Kezdőlap Címkék Bastille

Címke: Bastille

Erősen nyit 2022-ben a Sziget

Sziget 2022: augusztus 10-15 között! Elsőre több mint 40 zenekart tartalmazó nagy csomaggal jelentkezett a 2022-es Sziget, benne világsztárokkal, befutott nevekkel, itthon még nem látott előadókkal, friss, izgalmas feltörekvő tehetségekkel.

Jön az Arctic Monkeys, Dua Lipa és a Kings Of Leon valamit Bastille, Stromae vagy Lewis Capaldi a Nagyszínpadra, de a színes csokorban ott van például a multi-instrumentalista FKJ, a tavaly évvégén megjelent albumával Woodkid, vagy az idén megjelent új lemezével érkező brit producer-duó, a Jungle. Érkezik a tiktok-on óriásit futó Princess Nokia vagy az első lemezével a brit lemezlista élén debütált banda, Bono fiának együttese, az Inhaler.

Kádár Tamás, a Sziget főszervezője elmondta:

„Nagy lelkesedéssel készülünk a 2022-es Szigetre egy, a hosszú szünet utáni „nagy visszatéréshez” méltó programmal. A Nagyszínpadon például olyan headlinereket jelentettünk most be, melyek friss lemezanyagaikat hozzák el a Szigetre”. Kádár kiemelte, hogy a Kings of Leon idén márciusban rukkolt elő új lemezével, ezzel pótolja a tavaly elmaradt szigetes koncertjét, csakúgy, mint

Dua Lipa, aki a tavaly megjelent és idén Grammy-díjat nyert lemezét hozza el,

és nem mellesleg toronymagasan vezeti a Sziget látogatók kívánságlistáját.

„A Nagyszínpadra most bejelentett headlinerek között van az Arctic Monkeys akik nemrég adta hírül, hogy már finisben van az új lemezük, amit 2022-re szánnak és nyilván a Szigeten élőben is meghallgathatjuk”.

Kádár elmondta, hogy a most napvilágot látott listán a Nagyszínpad további fellépői között is olyan nevek szerepelnek, akik több nemzetközi fesztiválon headlinerként lépnek föl 2022-ben, mint például a Bastille, Stromae vagy Lewis Capaldi.

„A több mint 40 most közzétett fellépő egy rendkívül változatos és vonzó képet mutat a jövő évi felhozatalból, melyben vannak világsztárok, befutott nevek, kurrens zenei csemegék, feltörekvő csapatok is, így összességében egy nagyon erős első bejelentéssel indíthatjuk a 2022-es fesztiválunk jegyértékesítését”

– kommentálta a mostani hírt Kádár Tamás.

Tehát a Nagyszínpad headliner sorába landolnak a legfrissebb hanganyagukat bemutató világsztárok, így augusztus 10-én Dua Lipa, 11-én a Kings Of Leon és 15-én az Arctic Monkeys. A koraesti sávokban ott lesznek a nem kevésbé nagy nevek, mint a 2020-ban kétszeres Brit Awards-díjas Lewis Capaldi, a francia sanzon világát elektro, hip-hop és a világzene elemeivel keverő belga Stromae és a hírek szerint februárban új albummal kecsegtető Bastille.

És álljon itt a további névsor, a műfaji sokszínűség jegyében: Alan Walker, Caribou, Woodkid, FKJ, Jungle, Jon Hopkins, Sigrid, slowthai, Ronnie Flex & The Fam, Rilès, Princess Nokia, Yung Lean, Little Simz, Beabadoobee, Clutch, Fontaines D.C., Yves Tumor and Its band, Inhaler, Badbadnotgood, Sevdaliza, Honey Dijon, Bob Moses, Floating Points, NGHTMRE, Alice Merton, Lola Marsh, Jade Bird, Viagra Boys, Iceage, Black Honey, Giant Rooks, Tokimonsta, Apashe, TSHA, John Talabot és Taahliah

Három és hatnapos bérletek már kaphatók, részletek a Sziget weboldalán: www.sziget.hu

Tanmese tüntetőknek

És láss csodát: négy nappal később a hatalom meghátrált. Leváltották az állami televízió vezérigazgatóját, az akkori és ottani médiatanács elnökét és azt a négy szerkesztőt, akiket név szerint vontak felelősségre a tüntetők. Feloldották a B92-es rádió tilalmát, szabadon bocsátották a letartóztatottakat. A háborút azonban nem állították meg. Az már ott volt a fejekben.

Majd három évtizeddel ezelőtt történt a forrongó Szerbiában, 1991. március 9-én. Azóta ez a dátum a jelképe a mindenkori ellenzéki tüntetéseknek.

A helyzet a következő volt: Slobodan Milošević elnök átvedlett kommunista pártja (szocialista, ma is létezik, a jelenlegi kormánykoalíció tagja) éppen az ország szétverésével és a fegyveres harcol felkészítésével volt elfoglalva. A média (állami tévé, rádió) a teljes ellenőrzése alatt. A pártközpontból érkeznek a napi utasítások, kiket kell aznap gyűlölni. Akkor és ott nagyobb volt a választék: Soros helyett ott voltak az usztasa horvátok, a „rajtunk” élősködő szlovénok, de már készülődhettek bűnbaknak az addig csak bosnyákoknak nevezett gaz muszlimok (a migráncsok délszláv elődei).

A szerbiai ellenzék, amelynek kisebbik részét képezték a városi liberális fiatalok és a jóval nagyobbikat az árpádsávos zászló helyett csetnik szimbólumokat viselő torzonborz „forradalmárok”, jobbról igyekezték megdönteni a kommunisták/szocialisták hatalmát. Ez nagyon nehezen ment, hiszen komoly fantázia kellett volna ahhoz, hogy túlszárnyalják az állandósult háborús gyűlöletkeltést. Nem is tudták.

Vuk Drašković, az ellenzék jobboldali vezére tüntetést hívott össze Belgrád egyik legkedveltebb terére, a Köztársaság térre, a fiatalok kedvenc találkozóhelyére. Özönlött a tömeg, a hatalom idegeskedett és ebbéli kapkodásában könnygázzal várta a tüntetőket. Elszabadult a pokol.

Draškovićék azonban tántoríthatatlanok voltak. A térre néző Népszínház erkélyéről hangosbeszélőkkel buzdították a tömeget. A népharag tárgyává hamarosan a Belgrádi Televízió vezetősége vált. A kiváltó ok: egy kommentár, amelyben az egyik szerkesztő Tuđman horvát elnök és az usztasák (az akkori és ottani Sorosok) zsoldosának nevezte az ellenzéki Drašković-féle pártot (egyébként: Szerb Megújhódási Mozgalom).

Amikor a hangulat elérte a tetőfokát, Drašković kiadta az ukázt: Menjünk lerombolni a Bastille-t. Ebben az esetben a Belgrádi Televízió közelben levő épületét. Egyébként a rendőrség korábban leállította, később pedig letiltotta a B92 nevű ellenzéki rádió (vesd össze: Klubrádió) élő közvetítését.

Több órás zavargás következett. Természetesen a tüntetők nem jutottak be a rezsim agyközpontjába, mert ezt a rendőrség a körömszakadtáig védte. Később Milošević követelésére a vezérkari főnök harckocsikat vezényelt Belgrád utcáira. Két halálos áldozata volt a napnak: egy tüntető és egy rendőr. Több mint száz sebesült. Sokak szerint ez volt az utolsó alkalom, hogy megállítsák a háborúra készülő diktátort.

Viszont a történések utórezgései is tanulságosak. Egy napra rá fellázadt a belgrádi egyetemi város, a városrészt a rendőrség körül zárta. Ezzel párhuzamosan a kormánypárt ellentüntetést (békemenetet) szervezett, ahol az odautaztatott főleg idősebb korú honpolgárokat arra buzdították, hogy „takarítsák el az usztasákat” vagyis az egyetemistákat.

A szerb bársonyforradalom azonban nem ért véget: az egyetemisták nem adták fel. És láss csodát: négy nappal később a hatalom meghátrált. Leváltották az állami televízió vezérigazgatóját, az akkori és ottani médiatanács elnökét és azt a négy szerkesztőt, akiket név szerint vontak felelősségre a tüntetők. Feloldották a B92-es rádió tilalmát, szabadon bocsátották a letartóztatottakat.

A háborút azonban nem állították meg. Az már ott volt a fejekben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!