Kezdőlap Címkék Amerikai

Címke: amerikai

Meghalt a holokauszt magyar származású nemzetközi hírű kutatója

FüHü
-
0
Meghalt a holokauszt magyar származású nemzetközi hírű kutatója

A 96 éves korában meghalt Randolph L. Braham két hónappal ezelőtt még nyílt levelet írt a Mazsihisz elnökének, amelyben tiltakozott a Sorsok Háza projekt szellemisége ellen. 2014-ben visszaküldte a 2011-ben kapott Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány „a Horthy-korszak tisztára mosására” törekszik.

Randolph L. Braham Észak-erdélyi szegény zsidó családban, Ábrahám Lajos és Katz Eszter fiaként született. Kevéssel születése után a család Bukarestből visszaköltözött korábbi lakhelyükre, Désre, az általános iskolát és a gimnáziumot is Désen végezte. Iskolás éveiben délutánonként egy műbútorasztalos műhelyében dolgozott. 1943. október elején behívták munkaszolgálatra, ezredével 1944 márciusában a szovjet frontra került. Decemberben néhány társával együtt megszökött és egy magyar tanyán rejtőzött. 1945 januárjában rövid időre szovjet fogságba került, ahonnan egy szovjet zsidó tiszt a zsidó foglyokat elengedte.

Miután 1945-ben befejezte a gimnáziumot, egy marosvásárhelyi ismerősével Budapesten át eljutott az ausztriai, majd a németországi amerikai megszállási övezetbe. Mivel több nyugati nyelven is beszélt, a menekültek ügyeit intéző egyik szervezetnél sikerült álláshoz jutnia. Felvették a müncheni Maximilian Egyetemre, ahol közel két évig tanult, többek között politológiával foglalkozott.

1948 januárjában külföldi egyetemi hallgatóként érkezett az Egyesült Államokba és ott folytatta tanulmányait. Közben egyik rokona üzletében, a szünidőben pedig nagybátyja szállodájában dolgozott.

1949-ben doktorált a City University of New York City College-ben, 1952-ben szintén New Yorkban PhD-fokozatot szerzett.

1956-tól nyugdíjba vonulásáig, 1992-ig összehasonlító politikatudományt tanított.

Tizenöt közeli rokona közül tizenhárman pusztultak el a holokauszt idején. Ő maga – a fronton munkaszolgálatot teljesítő zsidó férfiak nagy többségéhez hasonlóan – a koncentrációs tábort elkerülte.

1954-ben megnősült. Németországban született felesége 1946-ban Olaszországból érkezett az Egyesült Államokba, ahol vegyészmérnöki képesítést szerzett, de sokáig számítógépes mérnökként dolgozott. Két fiuk közül az idősebbik, Steven közgazdász diplomát szerzett; a fiatalabbik, Robert zenetudománnyal foglalkozott, majd egy internetes újság főszerkesztője lett.

Randolph L. Braham tudományos tevékenységének középpontjában a közép-európai, elsősorban a magyarországi holokauszt kutatása áll. Nem sokkal a PhD megszerzése után fogott hozzá a holokauszt történetének kutatásához, bekapcsolódott az akkoriban létesült jeruzsálemi Jad Vasem Intézet ilyen irányú munkájába. Az 1950-es évek végétől több ország, köztük Magyarország és Izrael levéltárainak erre vonatkozó anyagát tanulmányozta át.

Legismertebb, fő művének tekinthető munkája a kétkötetes The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary című könyve (New York, 1981), ezt nálunk

A magyar Holocaust címen 1988-ban adták ki.

A bővített, átdolgozott változat az Egyesült Államokban 1994-ben, Magyarországon 1997-ben jelent meg, ekkor már az eredeti cím fordításával: A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon.

Munkásságát itthon többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995) és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011) kitüntetésekkel ismerték el. Az utóbbi kitüntetést 2014-ben visszaküldte, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány „a Horthy-korszak tisztára mosására” törekszik.

A CEU elleni hadjárat az amerikai-magyar kapcsolatokat is veszélyezteti

FüHü
-
0
A CEU elleni hadjárat az amerikai-magyar kapcsolatokat is veszélyezteti

A Közép-európai Egyetem (CEU) üdvözli a több mint 60 tagú, korábbi vezető amerikai kormányzati tisztségviselőkből, nemzetbiztonsági szakértőkből és tudósokból álló kétpárti Transzatlanti Demokrácia Munkacsoport támogatását.

A szervezet szerint a CEU működését és akadémiai szabadságát sújtó fenyegetés egyúttal az amerikai-magyar kapcsolatokat is veszélyezteti. „A CEU elleni hadjárat szimbolikus lépés egy olyan létfontosságú intézmény ellen, amely a demokrácia, a nyitottság és az esélyegyenlőség az Atlanti-óceán mindkét partján érvényes elvét képviseli.” – írja a Munkacsoport.

Michael Ingatieff, a CEU rektora az amerikai köztelevízióban legutóbb arról beszélt, hogy szerinte, az Egyesült Államoknak oda kell figyelnie Magyarországra. A CEU rektorának meglehetősen érdekes nyilatkozatát itt ismertettük.

Megvan a dátum, hogy mikor írják alá a megállapodást a CEU-ról

Föld S. Péter
-
0
Megvan a dátum, hogy mikor írják alá a megállapodást a CEU-ról

Azt gondoltuk, hogy nem írunk már többet a CEU-ról, leírtunk már mindent, amit lehetett és amit érdemes. Talán egy búcsúcikk belefér még december elsején, de aztán tényleg annyi, szép volt, jó volt, talán igaz sem volt. Hogy volt egyszer egy egyetem, amely pénzt és dicsőséget hozott Magyarországnak.

De most mégis írnunk kell a CEU-ról, mert felcsillant a remény, hogy a magyar kormány aláírja az egyetem működését biztosító egyezményt. Már a pontos dátum is megvan: majd ha eljön az ideje.

Ezt maga Orbán Viktor miniszterelnök mondta a parlamentben, egy újságíró kérdésére válaszolva. Mi magyarok pedig megnyugodhatunk, mert ismét bebizonyosodott, hogy nemcsak az egészségügy, a kultúra, a gazdaság, de az oktatás is jó kezekben van.

Akkor írják alá az egyezményt, amikor annak eljön az ideje. Sem előbb, sem később. Biztosan vannak olyan kormányok, hebehurgyák, felelőtlenek, amelyek nem akkor írnak alá fontos megállapodásokat, amikor azoknak idejük van, hanem vagy előbb, vagy később. A mi kormányunk nem ilyen, mert a mi miniszterelnökünk mindig tudja, mit és mikor kell tenni, mondani, aláírni.

Már csak azért is fontos ez, mert mind a késlekedésnek, mind a sietségnek megvan a maga kockázata. Ha késve írnák alá Orbánék a megállapodást, akkor már csak bottal üthetnénk a CEU nyomát, s utóbb hiába lenne ott az aláírásuk a papíron, az már olyan lenne, mint halottnak a csók.

Ha idő előtt írják alá, sokan azt hihetnék, hogy Orbánéknak fontos, hogy a CEU Magyarországon működjön, itt képezze azokat a diákokat, akik majd dicsőséget hoznak az országnak.

Jó tudni, hogy ilyen miniszterelnökünk van,

aki mindig pontos és szakmailag is kifogástalan választ ad az őt kérdezőknek. Mert megtehette volna Orbán azt is, hogy cinikusan, pikírten, lekezelően válaszol a kérdésre, például azt mondja, hogy kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok, vagy visszakérdez, hogy kisült-e már a kalácsom?

Megtehette volna ezt is a mi miniszterelnökünk, mert ma nincs erő, amelyik számon kérhetné. Hogy miért magánrepülőgépen utazgat, ahelyett, hogy a szegények, elesettek sorsát segítené. Miért hisztériát kelt, miközben az indulatokat kellene csillapítani. Lennének kérések, de ezek a kérdések alapvetően fölöslegesek, Orbán ugyanis mindig tudja, hogy mikor minek van ideje. Mikor kell majd a korrupciót fölszámolni –  akkor például, ha egyszer újból ellenzékben lesz. Akkor majd nagyon fogja zavarni, ha valaki urizál, lop a közös pénzekből, stadiont épít működő egészségügy és versenyképes oktatás helyett.

Megvan tehát a bizonyosság: amennyiben nem jön közbe semmi, akkor szinte majdnem biztos, hogy a kormány vagy aláírja a CEU működését biztosító megállapodást, vagy nem.

Mérget azért nem vennénk rá: aki még ennél is konkrétabb válaszra vár, kérdezze meg a miniszterelnök kezelőorvosát, gyógyszerészét.

CEU: lehet egy egyetemmel kevesebb?

Föld S. Péter
-
0
CEU: lehet egy egyetemmel kevesebb?

Néhány évvel ezelőtt a legtöbb magyar azt sem tudta, hogy létezik a Közép-Európai Egyetem, a CEU, amely magyar és amerikai diplomát ad az oda beiratkozó hallgatóknak. Maga a kormány tette fel a politikai térképre a CEU-t azzal, hogy mintegy negyedszázados működése után hirtelen rájött, hogy az egyetem papírjai nincsenek rendben, s működése nem felel meg a hatályos magyar törvényeknek.

Az egyetem amint tehette, intézkedett, hogy megfeleljen minden előírásnak. – nem mellesleg, ezeknek korábban is megfelelt, ám a magyar kormány utólag változtatott a működéshez szükséges követelményeken. Ám az ügy még így sem oldódott meg, mert Orbán Viktor kormánya nem hajlandó aláírni az amerikaiakkal már jó ideje előkészített szerződést. Indokot nem mondanak, az ezzel kapcsolatos kérdésekre homályos, semmitmondó utalásokkal válaszolnak. Az egyetem működik, így az egyik válasz, míg a másik így hangzik: a törvények mindenkire vonatkoznak.

Michael Ignatieff, a CEU rektora csütörtökön sajtótájékoztatón jelentette be, amit már egy ideje sejteni lehetett: a CEU elköltözik Bécsbe. Hogy ez kinek jó – mármint az osztrákokat leszámítva, akik ingyen és bérmentve kapnak tőlünk egy nagyszerű egyetemet – nem tudni. Néhány hónappal ezelőtt nagy vihart kavart, amikor az új amerikai nagykövet, David B. Cornstein Orbán Viktorral történő találkozása után úgy nyilatkozott: Magyarországon sajtó- és szólásszabadság van, az emberek pedig, akikkel találkozott, elégedettek és boldogok. A CEU jövőjével kapcsolatban többször is kijelentette, hogy mennyire fontos neki és az amerikai kormánynak, és reményét fejezte ki, hogy minden akadály elhárul a további magyarországi működés elől.

Az máig nem világos, hogy Orbán Viktornak – mert hát nyilvánvaló, hogy az ő tudta nélkül kormányzati döntés nem születik ebben az országban – miért érdeke, hogy egy nemzetközi hírű, jól működő egyetem elköltözzön Magyarországról. Túl azon, hogy Orbánék nem túlzottan lelkesednek a tudásért, ezt látjuk a többi magyarországi egyetem, valamint az MTA-hoz való hozzáállásban, de önmagában ez nem indokolja, hogy egy jó nevű és sikeres egyetemet elüldözzenek az országból.

Sokáig azt lehetett gondolni – és ez még ma sincs másként – hogy a CEU adu ász Orbán kezében. A magyar miniszterelnök ugyanis emberemlékezet óta pedálozik, hogy valamelyik amerikai elnök fogadja őt, ám az amerikaiak, akiknek több okuk is van nem kedvelni őt, idáig nem tették meg neki ezt a szívességet. Donald Trump megválasztásával felcsillant egy reménysugár Orbán számára, hiszen az elnök mind politikájában, mind habitusában sokban hasonlít hozzá, ám egyelőre kevés jele látszik annak hogy Trump hajlandó lenn fogadni Orbánt.

A CEU tehát megkezdte a költözést Bécsbe, de még nem intett végleg búcsút Budapestnek. Mint mondják, a magyar főváros az otthonuk, ezért adnak még egy bő hónapot Orbán Viktornak és kormányának, hogy aláírja az amerikaiakkal az egyetem működését biztosító megállapodást. A labda tehát, ahogyan eddig is, a magyar kormány, illetve Orbán Viktor térfelén pattog. Hogy a magyar miniszterelnök mit lép, nem tudni. Lehet, hogy még reménykedik abban, hogy Trump hajlandó lesz találkozni vele, de az sem kizárt, hogy lemondott már erről.

Utóbbi esetben a CEU magyarországi sorsa megpecsételődött. Ha így lesz, annak nem az egyetem, és nem az amerikaiak, hanem a magyar emberek lesznek a valódi vesztesei.

Kurz hidat épít a Nyugat és Moszkva között

FüHü
-
0
Kurz hidat épít a Nyugat és Moszkva között

Negyedszer találkozik egymással idén Sebastian Kurz osztrák kancellár és Vlagyimir Putyin. Ausztria miniszterelnöke, aki az Európai Unió soros elnöke is ebben a félévben, tudatosan törekszik arra, hogy Oroszországot közelebb hozza a Nyugathoz és ezen belül az Európai Unióhoz.

 

Bár Ausztria megszavazta a szankciókat Oroszország ellen, de aktívan lobbizik az Európai Unióban azok felfüggesztéséért. A bécsi kormánykoalíció kisebbik pártja, a Szabadságpárt nyíltan oroszbarát politikát folytat. Ők adják a külügyminisztert a kormányba és

Karin Kneissl asszony esküvőjén Putyinnal táncolt.

A külügyminiszter asszony éppúgy, mint Sebastian Kurz szuperhatalomnak nevezi Oroszországot. Ez igen jólesik Putyinnak, akit az amerikaiak rendszeresen  megaláznak azzal, hogy közlik vele: Oroszország immár nem szuperhatalom. Karin Kneissl külügyminiszter asszony az ENSZ-ben mondott beszédében pozitívan értékelte Oroszország szereplését Szíriában.

Ausztria gazdaságilag is profitál az orosz kapcsolatból, hangsúlyozta Oroszország bécsi nagykövete, aki a Ria hírügynökségnek nyilatkozott. Ausztria beruházásainak értékes Oroszországban meghaladják a 24 milliárd dollárt. Ez a kis állam méreteihez képest hallatlanul nagy összeg. Most Szentpéterváron Putyin és Kurz tárgyalásain ugyancsak nagy szerepet kap a gazdaság.

Tavaly hetven százalékkal nőtt a két állam kereskedelme!

Ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy a korábbi időszakban a szankciók miatt komoly visszaesést lehetett tapasztalni. Az olajárak visszaesése és a szankciók miatt Oroszországban stagnál az életszínvonal, és ez komolyan visszahat Putyin népszerűségére. Az orosz elnök számára ezért igen fontos Kurz osztrák kancellár szentpétervári látogatása, mert a hídépítés Nyugat felé hozzájárulhat az olyannyira remélt gazdasági fellendüléshez Oroszországban.

Nem ígért szexet az orosz kémnő

FüHü
-
0
Nem ígért szexet az orosz kémnő

A 29 éves Marija Butyina jelenleg egy washingtoni börtönben várja, hogy az ügyészség kémpert indítson ellene. Azzal vádolják a fiatal nőt, hogy Trump elnök közelébe akart férkőzni a 2016-os választási kampány idején.

Ez végül is nem járt sikerrel, de Trump fiával sikerült találkoznia. Minderről beszámolt orosz főnökének, Alekszandr Torsinnak, aki Putyin elnök egyik bizalmasa. Az ügyészség Washingtonban korábban azt állította, hogy Marija Butyina szexet ajánlott idősebb amerikai uraknak, ha megkönnyítik az előrejutását.

Kiderült, hogy ezt állítását az ügyészség nem tudja bizonyítani, ezért ezt a vádat ejtették, de továbbra is fenntartják, hogy Marija Butyina az orosz kormány megbízásából férkőzött be az Országos Fegyver Szövetségbe, amely Trump egyik fő szponzora volt az elnökválasztáson.

A furcsa kémpert az ügyészség folytatja le Washingtonban.

Vagyis, nem Robert Mueller különleges ügyészre bízták, aki Trump és az oroszok szerteágazó kapcsolatait vizsgálja.

Trump vesztes ellenfele, Hillary Clinton változatlanul állítja, hogy az oroszok miatt veszített. Az amerikai kémelhárítás ugyanis bebizonyította, hogy az orosz hírszerzés feltörte Hillary Clinton adatbázisát, és onnan kompromittáló dokumentumokat juttatott el Trump kampány csapatához. Az USA a hacker akció miatt szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben. Marija Butyina mint egyetemista tartózkodott az Egyesült Államokban, és eközben próbált meg közel férkőzni Donald Trumphoz. Ez végülis valószínűleg nem sikerült, bár az ügyészség vizsgálata még nem ért véget.

Közben több könyv állítja az USA-ban és Nagy Britanniában, hogy

Putyin elnök valamilyen kompromittáló dokumentumokkal sakkban tartja Donald Trumpot.

A két elnök Helsinki találkozója kapcsán felerősödtek ezek az állítások, de egyértelmű bizonyítékokkal senki sem szolgált. Az ellenzéki demokraták mégis impeachmentet emlegetnek, vagyis az orosz kapcsolatokra hivatkozva akarják eltávolítani Donald Trumpot a Fehér Házból.

Jelenleg többségben vannak a washingtoni kongresszusban a republikánusok, akik kiállnak Trump mellett. Ha azonban novemberben veszítenek a választásokon, akkor felerősödhetnek a hangok Washingtonban, hogy Trump mondjon le, vagy pedig jogi úton távolítják el a Fehér Házból.

Trumpnak az esze ágában sincs lemondani: nemrég jelentette be, hogy 2024-ig kíván a Fehér Házban maradni.

Marija Butyináról itt írtunk hosszabban.

Trump felesége válna, de nem mer

FüHü
-
0
Trump felesége válna, de nem mer

Az Egyesült Államok elnökének egy volt munkatársnője szerint Trump zsarolja Melaniat, aki el akart válni tőle. Omarosa Manigault-Newman egy évig szolgált a Fehér Házban, és most könyvet írt a tapasztalatairól.

Trumpról nem fest különösebben hízelgő képet: szellemileg leépült benyomást kelt, aki nem képes átlátni a bonyolult problémákat. A nőket lekezeli és a színesbőrűeket- mint amilyen Omarosa Manigault-Newman – alsóbbrendűnek tartja. Betegesen vonzódik viszont a saját lányához Ivankahoz, aki férjével együtt Trump tanácsadója a Fehér Házban.

A First Lady mind nehezebben viseli el férjét, akinek számtalan kalandjáról számolt be a sajtó.

Melania Trumpot különösen az zavarta, hogy férje más nőkkel szórakozott miközben ő megszülte közös gyereküket, Baront.

A First Lady felvetette a válás gondolatát, de Trump megfenyegette: válás esetén kitoloncoltatja az Egyesült Államokból.

Melania, aki Szlovéniában született, 1996-ban úgynevezett Einstein vízummal érkezett az Egyesült Államokba. Ezt azok kapják, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a szakmájukban, és ezért az USA-nak nagy szüksége lehet rájuk. Ilyen volt a Nobel díjas fizikus Albert Einstein, aki a zsidóüldözés elől menekült el Németországból.

Melania Knavs fotómodell volt a vízum megszerzése idején. Távolról sem szupersztár, ám valahogy mégiscsak meg tudta szerezni az Einstein vízumot. Ha az ügyet újra előveszik, nem kizárt, hogy találnak alapot a kitoloncolásra. Legalábbis ezzel zsarolja Trump a First Ladyt. Akinek a szülei épp most tették le az állampolgári esküt az Egyesült Államokban.

Trump nemrég bejelentette, hogy nem elégszik meg egyetlen ciklussal és 2024-ig a Fehér Házban kíván maradni.

Melania Trumpnak tehát addig kell játszania a First Lady szerepkörét, ha nem akarja, hogy férje kitoloncoltassa az Egyesült Államokból.

Persze nagy kérdés, hogy Trumpot újraválasztják-e 2020-ban. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy minden elnöknek jó esélye van a duplázásra: Clinton, az ifjabb Bush és Obama is nyolc évig volt a Fehér Ház lakója. Az idősebb Bushnak viszont nem sikerült. Trump úgy érzi, hogy egy válás súlyosan veszélyeztetné elnöki reményeit. Ezért ragaszkodik a First Ladyhez, akit – elbocsátott munkatársnője szerint – zsarol. A Fehér Ház természetesen cáfol, a First Lady pedig hallgat, hiszen tudja, hogy ebben a szerepkörben ez a legfontosabb tulajdonság Washingtonban.

Lermondott a pedofíliával vádolt amerikai bíboros

FüHü
-
0
Lermondott a pedofíliával vádolt amerikai bíboros

A 88 éves Theodore McCarrick nem volt akárki az amerikai katolikus egyházban. New Yorkban volt püspök, majd 2001-ben került Washington érseki székébe. Idős kora miatt nyugalomba vonult, de még igen aktív volt a pedofíliával vádolt papok védelmében az Egyesült Államokban.

Timothy Dolan, New York érseke nemrég értesítette a pápát arról, hogy vizsgálat folyt Theodore McCarrick ellen. A vizsgálat megállapította a szexuális zaklatás tényét egy 45 évvel ezelőtti üggyel kapcsolatban.

Az áldozat az eset idején fiatalkorú volt.

Ezt követően a pápa felkérte a kardinálist: ne misézzen többet. Most a bíboros lemondó levele kapcsán a Vatikán tudatta Ferenc pápa döntését: azt javasolta a bíborosnak, hogy a világtól elvonulva imádkozzon bűnbocsánatért, s így várja azt, hogy az egyházi bíróság döntést hozzon az ügyében.

Theodore McCarrick tehát a jövőben nem vehet részt a bíborosok tanácskozásán Rómában. Szavazati joga már különben sem volt, mert ezt minden bíboros elveszíti nyolcvan éves korában. A bíborosi kollégium 120 tagú. Ők választják a pápát. Ferenc pápa már elmúlt 80 éves, ezért minden változás a bíborosi kollégiumban fontos lehet.

A nyolcvan feletti bíborosok általában akkor is nagy tekintélynek örvendenek, ha már nem szavazhatnak.

Theodorore McCarrick pedig az USA katolikus egyházának egyik legfontosabb vezetője volt. Távozása ezért nagy hatással lehet mind a római katolikus egyházra az Egyesült Államokban, mind pedig a pápaválasztó bíborosi kollégiumra Rómában.

Amcsi-magyar, két jó barát

Föld S. Péter
-
0
Amcsi-magyar, két jó barát

Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, elmozdulás látszik az amerikai-magyar kapcsolatokban. John Bolton, a Nemzetbiztonsági Tanács elnöke márciusban találkozott Megyesy Jenővel, Orbán tanácsadójával, május végén pedig Szijjártó Péter tárgyal amerikai kollégájával. Orbán Viktort ugyan egyelőre nem fogadja az amerikai elnök, de, amint az a Független Hírügynökség által megszerzett beszélgetés hangfelvételéből kiderül, bíztató jelek már vannak.

– Mr. Trump, vissza kellene hívnunk Mr. Orbánt.
– Ma már nem veszünk semmit, Johnny!
– Uram, ez a Mr. Orbán Magyarország miniszterelnöke.
– Tőle sem veszünk semmit.
– Nem eladni akar uram. Találkozni szeretne Önnel.
– Közöld vele Johnny, hogy nagyon elfoglalt vagyok.

– Nagyon erőszakos ember, azt mondja, hogy mindenképpen akar Önnel beszélni. És hogy a magyarok szabadságszerető nép.

– Ezt mondta?
– Igen uram.
– Ez majdnem olyan, mint egy fenyegetés. Szerinted Johnny, mi történik, ha nem beszélek vele?
– Nem tudom, uram. Ezektől minden kitelik. Tíz évvel ezelőtt lakott a szomszédomban egy magyar orvos, az rálőtt a pizzafutárra, mert késett negyedórát.
– Ez biztos, Johnny?
– Igen uram. Négy golyót eresztett bele közvetlen közelről. Szerencsére egyik sem talált.

– Tudod mit Johnny, nem tudnál te beszélni ezzel a… mit mondtál, hogy hívják?
– Várjon uram, mindjárt megnézem a jegyzeteimet.
– Beszélj vele, Johnny. Legyél nagyon barátságos. Viccelődhetsz is, ha kedved tartja.
– Mennyire lehetek vele vicces, uram?
– Mondd neki azt, hogy nagyra becsüljük Magyarországot, meg hasonló baromságokat. Az például nagyon tetszett, amit a múltkor mondtál annak az afrikai törzsfőnöknek.
– Nem törzsfőnök volt, uram, hanem sámán.
– Nem mindegy? Találj ki valamit, fárasztó napom volt.

– Meddig mehetek el uram?
– Bármeddig, Johnny. Szabad kezet kapsz. Küldjél neki egy fényképes kulcstartót.

– Már van neki.

– Akkor hívd meg Amerikába.
– Meghívni? És ha idejön?
– Majd megmondjuk neki, hogy csak vicceltünk. Szerintem a magyarok értik a viccet, és értékelni fogják, hogy mi amerikaiak is viccesek vagyunk.

Soros György tündöklése és bukása

Föld S. Péter
-
0
Soros György tündöklése és bukása

Eltűnt a plakátokról az újsághirdetésekből Soros György fényképe és ezzel együtt a felszólítás, hogy meg kell őt állítani. Az egykor a Fidesz mai vezetőit is támogató 87 éves magyar származású amerikai milliárdos fotójával és róla szóló szövegekkel nemrég még Dunát lehetett volna rekeszteni, ám a vasárnapi hódmezővásárhelyi választás óta alig lehet látni valahol.

Soros György már nem téma. Budai Gyula tegnapi sajtótájékoztatóján ugyan időlegesen előkerült, de ez feltehetőleg annak tudható be, hogy a volt feljelentésügyi biztost elfelejtették értesíteni a változásról.

Márpedig fontos tudni, hogy aktuálisan ki az ellenség és ki a barát. Kit kell szeretni, és kinek kell nekimenni.

Lehet, a Fidesz központban úgy ítélték meg, hogy kissé túltolták s biciklit, és ez a 87 éves idős úr nem alkalmas arra, hogy a magyarok a tőlük elvárt szinten és minőségben gyűlöljék.

A migránsok még maradhatnak, mint elsőszámú közellenség, Brüsszel véleményes. Bennük még van valamennyi tartalék, tőlük valószínűleg továbbra is meg kell védeni az országot. És ki más lenne, aki megvéd bennünket, mint a kormány?

Soros azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért megbukott. Egy ideig jó ellenségnek számított, de az utolsó időkben egyre rosszabbul teljesített. Talán mert a magyar emberek, bármennyire is szerették volna, nem voltak képesek elhinni, hogy minden rossz miatta van.

Hogy Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje azért állhat – a szó szoros értelmében fényűző módon – a saját lábán, mert Soros rosszat akar a magyaroknak. És Mészáros Lőrinc sem azért keres még álmában is milliókat, mert Soros György a magyarok elleni gaztettekben mesterkedik.

Soros György megbukott. Új ellenség kerestetik.

121. oldal a 2-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség