A 36 éves, ázsiai származású német stewardess, Mandy a hírhedt Cinderella Escorts portálon bocsátotta árverésre szüzességét. A nyertes egy müncheni üzletember lett, ő 250 ezer eurót ajánlott. A második helyen egy ügyvéd végzett 240 ezer, a harmadikon pedig egy futballista 200 ezer euróval. A nyertes szeptemberben találkozhat Mandyvel.
A nő azt mondja, eddig az „igazira” várt, de mostanra rájött, hogy vele lehet, hogy soha nem találkozik. Ezért döntött úgy, hogy árverésre bocsátja szüzességét. A pénzből
egyrészt énekesnői karrierjét akarja beindítani, másrészt szegényeket is támogatni akar.
Mint mondta, mivel felnőtt nő, szüleinek el kell fogadnia a döntését, és senki nem mondhatja meg neki, mit tegyen a testével. A barátai közül pedig többen is irigylik, mivel ők a szüzességüket olyan férfival veszítették el, aki aztán ott hagyta őket.
Az ilyen árverések egyébként egyáltalán nem ritkák. Egy 18 éves román lány szüzességéért például tavaly 2 millió fontot fizetett egy hongkongi üzletember. A portál, ahol a lányok hirdetik a szüzességüket, a végső ár 20 százalékát kapja.
5-7 millió dollárra becslik az aukciós árat, miután a Worldwide Auctioneers közzétette 54 oldalas dossziéját a kocsiról.
Összesen öt maradt meg mára az 1939-ben készült Mercedes-Benz 770k Grosser Offenser Tourenwagenekből, amely 160 kilométeres óránkénti sebességre is képes volt. Ez abban az időben igen komoly teljesítménynek számított.
Hitler felvonulásokon használta ezt a kocsit.
A kocsit a háború végén Le Havre-ban foglalták le, de aztán valahogy roncstelepre, majd egy antwerpeni csatornába került. Innen halászták ki, majd újították fel, és került Amerikába, ahol összesen öt tulajdonosa volt,
használta többek között a Külföldi Háborúk Amerikai Veteránjai nevű szervezet is,
ők is katonai parádékon. Utána évekig garázsban állt, 1976-ban fedezték fel újra, ezután egy chicagói múzeumban állították ki, majd eladták egy Las Vegas-i kaszinónak, ahonnan egy európai gyűjtőhöz került. Az arizonai World Auctioneers most úgy döntött, aukción adja el.
A cég tisztában van azzal, hogy Hitler relikviáinak aukciója sok emberben viszolygást vált ki, ezért sietett közölni: az eladási ár 10%-át arra fordítják majd, hogy a holocaust szörnyűségeiről kiállításokat rendezzenek és előadásokat tartsanak az Egyesült Államokban.
Az egyetlen licitálónak 140 ezer eurót (mintegy 43 millió forintot) ért meg az Alwine nevű település.
A Berlintől délre, mintegy kétórányi autóútra lévő falucskának mindössze tucatnyi, főként nyugdíjas lakója van. Az erdőkkel körülvett faluban a házak egy része már összedőlt, a többi felújításra szorul. A polgármester szerint a megmenthető házak felújítása mintegy 2 millió euróba kerülne.
A telep a keletnémet időkben egy közeli brikettgyárhoz tartozott. Amikor az ország újraegyesítése után a gyár bezárt, a lakosok jó része elköltözött, főként a fiatalok.
A falut 2000-ben egy testvérpár jelképes összegért, egy német márkáért,
akkori árfolyamon mintegy 40 forintért vásárolta meg, a hanyatlást azonban ők sem tudták megállítani. Egyikük halála miatt kellett most elárverezni Alwinét, a falu kikiáltási ára 125 ezer euró volt.
Az egyetlen licitáló telefonon tett ajánlatot és kevesebb mint öt perc alatt végül 140 ezer euróért szerezte meg a kilenc szürke lakóházból, kátyúkkal borított utcából és egy erdős részből álló települést.
Az eladást bonyolító Karhausen aukciósház illetékese elmondta, hogy a Brandenburg tartománybeli vevő – aki a nevét nem akarta nyilvánosságra hozni és semmi köze a faluhoz – szombat reggel faxon tett ajánlatot. Egyébként a világ minden tájáról, még Indiából is voltak érdeklődők a falura, a több mint 40 potenciális vevő azonban végül távol maradt az árveréstől.
2007. november25-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy bejelentették: egy budapesti galéria aukcióján lehet licitálni az MSZMP főtitkárának hagyatékár.
Az árverésre kerülő tárgyak többségét ajándékba kapta Kádár János. Kalapács alá kerül például egy üveg – kínaiaktól kapott – pálinka, egy a Barátság Kőolajvezetéket ábrázoló olajfestmény. Ezt a Tanácsköztársaság 60. évfordulójára kapta.
De lehet licitálni egy díszdobozos Slava karórára és a személyes holmik közül két terítőre, amit Kádár János maga égetett ki cigarettájával.
Rekordáron, 450 millió dollárért, azaz 119 milliárd forintnak megfelelő összegért kelt el egy Leonardo da Vincinek tulajdonított Krisztust ábrázoló festmény egy New York-i árverésén.
Az ikonográfiája miatt Salvator Mundi, azaz a világmegváltó Krisztus (ez egy specifikus Krisztus-ábrázolást jelent a művészettörténetben) néven ismert kép az egyetlen olyan, a reneszánsz mesternek tulajdonított és ismert festmény, amely még magánkézben, és nem múzeumi tulajdonban van.
A kép leütési ára 400 millió dollár volt, de a különböző jutalékokkal együtt 450 millió dollárt kell fizetnie a vevőnek a festményéért. Az ő személyazonossága nem ismert, csak annyit lehet tudni, hogy telefonon jelentkezett be az árverésre, és húsz percig tartott a licit a képre – írja a BBC. Az árverésnek otthont adó Christie’s beszámolója szerint két vevő harcolt a képéért, és volt olyan, hogy több tíz millió dollárt ugrott a kép ára egyetlen új licittel. A végső árat hatalmas üdvrivalgás fogadta az aukciósházban.
Az extrémen magas ár annak köszönhető, hogy Leonardónak, akik 1519-ben halt meg, már csak kevesebb mint húsz festménye létezik. Legalábbis olyan, amelyet a szakmai konszenzus neki tulajdonít, bár a Salvator Mundi éppen egy olyan alkotás, amelynek attribúcióját vitatják egyes kutatók.
A Christie’s szerint viszont Leonardo keze munkája a kép, és ezzel az elmúlt száz év legnagyobb művészettörténeti újrafelfedezése, hiszen korábban egy Leonardo-követő alkotásának tekintették, és
1958-ban még csak 60 dollárért kelt el egy aukción.
Mikor 2005-ben újra előkerült a festmény, egy kis, Egyesült Államokbeli aukción, az elveszett Leonardóként emlegették. Utána nem sokkal később átfogó vizsgálatoknak vetették alá a képet, amely évekig eltartott. 2013-ban egy orosz műgyűjtő 127,5 millió dollárért vásárolta meg. A szerda esti árverésen 100 millió dollárról indult a licit, és hatalmas ováció övezte a végül leütött összeget, hiszen ennyi pénzt még soha nem adtak aukción egy műalkotásért.
A Salvator Mundi előtt Picasso Algíri nők című festménye volt a legdrágább műalkotás, amely aukción kelt el: 2015-ben több mint 179 millió dollárt, azaz körülbelül 49 milliárd forintnak megfelelő összeget fizettek érte szintén a Christie’s árverésén.
Évek óta folyamatosan növekszik a magyar műtárgypiac, azaz egyre nagyobb a kereslet a magyar és magyar származású művészek alkotásaira. 2016-ban az összesített forgalom 11,5 milliárd forint volt, és sorra dőltek meg az életműrekordok is. A három legdominánsabb alkotó Hantai Simon, Victor Vasarely és Moholy-Nagy László, az élő művészek közül pedig a Franciaországban alkotó Reigl Judit eredményei kiemelkedőek – derült ki a műtárgypiac helyzetét összefoglaló friss kiadványból.
Huszadik századi művészet – egy másik nézőpont címmel 2014 óta rendezi meg a világ egyik legjelentősebb aukciósháza, a Sotheby’s a modern és kortárs kelet-közép-európai alkotókra fókuszáló aukcióját, melyen magyar művészek munkái is rendszeresen szerepelnek. A londoni árverésnek kifejezetten az a célja, hogy olyan alkotókat mutasson be, akik nemzetközileg még nem ismertek, de érdeklődésre tarthatnak számot. A legutóbbi árverést most kedden tartották, pontosan egy évvel azután, hogy 2016. november 14-én elkelt minden idők legdrágább magyar alkotása, Moholy-Nagy László Telefonképe – a Bauhaushoz is köthető művész persze nem azok közé a magyar alkotók közé tartozik, akik bemutatásra szorulnának a nemzetközi piacon.
Arról, hogy milyen is a magyar aukciós piac (azaz hogyan teljesítenek a magyar vagy magyar származású alkotók művei a külföldi és hazai árveréseken) pont a rekord évfordulóján rendezett műtárgybefektetési konferenciát a műtárgy.com, ahol bemutatták frissen megjelent kiadványukat is. 48 ország több mint 700 akciósházából 30 ezernél is több leütési árat vizsgáltak meg, hogy összeállítsák a legkeresettebb magyar művészek listáját, és elemezzék az elmúlt tíz év aukciós tendenciáit.
Moholy-Nagy László EM1 Telefonkép. Forrás: Sotheby’s
Ebből az derült ki, hogy a magyar műtárgypiac egyre növekszik, és a nem élő művészek tekintetében a növekedési ráta meghaladja a nemzetközi, szintén pozitív trendeket is. Tavaly az összesített piaci forgalom 11,5 milliárd forint volt, ami 17 százalékkal magasabb a 2015-ös értéknél, és 2017 első felében is folytatódott a növekedés.
A magyar műalkotások 58,4 százalékát adják el külföldön,
a hazai 41,6 százalékon pedig jórészt a budapesti Virág Judit Galéria, illetve a Kieselbach Galéria és Aukciósház osztozik (hozzájuk köthető az eladások 88 százaléka).
Az élő művészek munkái viszont csak kis részét, mindössze 9 százalékát teszik ki a magyar aukciós piac forgalmának, a már nem élő alkotók esetében pedig három, magyar származású, de külföldön híressé vált művész munkája dominálja az eladásokat.
A legkeresettebb művészek
A magyar aukciós piac című kiadvány külön vizsgálta a már nem élő, és a jelenleg is alkotó művészek munkáit, és a 2007 és 2016 közötti időszak árverési adatai alapján két toplistát állítottak össze. A nem élő művészek esetében a legkeresettebb ötven alkotó listáját Victor Vasarely, Hantai Simon és Moholy-Nagy László vezetik a teljes aukciós forgalom szerint, ami azt jelenti, hogy az ő alkotásaikért fizettek a legtöbbek árveréseken.
Vasarely esetében ez az elmúlt tíz évben több mint 14 milliárd forint volt, viszont a művésznek kirívóan magas, több mint 6400 alkotása kelt el aukciókon. Mivel ezek többsége grafika, az átlagár 2 millió forint körül alakul, míg az aukciós forgalom tekintetében második helyen álló Hantai esetében ez már 35 millió forint (ez a legmagasabb átlagár a listában). Tőle 250 alkotást adtak el, és hasonló a helyzet Moholy-Nagy esetében is (252 tétel), akinél az átlagos aukciós ár 26 millió forint körül alakult.
Vasarely, Hantai és Moholy-Nagy alkotásai majdnem annyiért keltek el, mint az utánuk következő 47 magyar művészé összesen.
Külföldön tehát egyértelműen ők a legkeresettebbek, és műveik leginkább a külföldi aukciósházak kínálatában szerepelnek. Hantai legtöbb képét Párizsban, Moholy-Nagy műveit New Yorkban, Vasarely alkotásait pedig nagyjából egyenlő arányban Párizsban, New Yorkban és Londonban adták el.
A Szépmûvészeti Múzeum Vasarely Múzeumának felújított épületében, az óbudai Szentlélek téren MTI Fotó: Bruzák Noémi
A kereslet pedig növekszik. A nem élő művészek alkotásait tavaly több mint 10 milliárd forint értékben adták el külföldön, ami 19 százalékkal haladta meg a 2015-ös értéket, ezzel piaci rekordot állítva fel. Több művész életműrekordja is megdőlt: Moholy-Nagy László és Hantai Simon mellett Mednyánszky László és Tihanyi Lajos képeiért sem fizettek még ennyit.
Az élő művészek toplistájához száz kortárs alkotó aukciós szereplését vizsgálták meg, de közülük az elmúlt tíz évben ötvenen egyáltalán nem adtak el műalkotást aukción. Ez abból a szempontból érthető, hogy az ő munkáik inkább galériákban vagy művészeti vásárokon kelnek el. Ha viszont kifejezetten az árveréseket nézzük, akkor Lakner László a legkeresettebb, akitől 2007 óta 44 alkotás cserélt gazdát árverésen. Ha az aukciós forgalmat, tehát az összes eladott mű összértékét vesszük, akkor Reigl Judit magasan vezeti a listát 469 millió forintnak megfelelő összeggel 25 tétel alapján. Az átlagárakat tekintve is kiemelkednek a művei a listán több mint 18,7 millió forinttal. Rajta kívül az összes többi művész neve mellett 2,5 millió forint alatt átlagárat látuk.
Forgalmi összértéket tekintve egyébként Reigl után Lakner László és Ackermann Rita következik, tehát az ő alkotásaikért fizettek ki a legtöbbet az elmúlt tíz évben aukciókon. Érdekesség, hogy a 20 legkeresettebb élő magyar művész átlagéletkora 76 év körül van a listában.
A legdrágább művek
A 2017. szeptember 30-ig eladott száz legdrágább magyar mű összesített értéke körülbelül 17,5 milliárd forint, de 70 millió forintos leütései ár felett már bekerülhet egy új alkotás a listára (ebben az esetben az elemzés értelemszerűen nem csak az elmúlt tíz évre fókuszált, hanem korábban eladott alkotások is szerepelnek a listán).
A 100 legdrágább magyar műalkotás 19 alkotó munkája,
és Hantai Simon vezeti a listát az eladott tételek és az összérték szempontjából is. Összesen 30 műve került fel a listára több mint 6,6 milliárd forint értékben. Őt Moholy-Nagy László követi 19 tétellel 5 millárd forinttal, majd Munkácsy Mihály következik 12 képpel és majd 1,5 milliárdos aukciós forgalommal. Victor Vasarely csak a negyedik ebben a listában 8 tétellel és 800 millió forint körüli összértékkel.
Ebben a listában hazai és külföldi aukciók eredményeit összesítették, és nagyrészt négy aukciósház osztozott a 100 legdrágábban eladott műalkotáson: a Sotheby’s és a Christie’s mellett a magyar Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria és Aukciósház árverésein keltek el a legdrágább magyar műalkotások.
Virág Judit galériatulajdonos bemutatja Csontváry Kosztka Tivadar Traui ciklusának 5., több mint száz év után előkerülű darabját, amely rekordáron kelt el
Készült egy összeállítás a magyar aukciósházak árveréseiről is ebből a szempontból: itt 42 millió forint volt a bekerülési küszöb, és Munkácsy Mihály, Gulácsy Lajos, illetve Csontváry Kosztka Tivadar vezeti a listát a teljes aukciós forgalom alapján. Ha a listán szereplő tételek darabszámát vesszük, a Munkácsy Mihály (12), Gulácsy Lajos (11) és Rippl-Rónai József az, akitől a legtöbb alkotás bekerült a top 100-ba. Az itthon eladott legdrágább műalkotások tekintetében a piac 91 százalékát a Virág Judit Galéria és a Kieselbach Galéria és Aukciósház fedte le.
Az abszolút rekord 2016-ban, a Sotheby’s New York-i aukcióján dőlt meg:
Moholy-Nagy László EM1 Telefonképéért 5,2 millió dollárnál, azaz a leütés napján számolt árfolyamon körülbelül 1,4 milliárd forintnál állt meg a licit.
Moholy-Nagy Telefonképe mellett 2016. decemberében Hantai Simon M.A.4 (Mariale) című alkotása lett a második magyar festmény, amely átlépte az 1 milliárd forintos határt. Majd 1,2 milliárd forintos leütési áron kelt el a Sotheby’s árverésén bebizonyítva, hogy Hantai képei nagyon jó befektetést jelentenek. A Mariale sorozat másik képét (M.D.4) idén majd 3 millió euróért árverezték el, míg 2008-ban „mindössze” 348 ezerért cserélt gazdát. A kép ezzel a mostani, 763 millió forintnak megfelelő eladási árral minden idők harmadik legdrágább aukción elkelt magyar műalkotása lett.
A top 10, hazai vagy külföldi aukción eladott legdrágább magyar műalkotás között egyébként mindegyik Moholy-Nagy vagy Hantai alkotása. A legdrágább hazai aukción elkelt műalkotás pedig Csontváry-Kosztka Tivadar Traui tájkép naplemente idején című festménye, amely 2012-ben a Virág Judit Galériában kelt el 240 millió forintos leütési áron. A hazai aukciók top 10-es listájába még Munkácsy Mihály, Tihanyi Lajos, Bortnyik Sándor és Gulácsy Lajos alkotásai kerültek be.
Csaknem hárommillió font értékben keltek el kelet-európai festmények a Sotheby’s keddi árverésén. Tizenegy magyar festő 15 képe is kalapács alá került. Egy Aba-Novák Vilmos-képért 20 ezer fontot (6,9 millió forintot) adtak.
Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-i aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái.
Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból (20th Century Art – A Different Perspective) címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat. A Sotheby’s három éve indított sorozatán – amelynek célja felkelteni a figyelmet a közép- és kelet-európai térség jelentős, de még nem a nemzetközi mainstreamhez tartozó modern és kortárs művészek munkái iránt – 89 tétel szerepelt és
összesen 2 millió 738 ezer font (950 millió forint) összbevételt hozott.
A 11 magyar alkotó 15 tétellel szerepelt az árverésen, ebből hét tétel, köztük több Fényes Adolf-munka, nem kelt el. A magyarok közül a legsikeresebben Aba-Novák Vilmos és Gyémánt László egy-egy festménye szerepelt. Aba-Novák Vilmos A piacon című, temperával festett munkája – a 8-12 ezer fontos becsértéken felül – 20 ezer fontért kelt el, Gyémánt László Szabadságszobor című munkája pedig közel a becsérték felső határához, 12 ezer 500 fontért cserélt gazdát. Öt tétel, köztük Fajó János, Vaszary János és Galambos Tamás munkái a becsértéken belül cseréltek gazdát.
A magyar festők külföldi és hazai aukcióinak toplistáját egyébként Moholy-Nagy László és Hantai Simon képei vezetik. Erről és a hazai műtárgypiac áttekintéséről itt olvashat.
Az 1992-es világkiállítás magyar pavilonjára árverésen keresnek vevőt. A hírneves Makovecz-épület korábbi tulajdonosa tönkrement, a pavilon évek óta üres, leromlott állapotú.
Árverésen kínálják megvételre hárommillió euróért (918 millió forintért) a 25 évvel ezelőtti sevillai világkiállítás magyar pavilonját, Makovecz Imre munkáját.
Az árverést lebonyolító sevillai kereskedelmi bíróság a hónap végéig várja az ajánlatokat az épületre, amelynek tulajdonosa, a Zent vállalatcsoport végelszámolása zajlik.
A pavilont két hitel is terheli,
a kikiáltási ár a hitelérték 40 százaléka – írta az MTI.
Az 1992-es világkiállítás egyik fő látványosságának számító ingatlan sorsa tíz évvel ezelőtt vett szomorú fordulatot. Az addig benne működő múzeumot a tulajdonos bezárta, amelyet azután a jelzálogpiaci válság csődbe vitt.
Az elhagyatott épület állaga gyors romlásnak indult,
az érzékeny faszerkezetben és a palatetőben komoly károkat okozott a nyári forró andalúz napsütés. Az ingatlant felvették ugyan az andalúz történelmi örökségek listájára, amely garancia arra, hogy nem bontják le, de a felügyelettel megbízott helyi kormányzat nem foglalkozik a felújításával. Tavaly rácsokat kellett felszereltetniük, mert vandálok törtek be az épületbe.
Az árverezés nem most került szóba először. A pavilon jövője már négy éve annyira bizonytalanná vált, hogy a Caixa Bankha nevű pénzintézet az épület elárverezését kérte, hogy behajtson egy 390 ezer eurós jelzáloghitelt. Az épületet egy másik, 7,5 millió eurós hitel is terheli – írta a Múlt-Kor történelmi magazin.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
