Címke: Airbus H145M

Csak az elmúlt hónapokban példátlan, a hivatalos stratégiával ellentétes komoly támadófegyverek vételéről döntött a kormány. Nehézpáncélos, önjáró üteg, kétféle harci helikopter. Csak ezek ára elérheti a 320 milliárdot, ami elviheti a fejlesztésre szánt pénz javát. Úgy fest, mindez a német és a francia politika jóindulatának megvásárlása.

Valóságos támadóarzenált vásárol a kormány a következő években az elmúlt napok, illetve fél év bejelentései alapján:

• 44 darab német Leopard 2 harckocsit
• 24 darab német PzH 2000 önjáró löveget
• 16 darab Airbus H225M közepes kategóriájú harci helikoptert
• 20 darab Airbus H145M könnyű harci helikoptert.

A forgószárnyasok beszerzése kapcsán állapodtak meg hétfőn a német-francia Airbus Helicoptersszel arról, hogy 2021-re helikopterekhez szükséges alkatrészeket gyártó üzem létesül Magyarországon. A kormány vissza nem térítendő támogatást ad ehhez is, mint minden nagy volumenű ipari beruházáshoz. A páncélosok és lövegek szerződését szerdán írták alá a gyártó Krauss-Maffei Wegmann ágazati vezetőivel.

Röviden a fegyverekről. A Leopard 2 igazi szörnyeteg: 62 tonnás nehézpáncélos, high tech kompozit páncélzattal, ami 50-60 centis hagyományos acéllal egyenértékű. Digitális tűzvezető rendszer, lézeres célkereső, lövegstabilizátor, géppuska és infravörös éjjellátó készülék a főbb felszerelések. Lövege 120 milliméteres.

Mint minden ehhez hasonló jószágnak, nincsenek listaárak, sőt, nyilvános összegek sincsenek hivatalosan, a magyar kormány pedig szokásának megfelelően titkolózik. Az ár nagyban függ a mennyiségtől és a hozzá kapcsolt szolgáltatásoktól.

A Leopard 2-nek jelenleg a 2A7 jelű változatát gyártják. Az interneten fellelt üzletkötések alapján az ár darabonként 7,5-9 millió dollárra rúg. Ez mostani árfolyamon 93-112 milliárd forint a 44 darab esetében.

A PzH 2000 önjáró löveg (tarack) a hagyományos és az aszimmetrikus hadviselésben egyaránt alkalmazható. Lövege 155 milliméteres, súlya 55 tonna. Magas fokon automatizált, ami a tűzgyorsaságot is javítja. Lőtávolsága mintegy 30 kilométer. Fellelt ár nagyjából 6 millió dollár, a 24 darab átszámítva 41 milliárd forint.

A H225M, a Super Pumaként is ismert közepes kategóriájú, többcélú helikopter, kisebb egységek szállítására, ejtőernyős bevetésre is alkalmas. Ennél a beszerzésnél ismeretes, hogy 2023-tól kerülnek hadrendbe.

Két éve egy 30 darabos üzlet értéke 1,1 milliárd dollár volt, hasonló kondíciók esetén a magyar vásárlás a 16 darabra nagyjából 163 milliárd forint lenne. Hasonló összeg jött ki a három évvel ezelőtti lengyel beszerzéskor, de ott ezen felül 40 százaléknyi képzési és logisztikai felár is társult.

A H145M könnyű helikopterről talált pár éves vételárak 13 millió euró körüliek, ami a 20 darabnál 84 milliárd forintot tesznek ki. De a gyártó júniusi bejelentése tartalmazza azt is, hogy a felszerelés része a vadonatúj, tavaly óta szállított HForce moduláris fegyverrendszer, amely lehetővé teszi a különböző irányított és nem irányított fegyverzet alkalmazását. A rendszer tartalmaz levegő-levegő, levegő-föld, illetve lézervezérlésű irányított rakétákat, 20mm-es gépágyút, 12,7mm-es géppuskát, valamint 68 és 70mm-es nem irányított rakétákat egyaránt. Ez nyilván jelentősen megdobja az árat.

Jelenleg a Global Fire Power összegzése szerint egyébként 32 páncélosa (T-72) van a Magyar Honvédségnek, önjáró lövege viszont már nincs. Itt tehát jelentős erősödés következik be. Helikopterekből 15 van, régi szovjet korszakúak. Mindegyik esetében kérdéses azonban a ténylegesen rendelkezésre álló, működőképes mennyiség.

Óriási összegekről van szó, bőven a 320 milliárdot is meghaladhatja a vásárlás ebben a két eszközcsoportban. Igaz, azt nem tudjuk (az egyik helikopter kivételével), mennyi időn belül tervezik a megérkezést és kifizetést.

Annyival vagyunk beljebb, hogy az idei és a 2019-es költségvetésben összesen közel 100 milliárd forintot különítettek el katonai repülőgép beszerzésre, ez azonban valószínűleg az eddigi Airbus „csapatszállítók”, netán a Dassault Falcon „futárgépek” árát fedezi.

A Honvédelmi Minisztérium teljes idei költségvetése 427 milliárd forint, amiből 42 százalék megy bérekre, 36 százalék dologi kiadásokra, fejlesztésre mindössze 16 százalék (kevesebb, mint 70 milliárd). Jövőre 513 milliárdra nő a tárca kerete. Ha megvalósul a terv, a 20 százalékos fejlesztési hányad, az is éppen csak meghaladná a 100 milliárdot.

Ebből kellene fedezni az összes beszerzést, korszerűsítést.

Mindezekhez képest aprópénz, de ennyire kifeszített büdzsé mellett mégis tétel a kézifegyverek gyártására indított program. Ennek keretében tíz éves időtartamban 200 ezer gyalogsági kézi lőfegyvert Pisztoly, géppisztoly, gépkarabély) fog gyártani a HM Arzenál Zrt. a Ceská Zbrojovka Export nevű cég licensze alapján. Ez 200 munkahelyet teremt. A megállapodás értékét 100 millió euróban (32-33 milliárd forintban) jelölték meg akkor. (Ezeket az összes fegyveres testület meg fogja kapni, valószínű, hogy a kiadásokat is megosztják a többi minisztérium – belügy, pénzügy – között.)

Erősen kétséges, hogy a kormány fogja tudni tartani a HM költségvetésének ekkora növelését. Különösen úgy, hogy

a bejelentett tervek-ígéretek folyamatos illetményemelést és sok ezres létszámbővítést tartalmaznak.

Minden (nem kormányzati) elemzés a gazdaság bővülésének számottevő lassulását várja a következő években, s egy sor területen (egészségügy, oktatás, szociális ágazat) egyre szorítóbb a pénzhiány.

Békeidőben, amikor nem látszik ellenség, rendre a katonai kiadásokon spórolnak a kormányok. Ezzel szemben a magyar éppen fordítva tesz, most vág bele olyan fejlesztésekbe, amelyek jó eséllyel ezen a két területen fogja elvinni szinte az összes ilyen célú pénzt.

Van-e tehát bármi látható oka annak, hogy az Orbán-kormány feladja a hosszú ideje követett gyakorlatot, amely arra épül, hogy a környéken nincs olyan ellenség, amely miatt szükséges lenne komoly szárazföldi erőket (páncélosok, tüzérség) fenntartani. S amelyek erős támadópotenciáljuk miatt aggodalmat válthatnak ki a szomszédos országokban.

A megelőző másfél-két évtizedben a pénzszűke miatt is a kormányok a közeli veszély hiánya és a NATO védőernyője miatt a földrajzilag távoli válságok megoldásában vett részt kicsi, speciálisan kiképzett és könnyű felszereltségű alakulatokkal, egyidejűleg általában legfeljebb ezer fővel.

Ha ebben a célban nem akarnak változást, csak a közreműködés módjában, az komoly kihívás elé állítja a HM-et: 55-60 tonnás monstrumok szállítása ezer kilométerekre nem könnyű, és igen sokba kerül. A bevetés költségeiről nem is beszélve.

Ezeket a kérdéseket a Nemzeti Biztonsági Stratégia (NBS) válaszolja meg. Ennek legfrissebb, hatályos változatát 2012-ben, tehát a fideszes érában fogadták el (szakítva azzal a gyakorlattal, hogy a parlament szavazza meg, ezt kormányhatározat tartalmazza). Két éve ugyan felvetődött a felülvizsgálat  de aztán folytatást nem találni.

Nos, a NBS mindjárt az elején leszögezi, hogy egy Magyarország, illetve szövetségesei ellen irányuló,

hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadás veszélye jelenleg elenyésző mértékű.

A stratégia gondolati nyomvonala az eddigi gyakorlatot követi, nyoma sincs olyan veszélyforrásnak, amely az eszközökbeli változást, a nagyarányú felfegyverkezést indokolná.

Az NBS leszögezi, hogy Magyarország biztonságpolitikájának alapvető keretét a NATO- és EU-tagság adja. Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke, a kollektív védelem Magyarország biztonságának sarokköve – olvasható. S Magyarország továbbra is aktív szerepet kíván vállalni a NATO és az EU válságkezelő tevékenységében, műveleteiben és misszióiban, valamint a hozzájuk szükséges képességek nemzeti és kollektív keretek között folytatott fejlesztésében.

A NBS végigveszi azokat a kríziseket, veszélyeket, amelyek minden ilyen stratégiaalkotás sarokpontja.

Regionális konfliktusok. Az instabil régiók, az államok közötti és államokon belüli konfliktusok, a gyenge vagy működésképtelen államok, valamint a világban zajló erőteljes fegyverkezés potenciális veszélyt jelentenek Magyarország és szövetségesei biztonságára. Az érintett térségekben tapasztalható instabilitás, a szegénység és a demokrácia-deficit, valamint a konfliktusok jellemzően etnikai és vallási háttere táptalajt jelentenek az országokon belüli erőszakhoz, fegyveres konfliktusokhoz, vagy az olyan, határokon átívelő fenyegetésekhez is, mint a szélsőségesség, a terrorizmus, vagy a fegyver-, kábítószer- és emberkereskedelem.

Ezek tehát a nem hagyományos (fél-)katonai fenyegetések, távol térségünktől.

Aztán következnek azok, amelyek az elmúlt 30 év minden stratégiai munkákban visszaköszönnek: tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése, terrorizmus, természeti és ipari katasztrófák, a nyersanyag- és természeti erőforrások kimerülése, a fogyó egészséges ivóvíz miatti élelmezési gondok, szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem, migráció.

Megismerhetjük az elmúlt évtizedben felerősödött problémákat is: pénzügyi biztonság, a pénzügyi stabilitás kérdése a világgazdasági válság hatására, kiberbiztonság, a globális éghajlat- és környezetváltozás, a szélsőségesebbé váló időjárás hatásai. Magyarország számára pedig még az energiabiztonság.

Amikor aztán a végrehajtás eszközeit taglalja a NBS, a kifejezetten a honvédségre vonatkozóan is

csak az eddig megszokott általánosságokkal találkozhatunk.

Úgy, mint a Magyar Honvédség Magyarország szuverenitása szavatolásának alapvető intézménye, nemzetközi szerepvállalásait tekintve a külpolitika megvalósításának egyik meghatározó eszköze. A MH alapvető feladata, hogy az Alaptörvénnyel összhangban garantálja hazánk biztonságát, valamint hozzájáruljon szövetségeseink kollektív védelméhez.

A honvédségnek hazai és nemzetközi feladatai végrehajtása érdekében egyaránt rendelkeznie kell olyan korszerűen felszerelt és kiképzett erőkkel, továbbá rugalmas, hatékonyan alkalmazható, telepíthető és fenntartható képességekkel, amelyek lehetővé teszik az ország területének és szuverenitásának megvédését, továbbá a NATO keretei között folytatott kollektív védelemhez, valamint a nemzetközi béketámogató, stabilizációs vagy humanitárius műveletekhez történő hozzájárulást.

És így tovább.

Ezt a stratégiát eddig nem mondta fel a kormány, a most elindult erőteljes fegyverkezés ezzel nagyobb részben ellentétes.

Egyedül a helikopterek fogják erősíteni az expedíciós hadviselést,

még elviselhető keretek közt tartva a költségeket.

Mire hát akkor az, amit látunk. Az egyik magyarázat a magyar jobboldal évszázados álmának feléledése, a térségi szupremácia és kishatalmi törekvés. Ez eddig két világháborúba vitte be az országot.

Kétségtelen tény, hogy a közelünkben zajlik egy folyamatos háborús konfliktus. A 2014-ben történt ukrán forradalom, majd ennek nyomán a Krím egy részének Oroszország általi elcsatolásával végződő népszavazás.

A magyar kormány mégse látta szükségét módosítani környezetünk biztonsági megítélésén.

Noha felkelők és idegen csapatok léptek fel támadóan a törvényes hatalommal szemben, lőttek le személyszállító repülőgépet.

Talán nem véletlen, az elmúlt hónapokban nemzetközi bonyodalmakhoz vezető feszültség támadt Ukrajnával az oktatás nyelvhasználatának problémáját erősen túldimenzionálva. Most ehhez megérkezhetnek az új tankok is.

Az is feltűnő, hogy a kormány egyre-másra jelenti be a korábbit jelentősen meghaladó támogatásokat új nyugati (elsősorban német) ipari beruházásokhoz, most pedig itt a két katonai bevásárlás szintén német (és francia) érdekeltségektől. Éppen akkor, amikor a magyar kormány nemzetközi megítélése eddigi mélypontján van, a továbbiak az unióban és az Európai Néppártban nagyrészt a német, illetve a francia kormány döntésétől függ.

FRISS! Időközben a HM újabb szerződést kötött az Airbus védelmi és űripari üzletágával légvédelmi rakétavezetési rendszert (SAMOC – Surface-to-Air Missile Operations Center) telepítésére a magyar légierő számára. A létesítmény lehetővé teszi a földi telepítésű légvédelem (GBAD – Ground Based Air Defence) valós adatokon alapuló koordinációját az ország egész területén. Az árról most sincs adat.