Gödöllőn az LMP jelöltje, Lengyel Szilvia mérettetheti meg magát 2018-ban.
A portál értesülését Lengyel Szilvia, illetve Gémesi György kabinetvezetője is megerősítette. Gémesi az LMP-listán fog szerepelni.
Bővebben erről itt olvashat.
Az ülésnap délelőtt 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit a kérdések másfél, az azonnali kérdések pedig egy órában követnek. A munkanap napirend utáni felszólalásokkal ér véget.
Bene Ildikó(Fidesz) arról kérdezi majd az emberi erőforrások miniszterét, hogy bővül-e a lombikprogram támogatása. Kiss László (MSZP) arra vár választ a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy mikorra készül el az M0-ás körgyűrű északi szakasza. Szávay István (Jobbik) Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest arról kérdezi, hogy a kormány mikor kezdi el a Trianon 100. évfordulójára való felkészülést, míg az LMP-s Hadházy Ákos emberi erőforrások miniszterének szánt egyik kérdésének címe: „Romokban a nyelvoktatás”.
Feleslegesen brutális mértékű hatóanyag-dózist tartalmazó orrcseppek, mit sem használó, vagy egyenesen ártó megfázás elleni szerek: ijesztő eredményre jutott egy francia vizsgálat a piacon lévő vény nélkül kapható gyógyszerekről, amelyeknek a felét feketelistára tennék a szakértők. A vizsgán megbukott gyógyszerek egy része Magyarországon is elérhető, és széles körben használt a megfázásos szezonban.
A legnagyobb francia fogyasztóvédelmi lap, a 60 millions de consommateurs (60 millió fogyasztó) a hatvankét tesztelt vény nélkül kapható gyógyszer felét betiltaná, tekintettel a kedvezőtlen hatás-kockázat arányukra.
Nátha, köhögés, torokfájás, influenza és gyomorpanaszok: a fogyasztóvédelmi lap szakértői vizsgálata alapján a télen gyakori megfázásos betegségek kezelésére való, orvosi recept nélkül kapható legnépszerűbb gyógyszerek közel felét be kellene tiltani. Kedden hozták nyilvánosságra a feketelistát.
A Jean-Paul Giroud klinikai farmakológus, az Orvosi Akadémia tagja és Hélène Berthelot gyógyszerész vezetésével bevizsgált hatvankét gyógyszerből csak tizenhárom, azaz 21 százalékuk ajánlható, például a Vicks Vaporub, az Imodiumcaps vagy a Gaviscon menthe. Ezek hatás-kockázat aránya kedvező – állapítja meg a fogyasztóvédelmi lap e témának szentelt novemberi különszáma. Giroud professzor azonban felhívja a figyelmet, hogy ezek használata is csak rövid ideig ajánlott minden esetben.
A vizsgált gyógyszerek harmadát a „jobb híján” kategóriába sorolták: hatékonyságuk csekély vagy nem bizonyított, de legalább nincs vagy nagyon ritkán jelentkezik káros mellékhatásuk. Végül
a bevizsgált gyógyszerek közel felét, huszonnyolcat a hatvankettőből egész egyszerűen betiltandónak ítélnek a szakemberek.
Ágyúval verébre: brutális dózisok orrfolyás ellen
A feketelista élén szerepelnek olyan nátha elleni kedvencek, mint az Actifed és a Nurofen. Ezek két-három hatóanyagból álló gyógyszerkoktélok: érszűkítő (az orrdugulásra), antihisztamin komponens (az orrfolyásra) és paracetamol vagy ibuprofen (a fejfájásra) van bennük. Ezeknél a minden egyben készítményeknél a túladagolás veszélye rendkívül súlyos mellékhatásokkal párosul: szív és érrendszeri vagy idegrendszeri zavarok, szédülés léphet fel – figyelmeztet a fogyasztóvédelmi lap.
„Egy orrdugulás feloldására veszélyes fegyvert, valósággal páncélöklöt adnak a betegek kezébe” – mondják a vizsgálatot végző szakértők.
A vizsgálat külön kitér a pszeudoefedrinre: egy bordói gyógyszerész például nem hajlandó árusítani ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyszert. „Ezzel a hatóanyaggal szív és érrendszeri valamint agyi érkatasztrófa veszélyének tesszük ki magunkat” – állapítja meg Giroud professzor, aki veszélyesnek minősíti ezeket a gyógyszereket: szerinte ki kellene vonni őket a forgalomból – mondta az AFP-nek.
A tabletta formában vény nélkül árult pszeudoefedrin tartalmú gyógyszerek az orvosi rendelvényre kapható orrcseppekhez képest akár 30-szor nagyobb dózist is tartalmaznak – tette hozzá Giroud.
A köhögéscsillapítók esetében sem jobb a helyzet: a vizsgálaton csupán egy minősült ajánlhatónak, viszont a bevizsgált gyógyszerek hatvan százalékát betiltandónak ítélték, például a torokfájásra itthon is előszeretettel használt Strepsilst is.
A 2015-ös vizsgálathoz képest drámai romlás mutatkozik: akkor harmincöt százalék az ajánlott kategóriába került és csupán 50 százalék került a feketelistára – figyelmeztettek a szakértők.
A változás oka az, hogy július óta a szárazköhögésre hatékony opioid-származék dextrometorfánt tartalmazó szirupok és tabletták már nem kaphatók vény nélkül, mégpedig a hatóanyag marginálisnak mondható nem rendeltetésszerű használata miatt: főként kamaszok szokták szódával és üdítőitalokkal keverve „purple drank” koktélokban fogyasztani – mondta az AFP-nek Adeline Trégouët, a fogyasztóvédelmi lap főszerkesztője.
Nincs zéró kockázat, de van zéró hatékonyság
Négyezer gyógyszer kapható Franciaországban vény nélkül: ebben az egyes szerek különböző adagolású, több vagy kevesebb tablettát tartalmazó változatai is benne vannak.
„Van itt egy információs probléma, mivel a nagyközönség csak a reklámokból ismeri a gyógyszereket, ami nem igazán megfelelő információforrás” – panaszolja Giroud. Általánosságban megállapítható, hogy
„ha zéró kockázat nyilván nem is létezhet, a zéró hatékonyság sajnos vitathatatlan a jelenleg forgalomban levő öngyógyításra használt gyógyszerek több mint fele esetében”– hívja fel a figyelmet a francia szakértő.
A France Info részletesebben is felsorolta a feketelistára vett náthaelleni szereket. Köztük vannak Magyarországon is ismert, a franciával azonos márkanévvel futó gyógyszerek, például a Fluimucil a Strepsils, a Lidocaine vagy a Dulcolax.
A portál külön kiemelte a most megjelent átfogó vizsgálat eredményei közül, hogy azok között a gyógyszerek között, melyeket kifejezetten a vény nélkül elérhető piacra gyártanak, sok készítmény az orvosi rendelvényre kapható megfelelőjénél jelentősen drágább. A vénymentes gyógyszerek átlagosan 43 százalékkal drágábbak, de akár háromszoros árdrágítás is előfordul a vény nélküli árképzésben.
Mi a helyzet Magyarországon?
Fontos kiemelni, hogy bár a Franciaországban bevizsgált gyógyszerek márkaneve nem mindig egyezik a Magyarországon forgalomban lévőkkel, ezek egy részét a gyártó más országokban más néven forgalmazza, illetve nálunk más gyártó termékei kaphatók, de ugyanazokkal a francia vizsgálat szerint káros, vagy legalábbis vitatható hatású hatóanyagokkal.
Megkérdeztük ezért az EMMI egészségügyi államtitkárságát, hogy lefolytatnak-e Magyarországon is a franciaországihoz hasonló vizsgálatot a megfázás elleni, vény nélkül kapható szerekről, illetve a francia vizsgálat nyomán megnézik-e, hogy az ott feketelistás szerekkel azonos hatóanyagú gyógyszerek elérhetők-e orvosi recept nélkül Magyarországon. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tervezik-e ennek fényében módosítani a vény nélkül elérhető gyógyszerek körét. Amint választ kapunk, beszámolunk róla.
Szerző: Azonnali/Kardos Gábor
Lázárt mindenki ismeri, róla tudjuk, hogy miniszter, ő vezeti a miniszterelnökséget. Tiborcz Istvánnak nincs állami funkciója, ő ennél magasabban áll, főként azért, mert ő Orbán Viktor miniszterelnök veje.
Sokan találgatják, hogy miért találkozott és miről beszélgetett egymással a két férfi a belvárosi Börze étteremben. Többen még attól sem riadnak vissza, hogy összefüggést véljenek felfedezni arra vonatkozóan, hogy Lázár János, funkciójából következően, az uniós fejlesztési pénzek elosztásáért felelős miniszter, míg Tiborcz István, aki feleségének emlékezetes közlése szerint független a miniszterelnöktől és a saját lábán áll, igen sikeres üzletember.
Nem tudjuk, hogy van-e köze a rokonsági foknak abban, hogy Tiborcz vállalkozásai rendre nagyon sikeresek és igencsak jövedelmezők. Tiborcz korábbi cége, az Elios nagyon kedvező, sokszor versenytársak nélküli pályázatokon nyert el egy csomó közbeszerzést, amelyek keretében uniós pénzből korszerűsítették a közvilágítást számos településen.
A teljesség kedvéért meg kell még jegyeznünk azt is, hogy ebben az ügyben az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálódik. Tiborcz István azóta kiszállt az Eliosból.
Tiborcz István megunta a saját lábon állást, változatosságra volt szüksége. Gondolt egy nagyot – ha szeretnénk a szóvicceket, azt írnánk: gründolt egy nagyot – és felutazott Budapestre. Sétált az utcákon, nézegette a házakat, az embereket, de előtte még megfogadta magában, hogy miután ő, mint a miniszterelnök veje nem teheti meg, hogy a kormány tagjaival mutatkozzon, nem is találkozik senkivel.
Aztán egyszerre csak nagyon megszomjazott. Gondolta, iszik valamit. Ez amúgy nagyon emberi dolog, ha valaki szomjas, igyon valamit, mielőtt még kiszárad a torka.
Addig-addig ment a számára ismeretlen városban Tiborcz, míg elé nem tárult a Börze nevű étterem. Amikor belépett, azonnal észrevette, hogy már minden asztal foglalt.
Szerencsére.
az egyik asztalnál egy igen szimpatikusnak látszó férfi ült.
Tiborcz odalépett hozzá, és udvariasan megkérdezte, hogy leülhet-e.
Amikor az ismeretlen, aki a fotón Lázár Jánosnak látszik, bólintott, Tiborcz leült. Rendelt a pincértől egy italt, majd eredeti tervének megfelelően, inni kezdett. Ittak, ahogyan kell. Közben nem beszéltek egy szót sem. Egy ideig ittak némán, majd Lázár hirtelen az órájára nézett, felállt, elköszönt, és távozott.
Annyira sietett, hogy még a számláját is Tiborcznak kellett kifizetnie.
Hát, valahogy így eshetett. Úgyhogy mindenkinek, aki gyanús ügyletet sejt a két férfi találkozása mögött, innen üzenjük: nincs itt semmi látnivaló, tessék szépen oszolni és tovább haladni.
A főpolgármester nem nevezte kellemetlennek a kérdést, és leszögezte: Földi Lászlónak nem a menekültekről való nyilatkozgatás a feladata, nem ezért kapja a hétszázezres fizetését sem.
Földi László, amíg itt dolgozik főtanácsadóként, addig semmilyen minőségben ilyen kérdésekben nyilatkozatokat nem tehet.
Akkor sem beszélhet nyíltan, ha hívják, vagy ha önként akar menni. Tarlós kiemelte, hogy véleményét, mint egykori biztonságpolitikai szakértő fogalmazta meg és nem fővárosi főtanácsadói minőségében tette. Ugyanúgy nem akarta részletezni azt sem, hogy menekültügyben miben van igaza Földinek és miben nincs
zárta le a témát Tarlós.
Azonban később a Népszava újságírója visszatért Földi László ügyére, mire a főpolgármester azt mondta: kezdi őt emlékeztetni ez az ügy Kövér László „köteles” mondataira, amit anno kiforgattak, és úgy állították be, mintha a politikus bárkit is fel akart volna akasztani.
Nem Tarlós volt az egyetlen, aki bírálta „a migrációs szervezetek likvidálni akaró” nemzetbiztonsági tanácsadót. Lázár János a múlt heti kormányinfón szintén elhatárolódott Földi szavaitól, és azt mondta, hogy nem találkozott a kormányülésen ilyen nevű emberrel, és nem is ismeri őt.
