A lap szerint Európán kívüli állam polgára, vagy ott bejegyzett cég a jövőben kizárólag a mindenkori belügyminiszter engedélyével fektethetne be egyes piaci szektorokban Magyarországon – ezt tervezi a minisztérium. miniszter jóváhagyásához kötnek – ez most Pintér Sándor.
a fegyver- és lőszergyártástól kezdve, az atomenergiával foglalkozó bármely piaci tevékenységen át, egészen a „kommunikációs csatornák” üzemeltetéséig.
Az engedélyt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter jóváhagyásához kötnek – ez most Pintér Sándor. Az MSZP-s Harangozó Tamás jogállami abszurdnak nevezte a törvénytervezetet.
Egyre több a külföldi hallgató a magyar egyetemeken, ami alapesetben jó, hiszen ők többnyire önköltséges képzéseken vesznek részt, olykor milliókat fizetve a hazai egyetemeknek – írja a Magyar Nemzet. Egyre többen jönnek ugyanakkor a kormány által 2013-ban életre hívott Stipendium hungaricum ösztöndíjprogramon keresztül.
A lap úgy tudja,
a program keretében érkező diákoknak. A kollégiumok kapacitása ugyanis véges, a magyarországi diákoknak sem tudnak mindig helyet adni. Országos átlagban 43 százalékos a kollégiumi túljelentkezés.
A program keretében érkező diákok szegény országokból jönnek, albérletet a támogatás ellenére sem tudnának fizetni. Van olyan budapesti felsőoktatási intézmény, ahol a külföldi hallgatók a kollégiumi férőhelyek 15-50 százalékát foglalják el. A kollégiumfejlesztési program második szakasza viszont a lap szerint már legalább féléves csúszásban van.
A kormánypárti lap szerint várhatóan terrorcselekmény előkészületével is meggyanúsítják a Teréz körúti robbantás gyanúsítottját. Így amennyiben elítéli a bíróság,
Úgy tudják, a Központi Nyomozó Főügyészség ma folytatja a férfi kihallgatását.
A 24 éves P. Lászlót azzal gyanúsítják, hogy tavaly szeptember 24-én felrobbantott egy saját készítésű bombát Budapesten, a Teréz körút-Király utca sarkán. Két rendőr súlyosan megsérült. Idén februárban el is ismerte, hogy ő robbantott.
A portál szerint a Magyar Nemzeti Bank két alelnöke is kap nagyon olcsó hitelt a jegybanktól, és a havi 4,95 millió forintos bruttó bért felmarkoló ügyvezető igazgató is hozzájut a kedvező munkáltatói kölcsönhöz. Amíg az átlagember átlagosan 8 százalékos thm-re kap személyi kölcsönt egy kereskedelmi banktól, addig
– a kamat ugyanis a jegybanki alapkamat plusz egy százalék.
Ez a különbség a törlesztőrészletekben is megmutatkozik. Kb. 13-14 ezer forinttal kisebb törlesztőrészletet kell fizetnie annak a jegybanki dolgozónak, aki felvette a hatályos szabályzat szerinti maximumot, azaz 5 millió forintot ötéves futamidőre a munkahelyétől. Ráadásul 2015 augusztusától idén januárig akár 10 millió forintnyi személyi kölcsönt is adhatott ilyen méltányos feltételek mellett az MNB az alkalmazottainak.
Az MNB a portálnak azt is írta: Matolcsy György nem kapott munkáltatói kölcsönt.
