Az előzetes várakozásnak megfelelően a brit alsóház bizalmat szavazott a kormánynak. A kívülről támogatott kisebbségi kormány tehát maradhat a helyén. Már „csak” az nem világos, mi lesz a Brexit sorsa, aminek megállapodását kedden brutális többséggel bukta el Theresa May.
Az elemzői becslésekkel egyezően bizalmat szavazott a brit kormánynak a londoni alsóház, 325-306 arányban. A bizalmi szavazást a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kezdeményezésére tartották szerda este, ötórás vita után.
A konzervatív frakció és a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) – amelynek eseti külső támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van – előre közölte, hogy a szavazáson a kormányt támogatja.
Minderre azután került sor, hogy kedden este az alsóház hosszú évtizedek óta nem látott többséggel elutasította a kormány és az unió közti kilépési megállapodást 432-202 arányban. Még a toryk 118 képviselője is az ellenzéki Munkáspárttal együtt szavazott.
Ezt – noha az eredmény borítékolható volt – teljes tanácstalanság követte, Britanniában és az EU-ban egyaránt. Uniós tisztségviselők és tagállami vezetők is felszólították a brit kormányt: tegye egyértelművé szándékaikat.
A szavazás után
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője azonnal bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt fognak benyújtani
a kormánnyal szemben.
Az ezt megelőző parlamenti vitában Kenneth Clarke (konzervatív) hozta szóba a korábban már lehetséges tovább lépésként említett megoldást, hogy a súlyos vereség után élni kellene azzal a lehetőséggel, hogy kiterjesztik a kilépés előtti kétéves tárgyalási határidőt, hogy ez idő alatt újraszabhassák a Brexitet.
Válaszában Theresa May azonban
megismételte álláspontját, hogy az ország március 29-én kilép az Európai Unióból.
A szerdai vitában Corbyn – aki a „zombikormányzás leállítását sürgette” – a megállapodás nélküli kilépés elkerülésének garantálásáról kérdezte a kormányfőt. May kijelentette, hogy ennek két módja van: a parlament jóváhagy „egy” megállapodást, vagy a kormány visszavonja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló bejelentést.
E cikkely alapján indult el 2017 március 29-én a Brexit. A két év leteltekor történne meg Britannia kilépése az EU-ból.
Theresa May szerint a visszavonás azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja marad, figyelmen kívül hagyva a kilépésről hozott népszavazást, a kormány azonban erre nem hajlandó.
A kilépési határidő kitolásával kapcsolatban a miniszterelnök emlékeztet arra, hogy erről az ország nem dönthet egymaga, ahhoz az EU-s kormányok beleegyezése is szükséges. May szerint viszont az EU csak akkor lenne hajlandó a tárgyalások kiterjesztett folytatására, ha van olyan elképzelés, amely a megállapodásos kilépés lehetőségére utal.
A kilépési bejelentés visszavonásáról viszont egyoldalúan is határozhat
a kormány, ez azonban a Brexit leállítását vonná maga után. Erre pedig a kormány nem hajlandó May álláspontja szerint.
Skócia kiléphet az Egyesült Királyságból, ha nem rendeznek újabb népszavazást a Brexitről
– mondta a skót miniszterelnök a Bild című német lapban. Nicola Sturgeon a kilépés leállítását és újabb népszavazás kiírását sürgette. Mint mondta, a kiválási feltételeket tartalmazó megállapodás londoni alsóházi elutasításával a Brexit elérkezett arra a pontra, ahonnan „értelmetlen lenne tovább folytatni”.
A 2016-os népszavazáson a skótok több, mint 60 százaléka a maradást támogatta, s már akkor felvetette a kormány, hogy Skócia esetleg kiválik Nagy-Britanniából, ha az elhagyja az EU-t.
FRISS
Theresa May a szavazás után személyes konzultációt javasolt szerdán az összes ellenzéki párt vezetőinek a Brexit folyamatáról. A konzervatív párti kormányfő rövid alsóházi nyilatkozatában kijelentette: kész már szerda este elkezdeni a négyszemközti megbeszéléseket a többi párt vezetőjével.
May olyan megoldást szeretne találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban. Hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit további menetére. Jeremy Corbyn kijelentette: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét. A legnagyobb ellenzéki erő vezetője ezután nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a kormányfővel.
