 millió forintos vagyona mellett összesen harminc millió forint tartozása volt.
Kósa Lajos felesége tehát a hivatalos értékénél 110 millió forinttal olcsóbban jutott a céghez.
Az értékesített cégről semmit nem lehet tudni: bevétele és alkalmazottai nincsenek, és az sem ismert, hogy mi lehet az a százmilliós vagyontárgy, ami valóban értékessé teszi a vállalkozást.
A gyanút tovább növeli, hogy a céget értékesítő Fiák János munkaerő-kölcsönző céget üzemeltet. Márpedig a tranzakciót követően Kósa Lajos olyan törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésben, mely lehetővé tette a nyugdíjas munkaszövetkezetek létrehozását, hatalmas piacot létrehozva ezáltal a munkaerő-kölcsönző cégeknek.
Szombat van, ne felejtse el felköszönteni Viktória nevű ismerőseit, de addig is nézzük, miről írnak a mai újságok.
Orbán cikke a Magyar Időkben
Meg kell védenünk a keresztény kultúrát címmel írt cikket Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Időknek. Ebben többek között azt írja: karácsony közeledtével „különleges állapotban végezhetjük el az év végi számvetést, és gondolhatjuk újra, hogy mi dolgunk lesz a következő évben a világon”.
Azt is írja:
„Mi, magyarok joggal tekintünk magunkra keresztény nemzetként.”
Szerinte a keresztény kultúra a magyar fenntartó erő forrása, az „európai élet fundamentumai” pedig támadás alatt állnak.
Újra csúcson a gimnáziumok népszerűsége
A Magyar Nemzet összesítése szerint a kormány szándékai ellenére az elmúlt évekhez hasonlóan a 2017/2018-as tanévben is rekordot döntött a gimnáziumba járó diákok aránya. A KSH pénteken publikálta az idei tanévre vonatkozó legfrissebb adatokat, ezekből jól látszik: míg
a gimnáziumokba járók száma egy év alatt közel háromezerrel nőtt,
addig a szakgimnáziumba (a korábbi szakközépiskolákba) járóké több mint ötezerrel csökkent.
Furcsa céget támogat az állam
A Népszava szerint kétes múltú vállalkozóhoz kapcsolható kft.-t támogat 450 millióval az állam. A történet egyik szereplője Kósa Lajos feleségének cégvásárlásához is köthető. A cég a támogatást szinte azonnal megkapta tavaly áprilisi alapítása után a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.
Öngyilkosság egy budapesti kórházban
A Blikk szerint kiugrott a hetedik emeletről egy beteg az egyik fővárosi kórházban. Egyelőre nem tudták azonosítani. A lap szerint a pszichiátriai osztályról szökhetett ki.
Hadházy Ákos szerint az év legdurvább korrupciós ügye, hogy Kósa Lajos felesége 6 millióért vásárolhatott meg egy százmilliós céget. Az LMP társelnöke közleményében azt írja: ez volt a jutalom a szövetkezeti törvény bizarr módosításáért:
Kósaék egy olyan lobbistától kaptak ajándékot, aki egy olyan céghálózatnál tevékenykedik, ami a törvény elfogadását követően azonnal szövetkezet-alapításba fogott, és közel félmilliárdot kapott ukrán nyugdíjasok betelepítésére. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke úgy látja: elkészült és végrehajtás alatt van a Kósa-terv, amely egyet jelent az ukrán nyugdíjasok Magyarországra telepítésével.
Kósa Lajos felesége szimbolikus összegért, mindössze hatmillió forintért jutott hozzá egy olyan, 139 millió forintos eszközállománnyal rendelkező céghez, amelyről azt sem lehet tudni, hogy pontosan mivel foglalkozik. A vállalkozást a munkaerő-szövetkezeti szektor egyik fő lobbistája, Fiák István adta el, méghozzá két hónappal az előtt, hogy a Fidesz korábbi frakcióvezetője törvényjavaslatot nyújtott be a szektor újraszabályozásáról. Kósa Lajos nem hajlandó érdemben foglalkozni az üggyel, arra hivatkozik, hogy a felesége nem közszereplő. Pedig, miniszterként és országgyűlési képviselőként nagyon súlyos felelősség terheli abban, hogy közeli hozzátartozói a vele szoros kapcsolatot ápoló lobbistákkal üzletelnek.
A Magyar Nemzet információi szerint gyanús pénzmozgások zajlanak Orbán Viktor családi cégei között.
Az Orbán-családnak csak idén 730 millió forint osztalékot hozó Gánt Kő és Tőzeg Kft-ről kiderült, hogy együttműködik Mészáros Lőrinc cégeivel, a Mészárosnak juttatott pénzek egy része közvetlenül is a miniszterelnökhöz kerül. Az is kiderült, hogy a cég a jövőben kettéválik, tehát az Orbán-család osztozkodik az állami munkákból felhalmozott vagyonon. Azt nem tudni, hogy milyen arányban osztoznak a felek, ahogy azt sem, kihez kerül a 30 millió forintos helikopter.
A Demokratikus Koalíció 2018 után független vizsgálóbizottságot fog létrehozni az Orbán-család vagyonosodásának kivizsgálására! Nincs még egy olyan európai ország, ahol
a miniszterelnök és családtagjai 1-2 kormányzati ciklus alatt milliárdossá válhatnak
mindenfajta következmény nélkül. A DK szerint a magyaroknak joguk van tudni, hogy az uniós pénzek hány százaléka került az Orbán-családhoz és Mészáros Lőrinchez.
Nem indulnak fényes kilátásokkal Magyarországon az újonnan alapított cégek: durván minden ötödik lehúzza a rolót azelőtt, hogy átlépné az ötödik életévét, s csak valamivel több, mint felük éri meg a 10.-et. Az utóbbi években romlott a helyzet.
A cégek hosszú távú túlélés arányának eredményeképpen jutott el a hazai cégstruktúra a jelenlegi jellegzetes kor-eloszlásláshoz. A ma rendben működő cégek több mint a fele 10 évnél fiatalabb, de az ezredforduló környéki cégek is – a magas túlélési rátájuknak köszönhetően – szép szeletet hasítanak ki a mai cégstruktúrából. Erre a megállapításra jutott az Opten céginformációs cég, a cégek túlélési korát statisztikai adatok alapján vizsgálva.
Cégek eloszlása életkor alapján
Alacsony a túlélési arány
Mint az elmúlt húsz év adataiból készült elemzésükből kiderül: az évente újonnan alakuló 25-30 ezer cég túlélési képességei sosem voltak eget rengető magasságokban, de az új alapítású cégek várható élettartama évről évre egyre kisebb. Az ezredforduló környékén alakult cégek túlélési aránya volt a legmagasabb, a 2000 előtt és a 2004-2005 után alakult cégek esélyei már aránylag kisebbek voltak, de az ezredforduló környékén született cégeknek is csak a 85 százaléka érte el az öt éves kort, a 10 éves korig pedig már csak 64 százalék körüli arányban jutottak el. Ám ehhez képest is romlott a helyzet, hiszen az 5 éves kort az 5 évvel ezelőtt alapított cégek 73 százaléka, a 10 éves kort pedig a 10 évvel ezelőtt alapított cégek 51 százaléka élte csak meg. A helyzet azonban még ennél is rosszabb lehet, mivel akár több évig is eltarthat, mire egy céget törölnek, s ezalatt még szerepelnek az adattárakban.
Vállalkozások 5-10 éves túlélési rátája az alapítás évének függvényében
Van azért jó hír is
Az új alapítású cégeknek kevesebb mint 1 százaléka lesz milliárdos, ez azonban érthető, mivel a jelenleg rendben működő 490 ezer cégből csak 8 ezer olyan van, amelynek a 2016-os árbevétele meghaladta az 1 milliárd Ft-ot. Évtől függően az új alapítású cégek 0,6-0,9 százaléka lesz milliárdos cég 5 éven belül, de nem rajzolódnak ki különösebb tendenciák az alapítás évének függvényében – írja az Opten.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
