Címke: Brexit-megállapodás

Megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről – jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő. Kérdés azonban a paktum londoni parlamenti elfogadása.

Juncker tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az elért egyezséget, és javaslatot tett annak jóváhagyására a délután kezdődő EU-csúcstalálkozón.

A brüsszeli testület vezetője levelet küldött Donald Tusknak, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének, amelyben arról számolt be, hogy sikerült egyetértésre jutni a bénultság fő okának számító ír-északír helyzet rendezésére szolgáló rendelkezésekről és a jövőbeli viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat szövegéről is.

Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója leszögezte, hogy a szöveg megfelel a bennmaradó tagállamok által korábban lefektetett követelmények mindegyikének, és jogbiztonságot teremt minden területen, ahol a rendezetlen kilépés bizonytalanságot okozna.

Arról is beszámolt emellett, hogy Johnson délelőtt magabiztosnak mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy sikerül az ügyben többséget szereznie a londoni alsóházban.

A sajtóban megjelentek alapján az október 31-i kilépési határidő előtt szinte a végórában kidolgozott londoni javaslat az, hogy

ha nem lehet határellenőrzés Írország és Észak-Írország között, akkor az Észak-Írország és Nagy-Britannia között húzódjon, tehát a királyságon belül.

A meglehetősen komplikáltnak tűnő, és első ránézésre nem biztos, hogy könnyen alkalmazható megállapodásról Michel Barnier azt mondta, hogy

a brit hatóságok a brit vámokat fogják kivetni azokra a harmadik országokból származó termékekre, amelyek Nagy-Britanniában is forgalomba kerülnek.

Azoknál viszont, amelyeknél

fennáll annak lehetősége, hogy tovább értékesítik az EU-ba, az európai vámrendszert fogják alkalmazni.

Az árukat már akkor meg fogják vizsgálni, amikor belépnek az Ír-sziget területére, nem pedig akkor, amikor Észak-Írországba szállítják őket. Vagyis nem Írország és Észak-Írország között lesz az ellenőrzés. Barnier szerint Észak-Írország Nagy-Britannia vámrendszeréhez fog tartozni, de az egységes európai piac belépőpontja marad.

Lehet azonban, hogy a pezsgőket még kár kinyitni, mert az egyezséget a tagállamoknak, így a brit parlamentnek még jóvá kell hagyni. Ma délelőtt az angolpárti észak-ír Demokratikus Unionista Párt (DUP), a kormányzó konzervatívok koalíciós partnere közölte: ebben a formában nem fogadják el a megállapodást. Semmi olyan megoldást nem hajlandók támogatni, amely Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámjogi viszonyrendszerben hagyná az EU-val.

A DUP mindenekelőtt a javasolt vámügyi szabályozást veti el, és tisztázatlannak ítéli az áfa-szabályozási javaslatot is.

A DUP nélkül nincs többsége Johnsonnak, de még velük együtt se biztosan. Ugyanis a tory párt kizárta soraiból azokat a képviselőket, akik megszavazták szeptemberben a munkáspárti kezdeményezést az alsóházban, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni az EU-val október 19-ig, akkor Londonnak kötelező újabb halasztást kérni. Ha őket nem sikerül meggyőzni, akkor a Munkáspárttal kell egyezkedni a többség értelmében.

Ennek elnöke, Jeremy Corby azonban máris bejelentette: a megállapodás még rosszabb, mint az előző, amelyet a londoni parlament háromszor is elvetett. A Labour szerint az egyezség a munkavállalók védelme és jogosultságai szempontjából „lefelé tartó versengést” indíthat el, emellett kockára teszi az élelmiszerbiztonságot, aláássa a környezetvédelmi normákat és lehetővé teszi, hogy a brit állami egészségügyi ellátó szolgálatot (NHS) amerikai magánvállalatok felvásárolják. Corbyn szerint mindezek alapján a megállapodást vissza kell utasítani. A Munkáspárt vezetője ezért újabb Brexit-népszavazást akar.
Boris Johnson ma bejelentette, hogy a kormány a szombati rendkívüli parlamenti ülésen szavazásra bocsátja a megállapodást.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság először tavaly novemberben állapodott meg a kilépés feltételeiről, ám azt a megállapodást a brit parlament háromszor is elutasította. Az egyezség legvitatottabb pontja az volt, hogy tartalmazott egy vészmegoldást, amely abban az esetben lépett volna életbe, ha a kilépést követő átmeneti időszak végéig nem sikerül megállapodnia Londonnak és Brüsszelnek olyan megoldásról, amely szükségtelenné teszi az ellenőrzést az EU-tag Ír Köztársaság és Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határán.

A határ átjárhatósága része az úgynevezett nagypénteki megállapodásnak, amely 1998-ban a több évtizedes ír-szigeti konfliktust zárta le, de miután a britek az EU-s vámunióból és az egységes piacból is kilépnek, más megállapodás híján muszáj lenne ellenőrzést bevezetni a két ország határán. Ez Nagy-Britannia és az EU között közös vámtérséget hozott volna létre.

Boris Johnson ezt a vészmegoldást elutasította, az EU viszont elzárkózott a már elfogadott megállapodás újranyitásától. Alternatív lehetőség kialakítását viszont elfogadta, amely ugyanúgy garantálja az unió egységes piacának épségét, valamint az ír szigeti uniós külső határ átjárhatóságát.