A meglehetősen nagy arányú minimálbér-emelés alighanem újfent a kicsi üzletekre mér csapást, ami további boltbezárásokat eredményez. Az erős külföldi nagy láncok már most sokkal jobban fizetnek a kötelező minimumnál.
Nyolc-nyolc százalékkal nőnek az elviekben legkisebb bérek idén és jövőre egyaránt. A minimálbér 2019-ben 138 500-ról 149 ezer forintra emelkedik, a garantált bérminimum 180 500-ról 195 ezerre. A következő évben előbbi 160 920, utóbbi 210 600 lesz.
A szakszervezetek 13, illetve 15 százalékot akartak, aztán engedtek 10 százalékra, a munkáltatók kötötték magukat a 8-hoz. Ezt végül a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem is fogadta el, de a kormány enélkül is kihirdette a vasárnapi utolsó tárgyalás után.
A mindössze egy-két százalékkal javuló termelékenység fényében valóban igen sok a bérküszöb emelkedése, még akkor is, ha ennek tetemes részét megeszi a jóval 3 százalék feletti infláció (vagyis nagy nyertes ezúttal is a költségvetés lesz, elsősorban az áfabevétellel).
A munkaadók folyamatos érve az, hogy
sokuk nem tudja kigazdálkodni ezt a növekményt.
Általánosságban is elmondható, hogy a kisebb települések kicsi cégei küszködnek már az eddigi minimális összegekkel is, halmozottan hátrányos helyzetben vannak a leszakadó térségek vállalkozásai.
A sok részterület közül az egyik jól nyomon követhető a kiskereskedelem béreinek alakulása. A blokkk.com szakportál friss kimutatása szerint a hivatalosan jelentett adatok azt mutatják, hogy a bolti mikrovállalkozások (5-9 fő) ma is épphogy meghaladja a garantált bérminimum átlaga (181 ezer) a tavalyi 180 500-at, a szakmák többségében ez alatt van.
A legsanyarúbb életük az autókereskedésekben dolgozóknak van 169 ezerrel (jellemzően használt kocsikat áruló kicsi placcokról van szó), legjobban a benzinkutasok járnak 189 ezres átlaggal. Ebben a bolttípusban 20 ezer forint a különbség a legfelső és a legalsó keresetek között.
A 10-49 fős cégeknél már 189 ezer az átlag, a szakmák közül csak kettő van 200 ezer felett: a magára talált újautó-eladásoknak köszönhetően a szalonokban lehet legjobban keresni (207 ezer), s szintén a benzinkutasok (206 ezer). A 2019-es 195 ezres garantált minimális bér elérése sok tulajdonosnak fog fejfájást okozni. Ebben a kategóriában a bérolló is nagyobb, 30 ezer forint.
Az 50-249 fő közötti vállalkozások átlaga láthatóan magasabb, 222 ezer, és óriási a szórás: 87 ezer forint a két véglet közti különbség. Az autószalonok fizetik a legtöbbet, a használt cikkesek a legkevesebbet. A statisztika szerint a szakmák többsége 200 ezer felett fizet.
Külön kaszt a kiskereskedelemben a nagy, nyugati tulajdonú láncoké,
amelyekben már eddig is igyekeztek minél több pénzt kipréselni a munkaerő-hiány enyhítésére. Körükben is van egy „királykategória”, a német diszkontok, amelyekben már tavaly is 300 ezer körüli vagy efeletti volt a bolti dolgozói átlag. Ennek elsődleges oka az, hogy ezeknél a cégeknél másfél-háromszoros az egy főre jutó árbevétel, mint a többi láncban, főleg a hazai tulajdonúakban – a mikrocégekről pedig ne is beszéljünk.
Abban az egyben biztosak lehetünk, hogy
nem mérséklődik a boltbezárási hullám.
Az egységek száma hat éve 145 ezer volt, tavaly már közelített a 120 ezerhez. A kicsik közül újabbak fognak elesni a bérháborúban.
A folyamatokba valószínűleg „bekavar” a cafeteria lényegében kivégzése. A mikrocégekben eddig se nagyon halmozták el a dolgozókat béren felüli juttatásokkal, a közepes méretűeknél már inkább adtak például Erzsébet utalványt, utazási bérletet, iskolakezdési támogatást. E lehetőségek adókedvezménye, illetve –mentessége mind megszűnik, kérdés, hogyan reagálnak a vállalkozások. Az eddigi megnyilatkozásokból arra lehet következtetni, hogy a nagyobb méretű külföldi tulajdonúaknál várható leginkább, hogy ha csökkentett értékben is, de megtartják egy részüket, vagy bérbe forgatják át.
A legnépszerűbb cafeteriafajták szinte mind megszűnnek jövőre, holott a mikrocégeken kívül majd’ minden vállalkozás ad béren kívüli juttatást. Az ingázókat alkalmazó, munkaerőgonddal küzdő vállalatok és alkalmazottaik lehetnek a legnagyobb vesztesek.
Minden ésszerű javaslatot figyelmen kívül hagyva a kormány úgy döntött nyáron, hogy 2019-től egy kivételével nem ad lehetőséget a kedvezményes vagy ingyenes béren kívüli juttatásokra, attól kezdve teljes összegben fog adózni a cafeteria. Jelenleg a 20 főnél nagyobb cégek 88 százaléka ad valamilyen támogatást ebben a formában – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) felméréséből. A 250-nél több embert alkalmazók és a külföldi tulajdonú cégek szinte mindegyike nyújt efféle szolgáltatást.
A legnépszerűbb az utazási támogatás és az Erzsébet-utalvány, ezeket követi a Szép-kártya és az iskolakezdési támogatás. Ezek közül
csak a Szép-kártya maradhat meg
a kormány és a parlament döntése nyomán. (Akik el se jutnak nyaralni, azok számára szinte hasznavehetetlen ez a lehetőség.)
Az idén alkalmazott cafeteria-elemek megoszlását mutatja az ábra.
Az úgynevezett egyéb gazdasági szolgáltatást nyújtó ágazatokban a legbőkezűbbek a tulajdonosok: 92 százalékuk kínál cafeteriát, de a feldolgozó-, az építőiparban és a kereskedelemben is 80 százalék feletti az arány. A mikrocégek után a 20 főnél nagyobb vállalkozások körében is minimum 74 százalék, a 250-nél nagyobbaknál 95 százalék. A legalább részben külföldi tulajdonú vállalkozások esetében is elsöprő, 94 százalék a cafeteriások részesedése, de a tisztán hazai kézben lévőknél is 84 százalék.
Vagyis a GVI felmérése megerősíti azt a korábbi tapasztalatot, hogy a cafeteria ma már nem egyszerűen kényelmi juttatás vagy gesztus a munkáltatók részéről, hanem komoly része a fizetés mellett a cég arculatának. Sőt,
a munkaerő-toborzás során egyre hangsúlyosabbá vált
a kínált béren kívüli juttatások lehetősége. Ennek lesz vége. Legalábbis részben, mert sok vállalkozás legfeljebb csökkentett összegben lesz képes a teljes adóval sújtott szolgáltatást kínálni dolgozóinak.
Különösen a területileg is súlyos munkaerőgondok kiéleződése nyomán vált fontos eszközzé a cafeteria.
Az utazási támogatás első helye a rangsorban erre mutat.
A GVI megállapította, hogy a megkérdezett vállalkozások kétharmadánál dolgoznak olyanok, akiknek lakóhelye más településen van. Ezek körében 85 százalék a helyben lakás vagy az utazás támogatásának aránya.
A cafeteria fontosságára utal az is, hogy a cégek kétharmada idén nem változtatott a felkínált kereten, 30 százalékuk meg is emelte az összeget, és csupán 5 százalék csökkentette. A legnagyobb méretűek és a külföldi vállalkozások az átlagot meghaladó arányban növelték a keretet.
Orbán Viktor áll a cafeteria ellehetetlenítése mögött, véli Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök már korábban többször is próbálkozott a béren kívüli juttatások rendszerének eltörlésével, először az első kormánya idején. Interjúnk a pénteki szavazás előtt készült.
A MASzSZ nyílt levélben kéri Áder Jánost, hogy dobja vissza a cafeteria-törvényt
Hiába ígért Varga Mihály, ígérete nem valósult meg
Ősszel demonstráció lehet
Rövid- és hosszútávú negatív hatásai vannak a mostani döntésnek
Százezreket érint, hogy ellehetetlenül a szociális üdültetés
Van már példa arra, autógyárakban egyebek közt, hogy a munkaadók és a munkavállalók összekacsintanak
Pár napja nyílt levélben kérte az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg a cafeteria adóztatásának a tervezett változtatását. Sikerült valami eredményt elérni? Mire számít a mai szavazáson?
Semmit sem sikerült elérni. Egyetlen módosító sem született, annak ellenére sem, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy mérlegelni fogják a munkaadói és munkavállalói szervezetek javaslatait. Ebből azonban semmi sem valósult meg, a tervezetről változatlan formában szavaznak a parlamentben. A kormányzat részéről tett ígéret a semmibe veszett.
Hogyan fogadták a nyílt levelet az ellenzéki képviselők?
Ők azt ígérték, hogy nem fogják megszavazni, s reményeink szerint ehhez tartják is magukat. Ugyanakkor persze az ellenzék ehhez kevés, a kormánytöbbség a frakciófegyelem miatt áldását fogja adni a cafeteria ellehetetlenítésére.
Mi az Önök következő lépése?
Két irányban tervezünk. Az első hosszabb távú terv: nem adjuk fel, hiszen a hatályba lépésig még van jó pár hónap, s ez alatt lehetőség arra, hogy meggyőzzük a kormányt, módosítsák az elfogadott szabályokat. Azt gondolom az őszi minimálbér-tárgyalásokon demonstrálni tudjuk majd a még eddiginél is szélesebb körű támogatottságunkat ebben a követelésünkben.
És rövidebb távon mire készülnek?
Nyílt levelet írok és juttatok el Áder János Köztársasági elnöknek, kérve őt arra, hogy adja vissza megfontolása a parlamentnek a törvényt. Így az őszi ülésszakon lehetőség nyílna a kérdésnek akár az újratárgyalására is.
Bízik ebben a forgatókönyvben?
Nagy elvárásaim nincsenek, de reménykedni azért reménykedem abban, hogy a Köztársasági elnök odaáll a kétmillió munkavállaló mellé. De őszintén szólva,
inkább az őszi minimálbér-tárgyalásokban bízom, már csak azért is, mert ezúttal a munkaadók és a munkavállalók egyazon álláspontot képviselnek.
Azért ez nem túlságosan gyakori, hiszen értelemszerűen érdekellentétben áll egymással a munkaadó és a munkavállaló, így óhatatlanul az azokat képviselők is. Mikor és miben volt hasonló egyetértés a két oldal között?
Utoljára szintén a cafeteria ügye hozta így össze a munkaadókat és munkavállalókat: két éve, amikor a kormány meg akarta változtatni a szabályait. Akkor sikerült megvédeni a korábbi rendszert, s bár adóemelés azért volt, de maga a rendszer fennmaradt. És most ismét ugyanez a kérdés hozott minket egységbe.
Látványos akciót, tüntetést nem terveznek?
Indítottunk egy felmérést, hogy lássuk egy őszi demonstráció megvalósításának a lehetőségét. Elképzeléseink szerint az őszi bértárgyalásokra időzítve tartanánk egy demonstrációt, látva, hogy
a munkavállalók egyre hajlandóbbak arra, hogy megmozduljanak ezért az ügyért.
Ha ez a hajlandóság eléri egy pontot, akkor mindenképpen lesz megmozdulás. Mi készülünk erre.
Mik a legnegatívabb hatásai Ön szerint a cafeteria kormány által tervezett idei módosításának?
A legfontosabb az, hogy a munkavállalók jövedelemvesztését eredményezi a cafeteria eltörlése.
Durván az átlagos cafeteriára vetítve havi nettó 8-9000 forintot vesz el az emberektől.
Minden külön juttatás – mint az albérleti támogatás, a diákhitel támogatása, a nyugdíj- és az egészségpénztári támogatás – zárójelbe kerül, hiszen lehet ugyan, hogy egy ideig a munkáltató továbbra is adja ezeket, vagy egy részüket, de óhatatlan, hogy előbb vagy utóbb már nem fogja vállalni a plusz költséget. Inkább bérben fizet majd esetleg többet, mert ezzel meg tudja spórolni az adminisztrációs költségeket. Annak persze vannak a munkavállaló szempontjából előnyei, ha bérben kapja meg a pénzt – hiszen béren kívüli juttatásként nem számított be a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapba, ugyanakkor el fog maradni az iskolakezdési támogatás, stb.
Ez rövid távon hat. Hosszú távon mi következhet a béren kívüli juttatások ellehetetlenülésének?
A nyugdíjpénztári megtakarítás komolyan megsínyli. Hiszen a dolgozóknak a nettó jövedelmükből kell majd előtakarékoskodniuk nyugdíjas korukra, hogy biztosítani tudjanak egy normális életszínvonalat.
A munkáltató helyett tehát a munkavállalónak magának kell erről gondoskodni, és ez veszélyes terep, hiszen Magyarországon nem jutott még a kívánt szintre az öngondoskodás.
És ugyanez vonatozik az egészségpénztári befizetésekre is. Jó lenne, ha a kormány foglalkozna ezzel, és felvilágosító, véleményformáló kampányba kezdene, felhívva az emberek figyelmét ennek fontosságára.
Ezek közvetlenül a munkavállalókat érintő negatív hatások. Tart-e össztársadalmi szinten is nem kívánatos következményektől?
Súlyosbítani fogja a munkaerőhiány okozta problémákat.
Az persze már a munkaadókat érinti, hogy nem fognak tudni magukhoz csábítani olyan munkavállalókat, akiket eddig hozzájuk vonzott például az albérlet- vagy lakáshiteltámogatás, esetleg a diákhitel-visszafizetés átvállalása. Mondok egy egyszerű példát: egy kelet-magyarországi ambiciózus és motivált fiatal nem fog tudni munkát vállalni Nyugat-Magyarországon, ha nem kap támogatást a lakhatáshoz. Ezek mérhető hatást persze majd csak néhány év múlva eredményeznek. Mi mindenesetre tartunk attól, hogy a következő időszakban az ilyen jellegű munkaerőhiányhoz kötődő problémák súlyosbodni fognak az országban.
Vannak-e olyan hatások, amelyekre nem is gondolnánk?
Kevés szó esett a cafeteria módosulása kapcsán, pedig százezreket érint negatívan a szociális üdültetés ellehetetlenítés. Ugyanis az Erzsébet utalvány volt az a cafeteria elem, amelynek a jutaléka biztosította a szociális üdültetés költségvetését. Megvizsgáltuk, hogyan hatottak az adóemelések két évvel ezelőtt az Erzsébet utalvány forgalmára, kimutatható, hogy csökkentette azt.
Most azonban meg is szűnne az Erzsébet utalvány, azaz nem lesz jutalék, amiből eddig fedezték a szociális üdültetést. Az ebből befolyó évi 6-7 milliárd forint volt ugyanis az egyedüli forrása. Más szóval, nem lesz szociális üdültetés.
Ez annyit jelent, hogy több százezer család esik el ettől a lehetőségtől, mert hiába marad meg a Szép kártya, a szociális üdültetés pont azoknak kínált üdülési lehetőséget, akik sem Szép kártyával, sem másként nem tudtak pihenni menni. Mondhatja persze a kormány, hogy más forrásból fedezi ennek a költségét, de egyelőre legalábbis nem látszik, hogy honnan.
Miért gondolja, hogy bármi eredményt tudnának elérni, amikor az Önöknél nagyobb befolyással rendelkező munkaadói képviseletek sem tudnak?
Kétségtelen, hogy ez egy tőkepárti kormány, amely általában a munkavállalóknak szokott kedvezni. Azonban ezúttal talán az összefogás segíthet.
Arra kértem a nagyobb munkahelyi szervezeteinket, hogy próbáljanak meg a tulajdonosokkal, a menedzsmenttel közösen lobbizni annak érdekében, hogy ne változzon meg a jogszabály. Országos szinten mi már együtt mozgunk ebben a kérdésben, s van példa – egyebek között autógyárakban –, hogy a munkaadók és a munkavállalók összekacsintanak.
De hát nem lesz késő?
A végszavazás után is nyílhat még lehetőség. Mindaddig van remény, amíg januárban hatályba nem lép a változás.
Ön szerint miért makacsolta meg magát a kormány? Hiszen egyre többen mutatják és mondják ki, hogy a költségvetésnek nem származik haszna a cafeteria megszűntetéséből?
Valóban, már lassan mindenki azt mondja, hogy nincs értelme – legutóbb például a Magyar Nemzeti Bank –, s egyedül a kormány ragaszkodik már hozzá. Hogy miért? Ezt senki nem tudja. S ha még azt is hozzátesszük, hogy a béren kívüli juttatások megszűntetése zárójelbe teszi a kormány olyan társadalompolitikai céljait, mint például a határon belüli mobilitás előmozdítása, a gyerekvállalás, stb.! Akárhogyan is vizsgáljuk,
egyetlen pozitív hatását látjuk a kormány számára, azt, hogy javítani fogja a bérstatisztikákat, ha a béren kívüli juttatásokat béresítik – mindeközben azonban a munkavállalók nettó jövedelme csökkenni fog.
Ezzel szemben a költségvetés több ponton is ráfizet: hiszen például, ha a munkáltató egészségpénztári juttatásának a terhére gyógyíttatja magát a munkavállaló, akkor tehermentesíti – költségben és személyzetben egyaránt – az állami egészségügyet. S hasonló a szűrés, megelőzés pozitív hozadéka kedvez az államnak.
Akkor Ön szerint mégis miért ragaszkodnak ehhez a megoldáshoz?
Mert valaki kitalálta és mint egy makacs gyerek ragaszkodik hozzá:
Kiről beszélünk?
Orbán Viktorról.
Mire alapozza ezt?
Orbán már 1998 és 2002 között, első miniszterelnöksége idején is nekiment a cafeteriának. Két éve is próbálta ellehetetleníteni, de eddig nem sikerült neki. Most viszont az újabb kétharmad birtokában, a választások után nem sokkal leszámol a béren kívüli juttatások rendszerével.
Ami tökéletesen érthetetlen, bár nem az első ilyen lépése. Kérdem én: például kinek fájt vajon a korengedményes nyugdíj lehetősége?
Emlékszik talán, korábban, ha három évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt a munkavállaló elmehetett úgy nyugdíjba, hogy a munkaadó előre befizette utána a járulékokat. Ha valaki egészségügyi okból elveszítette a munkáját és nem tud elhelyezkedni – például egy sofőr cukros lett és emiatt nem folytathatta a hivatását –, akkor a munkaadóval megállapodva, korengedménnyel elmehetett nyugdíjba. Kár nem érte a költségvetést, mégis megszüntették. Sajnos az ilyen irracionális lépések nem példa nélküliek 2010 óta.
Munkaadói és munkavállalói körökben is felborzolódtak a kedélyek a kormány által a béren kívüli juttatások jól bevált gyakorlatában tervezett változások miatt. A különféle felmérések egyirányba mutatnak: a munkavállalók rosszabbul járnak, a munkaadók egy része – amelyik átvállalna némi plusz terhet – szintén. A felmérések azon információk alapján készültek, amelyek az Országgyűlés elé benyújtott törvénytervezetből nyerhetők ki. A munkaadók saját javaslattal álltak elő és reménykednek.
Fotó: MGYOSZ
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) azzal ugyan egyetért, hogy módosítani, egyszerűsíteni kell a béren kívüli juttatások rendszerét („túlságosan bonyolulttá vált az évek során, túlságosan sok cél volt már meghatározva, és túlságosan sok adminisztrációs kötelezettséggel járt”); s még azzal is, hogy a SZÉP-kártyát preferálja a kialakítandó cafeteria-szisztéma („mind munkáltatói , mind munkavállalói szempontból fontos a belföldi turizmus támogatása”); de azt már nem tartja sem helyesnek, sem indokoltnak, hogy minden mást normál kifizetésként terheljenek meg – mondta megkeresésünkre Rolek Ferenc alelnök.
Az MGYOSZ szerint vannak ugyanis olyan célok, amelyeket preferálni kellene a jövőben is, amelyek adókedvezményét nem lenne szabad megszüntetni.
Konkrétan négy ilyen tételt nevezett meg („kellő önmérséklettel”).
Az első a mobilitási célú lakhatási támogatás, amely „nem véletlenül került be a kedvezményezett cafeteria-elemek közé néhány évvel ezelőtt; azóta azonban jelentősen romlott a munkaerőhelyzet, s ha akkor indokolt volt a bevezetése, akkor most százszorosan az a megtartása” – mondja, hozzátéve: ez egyéni megállapodás lapján lenne célzott juttatás, s mint ilyen nem lenne versenytársa más elemnek.
A másik elem, amit a munkaadók szerint meg kellene tartani, az az egészségügyi szolgáltatás nyújtása a munkavállalók számára (szűrővizsgálatok, védőoltás, egészségbiztosítás). Ha a munkáltató ezt dalolva, önként adja, pénzt áldoz rá, s a költségvetést tehermentesíti, akkor „abszolút helytelen” a megadóztatása – szögezte le.
A másik két elem, amit a munkadók szeretnének megtartani, azt valójában inkább a munkavállalók szempontjából fontos, s össztársadalmi érdek is – mondja Rolek. Az egyik az iskolakezdési támogatás („a népesedéspolitika eleve kiemelt célja a kormányzatnak, komoly költségvetési forrásokkal támogatják, nonszensz, hogy a munkáltatói hozzájárulást meg akarják adóztatni”), a másik pedig az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztár.
A kormányzat egyik indoka az, hogy „bért kell fizetni és nem utalványokat osztogatni”, nos,
ezek nem papírok, nem utalványok, ezek az elemek mind nagyon fontos társadalmi-politikai célokhoz kapcsolódnak,
ráadásul nem feltételeznek komoly adminisztrációt sem – szögezi le Rolek.
Kérdésünkre, hogy tárgyaltak-e már a javaslataikról a kormányzattal, az MGYOSZ alelnöke elmondta: ríásban eljuttatták már Varga Mihály pénzügyminiszternek az erre vonatkozó javaslatot, de még nem ültek asztalhoz ez ügyben. Ugyanakkor látnak esélyt, bíznak az ésszerű kompromisszumban, mert „
a kormány ilyen szempontból tárgyalóképes volt eddig is, volt bennük bizonyos nyitottság”.
Mint ismert, a 2019-es adótörvény (legalábbis annak benyújtott tervezete szerint) alapjaiban változtatná meg a béren kívüli juttatások rendszerét. Míg 2018-ban a 100.000 Ft pénzösszeg juttatás mellett Széchenyi Pihenő Kártyát adhattak a munkáltatók béren kívüli juttatásként, addig jövőre csak a SZÉP Kártya maradna ebben az adózási kategóriában. 2018-ban a népszerű egyes meghatározott juttatásokat (ajándék utalvány, Erzsébet-utalvány, nyugdíjpénztári-egészségpénztári hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, helyi bérlet stb.) még 40,71 % közteherrel nyújthatják a munkáltatók. Ezek a juttatási elemek szinte kivétel nélkül elveszítenék adóelőnyüket 2019-re a friss javaslat szerint. Az átalakítás nem kímélné az adómentes juttatásokat sem.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából a Policy Agenda által készített reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a munkahellyel rendelkezők azon 44 százalékának, akiket saját bevallásuk szerint érint a változás (mert kapnak juttatást a cafeteria-rendszerben) több mint a fele (51%) rosszabbul járna, 30%-uk nem szerint nem változna, s csak 9%-uk szerint javulna a pozíciója.
Forrás: Policy Agenda
Nem véletlen tehát, hogy a szakszervezetek szinte egységesen állást foglaltak a kormány átalakítási javaslata ellen, amely szerint a SZÉP-kártya maradna az egyetlen kedvezményes adózású cafeteria elem – mutat rá a szakszervezetek közleménye.
Tapasztalható az is, hogy a munkaadók az elmúlt években hajlamosak voltak a cafeteria-rendszerrel segíteni a munkavállalók jövedelmi helyzetét, mintegy béreket helyettesítő juttatást adni. Ez persze azzal a veszéllyel is járt, hogy szinte semmilyen garancia sem volt mögötte, hiszen, ha egy ilyen juttatást nem rögzítenek kollektív szerződésben, akkor később könnyen elvehető támogatási formának bizonyult.
A kormány mostani javaslata éppen ezt az „esetlegességét” mutatja a rendszernek – szögezik le a szakszervezetek. Talán nem véletlen, hogy az aktív korú társadalomban (azaz a potenciális munkavállalói réteg körében) a megkérdezettek 40%-a azt mondja, hogy inkább rossz az a megoldás, hogy a dolgozók a bérük egy részét utalványban kapják, és csupán mindössze 18%-uk tartja jónak ezt.
Forrás: Policy Agenda
A cafeteriatrend.hu (nem reprezentatív, összesen közel 210 ezer munkavállalót foglalkoztató 559 munkáltató megkérdezésén alapuló) kutatása szerint ők minimális mértékben vállalnának többletterheket az átalakítás következtében. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók juttatásokból adódó nettó bevétele átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhet, ha az eredeti tervek szerint fogadják le a cafeteria-változásokra vonatkozó szabályokat az Országgyűlésben.
Tervezett munkaadói megoldások, az érintett munkavállalók %-ára kivetítve Forrás: cafeteriatrend.hu
Megszüntetné a juttatási rendszerét és nem is adna mást helyette (14,65%)
A juttatásokra fordított bruttó összeget igénybe vehetnék amunkavállalók, de jövedelemként adózva és SZÉP Kártyán (44%)
Megtartani a juttatások idei nettó értékét (8,65%)
Csökkenne a nettó juttatások értéke, a terhek egy részét a munkáltató átvállalja (12,5%)
Egyéb (még ma nem ismert) változás várható (20,2%)
A kutatás eredménye alapján a foglalkoztatók minimális mértékben vállalnának többlet terheket az átalakítás következtében. Ezzel párhuzamosan a munkavállalók juttatásokból adódó nettó bevétele átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhet, ha 2019-ben az Országgyűlés előtt lévő friss adócsomag szerint alakulna a cafeteria adózása – szögezi le a cafeteriatrend.hu közleménye.
Lehetséges, hogy néhány ponton módosul a cafeteriára vonatkozó kormányzati javaslat, de a jelek szerint a munkavállalók jelentős részének előnyös juttatások mégis megszűnnek. A pénzügyminiszter szerint változatlanul a koncentrált gazdaságpolitikai ösztönzés a cél. Orbán viszont mást mondott.
A kormány megfontolja a gazdaságpolitikáját jelentős mértékben támogató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait a béren kívüli juttatások (cafeteria) átalakítása során – derült ki a Nemzeti Versenyképességi Tanács mai ülése után az mfor.hu beszámolójából.
Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, hogy egyetértenek a kormány intézkedésével. Szerinte meg kell szüntetni a „többes pénzrendszer” használatát. Ezzel arra utalt, hogy a készpénzes fizetések mellett kiépült az utalványokra alapozott fizetési rendszer is.
Az MKIK két ponton hozzányúlna a cafeteriához. Szerintük érthetetlen,
miért kisebb a nyújtható keret az államigazgatásban,
mint a versenyszférában, illetve úgy vélik, ideje volna növelni az éves összeget, amit a cafeteria részeként igénybe vehetnek az alkalmazottak.
Hozzátette, a gazdálkodó szervezetek közül inkább a nagyobbak biztosítanak ilyen juttatást dolgozóiknak, a vállalkozások, vállalatok harmada – elsősorban a kisebbek – nem kínálnak béren kívüli juttatást.
Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, nem zárkóznak el a kamarai javaslatok megvizsgálása elől, mint ahogy a parlamenti vita során lesz alkalom figyelembe venni az érintett felek, vagyis a munkaadók és munkavállalók észrevételeit is.
Ugyanakkor leszögezte, a kormány a német, osztrák mintát követve elkötelezett a béren kívüli juttatási rendszer átalakítása mellett, hogy a felhasznált összeget célzottan,
a gazdaságpolitikai célokat támogatva használják fel.
A miniszter szavaiból az derült ki, hogy a kormány az idegenforgalom fellendítését ilyen célnak tekinti, ugyanis a juttatások közül megmaradó SZÉP-kártya felhasználása korlátozott, kifejezetten a turisztikai célú költéseket lehet ebből biztosítani.
Nagy felzúdulást váltott ki a munkavállalói érdekképviseletek körében a kormány azon törvényjavaslata, amely a SZÉP-kártyán kívül
a béren felüli közteher-mentes vagy kedvezményes adójú juttatásokat megszüntetné.
Ilyenek például a lakáscélú támogatás, az utazási hozzájárulás, a kiegészítő biztosítás, a kulturális utalvány, sportrendezvény belépője, a diákhitel törlesztéséhez adható hozzájárulás, a százezer forintig fizethető készpénzes juttatás, és az iskolakezdési támogatás.
Ezzel olyan pluszpénztől esnének el az alkalmazottak, amelyek mára szervesen beépültek százezernyi cég javadalmazási rendszerébe. A Cafeteria Trend gyorsfelmérése azt hozta ki eredményül, hogy a cégek jelentős része egyáltalán nem adna ezután cafeteriát, vagy „nettósítaná”, vagyis ugyanazt a keretet adná oda a fizetéshez csapva, ami azonban így a közterhek miatt elvesztené értékének majdnem felét.
Átlagosan 25-30 százalékos jövedelemcsökkenés is lehetséges.
Sok munkáltató is kellemetlen helyzetbe kerülhet, mert az úgynevezett mobilitási hozzájárulást a kényszerűségből távolról utaztatott dolgozók lakhatására fordította.
Ezzel együtt meglehetős az ellentmondás a hivatalos megnyilatkozásokban. Hétfőn a parlamentben Orbán Viktor azt mondta egy képviselői kérdésre, hogy a cafeteriát
A béren kívüli juttatásokba bekerült a toborzási bónusz annak, aki új alkalmazottat ajánl a cégnek. Összességében a foglalkoztatottak háromnegyede kap cafeteriát. Legtöbben a SZÉP-kártyának örülhetnek. Rohamosan terjed a biztosítás választása, de a kormány által preferált sportbérlet nincs a listán.
Ebben az évben valamivel kedvezőbb a béren kívüli juttatások adózása: a szociális hozzájárulás (eredeti nevén tb-járulék) csökkenése nyomán a cafeteria közterhe 43,66 helyett 40,71 százalék.
Az a következő hetekben-hónapokban derül ki, hogy az alkalmazottak milyen csomagot választanak maguknak. Már persze ott, ahol egyáltalán kínál a munkaadó. Tavaly ugyanis a dolgozók 25 százaléka semmilyen cafeteria-juttatásban sem részesült – derül ki a fizetesek.hu több, mint 42 ezer főre kiterjedő felméréséből.
A bérfelmérő portálnak válaszolók adatai alapján tehát
a munkavállalók 74 százaléka kapott valamilyen juttatást.
A legnépszerűbb változatlanul a SZÉP kártya: a dolgozók 34 százaléka ezt kapta, utána az Erzsébet utalvány és a mobiltelefon található egyaránt 24 százalékkal.
Népszerű az utazási bérlet és az egészségpénztári hozzájárulás (10 százalék) és a valamilyen képzés támogatása (9 százalék).
A feszítő munkaerőhiány miatt sok helyen
bevezették az úgynevezett dolgozói ajánlás jutalmát,
vagyis a toborzási bónuszt (ami természetesen nem része a cafeteriának). A „fejpénzt” az kapja, aki visz vagy ajánl valakit a céghez. Aligha meglepő, hogy a mérnököknek és informatikusoknak nagyobb arányban (7 százalék) kínálják ezt, mint a teljes megkérdezett körnek (6 százalék).
A különféle irodai (szellemi) alkalmazottak körében több a juttatás, mint a fizikaiaknál: a segédmunkások 40, a szakmunkások, illetve a szolgáltatási szférában dolgozók 37 százaléka nem kap semmit a fizetésen felül.
Az adatokból kiderül az is, hogy a nem klasszikus béren kívüli juttatások is népszerűek. A bizonyos munkakörökben széles körűen elterjedt telefon, számítógép és céges autó mellett a rugalmas munkaidőt is sokan igénylik. A mérnök-informatikusi és vezetői beosztásokban dolgozók körében 25 százalékkal a harmadik helyen áll.
Egy másik, a Magyar Biztosítók Szövetsége által készített és a CIG Pannónia biztosító által közölt felmérésben az olvasható, hogy
a biztosítás is egyre népszerűbb
a fix juttatások között: míg 2015-ben a válaszadók csupán 13 százaléka kínált biztosítást választható juttatási rendszerében, ez az arány 2016-ban 18 százalék volt, tavaly pedig már 27 százalék. A fix és a választható juttatások között is előforduló elemek sorában az egészségbiztosítás a negyedik helyet foglalja el a SZÉP Kártyát, az Erzsébet utalványt és az iskolakezdési támogatást követve.
A listán nem látható a kormány által erősen preferált sportbérlet, noha azt ingyen és pénzbeli korlát nélkül adhatják a munkáltatók.
Általában valamennyire kedvezőbbek lesznek az alkalmazottaknak adható cafeteria feltételei, nagyrészt a járulékcsökkentés hatásaként. Több pénz adható lakhatási támogatásként és a munkáltató részt vállalhat a diákhitel törlesztéséből. Jövőre is a sportrendezvény-belépőket futtatja a kormány: adómentes és értékhatár nélkül adható.
Nem klasszikus cafeteria, de a bér mellé adható juttatás a SZÉP-kártya, amely népszerűségében az egyik legelterjedtebb. Szálláshelyre és vendéglátásra fordítható, az adó mértéke marad az idei 34,22 százalék.
Az egészségügyi hozzájárulás (eho) 22-ről 19,5 százalékra csökkenése „gyűrűzik be” a másik nagyon népszerű juttatási csoportba. Az Erzsébet-utalvány, a munkahelyi étkezés, a közlekedési bérlet, az iskolakezdési támogatás, egészségbiztosítási és nyugdíjpénztári befizetés az idei 43,66 helyett 40,71 százalékkal adózik, ráadásul felső korlát nélkül adható a bér mellé.
Adómentes a kulturális utalvány, de legfeljebb 50 ezer forint értékben.
Nincs viszont értékhatáruk a sportrendezvényekre szóló belépőknek, bérleteknek,
ugyancsak adómentesen.
Szintén az adómentes körbe tartozik a lakhatási hozzájárulás, amely 2018-tól kiterjed a határozott idejű szerződéssel alkalmazottakra is. Sőt, a juttatás összege a minimálbér 40 százalékáról 60 százalékára emelkedhet, amely – a legkisebb bér növekedésével – 82 800 forint lehet. (Igaz, a következő években az adómentes juttatás fokozatosan csökken.)
Új elem a diákhitel törlesztőrészletének akár teljes átvállalása, bár csak akkor, ha ez nem több, mint a minimálbér egyötöde, tehát 27 600 forint.
A versenyszférában a cafeteria éves kerete 370 ezerről 450 ezerre emelkedik jövőre.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
