Kezdőlap Címkék Adók

Címke: adók

Kevesebb EU-pénz, belső fogyasztásra kapcsolt növekedés

Négy év alatt alaposan visszaeső uniós pénzzel számol a kormány, a növekedést mindinkább a belső fogyasztástól várja. A szociálpolitikában nyoma sincs ekkora bőkezűségnek, a házi kasszában viszont hatalmas spájzolás lesz. Minden attól függ, megmarad-e a magas növekedés.

Ahogyan a jövő évi költségvetésben, a következő években is magas, 4 százalékos növekedéssel számol a kormány. Erre szükség is lenne, mert a 2020-as büdzséhez mellékelten benyújtott 2019-23-as államháztartási mérleg tervezete azt mutatja, hogy ennek az iramnak felhajtó ereje nélkül homokvárra épülhetnek a kalkulációk.

Eltűnne a hiány, apad az EU-pénz

Abban változatlanul eltökélt a PM és a kormány, hogy rövid időn belül nullás költségvetése legyen az országnak. Az úgynevezett elsődleges egyenleg, tehát az adósságszolgálat nélküli mérleg az idei elhanyagolható (0,1 százalék) hiány után jövőre már csaknem másfél, 2021-ben pedig 2 százalékos többletet irányoz elő, ami jócskán meghaladhatja az évi ezermilliárd forintot. A balansz ezután valamelyest romlik, négy év múlva a 2020-as szint közelébe süllyedhet.

Átböngészve a táblázat számait, azt látjuk, hogy a gazdaságot évek óta (átlagosan évi 3-4 százalékkal) húzó uniós támogatásokban jövőre még kisebb emelkedéssel számolnak.

Aztán viszont a közösségi pénz olvadni kezd, 1481 milliárdról 874 milliárdra.

(Az utolsó évben nagyobb részt már a 2020-ban záruló uniós költségvetési ciklus kifutó tételei maradnak meg kifizetésként.)

Mindenhonnan belül dől a pénz, főleg a lakosságtól?

A gazdálkodó szervezetek befizetései folyamatos növekedési várakozásról tanúskodnak. Az idei 1443 milliárd négy év múlva már csaknem kétezer milliárd lesz a kormány reményei szerint. Ezen belül a társasági adó 400-ról 631 milliárdra hízhat.

A tervezési számok tanúsága szerint a legnagyobb növekményt a lakosságtól remélik. A fogyasztáshoz kapcsolt adókban óriási a többletpénzhez fűzött várakozás: az idei 5821 milliárd 2023-ban már 7784 milliárd lenne,

ami majdnem kétezer-milliárdos többletet hozna.

Ezen belül az áfa 1700 milliárddal megközelítené a 6 ezer milliárdot; a jövedéki adó ennél szerényebben, alig 200 millióval bővülhet (1338 milliárdra), ami arra mutat, hogy lényegében az uniós adómértékhez kötelező „felzárkózás” hozza a többlet.

Hasonlóan dinamikusan gyarapodó szja-befizetésben reménykedik a kormány. Négy év alatt az idei 2361 milliárd ezermilliárddal emelkedhetne. (Vagyis szinte bizonyos, hogy nem számolnak az egy kulcsos szja-val, mert ez elvinné a többlet zömét.) Ehhez a bővüléshez azonban a jövedelmek „látható” mértékű éves növekményének fennmaradása szükséges. És – nem győzzük megismételni – az, hogy a gazdaság fenntartsa a négy százalék körüli növekedési tempót. Mértékadó elemzők (hazaiak és külföldiek) mellett

a kormány magára maradt ezzel az előretekintő optimizmussal.

A különféle elemzők ennél lényegesen alacsonyabb, 2,5-3,5 százalék közti bővülést prognosztizálna, jellemzően csökkenő tendenciában.

Kiadásban visszafogás

A szociális juttatások terén messze nem látszik a növekmény elismerése a kiadásokban. Ezt persze a „nullás” költségvetési mérleg megcélzása eleve magában hordja, de néhány szám is erről tanúskodik. A család- és szociálpolitikai alapnál 640-ről 675 milliárdra nő a kiadás. Még a tb-alapok támogatásának 467-ről 940 milliárdra hízása se vall a bőkezűség szándékára a kormány részéről.

Vagyis az Orbán-kormány – a szlogenekkel ellentétben – fenntartja a tőről metszett neoliberális gazdaságpolitikát, amibe csak a kivételezett felsőosztálynak nyújtott juttatások számosak. Bár itt is mintha egyfajta plafonhoz érnének: a lakásépítési támogatás az idei 242 milliárdról még felkúszik csaknem 300 milliárdra, de aztán visszasüllyed 285 milliárdra. Tehát a csok a kedvezményes áfa kifutásával lehet, hogy le is cseng, és a falusi csok-ot se szánhatják nagy durranásnak.

A házipénztár gigászi lesz

Van viszont egy „fekete doboz” a következő évek költségvetésében. Ez pedig az országvédelmi/adócsökkentési és fejlesztési alap, ami hangzatos név mögött a kormány „házi kasszája” van, amit saját belátása szerint költ el. Ez a zseb hatalmasra fog duzzadni: az idei 60 milliárd már jövőre 378 milliárd lesz, négy év elteltével pedig 790 milliárd.

Csak találgatni lehet, mire készülnek ezzel a gigantikus tétellel. Egyik lehetőség, hogy a remélttől elmaradó növekedés miatti bevételcsökkenést akarják innen visszacsurgatva kipótolni. A másik az, hogy látva a növekvő feszültségeket a szociális-jóléti területeken (egészségügy, oktatás), a tűzoltásszerű beavatkozások forrása lehet ez a tartalék.

Már megvan a média, nem kell reklámadó – élénkítene a kormány

Gazdaságélénkítő csomagot készített a kormány. Ebben ismert és új elemek vannak az unió lassulásának ellensúlyozására. Megszüntetnék a reklámadót, most, hogy a többség már az övék.

Továbbra is él a félelem attól, hogy lassulhat legfontosabb piacunk, az EU-é, és az autóipar is bizonytalanságot eredményező kihívásokkal küszködik – derült ki Varga Mihály szavaiból a kormányinfón. A pénzügyminiszter szerint arra kell készülni, hogy a most átlagosan másfél százalékos unió növekedés mérséklődése utoléri az országot.

Szocho, kiva, szállás-áfa lefelé, eva kifelé

Ezért 13 pontból álló élénkítő csomagot dobott össze a kormány. Ennek egyes elemei már korábbról ismertek voltak. Ilyen például a szociális hozzájárulási adó szocho mértékének további 2 százalékpontnyi csökkentése július elsejétől 19-ről 17,5 százalékra. Ezzel idén 144 milliárd forintot, 2020-ban 156 milliárdot hagy a munkaadóknál.

Csökken a kis cégek adója, a kiva, 13-ról 12 százalékra csökken a kiva mértéke. A jövő évtől belépő változás 40 ezer vállalkozást érint, ötmilliárd forinttal lesznek „beljebb” évente.

Adókat vonnak össze, illetve csökkentenek. Például kivezetik az evát, amelybe már nem is lehetett bejelentkezni. Összeolvad a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a munkaerőpiaci járulék és a pénzbeni egészségbiztosítási járulék.

A szálláshelyek áfáját megvágják 18-ról 5 százalékra. Ettől nyilván a forgalom növekedését várják, kérdés, hogy milyen arányban adják tovább a szolgáltatások a kisebb adót.

Áfa-visszatérítés kisfalvakban, k+f

A kistelepüléseken áfa-visszatérítést vezetnek be használt lakóingatlanok esetében ötmillió forintig bővítésre, felújításra. Ugyanazt a települési kört érinti, mint a falusi csok, valamivel több, mint kétezer falut. A kormány anyagilag is támogatni akarja a munkásszállások építését, már idén ősztől. Az önkormányzatoknál már zajló programot most a vállalkozásokra is kiterjesztik.

Hat-hétezer nagyobb céget érint a fejlesztési adókedvezmény korlátjának mérséklését. Jelenleg félmilliárd forint feletti k+f-re jár. Ezt lépcsőzetesen viszik le, évente, 2022-ig, kisvállalatoknak 50, középvállalatoknak 100 millióig.

Ugyancsak a kutatási területet érinti, hogy 2020-ban 32 milliárddal 157 milliárdra emelik a k+f-re szánt támogatási keretet.

Mindezek mellett a kormány megszüntetné, pontosabban 0 százalékra vinné le a reklámadót (2022. végéig függesztenék fel az adó fizetését).  Varga szerint ez piacélénkítő intézkedés lesz, ám nem szabad elfelejteni, hogy a kormányközeli médiagigász (illetve az ebből egyelőre kimaradt médiumok, például a tv2) forint-tízmilliárdos értékű állami megrendeléseket kapnak. Ezek után már nem kéne reklámadót fizetni.

Adó csökken, a minimálbér több, a cafeteria eltűnik

A felsőosztályt tovább gyarapítja a kormány, az alul lévők vakulásig dolgozhatnak 2019-től. A káros szenvedélyek drágulnak, az otthon ápolás csak a gyerekes szülőknek lesz kedvezőbb. Adók és egyebek 2019-ben.

A mindennapokban olcsóbbodhat az élelmiszerfogyasztás, csökken az uht és a pasztőrözött tej áfája 18-ról 5 százalékra. Tavaly első lépésben a legkisebb mennyiségben eladott friss tej forgalmi adója esett, de – miként a húsfélék esetében – ez nem igen mutatkozott meg a bolti árakban, ezért aligha nagy bátorság megelőlegezni azt, hogy ezúttal is csak a költségvetés rövidül meg, a vevők nem járnak (sokkal) jobban.

Millióknak fog fájni a cafeteria lényegében kivégzése.

A legkedveltebb béren kívüli juttatások kedvezményes vagy nullás adózása megszűnik. Ez érinti az Erzsébet utalványt, az iskolakezdési támogatást, a lakhatáshoz nyújtott segítséget, a közlekedési bérletet, az egészségbiztosítási befizetést, az évi 100 ezer forintos pénzjuttatást.

Ez sok cég vezetése számára fog fejfájást okozni. Az utazás megkönnyítése és a hozzájárulás a lakásköltséghez a távolról hozott munkaerőt alkalmazók egyik népszerű juttatása volt. Eddig az állam által támogatottan. Nem lesz népszerű az iskolakezdés kiadásai munkáltatói megtámogatásának megnehezítése sem.

Marad a Szép-kártya, amely a turizmusban használható fel; ez aligha független attól, hogy a tavalyi felvásárlásokkal immár az ország legnagyobb ágazati üzletembere – a kempingtől az öt csillagos szállodáig – Mészáros Lőrinc.

A sportbelépők adómentessége természetesen megmarad,

ami eddig se enyhítette a stadionok látogatása iránti közönyt.

Nemrégiben a szokásos rapid törvényalkotással eltörölték a kulturális tao-t, ami már a 2018-as igénybe vételeket is érinti. Ennek oka a visszaélések megszüntetése lenne, ahogyan erről L. Simon László az atv-ben beszélt. Bár ő a kulturális áfa csökkentéséről beszélt, ebből végül semmi se lett. Végül az évi nagyjából 37 milliárdos támogatást a kormány saját hatáskörben költheti el.

Infláció felett, 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum 149 ezer, illetve 195 ezer forintra.

Nehéz idő köszönt a dolgozókra 2019-től a „rabszolgatörvény” életbe lépésével. A munkaerő-hiányra adott kormányzati „megoldás” a nemzetközi multiknak és a hazai tulajdonú kisebb cégeknek is kemény eszközt ad a kezükbe, elsősorban a kevés munkaadóval ellátott térségekben.

Emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár: a töredékszámítás alapján jövőre 64 év lesz a korhatár, a jelenleg tervezett 65 évet 2020-ban érjük el.

Javul viszont a tervezett elbocsátások után megmaradó alkalmazottak helyzete a központi közigazgatásban. Az ő bérük átlagosan 30 százalékkal nő januártól.

Tíz év után se emelkedik a nyugdíjminimum a 28 500 forintról, ami egy sor ellátásban részesülő szegény ember sorsán nem javít szemernyit se a különféle családellátásokban és járadékokban.

Félsikert értek el a tiltakozó civil szervezetek az otthon ápolás elismertetésében. Az önmagukat ellátni nem tudó, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg gyermekükről gondoskodó szülők díja bruttó 100 ezer forint lesz. Vagyis a minimálbérhez hasonlóan ez is adózik.

A szüleiket ápoló gyerekek 52 800 forintját azonban mindössze 15 százalékkal toldja meg a kormány.

Folytatódik viszont a magas jövedelműeket preferáló családtámogatás. Emelik a kétgyermekes családok adókedvezményét, havonta már 40 ezer forintot írhatnak le adóalapjukból.

Akinek van ennyi.

Lényegében kivégzik a nyugdíjas-szövetkezeteket, amelyeket annak idején Kósa Lajos kedvére hozták létre. A kezdettől fogva kétséggel övezett konstrukció végét jelentheti, hogy 2019-től a munkát vállaló nyugdíjasok munkabéréből csak a 15 százalékos szja-t vonják le.

A nyugdíjasok januártól 2,7 százalékkal kapnak többet havonta. Ez jelentősen alatta marad a 3 százalékot meghaladó inflációnak, az idősek tehát a novemberben esedékes éves korrekcióig hitelezik az államot.

Jövőre megszűnik az eva.

Idén volt utoljára lehetőség bejelentkezni ebbe az adónembe. Mához egy évre eltemetjük ezt az adót, amelynek szabályai mostanra végleg elszakadtak eredeti szellemétől. Az elmúlt évek sikere, a kisvállalati adó (kiva) felső bevételi határa egymilliárdról hárommilliárd forintra nő. A legkisebb vállalkozások áfamentességi felső határa pedig nyolcmillióról tizenkétmillió forintra emelkedik.

Az Orbán-kormány által kivetett bankadó az EBRD-vel kötött megállapodás nyomán tovább csökken, és a lakossági átutalások 20 ezer forintig mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Drágább lesz az élet a dohányosoknak és az alkoholt fogyasztóknak. A cigik jövedéki adója kétszer emelkedik, nagyjából 50 forinttal megdobva a dobozonkénti árat. Ennél is durvábban drágul a pálinka: félliterenként 700 forinttal nő az 50 százalékos párlat nagykereskedelmi ára.

Költségvetés 2019: elvetették a „tündérmese 2.0”-t

Semmi se látszik az egy hónapja felvázolt – 2022-ig szóló – nagyívű gazdaságpolitikai tervből a 2019-es költségvetés tervezetében. Varga Mihály bejelentette: vannak válságra utaló jelek az eurózónában. Jövőre marad a 15 százalékos szja, tovább tolják a csok-ot, a nyugdíjak 2,7 százalékkal nőhetnek.

A jelek szerint a kormány már nem számol azzal, amit pár hete „négyéves terv” keretében átnyújtottak az Európai Bizottságnak hatalmas beruházásokkal, folyamatosan magas növekedési kilátással. A 2019-es költségvetés tervezetének ismertetésekor a parlamentben Varga Mihály az Orbán Viktor által másfél hete hirtelenjében bevezetett „válság-kommunikációval” kezdett. (A korábban felfestett fényes jövőt a pénzügyminiszter már egy ideje lényegében eltörölte.)

Eszerint minket kedvezőtlenül érinthető folyamatok zajlanak a világban, ezért óvatosan készítették el a költségvetést. A magyar gazdaság kilátásai jók, de az eurózónában tapasztalhatók válságra utaló jelek – mondta a pénzügyminiszter.

Erre figyelemmel – ugyancsak a miniszterelnöki bejelentéssel összhangban – az általános tartalék és az országvédelmi alap összegét az idei évhez képest megtoldják 50 százalékkal.

S ha bárkinek kétsége lenne, marad a szigorú gazdálkodás:

a működési költségvetés nullás, hiányt csak a beruházások állíthatnak elő.

Kiszámítható adórendszert ígér Varga, s szavaiból kiderült, hogy lényeges változásokat nem akarnak. Vagyis marad az egykulcsos, 15 százalékos szja, és a célzott áfacsökkentés eddigi mértéke. Tehát a rekordmagas 27 százalékos főkulcshoz nem nyúl hozzá a kormány.

Az lakásépítőket izgató kérdésre egyelőre nincs válasz, csak 2019-ben évközben döntenek arról, mi legyen a jelenleg a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfával, ami 2020-ra kifutna, és visszaállna a 27 százalék. A bizonytalanság miatt leálltak az éven túli fejlesztések.

Folytatják a szociális hozzájárulási adó csökkentését, jövőre 17,5 százalékra mérséklődik. Ezzel 100 milliárd forintot spórolnak a vállalkozások.

Varga szavaiból kiderült, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatását úgy segítenék, hogy ezt semmilyen közteher se sújtsa.

A családtámogatások körében nagyon újat nem jelentett be a pénzügyminiszter. Az otthonteremtést támogató csok-ot folytatják, 2019-ben 242 milliárd forintot költenek el erre. Marad a gyed és gyed extra, a családi adókedvezmény gyerekenként 20 ezer forintra emelkedik, vagyis a kétgyerekeseknek 40 ezer jár 2019-ben. Ez 350 ezer családot érint – mondta.

Az inflációt 2,7 százalékra tervezik, tehát ennyivel emelkednek a nyugdíjak.

A konvergenciaprogramban leírtaknak megfelelően folytatják a közszféra béremelését. Bár ebben némi bizonytalanság volt kihallható Varga szavaiból, amikor arról beszélt, hogy tartalékot képeznek e célra, a béremelés fedezetére. A mértékről zajlanak az egyeztetések.

Időközben be is terjesztették a költségvetést az Országgyűlésnek.

Kiteljesedhet az echte neoliberális gazdaságpolitika

Az antiliberális kormány tőről metszett neoliberális társadalompolitikája tovább halad útján a következő négy évben. Bár kormányprogram ezúttal sincs, a nyilatkozatokból kiderül: ismét jobbadán a szegények fognak rosszul járni a tehetősek érdekében. Az alapok azonban ingoványos talajon állnak.

 

Parlamenti demokráciákban példátlan, a magát illiberálisként (mára már kereszténydemokratává kikeresztelkedve) meghatározó Orbán-kormány azonban másodszor is választási és kormányprogram nélkül vág neki az újabb négy évnek. Emiatt viszonylag kevés konkrétum áll rendelkezésre terveikről mindaddig, amíg a 2019-es költségvetést várhatóan néhány héten belül előterjesztik. Az egyetlen írott anyag az Európai Bizottságnak átadott 2022-ig szóló konvergenciaprogram (erről itt írtunk bővebben).

Ebben a következő négy év gazdaságpolitikájának fundamentuma a minden évben legalább négy százalékos gazdasági növekedés, s az ebből származó többletbevételből finanszíroznák a gazdaság élénkítését és egy sor belső juttatást.

Már ennek realitását kétségbe vonja

a legtöbb mérvadó szakember, köztük például (az időközben függetlenként parlamenti képviselői mandátumot szerzett) Mellár Tamás is, aki az alapokat érintő kifogásai ellenére valamiért mégis megszavazta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölti meghallgatását.

Mint írtuk, a négy év gazdaság- és társadalompolitikájának sarokköve

az állandó, négy százalékos (inkább afeletti) növekedés,

és az ebből származó igen jelentős többletbevétel. A legnagyobb kétség ezzel szemben az, hogy az ezt részben tápláló külső, elsősorban uniós kereslet fennmarad-e 2022-ig. A már idézett szakértők szerint (is) ez a konjunktúra a delelőhöz érkezik, utána a megszokott ciklusvégi süllyedés következik. A másik gyenge pont az a hit, hogy a kamatok a jelenlegi lényegében nulla szinten lesznek négy év múlva is, végig támogatva a beruházásokat és erősítve a belső fogyasztást.

A szakadatlan robusztus növekedéshez kapcsolódik a minden eddigit felülmúló hitelezési pénzeső terve. Ebben grandiózus, évenként (!) két számjegyű (vállalatoknál 12, a magánszektorban 14, a háztartásokban 15, a lakáspiacon 18 százalék) gyarapodást vizionál a Magyar Nemzeti Bank, főképpen a nagy ívű tervek iránt erősen vonzódó Matolcsy György.

(Az egész négy évre szóló elgondolást ugyan a Nemzetgazdasági Minisztérium készítette, de a bő 80 oldalas irományt belengi Matolcsy szelleme. Mintha csak Varga miniszter teljesítette volna a március eleji kormányfői „megrendelést”, hogy csak olyan miniszterrel tud együtt dolgozni, aki nem csupán két évre garantálja a 4 százalékos növekedést, hanem a teljes ciklusra.)

A külső hajtóerő-beruházási hitelboom páros alapfeltételéhez társul

az ugyancsak megállíthatatlannak tervezett béremelkedés,

amely a belső fogyasztói keresletet tartaná évente 6 százalék körüli növekedési pályán, lehetővé téve a lakosság eddig példátlan mértékű kölcsöneivel megtámogatott vásárlásait. Konkrétan azzal számolnak, hogy bő négy év alatt csaknem másfélszeresükre nőnek a reálbérek, ami 2,5 százalék körüli éves infláció esetén óriási teljesítmény lenne.

Mindezt a gazdaság oly módon támasztaná alá, hogy a növekedésben pár év alatt felére fogyna a munkaórák részesedése, felfutna a tőkeállomány, és értelemszerűen megduplázódna a termelékenység szerepe. Ezt a dinamikát a már idézett szakértők (és mások) sehol se látják a magyar gazdaságban.

Mindezek után megpróbáltuk csokorba szedni, hogy az eddig nyilatkozatokban, parlamenti meghallgatásokon elhangzottak alapján milyen tervei vannak a kormánynak.

Az egyik legfontosabb célnak ígérkezik, hogy

a növekedésből származó többletbevétel sok száz milliárdját nem a költségvetési hiány csökkentésére akarják fordítani, hanem gazdaságélénkítésre.

Ennek egyik ága lesz az adócsökkentés. Az szja alighanem 10 százalék alá bukik, ami évente jó félezer-milliárd forint kiesést eredményez. Tovább mérséklődhet a munkaadók szociális hozzájárulása, esetleg egyéb bérterhet is megvágnak.

A kiadások növelése szintén elsősorban a növekedést serkentené. Tovább növelnék a nagyvállalatok támogatási programját (tetemes összegű hozzájárulás a befektetésekhez, több évi teljes adómentességgel). Elengedhetetlen azonban a kis és közepes cégeknek is adni e célra, mert a konvergenciaprogram is hangsúlyosan szól a kkv-k versenyképességi lemaradásáról.

Tovább emelkedik a minimálbér, ami egymagában tolja felfelé a béreket, noha már az eddigi kétszeri kötelező növelés is mind több helyen eredményez súlyos problémákat (kiskereskedelmi boltok bezárása, feketemunka ismételt gyarapodása).

A családi adókedvezményben a második gyerek után járó összeget tovább emelik, ami – az szja-kulcs leszállításához hasonlóan –

a nagy(obb) jövedelműeket kedvezményezi, a szegényeknek alig ad.

Folytatják a közszféra általános béremelését (azoké után, akiknél már elkezdték: például rendvédelmiek, pedagógusok).

Bevételi oldalon a hatalmas növekedési eredménynek és a belső fogyasztásnak (adók, járulékok) kellene pótolnia a szinte nullára íródó európai uniós támogatási összeget. (Mivel már nagyrészt – előre – elköltötték-elköltik ezt a pénzt, a ciklus későbbi éveiben újabb már nem érkezik.)

Hatalmas beruházásokkal akarja „bedurrantani” a gazdaságot a kormány. Ennek kisebbik része a lakásépítések, bár még mindig kitérő választ hallunk a kedvezményes, 5 százalékos áfa sorsára feltett kérdésre. Ha ez 2019 végén valóban megszűnik, akkor az ismét 27 százalékos – és nem csökkenő mértékű – áfával valószínűleg véget is ér a lakásboom. És vele nagy jövedelműeknek szánt (10+10 milliós) CSOK.

A nagy kiterjedésű, grandiózus projektek egyike a Modern Városok Programja, amelyben – legalábbis az ígéret szerint – 3500 milliárd van, s ehhez csatlakozhat a Modern Falvak Program. Szintén óriási, legalább 750 milliárdos beruházásnak ígérkezik a Budapest-Belgrád vasútvonal, amelynek erősen vitatott tervéről itt írtunk. (Ennek első felére félig már el is köteleződött a kormány.)

Azzal számolnak, hogy az állami beruházások (Paks II nélkül) cirka kétezer milliárdja (a GDP 5,5 százaléka) fokozatosan növekedve szinte kizárólag hazai forrásból származzon. Vagyis ezt a pénzt is itthon kellene előteremteni.

Természetesen nagyobb sebességi fokozatba kapcsol Paks II. Erről ugyan azt mondta Varga Mihály, hogy ennek mintegy 85 százalékos, oroszoktól származó kölcsönrésze nem növeli az államadósságot, mert nem egyszerre kell felvenni, és mód van akár azonnali kiváltására kedvezőbb hitelből, de a Paks-ügyi miniszter azt jelentette be jelölti meghallgatásán, hogy 2026-27-ben üzembe áll a két új blokk. Ez pedig azt feltételezi, hogy viszonylag rövid időben koncentrálódva nagy tömegű hitel fog megjelenni a számlán.

Mindez azért érdekes, mert a kormány azt szeretné, hogy végre ne csak a bruttó hazai termékre (GDP) vetített államadósság csökkenjen, hanem nominálisan is. Utóbbi ugyanis ezermilliárdokkal nagyobb lett az elmúlt években, a magasabb GDP ellensúlyozta ezt.

S nem csak az államadósság visszafizetésére kellene sokkal többet fordítani, hanem a költségvetést is keményen kézben tartani. Olyannyira, hogy a cél a nullás (hiány nélküli) egyenleg legalább a negyedik évre, de nyilván addig is fokról fokra kellene leszorítani a most 2,5 százalékos deficitet. Ez – növekvően – közel 900 milliárd forint megtakarítást feltételez évente!

Ha összeadnánk ezeket a száz- és ezermilliárdokat, és melléjük tesszük az elemzői kétségeket, akkor könnyen belátható, hogy – még ha felerészben teljesülnének a nagy ívű növekedési tervek –

rengeteg pénzt meg is kell spórolni.

Csak néhány morzsa ehhez. Tovább fogy a közmunka-program. Eddig úgy tudtuk, hogy körülbelül 20 ezerrel (150 ezerre) esne a résztvevők száma, de az agrártárca várományosa (a „migránsszedvicsből sertéspestis” szerzője), Nagy István arról beszélt, hogy 50 ezer embert akarnak átirányítani a mezőgazdaságba.

Politikailag forró krumpli az egészségügy, aligha véletlen, hogy erről aztán szinte semmi se derült ki. Az irány azonban (részben) kivehető abból, hogy Kásler Miklós jövendő EMMI-vezető elpöttyentette, hogy „napirenden van” az állami és a magánegészségügy viszonya. Ez nem nagyon jelenthet mást, mint

a költségvetés további kivonulását az ellátásból,

noha Magyarországon példátlanul magas, 40 százalék körüli a lakossági hozzájárulás a gyógyítás árában.

A családi pótlék marad a jelenlegi összegen (ami már 2010-ben is ennyi volt). Az úgynevezett társadalmi juttatások egyéb soraiban ugyan valamelyest növelést terveznek, de a GDP arányában 1,3 százalékpontnyi megvágást terveznek. (Ráadásul van egy fix pont: a nyugdíjak inflációkövetése.) Például a táppénz, gyed terén ez úgy jön(ne) ki, hogy a dinamikus béremelkedés (ami, már írtuk, erősen „véleményes”) következtében lesznek magasabbak, a növekvő GDP arányában tehát úgy mérséklődnek a kiadások, hogy közben a juttatások mégis gyarapodnak.

Ez mind az ilyen bevételeknek teljesen kiszolgáltatott társadalmi rétegeken fog „ütni”. Még akkor is, ha a tervek szerint alakulnának a folyamatok. Ha pedig nem, akkor szinte bizonyosan itt fog újabbat szorítani a prés.

Ez így együtt a tőről metszett neoliberális társadalom- és gazdaságpolitika.

Mire számítsunk: merre terjeszkedik tovább Orbán?

A migránsozás után valamit cselekedni is kell. Milyen gazdasági és politikai intézkedések várhatók például adókban, merre terjeszkedik tovább az Orbán vezette gazdasági birodalom? Megpróbáltuk összeszedni.

Megnyerték a választást, nagyobb arányban, mint várták, a kampány egyetlen üzenete ezzel alighanem leszállóágra kerül. A kormányzást gyakran helyettesítő pr bizonyára zavartalanul folytatható, de vannak területek, amelyeken valószínűleg akarnak tovább lépni, másokon pedig muszáj.

Az egyik legvalószínűbb változás lehet – 2019-től –

az szja egy számjegyűvé tétele.

Nem is olyan régen nyilatkozott többször is Varga Mihály, hogy a 15 százalékos egyetlen kulcs tovább mérséklődhet. Valószínűleg 9 százalékra. Megállapodás alapján minden bizonnyal idén is folytatódik a munkaadói terhek csökkentése.

Nem olyan határozottan, mint az szja esetében, de többször esett szó az áfa 27 százalékos általános kulcsának lejjebb szállításáról. A legutóbbi intézkedések (csirke és sertéshús, a hal, a tojás és a tej áfájának mérséklése) azonban azt mutatja, hogy mivel a kereskedők legalább 80-90 százalékban „lenyelték” a tehermérséklődést, népszerűség-növekedés híján a költségvetés tovább apasztását valószínűleg nem fogja vállalni a kormány.

Én magam nem hiszek abban, hogy komolyabb félnivalója lenne a kormánynak az Európai Uniótól, az eddigi nem cselekvés folytatására ürügyül szolgálhat a nagy fölényű választási győzelem. Ez fenntarthatóvá teszi a kényelmes költségvetést, a laza kamatpolitikát.

A migránsozásból és sorosozásból azonban nem lesz pénz,

márpedig nagyon sok hiányzik például az egészségügyből, és ezt bizonyára a Fideszben is tudják. A kormánynak szembe kell néznie azzal, hogy inkább előbb, mint utóbb évente legalább 700 milliárddal meg kell fejelni ezt a kiadási tételt. Ennek leghatékonyabb módja a magántőke eddiginél is nagyobb térnyerése (éppen most nyílt meg az Emineo Magánkórház, egy új, 18 ágyas intézmény). Ez még nagyobb érvágás lenne a lakosság széles rétegének, amelynek 74 százaléka számára gondot okoz ezeknek a kiadásoknak a fedezése.

Erre már csak azért is szükség lenne, mert a magyar gazdaság versenyképessége minden mérés szerint folyamatosan romlik évek óta, legutóbb egy hónapja állított ki bizonyítványt az Európai Bizottság. S egy nappal korábban egy rendezvényen az orbáni gazdaságpolitika „atyja” és tényleges háttérirányítója, Matolcsy György is az idei év feladatának nevezte

a „versenyképességi fordulat” végrehajtását.

Várható a közmunkában résztvevők számának tovább apasztása, amelyre azonban csak alig mérhető hátteret nyújt az amúgy krónikus munkaerőhiány.

A növekvő pénzhiány a szociális rendszerben is változások után kiált. Ennek egyik lehetséges módja a „szülőtartás” beélesítése. Azaz a nem egészen két éve törvénybe iktatott rendelkezések (a nagykorú gyerekek tartási kötelezettsége, illetve a szociális intézmények és a segítő személyek tartás iránti perek indítása) általános bevezetése.

Már a jelenlegi négy évben is többször jutott el a konkrét lépések küszöbéig a kiskereskedelem „megregulázása”, elsősorban

a két nagy német diszkontlánc kiszorítása.

Ennek nehézségeiről tavaly írtunk, ennek ellenére alig két hónapja Lázár János ismét arról beszélt, hogy „amíg ezt nem tudjuk megtörni, és ebben csak részsikereket tudtunk elérni, addig Magyarországon csak félmegoldásokat tudunk biztosítani”.

Megerősített háttérinformáció szerint Orbán valószínűleg tovább akar lépni a bankok piacán is. Azután, hogy két éve vállalta, fokozatosan mérséklik a különadót, s ennek (is) jegyében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal közösen a kormány 15-15 százalékkal bevásárolta magát a magyar Erste Bankba. Most újabb kísérletet tehetnek a teljes itteni leány megvételére (a 15 százalékkal tényleges beleszólást nem kapott az állam a bank ügyeibe.)

Már csak azért is, mert eddig tisztázatlan okból Orbán összerúgta a port korábbi egyik kedvencével, Spéder Zoltánnal, az FHB vezérével, akinek elképzelése és irányítása mellett előbb még elvégezték a takarékszövetkezetek feletti uralom átvételét, és a hálózat összeolvasztását az FHB-val. Ez akkor az „ellen OTP” kialakítása jegyében kezdődött, de a legnagyobb magyar pénzintézet „saját kézbe” vétele a szükséges tőke hiánya miatt sem sikerülhetett. Ehelyett Orbán kiegyezett Csányi Sándorral, aki ezután gondtalanul bővíthette birodalmát, elsősorban mezőgazdasági érdekeltségeit. (Az alku keretében elvállalta az MLSZ elnökségét, és folyamatosan nagy összeggel vesz részt a foci finanszírozásában.)

Az agrárium azonban Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségi terepe, tavalyi nagy éve során itt is bővítette jelenlétét. Üzleti körökben járja a szóbeszéd az elmúlt időben, hogy újabb, sőt, nagyarányú választási győzelem után nekilátnak

a Csányi-féle agrárportfólió legalább részbeni megszerzésének.

Az ekkora méretben roppant jövedelmező mezőgazdasági nagyvállalkozások közül szinte alig van olyan, amely ne a Fidesz-holdudvarába tartozna. (Egy kivételével, Simcska Lajos agrárcégeivel. Az Orbán megbuktatásában elvérzett hajdani barát mindenesetre éppen ma rapid gyorsasággal jelentette be médiaérdekeltségei zömének bezárását-eladását.)

Korábbi alku felrúgása nem lenne példa nélküli: a 2010 előtt az MSZP-hez közel álló Leisztinger Tamás 2010 után megtarthatta kiterjedt pozícióit cserébe azért, hogy megvette a diósgyőri fociklubot. 2016 decemberében aztán mégis „önként” eladta a Hunguest szállodalánc nagyját, 14 hotelt Mészáros Lőrincnek, aki ezzel ebben az ágazatban is a legnagyobb szereplő lett.

Adózás 2018: hideg is, meleg is

0

A magánszemélyek és a cégek munkát terhelő adója csökken, az áfában néhány tétel lemegy 5 százalékra, a családi adókedvezmény a kétgyerekeseknek lesz kedvezőbb. A legfontosabb adóváltozások 2018-ban.

A munkáltatókat érintő szociális hozzájárulás (szocho), az alkalmazottak közterhe (eho) és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) egyaránt 19,5 százalékra csökkent január 1-jétől. Várható, hogy a munkaadók költségeinek mérséklődése részben megjelenik a bérekben, de valamely hányada a fizetéseknek azt a részét tisztíthatja, amelyet korábban zsebbe adtak.

A szochóval összefüggően kisebb lesz a cafeteria közterhe is, 43,66 helyett 40,71 százalék, bár a legjobb „buli” ezután is a sportbérlet lesz: ingyen és korlát nélkül adható.

Kis mértékben változik a családi adókedvezmény, de csak egynél több gyerek esetén. Az egy gyereket nevelő szülők változatlanul havi 10 ezer forintot írhatnak le közterheikből (szja és a járulékok), két gyerek után fejenként 15 ezer helyett 17 ezer 500 forintot. E két kör szülői esetében már egyikük minimálbére is elegendő a leírás érvényesítéséhez. Három (és ennél több) gyerek idén nem ad újabb spórolási lehetőséget, marad az eddig is kiugróan magas 33 ezer minden gyerek után. Ebből az is következik, hogy – bár szűkül a rés –

változatlanul a magas jövedelműek élvezhetik

a leírást teljes körűen, mert jóval 300 ezer forint havi jövedelem kell ehhez.

Az áfa – éppen ma hangos ettől a nyilvánosság – legjelentősebb módosulása az internet után fizetendő teher leszállása 18-ról 5 százalékra. Ugyanennyire csökken az éttermi fogyasztás áfája is, ám az elviteles rendelésé marad 27 százalék, miként az alkoholoké is. A legkisebb kulcs számolandó fel mostantól a hal- és disznóbelsőségekre.

A két kisvállalkozói adó közül a kata mértéke marad a tavalyi, de a beszámítandó ellátási alap kis mértékben emelkedik. A kiva azonban kisebb lesz, igaz, csak egy százalékponttal.

Igyekszik valamennyire tisztítani a lakáskiadást a kormány. Ennek reményében a bérleti díjból származó jövedelem egymillió forint feletti része után (ami már egy kisebb lakás 90 ezres havi összegéből simán összejön) nem kell megfizetni a 14 százalékos eho-t, csak a 15 százalék szja-t. A lakáshotelezők (Airbnb és társai) pedig már három lakás után lehetnek tételes átalányadózók.

Sokan a tavasszal fognak értesülni arról, hogy 2018-tól a munkaadók nem készíthetik el az szja-bevallást,

már mindenki a NAV-tól kap bevallás-tervezetet.

Akiknek bármely okból nincs tb-bejelentésük, azok változatlanul maguk fizetik a havi közterhet, de 7110 forint helyett 7320-at.

És a végére egy igazán örömteli hír: ebben az évben a röplabda bekerült a látványsportok közé, vagyis a cégek – a közkassza helyett – már ide is befizethetik társasági adójukat. Ezzel párhuzamosan a sportolók kedvezményes adózásának bevételi határa megduplázódik, a sportvállalkozások pedig iparűzési adó nélkül érhetnek el egy sor bevételt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK