A Buchala család koldus szegény volt, de befogadták az akkor kilenc éves Roman Polanskit, akinek ezzel megmentették az életét. Édesapja csempészte ki a fiát a krakkói gettóból 1943-ban. Roman Polanski ennél a lengyel parasztcsaládnál vészelte át a holokauszt időszakát, melynek során szinte az egész családja elpusztult.
Két fiatal filmes felkutatta a Buchala család még élő tagjait és összehozta őket a filmrendezővel, aki ma is el tudta mondani: hogy nézett ki a parasztgazdaság Wysoka faluban a világháború idején. A találkozó után Roman Polanski a Jad Vasemhez fordult Jeruzsálemben, hogy posztumusz tüntessék ki a Buchala családot, amely megmentette őt.
„Stefania asszony kockára tette a férje és a három gyereke életét, hogy megmenthessen engem. Bár ők is nélkülöznek, nekem pontosan annyi jutott mint a többi gyereknek. Én is az ő gyerekük lettem, akit Romeknek neveztek.”
– írta Roman Polanski a Jad Vasemnek.
Megemlékezés Gliwicze-ben
A dél lengyelországi város zsidó központjában rendezték meg az ünnepséget, melyen a Buchala házaspár unokája átvette a megemlékező iratot a Jad Vasemtől: „szüleim a legmagasabb fokú humanizmust tanúsították!” – mondta Stanislaw Buchala.
A Jad Vasem több mint 27 ezer keresztény embernek mondott köszönetet azért, hogy a vészkorszakban zsidókat mentettek. Közülük több mint 7000-en lengyelek voltak.
A holokauszt idején több mint 6 millió zsidót öltek meg Lengyelország területén.
A második világháború előtt ebben az országban élt a világ egyik legnagyobb zsidó közössége, de közülük csak pár ezren élték túl a holokausztot. Közülük sokan emigráltak. Roman Polanski sokáig Hollywoodban élt, most Franciaországban dolgozik, de a Jad Vasem megemlékezésre Gliwicze-be utazott, hogy személyesen is köszönetet mondhasson a Buchala családnak, mely megmentette az életét a vészkorszakban.
