Kezdőlap Címkék British Medical Journal

Címke: British Medical Journal

A velünk élő post-covid

A British Medical Journal folyóiratban közzétett új szakértői tanulmány a COVID-19 fertőzés következtében fellépő post covid egészségügyi állapotok kockázatát vizsgálta, és megállapította, hogy a 2020-ban megfertőződött 65 éves és idősebb felnőttek csaknem harmadánál ​​legalább egy új betegség alakult a fertőző diagnózist követő hónapokban. 

A Sars-coV-2 fertőzést követően akár több hónappal olyan szervi megbetegedéseket diagnosztizáltak, ami a szív, a vesék, a tüdő és a máj orvosi ellátást igényelték sőt mentális egészségügyi szövődményeket is jelentettek, amelyek mind visszavezethetők a korábbi fertőzésre. 

A tanulmány a UnitedHealth Group Clinical Research Database adatait használta fel a COVID-19 fertőzésre vonatkozó adminisztratív követelések és járóbeteg-laboratóriumi eredmények vizsgálatára. Összességében 133.366 Medicare Advantage tervbe beiratkozott 65 éves és idősebb személy adatait tartalmazták. Minden betegnél 2020. április 1. előtt diagnosztizálták a COVID-19-et. 

A COVID-19 diagnosztizálását követő 21. napon jelentkező új állapotokat rögzítették, hogy a túlzott kockázatot ki lehessen számolni három másik olyan csoport adataival, amelyekben nem szenvedtek COVID-19-et. A három csoportban az egyik 2019-es, egy 2020-as betegrekordokat tartalmazott, a másik pedig olyan betegek nyilvántartását, akiknél vírusos alsó légúti betegséget diagnosztizáltak.

Így jutottak arra a megállapításra, hogy 2020-ban minden 100 COVID-19-cel diagnosztizált beteg közül 32-nél alakult ki legalább egy olyan új állapot, amely miatt orvoshoz kellett fordulniuk, ami 11%-os növekedést jelent 2020-hoz képest a nem COVID-19-csoportba tartozóknál. A leggyakoribb állapotok amelyek miatt a betegek kezelést kértek: légzési elégtelenség további 7,55 betegből 100-ból, fáradtság további 5,66, magas vérnyomás további 4,34 és vesekárosodás további 2,59. 100 betegből további 2,5 kért kezelést mentális egészségügyi szövődmények miatt. 

A tanulmány következtetése kifejti: „Az eredmények megerősítik a tartós és új szövődmények fokozott kockázatát 65 év feletti felnőtteknél a SARS-CoV-2-vel való akut fertőzés után. Ezek az eredmények még jobban rávilágítanak a SARS-fertőzés akut fertőzése utáni fontos következmények széles skálájára.

Az eredmények segíthetnek az orvosoknak és más tudósoknak, mivel folyamatosan növekszik azoknak a felépült COVID-19-betegeknek a száma, akiknél új és tartós állapotok alakulnak ki.

WHO: a vérplazma alkalmazása nem ajánlott

Az Egészségügyi Világszervezet kedden azt tanácsolta, hogy a gyógyult koronavírusos betegek véréből vett plazmát ne adják enyhe vagy közepesen súlyos betegségben szenvedőknek.

„A jelenlegi bizonyítékok azt mutatják, hogy nem javítja a túlélést, és nem csökkenti a gépi lélegeztetés szükségességét, és a beadása költséges és időigényes”

– jelentette ki az ENSZ egészségügyi ügynöksége a British Medical Journalban megjelent írásában.

A plazma felhasználásának hipotézise az volt, hogy a benne lévő antitestek semlegesíthetik az új koronavírust, megakadályozva annak replikációját és megállíthatják a szövetkárosodást.

Számos, a lábadozó vérplazmát vizsgáló tanulmány azonban nem mutatott ki látható előnyöket a súlyosan beteg COVID-19 betegek kezelésében.

Egy az Egyesült Államokban lefolytatott vizsgálatot még márciusban leállítottak, miután kiderült, hogy a plazma valószínűleg nem segít az enyhe vagy közepesen súlyos betegeken.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!