Ő független minden kormánytól, befolyástól mentesen fogja végezni biztosi munkáját – ezt ismételgette meghallgatásán Várhelyi Olivér az EP külügyi bizottságában. A szakmai és a politikai kérdések a néppárt-többiek mentén váltak szét. Várhelyi kisiklott minden olyan kérdés elől, ami az itthoni jogállamisági problémákra vonatkozott.
Az Európai Parlament külügyi bizottságában délelőtt meghallgatáson Várhelyi Olivér bővítési és szomszédságpolitikai biztosjelölt valójában nem határolódott el az őt jelölő Orbán-kormány politikájától. Szemmel láthatóan
gondosan ügyelt arra, hogy semmiféle hazai aktuális ügyre se reflektáljon.
Kettévált a terem
Az nagyon gyorsan kiderült, hogy az Európai Néppárt (EPP), amelynek jelenleg felfüggesztett tagja a Fidesz, igyekezett a bővítés és szomszédságpolitika témáján belül maradni, a többi frakció és a függetlenek képviselői viszont az albániai, észak-macedón és török kérdések kapcsán rendre a magyarországi jogállam helyzetére kérdeztek rá. Talán csak nyelvbotlás volt, amikor az egyik néppárti képviselő kérdésekor elöljáróban gratulált Várhelyi kinevezéséhez.
Mantrába menekült Várhelyi
Az illiberális demokráciára, a „menekültek valójában terroristák”, a magyar kormány túlzott Putyin-barátságára, a hazai jogállam állapotára feltett kérdésekre rendre ugyanazt felelte Várhelyi: ő eddig is függetlenül végezte munkáját a brüsszeli állandó képviselet vezetőjeként, így fog eljárni biztosként is. Őt egyetlen kormány, a magyar se utasíthatja, mindenkitől befolyásmentesen fog dolgozni, számára az uniós érdekek képviselete az előírás.
Az Orbán Viktortól idézett mondatokra pedig azt válaszolta: azok miniszterelnöki kijelentések. Ugyanezzel utasította el azt a kérdést (Gyöngyösi Mártontól, aki a függetlenek közt ül), hogy Orbán Viktor kézivezérelhető bábként tekint rá a bővítés során a magyar kormány érdekeinek érvényesítésére. Azt is mondta, hogy mivel egyetlen pártnak se tagja, ezért nem is lehet pártkatona.
Több kérdést kapott a Gruevszki-ügyről is. Ezeket éppúgy elütötte. Azzal, hogy
a menedékkérelmek elbírálása a kormányok hatásköre, nem az övé.
Rengeteg kérdést (mások mellett a holland szocialista Kati Piritől, aki visszakérdését magyarul tette fel) kapott a magyarországi jogállami állapotokról: a bíróságok megkérdőjelezett függetlenségéről. Itt már annyit tett hozzá a sztenderd válaszhoz, hogy ezekben az ügyekben legalább két biztosa lesz az Európai Bizottságnak.
Hangos derültséget keltett Gál Kinga (EPP, Fidesz), aki azt tudakolta Várhelyitől, hogy csapatjátékosként tekint-e önmagára. Megnyugtató választ kapott.
Minden állásfoglalás elől azért nem tudott kibújni Várhelyi. Feltették neki a kérdést, hogy akár a magyar kormánnyal szemben eljárna-e, ha szükséges. Azt mondta, hogy
ha kellene, kénytelen lenne erre. Ahogyan minden EU-taggal szemben, ha az nem tartja be az uniós szabályokat.
Egy másik kérdésben hipotetikusan azt tudakolták tőle, mi történne, ha egy jelölt országban elnyomják az ellenzéket, sérül a bíróságok függetlensége, korlátozzák a sajtó szabadságát. Várhelyi szerint ebben az esetben az EU nem lenne abban a helyzetben, hogy beengedje ezt az országot. Majd kifejezetten a nyugat-balkáni területre értelmezve közölte, hogy a jogállamisági alapelveket, köztük a fékek és ellensúlyok követelményét fogják képviselni. Még korábban egy kérdésre azt mondta, hogy a csatlakozásban reménykedő országok esetében akár a támogatások felfüggesztését is fel lehet használni a jogállami elvárások betartására.
Döntés később lesz Várhelyi személyéről.
