Kezdőlap Címkék ÁSZ

Címke: ÁSZ

Sarc

Falusi Tamas
-
0
Sarc

Azt írja az újság (MN, HTV, egyéb FPL, stb.), „Százmilliókat kap a DK, mégis saját szavazóit sarcolja”. Az első meglepődés után elolvasva az írást, hamar kiderül belőle, miről van szó:

„Mint ismert, az ÁSZ a 2022-es választási összefogás baloldali pártjaival szemben szabott ki 500 millió forintos büntetést a dollárbaloldal kampányfinanszírozása miatt. Az első körben vizsgált 260 millió forintos támogatásrészt illegálisnak minősítették, a büntetést pedig egyenlő arányban osztanák el az összefogás hat pártja, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, a Momentum és a Jobbik között, ami nagyjából 43,5 milliós büntetést jelent. Miután az ÁSZ és az államkincstár ilyen esetekben a büntetéssel megegyező összeget visszatartja az adott pártnak járó állami támogatásból, a tényleges büntetés ennek a duplája. Ezt a 90 millió forintot próbálja most a DK lakossági adakozással összegyűjteni, dacára annak, hogy a párt évente több mint 313 millió forintos központi költségvetési támogatásban részesül. 2023-ban például a párt közel 478 millió forintból gazdálkodhatott, miután 25 milliót szedtek be tagdíjakból, és egyéb hozzájárulások címszó alatt közel 140 milliót tüntettek fel a gazdasági kimutatásban… Morálisan megkérdőjelezhető, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) társadalmi összefogásban bízva próbálja meg összeszedni azt a 90 millió forintot, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata alapján Gyurcsány Ferenc pártjának kell törlesztenie.”

Továbbá:

„Amellett, hogy a különböző kiigazító csomagok, adó-, járulék- és rezsiemelések zápora éppen a baloldali kormányok politikáját és „válságkezelését” jellemezte, furcsa, hogy az állítólag kivéreztetett állampolgároktól a magát éppen szociáldemokratának maszkírozó politikai erő kér pénzt”

Még továbbá:

„A párt elnökének kalapozása azért is abszurd, mert a legutóbbi vagyonnyilatkozat szerint a pártelnöknek 461 milliója van értékpapírban… Gyurcsány Ferenc igencsak tehetős, a rendszerváltoztatás utáni homályos privatizációs folyamatok egyik nyertese, vagyis nem esne nehezére, hogy kisegítse a személye köré épült pártot.

Hát akkor menjünk sorjában.

  • Az előzményeket itt lehet elolvasni. Kiderül belőle, hogy az ÁSZ konkrétan micsoda. A ténykedése alapján mondhatná bárki, hogy egy, a FIDESZ által kitartott, ezért a FIDESZ-t maximálisan kiszolgáló, velejéig romlott banda, de mi nem mondjuk. Még a végén megsértődnek itt nekünk!
  • Cím: „Százmilliókat kap a DK, mégis saját szavazóit sarcolja„

Gyurcsány, Facebook oldala:

„Arra kérünk mindenkit, hogy támogasson minket.”

Az írásszerűség szerencsétlen összelapátolójának (továbbiakban: Szerző) láthatóan fogalma sincs arról, hogy mi az a sarc. Néhány történelemóráról biztos hiányzott anno, de ez láthatóan nem zavarja különösebben. Meg is teheti, az az 1,5–2 millió ember sem tudja, mi a sarc, akiknek ír, ugyanis Orbán folyamatosan sarcolja őket is, mégis mindig rászavaznak. Na ja, Orbán buzgó hívő (hehe), és az a vallásosoknál mindent visz. Pláne, hogy annyi pénzt kapnak az egyházak, mint még soha, azaz a prédikáció irányultsága sem kérdés senkinek.

  • A „mindenki” kifejezés többek véleménye szerint, azaz Szerzővel ellentétben nem azonos a DK szavazótáborával, azaz Gyurcsány nem kifejezetten őket „sarcolja”. Rég nem lenne hatalmon Orbán, ha ez így lenne. A Szerző általi megfogalmazás nyilván azon célból lett ilyen, hogy Gyurcsány mérhetetlen gonoszságát még jobban érzékeltesse, hiszen amellett, hogy nem kér, hanem sarcol, a „sajátjait” (Jézus!) kényszeríti (te Atyaisten!) adakozásra, ami már aztán mindennek a teteje.
  • „Ezt a 90 millió forintot próbálja most a DK lakossági adakozással összegyűjteni, dacára annak, hogy a párt évente több mint 313 millió forintos központi költségvetési támogatásban részesül. 2023-ban például a párt közel 478 millió forintból gazdálkodhatott, miután 25 milliót szedtek be tagdíjakból, és egyéb hozzájárulások címszó alatt közel 140 milliót tüntettek fel a gazdasági kimutatásban,”

Ugyanez a FIDESZ-nél: ÁSZ büntetés a közpénz felhasználást illetően 0 millió (naná, hogy annyi), központi költségvetési támogatás 1700 millió (2022-es adat).

Ebből érthetővé válik, hogy a FIDESZ morális alapon magasan a DK fölött áll, ők ugyanis egy fillért sem kérnek a néptől az ÁSZ büntetésük kifizetésének támogatására! Bezzeg Gyurcsány! Nem átall egy ezrest kérni a kivéreztetettektől! Hallatlan indolencia!

Hogy miért és hogyan van kivéreztetve a nép, azt mindenki döntse el maga.

A „dacára annak” kifejezés azt mutatja, szegény Szerző nem nagyon tudja mi az a gazdálkodás, és úgy gondolja, a bevétel az bevétel, punktum. Addig, hogy az ilyen szervezeteknek kiadásaik is vannak, már nem jut el. Túl messze van neki.

  • Szerző szerint a párt elnökének kalapozása ezek mellett még abszurd is. Mégpedig azért abszurd, mert Gyurcsánynak van pénze. Sőt Szerző úgy gondolja, igencsak tehetős, hát akkor miért nem fizeti ki ő a büntetést? Elegánsan. Nagyvonalúan. Úri módon. Mint aki csak hobbiból politikus, például Tisza Kálmán. Ne legyen már akkora kispolgári középparaszt, mint… az izé… na!

Nagy szerencse, hogy Szerző nem tudja, mennyire tehetős Orbán apja, Orbán bátyja, Orbán veje, Orbán haverjai, mert akkor rögtön nem nevezné Gyurcsányt tehetősnek, sőt ő maga javasolná az ÁSZ-nak, hogy csökkentse a DK büntetését.

Érdekességként megemlítendő még, hogy Gyurcsány miniszterelnöksége idején (lévén „tehetős” baloldali) az összes járandóságát karitatív célokra utalta át, míg ugyanakkor Orbánra ez nem jellemző. Ő felmarkolja azt az évi 60 – 70 milliót, plusz egyéb juttatások, plusz gépkocsihasználat. Igaz, ő nem is tehetős, lévén hogy egyrészt nem a gazdasági életben villogott, mint Gyurcsány, hanem a politikában, másrészt nagyon jó ember, mert mindenkin segít, miközben maga zsíroskenyéren él. Kicsiben kezdte a jótékonykodást (székház, Kaya Ibrahim, Joszip Tot), csak a felbátorodása után kezdett az üzlete kivirágozni. Pénz valahogy lett mindig annyi, amennyi kell, és mindig önzetlenül lett elosztva, mindig más javára. Mint például idősebb Orbán Győző, ifjabb Orbán Győző, Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, csupa olyan ember, akik megérdemlik, mert az országnak rengeteg hasznot hajtanak. Ennek a haszonnak a konkrét meghatározására új szervezet fog alakulni kormányrendelettel. A vezetője havi ötmilliót fog keresni, mert a feladat nem lesz egyszerű. 5 évet kap rá, hogy kidolgozza, miért hasznosak a felsoroltak az országnak. A szervezetet illetően 200 – 250 fős csapattal számolnak, egy körúti, valószínűleg a New York Palota lesz a székhely. A szálloda tulajdonosa kap egy visszautasíthatatlan ajánlatot, a mostani kávéházban épül meg az uszoda és a fitnesz terem, ahol kávét is felszolgálnak. Már toborozzák is a csapatot, első közelítésben móriczi alapon. Rokonok. Vagy weöresi alapon. Békakirály fia-lánya. Könyvtár-illemtan szakosok előnyben.

  • Az írás rendkívül részletes. Nem csak azt tudjuk meg belőle, hogy Gyurcsány Ferenc tehetős, hanem azt is, hogy „a rendszerváltoztatás utáni homályos privatizációs folyamatok egyik nyertese”.

Mint tudjuk, Gyurcsány a MOTIM-ot versenytárgyaláson vette (összeállt az ottani vezetéssel, ő hozta a pénzt, a vezetés a szaktudást), és attól az állami banktól kapott hitelt, ahol az anyósa dolgozott. Később megvásárolta a vállalatvezetőktől a többi részvényt is. A tranzakcióval a következők jártak jól: a vezetőség és a dolgozók, akik azóta is egy sikeres vállalatnál dolgoznak, az állam, mert a vállalat termékeinek 90 %-át exportálja, növeli a GDP-t, és sokmilliárdos adóbevétele származott tőle, a bank, mert a kölcsönt Gyurcsány kamatostul visszafizette (a bank ebből él), de sajnos Gyurcsány is jól járt, és ezt sokan képtelenek megemészteni. Na, ezt próbálja Szerző kihasználni, ami úri körökben nem szép jellemvonás. Igaz, úri körökben a pénzt nem kapja az ember valakitől valamiért, hanem van neki. A tranzakcióban semmiféle homály nem található, Gyurcsány akkoriban nem volt politikus, és messze sikeresebb gazdasági vállalkozó lett, mint Széles az Ikarus-szal, amely ma már nincs sehol.

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy az írás a rosszindulatú ostobaság szép példája, amelynek a sok hülyeség mellett csak egyetlen (egészen véletlenül a Szerző önös érdekét szolgáló) értelmes húzása van: a racionalitást mellőzve az emberek információhiányára és hitére épít, azaz a fő cél az ő átverésük. Pártérdekből. Ömlenek is a laphoz az állami vállalatok hirdetései!

Feltehető a kérdés: demokráciákban szokásos-e az emberek ilyetén átverése, és ha igen, az miért nem demokrácia?

Nincs kegyelem

Falusi Tamas
-
0
Nincs kegyelem

„Döntött a Kúria: Karácsony Gergely nem kap mentességet az adófizetés alól”. Ezt posztolta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon. Lelkesen posztolta, hiszen nagy győzelem ez neki, hogy Karácsonyéknak a szolidaritási adó alól nincs kibúvó semmi. Még a bíróságon sem, mert ha az nekik egy kicsit is kedvezően ítélne, jön a jólfizetett úthenger és mindent eltipor a kormány segítése érdekében. Van az a pénz, kérem tisztelettel.

Varga győzelme többszörös.

  • A pénzügyminiszter júniusban azt nyilatkozta, hogy Karácsony csődbe vitte Budapestet. Azóta kiderült, hogy ez csak egy primitív hazugság, de Varga nyilatkozatának megvalósulásában segít, hogy ha esik, ha fúj, mindenképpen elvonnak a fővárostól 5,6 + 3,87 milliárdot (hátha így mégiscsak csődbe megy, és Vargának lesz igaza).
  • Ezzel a közel tíz milliárddal jobb lesz a költségvetés helyzete, ami egy pénzügyminiszternek nagyon fontos, pláne, mikor akkora rekordhiány várható, hogy azt nehéz lesz magyarázni. Itthon is, de főleg a hitelminősítőknél.

Nagyon is megértjük a miniszter urat, az ilyen ínséges időkben a kis győzelem is győzelem, amit be lehet mutatni a Főnöknek kormányülésen. Ez a pénz a magyar költségvetésnek ugyan csak 0,25 ezreléke, de az erkölcsi hatása bombasztikus, mert a jóval kisebb budapesti költségvetésben a hatása egy komoly sallerrel ér fel. Dühöngjenek csak Karácsonyék, mint a Lánchíd 6 milliárdjának esetében, amit szintén elcsakliztak tőlük. Szegény Vargának egyébként is nehéz a dolga, újból be kell hízelegnie magát a Főnöknél, és az nem lesz könnyű. Jelenleg ugyanis kispadozik.

Konkrétan vizsgálva az ügyet, felmerülhet a kérdés, honnan vette Varga ezt a csődbevitelt? Az első gondolatunk rögtön a derék Tarlós, (korábbi főpolgármester, ma valamilyen közpénzből fizetett tanácsadó a FIDESZ környékén), aki bukása óta számtalanszor játszotta már ki az aduászt (ezen az egyen kívül más lapja nincs is), hogy hát ő 200 milliárdot hagyott a kasszában, és hát hogy azt biztosan elherdálta a Karácsony féle banda, mert állandóan panaszkodnak, hogy nincs pénz.

Mint azt a fővárostól tudjuk, Tarlós távozása után a főszámlán nem kötött pénzként 186,2 milliárd forint volt található. Akadt ott még 22,6 milliárdnyi címkézett pénz is, de annak már megvolt a helye, azaz szabadon nem lehetett felhasználni. Ez összesen 208,8 milliárd, azaz a Tarlós szöveg, hogy ennyi volt, igaz, sőt még kicsivel több is, persze ebből csak 186,2 milliárdot költhettek Karácsonyék arra, amire akartak.

Ezzel szemben állnak az Orbán féle, a fővárosi vereség miatti, ócska lelkű bosszúállást kristálytisztán bemutató elvonások.

  • A szolidaritási adó növelése. Ez az adó 2018-ban (főpolgármester Tarlós) 5 milliárd forint volt. Karácsony főpolgármestersége alatt 2019 – 2023 között a következőképpen emelkedett (milliárd HUF-ban): 10, 22, 35, 36, 58. Összesen 161 milliárd, a Tarlós irányította korszak évi 5 milliárdjához képest a többlet öt év alatt 136 milliárd forint.
  • Az iparűzési adó elvétele. Ennek az adónak a szabályait oly módon alakította át a kormány, hogy ennek révén 3 év alatt 81 milliárd forinttal csökkentette a főváros kasszájába befizetendő adót ahhoz képest, mint amennyi a régi, Tarlósnál alkalmazott szabályok szerint beérkezett volna.
  • A szemétszállítási díjbeszedés államosítása. Az állam beszedi a szemétszállítási díjat, de csak a régi összeget utalja át a fővárosnak (az inflációt nem veszi figyelembe) amely ravasz húzás további 10 milliárd forinttal csökkentette 3 év alatt a Fővárosi Önkormányzat bevételeit.

A fenti negatívumok összesen 227 milliárdot tesznek ki, ami a Tarlós féle szabad felhasználású pénznél (186,2 milliárd) 40,8 milliárddal több, azaz a főváros Karácsonnyal rosszul járt, hiszen Orbán, ha átokkal nem is, de egy jókora összeg elvonásával sújtotta.

A Tarlós által „otthagyott” 200 milliárd tehát igaz. Volt. 2019-ben. Sajnos már nem az, azt a tartalékot ugyanis az állam úgy elvonta, mint a sicc. Aprócska 40 milliárd további elvonással megfejelve, nehogy már maradjon nekünk, fővárosiaknak valami.

Varga az üggyel kapcsolatban mondott mást is. Például:

„Olvasom, hogy a főpolgármester-helyettes állítása szerint ma reggelre 4 milliárd forint maradt a Főváros számláján. Ehhez képest a Főváros saját beszámolója szerint szeptember 30-án még 113 milliárd forint volt a számláján. Mindez azután, hogy idén rekordösszegű, 250 milliárd forint iparűzési adót szedett be a Főváros. Hová lett a pénz?”

Ismert pénzügyi körökben az az általános nézet, hogy ha egy adott pénzügyminiszter nem ismeri egy téma összes adatát, akkor arról kusso… izé, mélységes mélyen hallgat. Pláne nem kéri számon más pénzgazdálkodási technikáját, hogy mikor vesz igénybe szolgáltatást, és azt mikor fizeti ki, de még csak nem is kritizálja, mert nem az ő dolga. Persze Varga nem a tényleges kíváncsiság okán kérdez (egy fenét! – akkor Karácsonyék bemutatnák neki, mennyiből működnek a trolik, villamosok, meg a buszok, mennyibe kerül a világítás, ésígytovább, ésígytovább), hanem számonkérő azaz „hol a lóvé?” technikával próbálja prezentálni a jónépnek Karácsonyék tehetségtelen herdálását. Azt, hogy ezzel a pénzügyminiszterinél nagyságrendekkel alacsonyabb szintű viselkedéssel csak magát járatja le, úgysem érti, hiszen Orbán (az áldott emlékű Simicska kivételével, akit végül, mikor az lázadni próbált, úgy taposott el, mint egy bogarat) csak magánál kisebb képességűeket tűr meg maga mellett. Akkor pedig adott a Varga féle színvonal is, nemde? Hogy Varga mindent megtesz az ismét a kezdőcsapatba kerülésért, az persze érthető. Még ha röhejes is (mind a szándék, mind a technika).

Van azért az ügyben egy további érdekesség is. Ha valaki nem ismerné a történteket:

Az állam Budapest szolidaritási hozzájárulását a tizenkétszeresére emelte. Ezért a Főváros pert indított. A Fővárosi Törvényszék a keresetet elsőfokon vizsgálat nélkül arra való hivatkozással utasította vissza, hogy nincs hatásköre vizsgálni az állam tevékenységét. A Főváros fellebbezett. A másodfokú ítélet szerint bizony, hogy van hatáskör (az állam mégse áll a törvény felett!), ezért a másodfokon eljáró bíróság visszautalta az ügyet elsőfokra, és az eljárás végéig a Főváros számlájáról való állami pénzleemelést megtiltotta. A fenti határozatáról értesítette a peres feleket. Ekkor jött a meglepetés, a MÁK (Magyar Államkincstár) úgy lehívott Budapest számlájáról 5,6 milliárdot, hogy csak na, mondván, hogy másodfokon az eljárás véget ért, tehát az inkasszó letiltás már nem hatályos, a bíróság meg a megismételt elsőfokon azt dönt amit akar, a pénzt a MÁK már úgyis besöpörte.

A fenti történet alapján erősen közepes képességgel is egyértelmű, hogy a másodfokon eljáró bíróság az inkasszó letiltását természetesen nem a másodfokú eljárás, azaz a saját eljárása végéig tiltotta meg, hanem az ügy végéig, azaz addig, amíg ítélet nem születik, különben ez a letiltás teljesen értelmetlen lenne (ahogy látható is). Miután ő maga nem hozott ítéletet, hanem az ügyet visszautalta elsőfokra, azaz ítélet még nincsen, a Budapest számlájáról történő pénzlehívás továbbra is tilos, tehát a MÁK a pénz leemelésével vagy óriási hülyeséget követett el (ostobák gyülekezete), vagy Orbán parancsára Budapest tönkretételén dolgozik. Mindenáron.

A dolgok kezdtek a FIDESZ szempontjából rosszra fordulni. A történtekből egyértelművé vált, hogy a MÁK húzása jogilag védhetetlen, és ha Karácsonyék nem hagyják abba az ügy forszírozását, akkora bukta lesz belőle Orbánéknak, mint a MOL torony. A magasabb helyről átszóltak hát a megfelelő helyre, ahol a Kúria bokáját összecsapva azonnal rendelkezésre állt. Megállapította, hogy a MÁK lehívás nagyon, teljesen és abszolút jogos volt, mert a másodfokú bíróság le sem tilthatta volna az állami inkasszót, így aztán az, hogy meddig érvényes a letiltás, érdektelenné vált. Ezzel a MÁK rögtön annyira szeplőtelen meg okos lett, hogy kiállításokon mutogatják, mennyire az. Az ügy még folyik, de IQ 65-tel is tudható, hogy Orbánék szempontjából jól fognak alakulni a dolgok. Ha nem jól alakulnának, majd bevonják az ÁSZ-t, a NAV-ot, az AB-t, a klérust, módosítják a törvényeket, módosítják az Alaptörvényt, új törvényt írnak, új törvényeket írnak, és azonnal megszavazzák azokat, aztán meg leváltanak mindenkit, aki a 100 %-ban nekik megfelelő eljárást bármiben akadályozná. Varga örülhet a kispadon. A Mester intézkedett, és addig intézkedik, ameddig kell. A helyzet hasonlít ahhoz, mikor egy nehézsúly ökölvívó lép a ringbe egy vézna amatőr ellenében, az amatőrnek tizenöt kilós bokszkesztyűi vannak, miközben a nehézsúlyú mindkét kezén bokszkesztyű helyett boxert visel, és a bírót meg a pontozókat az amatőr pénzéből a nehézsúlyú fizeti. Le.

Ha Orbán marad, és Karácsony is, Budapestnek nem jósolok nagy jövőt.

Viszont ha valaki ezek után azzal jönne nekem, hogy a „fékek és ellensúlyok” közül bármelyik NEM alázatos és elvtelen, viszont jól megfizetett kiszolgálója a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (Orbánék szerint ez még attól „jogállam”), akkor körberöhögöm.

Sírni már sok értelme nincs.

ÁSZ

Falusi Tamas
-
0
ÁSZ

Régi időkből maradt emlékképek garmadája, ahogy veri az ember a blattot, mely blattveréses évek során a snapszer, ulti, tarokk, bridzs felívelő sorrendet követi a leszálló ág, azaz a póker, a huszonegy és végül a kopka, de ahhoz már sokat kell inni, hogy ezt játsszon az ember (azért megnyugtatnám a vállalkozókat – nem reménytelen az ügy).

A kártyajátékok általános jellegzetessége, hogy az ász, mint legerősebb kártyalap, igencsak kívánatos, és bár vannak nyerő kombinációk ász nélkül is, azért az ász a legtöbb esetben mindent visz. Ahogy jelenleg nálunk. Az ellenzéki pártok pénzét.

Ennek alapján mondhatná bárki (de mi nem mondjuk), hogy a FIDESZ-nek már akkor van ásza, mikor a parti még el sem kezdődött, és nem ám titokban, kabátujjba rejtve, hanem nyíltan ott hever az asztalon. Az Állami Számvevőszék elvileg arra való, és arra is kapott felhatalmazást, hogy biztosítsa hazánkban a közpénz és az állami vagyon kezelésének és felhasználásának törvényességét, ám sajnos ehelyett a Párt egyik ökleként szokott üzemelni. Azaz pártfeladatot lát el, mondhatná bárki, de mi nem mondjuk. Azt is mondhatná bárki (de mi nem mondjuk), hogy ha megvizsgálnák, melyek azok az állami szervezetek, amelyek nem FIDESZ irányítás alatt működnek, és nem pártfeladatot hajtanak végre, akkor kezdetnek felejtsük el a többesszámot, utána meg az egyesszámot is, mivel a helyes válasz nulla. Ezek szerint mondhatná bárki (de mi nem mondjuk), az Állami Számvevőszék nem kivétel, hanem a 13 éve bevezetett FIDESZ szabályokhoz jól alkalmazkodó szervezet.

Mint tudjuk, a pártok gyűjthetnek adományokat. Ami meg van tiltva, az a külföldi adományok elfogadása, hiszen akkor a hazai politikai életben megjelenik a „külföldi érdek” (miért adna valakinek másért pénzt bárki, mint a saját érdekében), és ugyan a hazai adomány is önös érdekből adatik, de csak a hazai érdek az, ami elfogadható. A külföldi nem, ugyanis egy külföldinek nyilván az az érdeke, hogy ő jól járjon, és nem törődik vele, hogy közben mi lesz az országgal és a benne lakókkal. Tőle rosszul járhat akár az ország összes lakója is, ha ő jól jár, ezért tilos a külföldi támogatás elfogadása.

Ebbe az ideális képbe belezavar kissé, hogy rengetegen kaptak magyar állampolgárságot, akik nem itt laknak, és nem is akarnak ideköltözni, azaz a „külföldi érdek” definíciójának az ő érdekük pontosan megfelel. Miután így az állampolgárságot kapott külföldön élők tömegesen szólhatnak bele egy olyan ország választásába, amely ország lakóinak nem azonos az érdeke az övékkel, nehéz megmondani, mi a különbség a külföldi adomány, és a külföldről szavazók között. Talán az, hogy a külföldről szavazó tömeg jóval nagyobb erő a külföldi pénznél a választási döntést illetően, ugyanis a magyar politikai rendszer olyan, hogy a jelenleg regnálóknak elképesztő módon nagyobb az anyagi lehetősége a saját propagandára, mint az ellenzéknek, mégpedig annyival nagyobb, hogy még több tízmilliárd forintnyi külföldi adomány is elhanyagolható mellette. Annyi persze nincs.

Mondhatná bárki (de mi nem mondjuk), hogy a pártatlanság érdekében szigorú vizsgálat tárgyát kellett volna képezze, a külföldön élő külföldieknek (ha magyar a kultúrájuk, ha nem) milyen feltételekkel adható a magyar választásokba beleszólást biztosító állampolgárság. De ilyet nem végeztek. Még véletlenül se. Erre a vizsgálatra ugyanis a derék állampolgárságot adományozóknak semmi szüksége sem volt, mondhatni nagyon ellenkezőleg, így aztán a magyar választás a külföldről szavazó tömegek miatt a mai napig nem szuverén, még ha egy fillér sem érkezik kintről, akkor sem. A külföldi beavatkozás az ő esetükben is egyértelmű, de hivatalosan el van fogadva. Érthető?

Mint az ismeretes, nálunk gumiszabályok helyett gumitörvények vannak, illetve ma már főleg gumirendeletek. A rendeleti kormányzást illetően: a mai köztudomás szerint azok a szemét, háborúpárti gyurcsánybrüsszelék belesodortak minket valamibe, egy valamiféleségbe, vagy legalábbis arrafelé valahova, ezért kénytelen Orbán Viktor rendeletekkel kormányozni, mert a Putyin különleges műveletei által okozott illiberális cunami fő áldozatként nem is tehet mást szegény (a fenti mondat magyarázatára nem vállalkozunk). A gumi meglehetősen rugalmas, ebből következően az eredetileg a közpénzek és az állami vagyon vizsgálatára létrehozott ÁSZ nem csak az alapfeladathoz tartozó ügyeknek, hanem bárminek a vizsgálatával is megbízható, azaz, ha a kormány úgy dönt – hiába nem közpénz az adomány – az adományok vizsgálata akkor is hozzá tartozhat. Az a FIDESZ húzás, hogy az ÁSZ mellett a többi fideszes pártököl is rá van uszítva az ellenzékre (NAV, Ügyészség, satöbbi), magától értetődik. A regnálók morálisan totális csődje, mondhatná bárki, de mi nem mondjuk.

Windisch Lászlót, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) akkori elnökhelyettesét a Fidesz-KDNP javaslatára jelölte a parlament illetékes, és döntő arányban fideszes bizottsága az Állami Számvevőszék elnöki posztjára. Az elnököt tizenkét évre, titkos szavazással választották meg a fideszes és KDNP-s honanyák és honatyák. Kétharmaddal persze, mert szerencsére (illetve a magyar népnek hála) vannak annyian. Díjazása 5,2 millió HUF/hó, mikor az MNB elnökéé csak 5 millió HUF/hó (2022-es adatok). A 12 év és az 5,2 millió forint fényében nem lepődhetünk meg semmin. Pláne, hogy sok mindent láttunk eddig is.

Az ÁSZ-ra bízott feladat, ahogy a többieké szintúgy, rém egyszerű: találni kell az ellenzéknél valamit. Ha nincsen ottan semmi, akkor is. Magyarországon a pártok ugyan nem, de civil szervezetek elfogadhatnak külföldi felajánlást, ezért a Márki-Zay által alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom azt eszelte ki, hogy alapítanak egy civil szervezetet, az kapja külföldről legálisan a pénzt, majd ez a szervezet, immár mint magyar, azaz belföldi adományozó legálisan segíti a pártot, pártokat vagy (mint esetünkben) az Összefogásba tömörült pártok miniszterelnök jelöltjét a kampányban. Mivel jogilag Márki-Zay-ék húzása nem támadható, az ÁSZ kénytelen arról blablázni, hogy áttételesen ugyan, de mégiscsak támogatták őket külföldről, ezzel próbálva indokolni az általuk „törvénysértőnek” való beállítást. Ez a határozat az ellenzékbe való jókora belerúgáshoz elegendő is, mivel vele szemben pont úgy, ahogy az ÁSZ összes határozatával szemben jogorvoslatnak helye nincs. Az ÁSZ tehát azt ír bele a határozatba, amit csak akar, az lesz az igazság, bármit tartalmazzon is. Hja, így könnyű, mondhatná bárki, és mi is ezt mondjuk.

Az ÁSZ minősítése egyben azt is jelenti, hogy az ilyen esetre a törvény által kiszabott pénzbüntetés azonnal életbe lép anélkül, hogy bármilyen bíróságnak az ügyben ítéletet kellett volna hoznia. További ragyogó ÁSZ húzás, hogy bár a pénzszerzés kiötlője és végrehajtója Márki-Zay és a Mindenki Magyarországa Mozgalom volt, a büntetést az ÁSZ szép egyenlően szétosztotta az Összefogás pártjai között, kijelentve, hogy mind bűnösök. Ha csak Márki-Zayékra terheli, azzal a FIDESZ nem sokra megy (MZP ma már bukott politikus, akivel senki nem fog szövetkezni), azokat kell tehát Orbánéknak tönkre tetetni az állami szervezetekkel, akik veszélyesek. Azaz az ellenzék pártjait. És bizony, mondhatná bárki, az ÁSZ meg a többiek pontosan ezt teszik. De mi nem mondjuk.

A fenti sztori ismeretében a következő megállapításokat lehet tenni:

  • A Márki-Zayéknak juttatott pénz lehet éppúgy „külföldön élő magyar állampolgárok” magánadománya, mint ahogy a FIDESZ-re leadott szavazatok kétharmados arányát biztosító „külföldön élő magyar állampolgárok” szavazatai, azaz mindkettő külföldi befolyásolás. Ebből következően vagy mindkettő legális, vagy mindkettő illegális. Amíg tehát az adományozók állampolgárságát nem vizsgálta senki (és nem vizsgálta, holott lehetne mindegyik magyar), addig a látatlanban történő, negatív minősítés egy olyan kötelezően semleges állami szervezet részéről, mint az ÁSZ, rendkívül illetlen, már-már a csalás kategóriáját súroló cselekedet, mondhatná bárki (de mi nem mondjuk).
  • Ha az ÁSZ-ra tartozik annak vizsgálata, hogy egyes pártok jutnak-e törvénytelenül előnyhöz vagy sem, akkor az ÁSZ részéről hatalmas hiba, hogy nem vizsgálja a teljes gőzzel a FIDESZ-KDNP népszerűsítését, az ellenzéki pártok ledegradálását, az ellenzéki oldal karaktergyilkosságait nagyban elősegítő, plusz az ellenzéki politikusok folyamatos befeketítését végző MTVA működését. Mivel az ÁSZ ellenőrzési feladata elsősorban a közpénz felhasználására irányul, és az MTVA a kapott közpénz (148 milliárd HUF/év) nagy részét pártfeladatokra használja, az ellenőrzés elmaradása már nem is hiba, hanem csalás az ÁSZ részéről, mondhatná bárki (de mi nem mondjuk).
  • Az előző pontban leírtak ugyanúgy vonatkoznak a Rogán vezette miniszterelnöki kabinetiroda propagandatevékenységére is (plakátok, ún. nemzeti konzultációk, hirdetések, stb.), amelyeknél nagyon kilóg a lóláb, hogy egyik sem kormányközlemény, hanem FIDESZ propaganda. Mivel a Rogánék által évenként erre fordított 50 milliárd forint közpénz, az ÁSZ-nak a felhasználását egyértelműen vizsgálnia kellene, és ha valóban valamelyik pártnak kedvez, azonnal jelentést írni róla. Ha nem teszi, márpedig nem teszi, akkor az ÁSZ nem állami, hanem egy párt által irányított, közpénzből lefizetett szervezet, mondhatná bárki (de mi nem mondjuk).
  • A közpénz felhasználás fentieknél kisebb, de nem jelentéktelen része az állami vállalatok hirdetései, amelyekért a vállalatok fizetnek az adott médiumnak, ahol a hirdetésük megjelenik. Mivel a politikai pártatlanság az ÁSZ-nak láthatóan nagyon fontos, és a jogtalan előnyt bünteti, egyértelműen vizsgálnia kellene, hogy az ilyen hirdetések a magyar médiumokban olvasótábor szerinti arányban vannak-e elosztva, vagy az állami vállalatok előnyben részesítik a fideszes pártpropagandát folytató médiumokat, mert ha igen, az a közpénz megengedhetetlen célra való felhasználása lenne. Sajnos ilyen vizsgálatról még nem hallottam. Ejnye, ejnye, ejnye.

A fentiek alapján mondhatná bárki, hogy az ÁSZ rendkívül nagy valószínűséggel egy közpénzből lefizetett, az ellenzék tönkretételén és a FIDESZ megóvásán munkálkodó szervezet. De mi nem mondjuk.

Megvan rá a jó okunk.

Dollárbaloldal 

Falusi Tamas
-
0
Dollárbaloldal 

Van ám annak haszna, ha valakinek a többszörös kétharmad birtokában sikerül lenyúlnia a politikát, a gazdaságot, a médiát, a fékeket és ellensúlyokat, az ügyészséget, az igazságszolgáltatást, a tudományt, a művészetet, a sportot és az összes hozzáférhető közpénzt (remélem, nem maradt ki semmi).

Kishazánkban haa bárki kekeckedik a Főnökséggel, rá lehet uszítani a NAV-ot, az ÁSZ-t, az NMHH-t, a Poltpétert, na meg a Hír TV-t is, mely utóbbi ugyan intézkedni nem tud, de a befeketítést tekintve nagymenő. A fentiek közül legjobb az ÁSZ, mert nála elég a gyanú, bizonyítania semmit nem kell, és az ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs. Ennél több önkényre alkalmat adó rendszert nehéz lenne kitalálni.

Hogy mit tehet az ellenzék?

Mint az ismeretes, Pártunk és Kormányunk úgy döntött, hogy felkarolja ezt a számára ígéretes „külföldi beavatkozás a magyar választásba dollárokkal” sztorit az ellenzék további kicsinálásának céljából, és rögtön be is rendelték Windischt a Klastromba. Így kellett tenniük, mert ha 2026-ban már kilenctizeddel akarnának nyerni, nem állhat meg a kicsinálás egyetlen pillanatra sem. A kiforrott technika általában az, hogy valamilyen büntetés formájában a Főnökség elcsaklizza az ellenzéki pártoknak azt a kevés pénzét is, ami még marad a szűkös megélhetés után. Úgy hirdessenek, ha tudnak a szemetek!

Az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknál, például Budapesten, Kormányék néha másképp csinálják, ott nem csak büntetés a pénzmegvonási ok (lásd pl. a Lánchíd hatmilliárdjának nemfizetését, mert „Nem állt helyre az eredeti állapot”), hanem a szolidaritás is hivatkozási alap, mondván, hogy a gazdag települések fizessenek a szegényeknek. A csóró államot tehát, a gazdag Budapest segítse ki.

Budapest ugyanis gazdag. Hogy honnan tudjuk ezt?

Egyrészt Tarlóstól, aki bukása óta hetente kétszer sértődőtten emlegeti azt a kétszáz milliárdot, ami a főpolgármester váltáskor a kasszában volt, de arról sajnos nem mondott egy szót sem, hogy ez szabad felhasználású pénz, vagy a teljes összeg a szükséges és már elhatározott kiadásokra kell. Előbbi esetben a gazdagság adott, utóbbi esetben sajnos nem a gazdagságot mutatja, hanem az egyik napról a másikra élést.

Másrészt a Kormánytól tudjuk, amely már sokszor nyilatkozta, hogy a fővárosban megtermelt adó minden száz forintjából kilencvenhét forintot ugyan magához von, azaz a fővárosnak saját pénzből csak három forint marad, de mégis mennek a buszok, megújult a Lánchíd, a Blaha, sőt még a Corvin is. Van itt pénz! Sajnos az utóbbi két év újabb orbáni elvonásait tekintve az a maradék három ma már csak két forint, abból dőzsölhet meg segélyezhet Budapest. Az állam helyett. Mert az viszont szegény. Kellemetlen állapot.

Szóval az állam szegény. Hát még a FIDESZ! Az milyen szegény!

  • Sohasem telne neki 130 milliárdra, amennyiből megvehetné az MTVA-t, hogy az őt folyamatosan dicsérje, az ellenzéket meg folyamatosan szidja. Még szerencse, hogy a szegény állam az adóbevételekből össze tud kaparni évente ennyi közpénzt, és elintézte vele a közmédia fideszes pártmédiává züllesztését. Intézte, intézi, és intézni fogja, ahogy a kormányt ismerem. Little problem, hogy az elegáns húzás láttán a Nyugat nemhogy nem tapsol, de még hörög is, mert nem tetszik neki. Hát milyen mimózák, tessen mondani! Sok hülye!
  • Tovább ragozva a kérdéskört, ugyanígy nem telne szegény FIDESZ-nek a Rogán féle, főleg propagandára használt állami konglomerátum 44 milliárddal való megtámogatására sem, azon célból, hogy Rogánék plakátoljanak mindenfelé, meg Miniszterelnökúr szíves közreműködését igénybe véve konzultáljanak a néppel. Ez ugyan elvileg az államnak a polgárokkal való jobb együttműködése céljából, valamint az informálásuk érdekében történik, ám mivel a plakátokon valamint a konzultációs kérdéseket tekintve soha nem a pártok megegyezésén alapuló, hanem mindig a FIDESZ által kitalált, és az ő érdekeit szolgáló szöveg a nyerő, nyugodtan tekinthetjük ezt is közpénzből fizetett pártreklámok végtelen sorának.
  • Korábban az állam gazdagabb volt, így meg tudta venni azokat az állami vállalatokat, amelyek jelenleg az általuk forgatott közpénzből a megfelelő sajtótermékekben (NER lapok) hirdetéseket adnak fel, hogy azok anyagi gondok nélkül, azaz hűségesen tudják szolgálni a FIDESZ-t.
  • Hogy az ispánságokon és egyéb állami szerveknél is jut közpénz a fideszes pártpropagandára, az meg nem kérdés. Semmiképp.

A fentiek alapján mindent összeadva kiderül, hogy közel 200 milliárdnyi közpénz megy el a regnáló párt propagandisztikus támogatására (évente).

Ennek fényében nem egészen érthető, hogy ha az ellenzék pártjaihoz még akár érkezett is volna egyszeri 4 milliárd forint, hogy tudjanak miből kampányolni (bár a./ egyelőre nincs bizonyítva, és b./ ez ugyan külföldi, de saját pénz, azaz senkitől de főleg nem a magyaroktól lopott), az a 4 milliárd csak a töredéke annak, amit a mi adónkból a FIDESZ saját kampányára fordít.

Lehettek volna az ellenzékkel nagyvonalúbbak, ha már magukhoz azok, mert a morálisan sokkal ótvarabb, és két nagyságrenddel nagyobb hatású, közpénztolvajként való beavatkozásukat simán nézik el maguknak, ám, mint tudjuk, az úri viselkedés nem az ő sajátjuk. Semmiképp nem az.

Kispolgári középparasztokhoz nem is illene.

Nem a kancellária felállítása a legnagyobb változtatás amire készül a kormány

N. Vadász Zsuzsa
-
0
Nem a kancellária felállítása a legnagyobb változtatás amire készül a kormány

„A jelek arra utalnak, hogy a kormány szisztematikusan, előre eltervezett módon dramatizálni akarja az egészségügyi intézmények helyzetét, hogy politikai szempontból megússza az eltervezett változások végrehajtásának kedvezőtlen következményeit úgy, hogy akár megváltóként tekinthessen rá a lakosság” – szögezte le az elmúlt időszak egészségügyet érintő kormányzati kommunikációról László Imre, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt egészségügyi kabinetjének a vezetője.

Az egészségpolitikai szakember a Független Hírügynökség felvetésére reagálva leszögezte: a kormány több lépése (így legutóbb Domokos László ÁSZ-elnöknek az egészségügyi intézmények elleni támadása, hogy három szóval jellemezte a rendszert: botrány, káosz és korrupció), nem csak a kancellári rendszert igyekszik előkészíteni, hanem ennél komplexebb változtatásokat is. „Bele akarnak nyúlni az egészségügy struktúrájába, ám miután az politikailag kényes és helyi szinten könnyen visszaüthet a legközelebbi választásokon, ezért hangulatkeltéssel próbálják előkészíteni azt” – szögezte le.

Magyarországon több mint 100 fekvőbeteg gyógyintézmény  finanszírozásában vesz részt az állam, s emellett több száz járóbeteg-szakellátót finanszíroz – emlékeztetett, hozzátéve: ennek fényében végképp nem érti, hogy az Állami Számvevőszék 14 intézetnél végzett (ráadásul nem is most, hanem két éve) vizsgálata alapján hogyan állhatott most elő azzal Domokos a Magyar Időknek adott interjújában azzal, hogy anarchia és évek óta tartó szabálytalanságok jellemzik az egészségügyi intézmények gazdálkodását. Pedig az ÁSZ elnökének állítólag megvan a képzettsége és hozzáértése – mondja László Imre, aki ezért Domokos Lászlót a mutatottnál okosabbnak tartja, így biztos abban, hogy

„a rendkívül visszataszító, otromba, a betegek bizalmát megingató támadása  koncepciózus jellegű  és egy komolyabb dolognak az előkészítése”.

Ezt támasztja alá az is, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter korábban kijelentette, hogy pénzügyi felügyeletet szeretne a kórházakhoz rendelni; három irányban gondolkodnak, vagy minden kórházhoz, vagy régiós szinten vagy csak a komoly adósságokat felhalmozókhoz.

László emlékeztetett arra, hogy sorra jönnek a negatív hírek az egészségügyről a kormányzat részéről. Például a kórházi adósságokról, amelyek valójában nem is a kórházak adóssága, hiszen azért halmozódik fel, mert az állam nem fizeti ki a beavatkozások valós árát az intézményeknek, amelyek így kénytelen többet fordítani azokra, mint amennyit kapnak érte. Felmelegítették a hálapénz kérdését is a utóbbi időben – mondott még egy példát arra, hogyan vezetik fel azt, hogy a kormány ugyan nem akarja de kénytelen belenyúlni az egészségügy szervezetébe. Így majd azt tudják kommunikálni, hogy teszik ezt a lakosság érdekében. Ezzel is megpróbálják kivédeni a lakossági felháborodást – hiszen például ha egy helyi kórházat bezárnak, akkor az biztos, hogy a következő választásokon a város Fideszes országgyűlési képviselőjét nem fogják újraválasztani

„Ezért kell dramatizálni a helyzetet jó előre, s ennek a része az ÁSZ-elnök támadása is.”

De hiába próbálják az egészségügyre tolni  felelősséget, ettől a tény még tény marad: forráshiányos a terület, nem is kicsit. Csak egy adat erre:

Magyarországon az uniós átlagnak még a felét sem költik egészségügyre: az EU átlaga 2700 euró/év/fő, Magyarországon 1300.

Kérdésünkre, hogy mit szól ahhoz, hogy Kórozs Lajos szocialista képviselő, az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának elnöke feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az ügyészségen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés miatt, a DK egészségpolitikai szakértője leszögezte: semmi más nem  történt, mint hogy Kórozs lecsapott egy magas labdát lecsapott.

„Ha ennyire súlyos a helyzet, illetve a tapasztalt visszaélések, akkor illik is büntetőügyet csinálni belőle. Persze ezt az ÁSZ-nak kellett volna meglépnie, de ugye ők ezt nem tették meg” – szögezte le

Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr!Alulírott Korózs Lajos országgyűlési képviselő (értesítési postacím: Országgyűlés…

Közzétette: Korózs Lajos – 2018. augusztus 9., csütörtök

Kórozs egyébként a feljelentésről beszámoló sajtótájékoztatóján leszögezte: szeretnénk megtudni, ki a hunyó, a Fideszes állami vezetők vagy  Fidesz által kinevezett kórház-  és intézményvezetők. Hozzáfűzte: Polt Péternek könnyű dolga van, iratokat, dokumentumokat lefoglalni, kihallgatásokat elrendelni és később vádemelési javaslattal a bíróságnak átadni – mondta el a képviselő.

Visszaszólt a kórházszövetség az ÁSZ elnökének

FüHü
-
0
Visszaszólt a kórházszövetség az ÁSZ elnökének

A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete visszautasítja az Állami Számvevőszék elnökének hétfői kijelentéseit, miszerint pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok vannak az egészségügy egyes területein.

A két egyesület közleményében azt írta: „visszautasítjuk azt a megállapítást, amely szerint az egészségügyünket az ’anarchia, botrány’ summázattal lehet jellemezni, miközben a szakmai alapossággal végzett elemzések egyértelműsítik:

ilyen kevés pénzből, ennyire hozzáférhető, ilyen magas szintű ellátás a fejlett országokban sem általános”.

Domokos László, az ÁSZ elnöke a Magyar Időknek adott interjúban azt mondta, pénzügyi szempontból botrány és anarchia jellemzi az egészségügy egyes területeit.

Az ÁSZ több kórházat és szakrendelőt ellenőrzött. Domokos szerint rendszerszintű, hogy az összességében több millió embert ellátó

szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem.

A kórházaknál pedig néhol leltár sem készült egyes készletekről. Azt is mondta: a szabálykövető intézményvezetőket nem szabad leváltani, de azokon a helyeken, ahol a pénzügyek nincsenek rendben, új gazdasági irányításról kell gondoskodnia a tulajdonosnak, az államnak.

Az interjú megjelenése után az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette: tanulmányozni fogja az ÁSZ kórházakat érintő vizsgálati eredményét.

A két szakmai szervezet vezetőit mai, a Kórházszövetség rendkívüli elnökségi ülése után kiadott közleményük szerint, megdöbbentették a cikkben megfogalmazott,

„általánosításokon és téves feltételezéseken alapuló megállapítások”,

és visszautasítják az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat.

Szerintük a teljes egészségügyi ellátórendszer a beteg oldalán áll, az ágazatban dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően tudták fenntartani az ellátórendszer működését akkor is, amikor nemzetközi összehasonlításban az egészségügyre fordított közkiadásokban az utolsók között voltunk. Úgy fogalmaznak: most már az ország teljesítménye lehetővé tette, hogy lényegesen több jusson a közpénzből az Európában egyik legbetegebb magyar lakosság gyógyítására. Ez azonban az uniós vagy az OECD-országok átlagához viszonyítva még mindig nem elég.

Példaként hozták, hogy

Magyarországon 2017-ben a GDP 5,2 százalékát fordították egészségügyi közkiadásokra, miközben az uniós átlag 7,2 százalék.

Jelentős az elmaradásunk, hiszen Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás 600 euró, míg az uniós átlag 2000.

Azt írták: nehezen tudják értelmezni a cikkben felhozott méltatlan, szakmaiatlan, a kórházak lejáratására alkalmas példákat. A vécépapír-beszerzésnél feltételezésként leírt folyamat például már csak azért sem képzelhető el a kórházi gyakorlatban, mert ezt

WC-papírt egy kormányrendelet, valamint egy BM-rendelet szerint csak a büntetés-végrehajtás intézményrendszerén keresztül szerezhetik be,

azaz önálló beszerzést vagy közbeszerzést nem is folytathatnak le.

A közlemény szerint az ÁSZ-elnöknek a sok nehézséggel küzdő sürgősségi ellátásra vonatkozó példája sem állja meg a helyét, hiszen a cikkben leírt 12 órás ellátási idő helyett szigorú, szakmailag pontosan szabályozott, a beteg állapotától függ az osztályozás és az ellátási rangsorolás. Így van olyan beteg, akinél az ellátást azonnal el kell kezdeni, míg másnál akár több órát is halasztható. Ezek az osztályozási és ellátási rendek nemzetközi és hazai szakmai szabályozásokon alapulnak, amelyek véleményezésére az arra kijelölt szakmai grémiumok alkalmasak. Ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a sürgősségi ellátásnak az ország minden területén folyamatosan és elérhetően kell működnie.

A két szervezet szerint valóban közös érdek, hogy a magyar egészségügy hatékonyan működjön, és még fontosabb, hogy a betegek megkapják a szakmailag szükséges és lehetséges ellátásokat. Egyetértenek abban, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, de felhívják a figyelmet arra is, hogy az élet törvényét és

a beteg üdve a legfőbb törvény elvét nemcsak az ellátórendszeren, az egészségügyben dolgozókon kell számon kérni, hanem a jogalkotón, az irányító és ellenőrző hatóságokon is.

Mint írják, ezután is konstruktívan együtt kívánnak működni Magyarország jobb egészségügyi ellátásáért, és csak remélni tudják, hogy az interjú szerzőjét és szereplőjét is hasonló célok vezérlik. Ezért meghívták az Állami Számvevőszék elnökét a Magyar Kórházszövetség következő elnökségi ülésére, hogy „felesleges, sőt káros” sajtóüzengetések helyett közös gondolkodással a valódi problémák feltárásán és megoldásán fáradozhassanak.

„Az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat visszautasítjuk,

és azt javasoljuk: ha ilyenről bárkinek tudomása van, tegye meg a szükséges lépéseket” – írják a közleményben.

Az ügyben több párt is megszólalt. Az LMP szerint az egészségügyben tapasztalható botrányokat a Fidesz-KDNP idézte elő, miután az elmúlt nyolc évben több száz milliárd forintot vont ki az ágazatból. Felszólították a kormányt, hogy „ne használja az Állami Számvevőszéket arra, hogy politikai leszámolásokat hajtson végre”.

Az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke, Korózs Lajos pedig feljelentést is tesz, különösen nagy összegre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalások, hivatali visszaélések, hűtlen és hanyag kezelések miatt ismeretlen tettesek ellen. Mint mondta: egyszerű a dolga Polt Péter legfőbb ügyésznek, mert Domokos László neveket, címeket tud, amelyeket egy pillanat alatt átadhat neki.

A bírói szakban kellett nyomozati munkát végezni – interjú Szabó Pál volt posta-elnökkel, miniszterrel

N. Vadász Zsuzsa
-
0
A bírói szakban kellett nyomozati munkát végezni – interjú Szabó Pál volt posta-elnökkel, miniszterrel

  • Ha ezt az ügyet csak önmagában, mint gazdasági tranzakciót vizsgálnánk, a bűntetőügy közelébe sem juthatott volna

  • A Postapalota-értékesítését nem a valóságos döntési helyzetbe ágyazva sulykolták a közvéleménybe

  • A bírónő szerint sem lehet nem tudomásul venni azt a politikai elemet, amely övezte az ügyet  

  • Az Állami Számvevőszék 2009-ben nem vette figyelembe, hogy öt évvel korábban maga tett olyan megállapítást, amelynek megfelelően járt el a Magyar Posta

  • Az ilyen perekben eljáró bírókat érő támadásokra Handó Tündének kellene azonnal visszavágnia

 

Önt és öt vádlott-társát a Fővárosi Törvényszék bírája első fokon felmentette. Az Ön számára melyek a leglényegesebb mozzanatai, netán tanulságai az ügynek?

Az első, hogy az ügyészség által, egyetlen szakértői véleményre támaszkodó, a nyomozóhatóság és a vádlottak részéről megtámadott, legalábbis ellentmondásos állítások alapján emelt vádat a bírósági eljárás 3,5 éve alatt több más igazságügyi szakértő egybehangzó tételes cáfolatával gyakorlatilag megsemmisítettek. Ami maradt, az a meglévő szabályok, törvények szerint végrehajtott, egy gazdálkodó szervezet életében szokásos vagyongazdálkodási döntés, amely nem arról a hétszáz főről szólt, akik eredetileg a média által felkapott Krisztina kőrúti Postapalotában dolgoztak, hanem a Magyar Posta hat budapesti telephelyén dolgozó összesen 1600 dolgozójának az elhelyezéséről – ahogy azt egyébként a székházak tranzakcióját kívánatosnak nevező 2004-es Állami Számvevőszéki jelentésmegállapította. A második ezzel szorosan összefügg: az, hogy a Postapalota értékesítését és ügyét a közvélemény számára a politika addig erőltette, amíg közéleti beágyazódást nem ért el, s

a politikai kurzusváltásoknál szokásos magyar bűntetőeljárási elszámoltatási kultúra eszközévé nem tett.

Az ügyészség erőfeszítései ellenére mégis felmentő ítélet született – bűncselekmény hiányában –, mégpedig annak ellenére, hogy erőteljesen politikai színezetű ügyről van szó. Szóba került-e akármilyen módon a bírói munka során a politikai vetület?

A bírónő két dolgot tartott fontosnak hangsúlyozni az ügy körülményeiről azelőtt, hogy belefogott volna a felmentő ítélet jogi elemzésébe: elsőként azt taglalta, hogy maga a gazdasági döntés 1600 irodai férőhely kérdéséről szólt, mégis a mai napig az 1920-ban épült Krisztina kőrúti Postapalota sorsa az egész mozgatórugója. Pedig – hangsúlyozta – 700 ember dolgozott csak ott, a feladat pedig 1600 ember különféle módozatok közötti választás alapján hozott elhelyezésének a kérdése volt; mindazonáltal senki nem beszélt és beszél 900 ember dolgáról. Miként arról sem, hogy a hat érintett telephely közül csak egy volt a Postapalota, miközben  többi telephelyen is felmerültek különböző problémák, mint ahogy azt az eredeti, 2004-es ÁSZ-jelentés is kimutatta.

Tehát a döntést nem a valóságos döntési helyzetbe ágyazva sulykolták a közvéleménybe.

A másik, amire a bíró felhívta a figyelmet az az volt, hogy az ügyet nem lehet a napi politikától kiragadva kezelni, hiszen a vádlottak között ott van egy, az előző politikai kurzus kormányának volt minisztere is.

Nem lehet nem tudomásul venni azt a politikai elemet, amely éppen ezért övezte az ügyet

– mutatott rá a bíró, aki ezt előre bocsátva fogott magába az ítélet indoklásába. Ebben összevetette a vádirati tényállást és a bírósági tényállást – ez a kettő egész mást jelent; bemutatta, hogy miért valós ez a 3,5 év munkájával született bírósági a tényállás, s bebizonyította, hogy a tanuk, a szakértők, a vádlottak, az ügyész, a vádlottak jogi képviselőinek beadványai, észrevételei ütköztetésével milyen munkát végzett.

És milyent Ön szerint?

Nagyon alaposat. A tények önmagukért beszélnek: volt egy feljelentés, amiből semmi sem volt igaz; volt egy nyomozás, amelynek során a nyomozóhatóság nem talált semmilyen bűncselekményre utaló bizonyítékot, viszont beszerzett egy olyan silány, minősíthetetlen igazságügyi szakértői véleményt, amelytől ugyan maga a nyomozóhatóság is elhatárolódott a vádemelés előtt, ám ez nem gátolta meg az ügyészséget abban, hogy ilyen ingatag bizonyítékokra alapítva ne emeljen vádat. Ezzel a bíróságot hozta olyan helyzetbe, amely így egy semmire sem alkalmas vádiratot kapott az ügyészségtől.

Ezért kellett 3,5 évig dolgoznia, hogy bírósági szakban elvégezze az ügyészség által el nem végzett  nyomozati munkát. És elvégezte.

A bírónő istentelen alapossággal megtanulta, letárgyalta az ügyet, rengeteg szakértőt hívott be, többszörösen ütköztette a szakértőket. A bíró végig tárgyalt 3,5 évet, mindenkinek minden esélyt megadott, a védekezésre, a támadásra egyaránt. Megjegyzem, mindezt tette úgy, hogy az ügyészség szó nélkül hagyta az egészet, nem próbált reagálni. Pedig az eredeti vádiratból mára már egy szó, annyi igaz nem maradt, nemhogy az eredeti, 2010 februárjában, még a választások előtt megtett Balsai-feljelentésből. Egyértelműen kimondható, hogy olyan alapos ítélet született, amelybe nem lehet belekötni – de persze tisztában vagyok azzal, hogy hol élek…

Az első fokú ítéletnek már a másnapján aljas támadások érték a kormányhű médiában a bírónőt, s ennek apropóján korábbi perek más bíróit is. A szakmai szervezetnek meg kellene védenie a bírói tisztességet.

Az ítélet ugyanis annyira alapos, hogy ezt be tudja bizonyítani. Éppen ezért  erre és más ilyen támadásra Handó Tündének kellene azonnal visszavágnia. Ha ennek nem lesz jogi válaszlépése a bírósági szervezet részéről, akkor valóban egy közép-afrikai ország közéletéhez közeli állapotba került Magyarország.

Mik voltak a felmentéshez vezető legfontosabb elemek?

Az, hogy ha ezt az ügyet csak önmagában, mint gazdasági tranzakciót vizsgálnánk, bűntetőügy közelébe sem juthatott volna. Nem volt ugyanis másról szó, mint a normális, szokásos gazdálkodó szervezet életében meghozott döntések sorába illeszkedő vagyongazdálkodási kérdésről, amelyből tizenkettő egy tucat.

Naivan megkérdezem: hogyan lehetséges, hogy így kisiklott egy normális gazdasági döntés ügye?  

Itt már közbelépnek a mélyebb, a magyar közéletre jellemző mocskos, aljas, rosszszándékú történetek és elhallgatott információk. Egyébként mondok egy érdekeset:

ha lett is volna bűncselekmény, akkor azt az ÁSZ követte volna el, amely bűnbe kényszerítette a Magyar Postát és annak tulajdonosát,

hiszen a Magyar Posta és annak  tulajdonosa, az állam, illetve a tulajdonosi jogokat egyszemélyben gyakorló ÁPV Zrt. az állami számvevők akkori, 2004-es – az interneten ma is fellelhető –  jelentésének megállapításai alapján értékesítették a Postapalotát és menedzseltek öt további telephelyet, majd béreltek székházat a Magyar Postának.
Gondolom, a védekezés során erről bőven szó esett. Az ügyészség erre sem reagált?

Miként arra sem hogy később, 2009-ben az ÁSZ már ezzel gyökeresen ellentétes megállapításokat tett:  amikor ősszel – ekkor már egyértelműen látszott, hogy tavasszal kormányváltás lesz – hirtelen elkezdte vizsgálni az állami cégek székházeladásait, beleértve a Magyar Postáét is. Érdekes módon azonban ez utóbbi jelentésben egy szó utalás sem esik arról, hogy a 2004-es ÁSZ-megállapításokra hogyan reagált a Posta, miközben minden egyes ÁSZ-jelentést úgy szoktak kezdeni, hogy a megtett megállapításokból mit hajtottak végre a címzettek. Ugyanis a 2004-es jelentésben az állt, hogy a Magyar Posta  fővárosi igazgatási irányítási apparátusának szétszórt elhelyezése rossz hatékonyságú és gazdaságtalan.

Tehát a Magyar Postát tulajdonló ÁPV Zrt. nem tett semmi mást 2006-2007-ben, mint hogy végrehajtotta ezt az ÁSZ-megállapítást.

Erre nem utal vissza a 2009-es ÁSZ-jelentés, holott minden ilyen jelentésnek azzal kell kezdődnie, hogy a korábbi vizsgálatok megállapításaira milyen intézkedések születtek

De hát 2009-ben még Bajnai-kormány volt, nem lehet ráfogni, hogy Fidesz-nyomásra működött volna az ÁSZ.

Akkor már lehetett tudni, hogy a szocialista kormány meg fog bukni, s teljesíteni kellett a Fidesz részéről érkezett igényeket a botrányra. Mindenesetre az is érdekes és sarkalatos kérdés, hogy az ügyészség és persze a sajtó nagy része elfelejtette felvenni ezt tényt a mérlegelési szempontok közé. Nem beszélve az ÁSZ-ról magáról, pedig a 2009-es jelentés készítőinek az egyike – aki már a 2004-es jelentésben is közreműködött – megnyilatkozott az ügyben, s azt bírta mondani, hogy a Magyar Posta jobban tette volna, ha semmit nem csinál. Az már csak egy plusz adalék, hogy

mind a két jelentést az akkori elnök, Kovács Árpád jegyezte. Kérdem én: akkor az ÁSZ mit tett volna jobban? 2009-ben elmondja, hogy 2004-ben leírta azt, aminek most éppen az ellenkezőjét állítja?

De a bírósági ítéletben ez előjött, nem? Mármint a két ÁSZ-jelentés egymásnak ellentmondó megállapításai és azok szerepe, ha már az nem is, hogy ezzel az ÁSZ érintett emberi is tökéletesen belesimulakt a beköszönő új politikai rendszerbe, s hogy szépen átmentsék magukat a következő érába.

A bírósági ítéletben gyakorlatilag benne van, igen. És az ügyészség nem is érvelt ellene, úgy tett, mintha nem is létezne ez a két jelentés. Pedig ez önmagában egy olyan körülmény, amelynek ki kellett volna iktatnia  bűncselekménynek még a szándékát is. Egyébiránt a bírói ítéletben volt olyan kitétel is, hogy voltak a Magyar Posta által a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Zrt. számára készített előterjesztésben bizonyos hiányosságok, ám ezek nem voltak megtévesztők, nem tették alkalmatlanná az ÁPR Zrt. igazgatóságának reális döntését. Csak csendben jegyzem egyébként meg: nekem egymilliárd forintig terjedt a döntési kompetenciám, a posta igazgatóságának 1 és 5 milliárd közötti értékben, az afeletti ügyekben a vagyonkezelőnek, mint egyszemélyes részvényesnek volt joga határozatot hozni, amelyet a Magyar Postának végre kellett hajtani.

Hogyan élte, éli meg, hogy elvettek 3,5 évet az életéből?

Többet, jóval többet. Hiszen 2010 február óta tart az ügy. Akkor ugyan még állítólag szocialista irányultságú volt az ügyészség – de hát látjuk, a Balsai István által tett feljelentést nem dobták vissza, hanem az akkor főügyész elrendelte a nyomozást anélkül, hogy figyelembe vette volna azt a soron kívüli rendkívüli vizsgálatot, amelyet az akkori pénzügyminiszter, Oszkó Péter rendelt el még 2009 őszén, az ÁSZ-jelentés nyomán a vagyonkezelő ellenőrző bizottságánál arról, hogy mi igaz a MÁV, a Magyar Posta, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió székházainak értékesítésével kapcsolatos állítólagos visszaélésekkel. Ha az igazság lett volna érdekes, lehetett volna még várni három hetet – ugyanis márciusban jelent meg a 120 oldalas vizsgálat, amely olyanokat mondott ki, hogy a tulajdonos akarata szerint, gazdaságosan és jól végrehajtott tranzakció volt a Magyar Posta részéről, mentes a hiányosságoktól, s hogy visszaélésre okot adó körülményt nem volt. Az ügyészség elkérhette volna a jelentést, és még az  áprilisi választások előtt vissza is dobhatta volna az egész ügyet. Megjegyzem, akkor még nem egypárti volt a vagyonkezelő ellenőrző bizottsága, s  egy ellenszavazattal mindenki támogatta a jelentést. De az ügyészség elkezdett nyomozni, majd a kormány- és főügyész-váltás után, Polt Péter boldogan folytatta azt.

Ön mit tudott csinálni ilyen teher árnyékában?

2010 májusa után semmit. Akkor már az oroszlányi Vértesi Erőműnél dolgoztam, ugyanis 2008-ban a Monor erdei vasúti tömegszerencsétlenség után lemondtam miniszteri posztomról, s Oroszlányba kerültem. Amikor Orbánék átvették a hatalmat, Simicska üzent nekem, hogy mennem kell, de én akkor már tudattam, hogy közös megegyezéssel távozni akarok, nem szeretnék én sem velük dolgozni. Ezután persze nem találtam a képzettségemnek, szakmai múltamnak megfelelő munkát, feladatot.

Teljesen ellehetetlenítettek. A nyugdíjamat ugyan megkaptam – 64 éves voltam –, anyagi problémáim nem igen voltak, de ettől még nem voltam boldogabb. Intellektuálisan és mentálisan méltatlan volt mindez egész addigi életemhez, pályámhoz.

És akkor még nem beszéltem az olyan dolgokról, hogy milyen az, amikor rabosítják az embert – nem vagyok egy gyenge ember, de majdnem elsírtam magam, amikor ártatlanul végig kellett élnem a megaláztatásokat.

Ismét előkerült az egy számjegyű szja ötlete

Bak Mihály
-
0
Ismét előkerült az egy számjegyű szja ötlete

Mintha lekerült volna a napirendről, de a számvevőszék elnöke most megint elővette az egy számjegyű szja ötletét. Holott a Költségvetési Tanács tagjaként Domokos László is inkább a takarékosság mellett érvelt.

A személyi jövedelemadó kulcsa több lépcsőben egy számjegyűre csökkenhet – nyilatkozta az Állami Számvevőszék elnöke a Növekedés.hu portálnak. Ennél többet nem mondott Domokos László, sem az ütemezésről, sem a mérték(ek)ről.

Az egy számjegyű (jelenleg 15 százalékos) egységes szja-kulcs terve az elmúlt években újra meg újra előkerült a kormányzat kommunikációban. Mostanában azonban nagy a csönd körülötte, és nem látható semmi jele annak, hogy a kormány 2019-ben, illetve innen előretekintve bevezetni tervezné.

A 2019-es költségvetés tervezetét véleményező Költségvetési Tanács (amelynek egyik tagja a háromból maga Domokos) is inkább a takarékoskodó, nagy bevételkiesést nem pártoló gazdaságpolitikát pártolja. Márpedig az szja 6 százalékponttal (9 százalékra) süllyesztése évente körülbelül (a 2018-as számok alapján)

800 milliárd forintot engedne el a költségvetésből.

Nem látni, honnan lehetne előteremteni ekkora összeget.

Tavaly augusztusban az ÁSZ-elnök már felszólalt a gazdaság túladóztatásával szemben. Akkor az úgynevezett adóék (a cégek összes foglalkoztatási kiadásán belül a járulékokra elköltött rész hányadosa) valóban magas voltának csökkentését szorgalmazta. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a gazdaság jelenleg

nincs abban a helyzetben, hogy a költségvetés kiadási oldalát csökkentse,

mert sok elmaradt állami feladatot kell finanszíroznia. Domokos a gazdaság fenntartható fehéredéséből származó többletbevételt fordítaná adócsökkentésre háromnegyed éve.

Mostanában úgy tűnt, hogy meg kell elégedni a munkáltatói járulékcsökkentéssel, a szociális hozzájárulási adó 1,5-ről 17,5 százalékra mérséklődésével, és azzal az ígérettel, hogy négy év múlva ez 11,5 százalék lesz. Ennél több kedvezményt Domokos most se adna célzottan a kisebb cégeknek, szerinte inkább általánosságban kellene lejjebb vinni az adókulcsokat.

Azért is figyelemre méltók az ÁSZ-elnök szavai, mert a kormány (pontosabban Orbán Viktor) körülbelül másfél hete minden előzmény nélkül kezdett bele a „készüljünk a válságra” tartalmú kommunikációra, amely

alkalmat adott arra, hogy azonnal zárójelbe kerüljenek

az alig pár hete még erőtől duzzadó és tartósan magas növekedést elérni képes magyar gazdaságra alapozott roppantul derűs elképzelések. (Holott az Orbánék által hivatkozott körülmények egyike se pár hete keletkezett: a Brexit, az amerikai vámok miatti kereskedelmi háború réme, egyes nyugati országok eladósodottsága minimum több hónapos történések.)

Azóta egyébként a kormánytól elvileg független ÁSZ elnöke, Domokos László is átvette ezt a megváltozott hangot: épp egy hete a kormánylapban azt mondta, hogy a világgazdaságban krízis alakulhat ki, a hatások kivédésére pedig az országnak időben fel kell készülnie. Szerinte az elmúlt két-három évben Magyarország kegyelmi állapotban volt, de ez mára megváltozott. Olyan helyzetben kell lennie az államháztartásnak és a gazdaságnak, hogy ha holnap ránk ront egy újabb nemzetközi krízis, az ne érje hazánkat felkészületlenül, ne okozzon meglepetést, és a kormány – ha kell – bele tudjon avatkozni a folyamatokba a maga eszközeivel.

Lapszem 2018. február 17.

FüHü
-
0
Lapszem 2018. február 17.

Ma a Donátok ünneplik a névnapjukat. Tovább próbálkozik a tél: az előrejelzések szerint estétől a Dunántúlon, később keletebbre is csapadék lesz, helyenként hó 1 és 7 fok között várható, dél felé haladva a melegebb értékekkel. Éjszakától azonban már havazást mondanak. Késő este -2, +4 fok valószínű. Erről írnak a mai lapok!

 

Népszava – Tiborczéknál nem ég a világ

Helyszíni riportot közöl a Fejér megyei Csabdiból, Tiborcz István állandó lakóhelyéről a Népszava, amelynek az újságírója megtudta, hogy a közbeszerzési csalás miatti közvilágítási botrány kirobbanása óta nem látták a településen Orbán vejét. Nincs mozgás a hatalmas, több száz négyzetméteres luxusvillában és környékén, amelyet gondosan nyírt gyep ölel körbe, miközben az épület falain megannyi biztonsági kamera figyel. Végül egy őr megjelent egy hatalmas kaukázusi juhászkutyával és azt közölte, hogy

 „Valahol Budapesten” kell Tiborcz Istvánt keresnünk.

Hasonlóan járt az újságíró a közeli tükröspusztai Tiborcz lovardánál, ahol:

„egy jó ideje nem látták az ifiurat”

Miként a faluban sem, ahol csak nagyokat mosolyogtak, amikor az Elios-ügyről tettek fel kérdéseket nekik. Ennél többet azonban még név nélkül sem nagyon „reagáltak” a botrány hírére. Egyvalaki akadt csak, aki kifejtette véleményét, de még ő is csak áttételesen utalt a csalásokra:

„Az uniós pályázati források jó részét ellopják, itt a faluban például az út felújítása során a buszfordulót spórolták ki, így a helyi járat csak nagy üggyel-bajjal tud be- és kiállni.” Ezzel együtt hozzátette azt is: „De legalább van fejlődés…”

Csabdi és környéke fejlődése amúgy valóban figyelemre méltó – jegyzi meg a lap. Nemrég például egymilliárdból épült új, kivilágított, Csabdin is keresztülvezető kerékpárút Etyek és Tarján között – jegyzi meg a Népszava munkatársa, hozzátéve: a LED-lámpákat ezúttal nem az Elios szállította, hanem egy másik kormánykedvenc cég.

Magyar Nemzet –  Tiborcz István, a klímavédelmi aktivista

A kormányfő vejének ügyeivel terjedelmes cikkben foglalkozik a Magyar Nemzet is, amely arra jut, hogy Szekszárd városa zöldközbeszerzésként tálalta a lakosságnak azt a közvilágítási korszerűsítést, amelyben az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) szerint is bizonyítható, hogy az Elios Zrt. – a miniszterelnök veje, Tiborcz István volt cége – előre egyeztetett a város fideszes vezetőivel. Emellett olyan kikötések kerültek a pályázai kiírásba, amelyeket kizárólag az Elios tudott teljesíteni. A szisztéma az OLAF szerint a szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet.

A miniszterelnök vejének korábbi cége már másfél évvel azelőtt egyeztetett a fideszes szekszárdi polgármesterrel a város közvilágításának korszerűsítéséről, hogy az arról szóló pályázatot kiírták volna.

A Tiborcz István által birtokolt Elios Innovatív Zrt. 2014 májusában nyerte el a hétszázmillió forintos megbízást, de már 2012 nyarán ajánlattal kereste meg Szekszárdot, hogy elkészíti a két tanulmányt, amellyel a város indulhat a rövidesen meghirdetendő közvilágítás-korszerűsítési uniós pályázaton.

Ugyanakkor a szekszárdi lakosságot és a közvéleményt legalább 2009 óta abban a hitben tartotta a megyeszékhely vezetése, hogy klímavédelmi intézkedésekről van szó.

Szekszárd települési klímastratégiája 2010 novemberében készült el. A Tolna megyei város 2009-ben belépett a magyarországi Klímabarát Települések Szövetségébe is. A 2010 novemberében a képviselő-testület által elfogadott szekszárdi klímastratégiában bemutatták, hogy a LED-es lámpák sokkal takarékosabbak a korábbi nátriumlámpáknál. Márpedig az Elios volt az egyetlen cég, amelynek volt már nagyobb LED-es tapasztalata a legelső, 2010-es hódmezővásárhelyi tenderből.

Szekszárdnak energia-akcióterve is készült 2014. májusban az Energiaklub segítségével. A város így csatlakozhatott a Polgármesterek Szövetségéhez, amely a világ legnagyobb helyi klíma- és energiaügyi akcióra irányuló városi mozgalma. Jelenleg 6855 tagja van, köztük Berlin, London, Párizs, Bécs és Brüsszel.

Magyar Idők a választás tétje a polgári Magyarország

Az április 8-i országgyűlési választáson eldől, hogy megmarad-e a mindennapok biztonsága és folytatódik-e a polgári építkezés Magyarországon – jelentette ki Gulyás Gergely a lapunknak adott interjúban. A Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője szerint a nemzetközi színtéren folytatott harc tétje az ország szuverenitása. Kitért arra is, hogy egy kormánypárt esetén a leghitelesebb ajánlat a választóknak maga az elvégzett kormányzati munka. Az Elios-ügy kapcsán úgy fogalmazott: amennyiben az ellenzéknek ez volt a legfőbb vádja a kormánypártokkal szemben, akkor különösebb félelemre nincsen okuk.

Elmondta, hogy hétfőtől 106 egyéni választókerületben gyűjtenek ajánlásokat a Fidesz és a KDNP képviselőjelöltjei.

Figyelmeztetett arra, hogy ha azok térnének vissza a választás eredményeként, akik 2002 után nyolc év alatt egyszer már porig rombolták a rendszerváltozás utáni évtized eredményeit, ma három év alatt is képesek lennének ugyanerre.

Szerinte sem elbizakodottságra, sem győzelmi hangulatra nincs ok. Az egyéni választókerületekben kemény harc várható, az ellenzék különféle taktikai variációkkal, egymás javára visszalépésekkel próbál majd minél több mandátumot elnyerni, de a körzetek nyolcvan százalékában a korábbi győztesek indulnak. Ők sok kampányt láttak már, jól ismerik a saját választókörzetüket, és sokat tettek az elmúlt években, hogy a hat éve töretlen gazdasági növekedés hatásai a választókerületi fejlesztésekben is érzékelhetők legyenek. Az országos listáját a február 26-i országos választmány hagyja jóvá.

Az elmúlt évek eredményei közül kiemelte, hogy ma 750 ezer emberrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010 tavaszán.

Gulyás szerint az ellenzéki pártok írnak ugyan programokat, de ezeknek se súlyuk, se erejük, se hitelességük nincs.

Ha valaki megnézi a magyar ellenzék összetételét, akkor egyrészt van egy egykor nyíltan szélsőjobboldali párt, amelynek identitása minden tekintetben bizonytalanná vált. Másrészt vannak olyan baloldali pártok és pártocskák, amelyek szinte mind egy alomból, az MSZP székházából érkeztek, és vezetőik részesei voltak a 2002–2010 közötti csődkormányzásnak. Nehéz elképzelni, hogy Gyurcsány Ferenc, Szigetvári Viktor, a Gyurcsány Ferenc-féle Miniszterelnökségnek tanácsokat adó Karácsony Gergely, vagy az akkori kormány minisztereit és államtitkárait felvonultató MSZP mennyiben hozhatnának mást, mint amikor egy pártban politizáltak.

Hiszen azóta csak annyi változott, hogy egymást is meggyűlölték.

Magyar Hírlap – Elindult a kampány

Hivatalosan is elkezdődött a mai nappal az április 8-i országgyűlési választás kampánya, így életbe lépnek az erre vonatkozó szabályok – hívja fel a figyelmet a lap. A törvény szerint kampánytevékenység minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, kampányeszköz pedig például a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklám és politikai hirdetés, valamint a választási gyűlés. A kampány végéig, vagyis a szavazás lezárásáig a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot, de a plakátokon és a szórólapokon is fel kell tüntetni, hogy ki készítette a hirdetményt. A pártok nyilvános választási gyűléseket, rendezvényeket tarthatnak, ezeket a jogszabály egységesen „választási gyűlésnek” nevezi.

Képviselőjelölteket ajánlani hétfőtől lehet. A jelöltek a választókerületi választási irodák által kiadott ajánlóíveken gyűjthetik az ajánlásokat, s egy választópolgár több jelöltet is támogathat. Hivatalosan akkor lesz valaki jelölt, ha március 5-ig sikerül ötszáz érvényes aláírást összegyűjtenie. Ha egy pártnak nincs országosan legalább huszonhét jelöltje, törlik az országos listáját.

Eddig már kilencvenhárom szervezet vétette nyilvántartásba magát – közölte az NVB.

Az Állami Számvevőszék tudatta, határidőre megküldték intézkedési tervüket az ÁSZ-nak azok a pártok, amelyek ellenőrzését január elején zárták le. Ezzel megtették az első lépést a gazdálkodásukban feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása érdekében – tették hozzá. Az ellenőrzött pártok között van az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Liberálisok.

 

Újabb büntetéssel fenyeget az ÁSZ

FüHü
-
0
Újabb büntetéssel fenyeget az ÁSZ

A Jobbik „hozott is, meg nem is” választ adott az intézkedési terv kapcsán az Állami Számvevőszéknek. Az ÁSZ a büntetéssel végződött vizsgálatokban támogatás-felfüggesztést kilátásba helyezve kötelezte a pártokat a hiányosságok kijavítására.

A napokban jár le a határidejük az egyes pártoknál annak, hogy elküldjék az ÁSZ-nak azt az intézkedési tervet, amelyben bemutatják, hogyan javítják ki a gazdálkodásuk ellenőrzésekor tapasztalt hiányosságokat.

Az ÁSZ pénteken tette közzé összegzését arról, milyen jellemző hibákat talált a 2015-18 közötti években 10 párt gazdálkodásának vizsgálatakor.

Ennek sorában a legfontosabb – és legsúlyosabb – a vagyoni és nem vagyoni támogatások esetei. Ezek alapján szórt ki több százmillió forint büntetést, plusz ezzel azonos összegű támogatás-megvonást a közelmúltban.

A számvevők egyúttal arra kötelezték a pártokat,

hogy 30 napon belül készítsék és küldjék el azt az intézkedési tervet,

amelyben bemutatják, hogyan javítják ki a hiányosságokat. A határidő ezekben a napokban telik le.

Az intézkedési terv megküldésének hiánya, vagy nem megfelelő intézkedési terv megküldése estén lehetőség van az ellenőrzött szervezetet megillető állami támogatás felfüggesztésére – írja az ÁSZ.

A kisebb súlyú hibák mibenléte nehezen határozható meg, mert – például – úgy fogalmaznak a számvevők, hogy „a gazdálkodásuk szabályozási környezetét nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakították ki”, vagy „a beszámoló, pénzügyi kimutatás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak” és „a szabályozási környezetben feltárt hiányosságokat és szabálytalanságokat visszaigazolva több párt könyvvezetésében visszatérő hibák voltak”.

A Jobbik ugyan válaszolt, de lényegében semmilyen változtatást sem hajt végre. Mint Jakab Péter szóvivő a Független Hírügynökségnek elmondta, tudatták az ÁSZ-szal, hogy

eddig is betartották és a jövőben is betartják a törvényeket.

Fenntartják álláspontjukat, hogy az ÁSZ tért le a törvényesség útjáról, amikor nem végzett eredményes és sikeres ellenőrzést. Az ÁSZ a Jobbikot 331 milliós büntetéssel sújtotta.

A Párbeszéd sem ismeri el a vitatott megállapítást – amiért 7,525 millióra büntették –, az apróbb hibák korrekcióját elvégzik – mondta kérdésünkre Tordai Bence szóvivő. Hozzátette, hogy néhány helyen az ÁSZ nem jelölte meg konkrétan, mi a gondjuk.

A Jobbik egyébként már korábban bejelentette, hogy új eljárás lefolytatására kéri az ÁSZ-t, a szervezet vezetőjétől pedig bocsánatkérést vár, mert a nyomozóhatóság megállapította, hogy a számvevőszéki ellenőrzés akadályozásával kapcsolatban nem állapítható meg szándékos bűncselekmény elkövetése.

Az Együtt (9,815 milliós büntetés) a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordul az ÁSZ jelentése miatt. Keresetükben a többi között azt kérik, hogy a bíróság semmisítse meg, illetve helyezze hatályon kívül a jelentés tiltott nem vagyoni támogatás elfogadására vonatkozó részeit.

A DK nem ismeri el és nem változtat az ÁSZ által „tiltott pártfinanszírozásnak” nevezett gyakorlaton, sőt az ÁSZ büntetését bíróságon támadta meg a mai napon – tudatta Sebián-Petrovszki László. A pártigazgató közleménye leszögezi: kizárólag az apró pénzügy-technikai változatásokat fogadják el az intézkedési tervében. A Demokratikus Koalíció 16 millió forintos bírságot kapott.

 

123...51. oldal a 5-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség