Kezdőlap Címkék Adóhatóság

Címke: adóhatóság

A néma adóhatóság

Határidő ide, határidő oda, a Nemzeti Adóhivatal nem hajlandó állásfoglalást kiadni még az érintett civileknek sem. Így hiába lépett hatályba a bevándorlási különadó augusztus 25-én, és kellett volna már fizetni szeptember 15-én, a civilek nem tudják, kinek, mi után kellene adózni. Mi pedig még azt sem tudtuk meg, hány bevándorlási különadó-bevallást érkezett be határidőre.

„Szerdán telt le a harminc napos határidő, de az adóhatóság sem addig, sem azóta nem reagált a bevándorlási különadóval kapcsolatban feltett kérdéseinkre” – mondta a Független Hírügynökségnek Siewert András, a bevándorlási különadó bevezetése miatt adományokat már nem fogadó Migration Aid Alapítvány vezetője. Mint mi is beszámoltunk róla, a civil szervezet írásban kért állásfoglalást a NAV-tól, még a szeptember 15-i bevallási határidő előtt, hogy az adóhatóságnak  legyen elegendő ideje tisztázni a feltett kérdésekre az álláspontját.

Siewert András most azt mondta portálunknak, hogy a NAV nem kért hosszabbítást sem, sőt, egyáltalán nem is reagált az írásos állásfoglalás-kérésre. Ő most küld egy e-mailt a NAV-nak ez ügyben.

Olyan kérdésekben kértek állásfoglalást, amely kérdésekre „a jogi szakértők sem tudtak egységes és egyértelmű válaszokat adni a borzasztóan képlékenyen megfogalmazott törvény alapján” – mondta akkor Siewert. Nem lehetett pontosan tudni, hogy kikre, s hogyan vonatkozik maga a törvény, például kérdés, hogy keletkezik-e adókötelezettség az adományok után, illetve,  hogy csak a jogi személyiség adományára vonatkozik a különadó vagy a magánszemélyekére is.

Nem csak ők nem kaptak válaszokat, a Független Hírügynökség sem járt jobban, amikor megpróbáltuk megtudni a tisztázó (adó)jogi válaszokat. Amelyeket egyébként a közvéleménynek is joga lenne megtudni.

Először dr. Kis Péter András adószakmai ügyekért felelős szóvivővel beszéltünk, aki a NAV sajtóosztályára irányított minket azzal, hogy írásban tegyük fel kérdéseinket. Ezt megtettük szeptember 19-én, múlt szerdán – erre semmi reakciót nem kaptunk. Hat napig türelemmel vártunk, majd 25-én kedden ismét hívtuk a szóvivőt, aki megint elhajtott minket, egyetlen mondatot ismételve – igaz, azt végtelenül udvariasan –, nevezetesen, hogy forduljunk írásban a sajtóosztályhoz. Ezt ismét megtettük, becsatolva az eredeti megkeresésünket is, s jeleztük, hogy amennyiben szerda esti határidőre nem reagálnak, akkor lehozzuk a kérdéseket azzal, hogy a NAV nem volt hajlandó válaszolni.

Nem mondhatni, hogy nem voltunk türelmesek…e sorok írásakor 28-a van.

Íme a NAV-nak feltett kérdéseink, annak a hatóságnak, amelynek egyik kötelezettsége lenne a tájékoztatás, az adózók felvilágosítása, kiváltképpen az adószakmai ügyekben:

  1. Hány bevallás érkezett be?
  2. Mit lehet tudni ezekről? (Szervezetek, magánszemélyek, pénzbeni, természetbeni adomány, stb.)
  3. Hogyan tudja/tudta pontosan teljesíteni az adományt fogadó a bevallást, ha a különadó fizetésére kötelezett adományozónak és az azt fogadó civil szervezetnek ugyanaz a bevallási határideje?
  4. Önöktől állásfoglalást kért a Migration Aid, kaptak-e választ szeptember 15-ig, hogy el tudják készíteni a bevallást? Ha nem, akkor miért nem kaptak?
  5. Mi lett az Önök adószakértőinek állásfoglalása a következő kérdésekben (ld. fent):
  6. Keletkezik-e adókötelezettség az adományok után?
  7. Mi a helyzet azokkal az átutalással küldött pénzbeni adományokkal, amelyeket augusztus 26-a előtt indítottak útra, de azután érkezett be az érintett civil szervezetek számlájára?
  8. Csak a jogi személyiség adományára vonatkozik a különadó vagy a magánszemélyekére is?

A bevándorlási különadó.
A bevándorlási különadót „a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység” vagy a „Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása” után kell fizetni, mértéke 25 százalék.
A törvény szerint bevándorlást segítő tevékenységnek számít a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, médiaszeminárium, hálózat működtetése vagy „a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység”.
Nem kell fizetni pártoknak, valamint olyan szervezeteknek, amelyek adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonossági alap biztosítja.

A törvény szerint egyébként a kötelezettségek betartását, mint bármely más adónál, a bevándorlási különadó esetében is a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fogja ellenőrizni.

Felmerül, ha nem tisztázottak alapvető kérdések, akkor hogyan lesz képes ellenőrizni a kötelezettség betartását a NAV?

Ráadásul erős a gyanú, hogy az alapkérdések sem tisztázottak, ellenkező esetben – vélelmezzük – a NAV elküldte volna állásfoglalását az azt kérő szervezetnek, illetve a sajtó számára is adott volna felvilágosítást.

Ha pedig az alapvető kérdésekre a konkrét, pontos válaszok nem világosak, egyértelműek (ld. általunk is feltettek), akkor milyen alapon akarják máris módosítani a törvényt?

Merthogy a héten az Országgyűlés igazságügyi bizottsága keddi ülésén döntés született arról, hogy „felkérik a kormányt, vizsgálja meg a bevándorlási különadó megfizetésére vonatkozó hatályos jogszabályokat, és kezdeményezzen változtatásokat, ha azok lehetőséget biztosítanak az adóelkerülésre” – jelentette az MTI. A testület a Fidesz-frakció kezdeményezésére tárgyalt a kérdésről, majd 10 igen szavazattal, egy nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadott el állásfoglalást, amely az Igazságügyi Minisztériumot kéri, hogy – a pénzügyi és belügyi tárca bevonásával – lépjen fel a bevándorláspárti szervezetek szabályszerű működése érdekében.

Czunyiné Bertalan Judit, a bizottság fideszes alelnöke felháborítónak nevezte, hogy a „bevándorláspárti Migration Aid” nevű civil szervezet azért kíván párttá alakulni, hogy elkerülje a bevándorlási különadó megfizetését.

Völner Pál igazságügyi államtitkár arról biztosította a testületet, hogy az állásfoglalás elfogadása után a kabinet megvizsgálja a jogi kereteket.

Igaz, Czunyiné Bertalan Judit az ülésen azt állította: „értjük a jogszabályokat, (…) nincs ebben semmi boszorkányság”. De akkor miért nem adnak konkrét kérdésekre konkrét válaszokat???

Küszöbön az online adatszolgáltatás – némi haladékkal

0

Vasárnaptól élesedik az online számlázás, de van egy haladék azoknak a vállalkozásoknak, amelyek későn kapcsoltak: július 31-ig nem bírságolják a mulasztást, ha a vállalkozás már regisztrált az Online Számla rendszerben és a számlaadatok az időszak végéig, utólag megérkeznek az adóhivatalhoz. A július elsejével induló új rendszertől évi 50 ezer milliárd forint összegű számlaforgalom láthatóvá válását reméli az adóhatóság. Más változás is van.

Az új rendszer lényege, hogy azokat a számlákat, amelyek adóalanyok közötti, belföldi áfás ügyletekről szólnak, s amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000,- Ft-ot, tételesen és valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép kapcsolat segítségével, manuális beavatkozás nélkül. A program a már lezárt számlát küldi majd be a hatósági rendszerbe. Annyit lehet tudni, hogy június 22-ig több mint kétmillió számla érkezett az online számla tesztfelületére, a június 18-án megnyitott regisztrációs felületenpedig már 55 ezer felhasználó jelentkezett be.

Ha az adatok július 31-ig beérkeznek az adóhatósághoz,, akkor az az érintett vállalkozókkal szemben semmilyen szankciót nem  fog alkalmazni, közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-vel. Mint ugyanis kiejtette: előfordulhat, hogy egy vállalkozás nem áll készen július 1-én az adatszolgáltatásra annak ellenére, hogy megkezdte a felkészülést.

A vasárnap induló online számlázás a gazdaságfehérítés újabb fontos állomása – emelte ki a Varga Mihály.

Fotó: Facebook

A Független Hírügynökség által megkérdezett szakértőis úgy vélekedett, hogy az online számla-adatszolgáltatás valamennyire biztosan segíti az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget. Mint Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke kifejtette: „Ha kibocsátottam egy számlát, az a másik oldalon levonhatóvá válik, tehát egyértelmű, hogy olyan számla után vontam le, amit jogosan bocsátottam ki és nem csak beállított  az áfa” – mutatott rá Zara portálunk megkeresésére. Ez segíteni fog a kontrollban, ám a szakértő szerint, ha valaki csalni akar a jövőben áfával, akkor a limit alatti tételekről szóló számlát fog kibocsátani; „sok kicsi sokra megy, néhány millió forintos tételeket a csalás elkövető így is megmenthet’ magának”.

Fotó: Ecofin

Varga szerint a rendszer egyidejűsége miatt a szükságes információ már a bevallások beérkezése előtt a hatóság rendelkezésére áll, így számos csalás felderítését teheti eredményesebbé akkor is, ha a bevallások beérkezéséig az érintettek esetleg már nem elérhetők. A bevallások ugyanis a korábbi időszakokról adnak számot, így a csaló vállalkozók kétes ügyleteiről, például a fiktív számlakiállításáról eddig csak utólag értesült a NAV. Emiatt nemcsak az államkasszát károsítják meg jelentős mértékben, hanem a tisztességes piaci szereplőket is, akik árversenyt futnak a fiktív számlagyártókkal.

Kérdésünkre, hogy mekkorára tehető az online-adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozások száma, Zara László azt mondta, hogy erre vonatkozó adatot nem hallott a NAV tájékoztatóin, pedig az első kivételével mindegyiken jelen volt. „Ilyen szempontból vakugrás”, hiszen eddig csak az egymillió és afeletti áfás számlát kibocsátókról lehetett tudni, de most egy nagyságrenddel kisebb áfában érintettek lépnek be a képbe.

További fehérítési újdonságok
Ugyancsak vasárnaptól válik kötelezővé az úgynevezett automata felügyeleti egység (afe) beszereltetése étel- és italautomatákba. Ezek segítségével nemcsak az adóhivatal lát rá majd a forgalmi adatokra, hanem az üzemeltető is pontosan nyomon tudja követni a bevételeket és a készletfogyást. Június 27-ig már több mint 20 ezer automatába be is szerelték a felügyeleti egységet.

 

Megszűnik a munkaadói szja-bevallás

0

Jövő évtől nem készíthetik el a munkaadók az alkalmazottak szja-bevallását a parlamentnek most benyújtott úgynevezett salátatörvény szerint. Marad a saját kezűleg kitöltött űrlap vagy az adóhatóság által elkészített tervezet.

Véget vetne a kormány a munkáltatók egyik „kényelmi szolgáltatásának”, annak, hogy minden év tavaszán – kérésre – elkészíthetik alkalmazottaik szja-bevallását. A parlament elé került „salátatörvény” egyik módosító rendelkezése alapján maradnak az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás, illetve a hivatal által összeállított tervezet jóváhagyása (szükség szerint kijavítása). A változás már a 2018 tavaszi bevalláskor érvényes lenne.

 

Hosszú a nagy és tartós adósok listája

0

Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Szeptember végén 2889 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, és 1856 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak.

 

Az adóhatóság negyedévente teszi közzé a tartós adósok listáit, amelyek csak az adózó nevét és címét, illetve székhelyét, valamint a társaságok, vállalkozók esetében az adóazonosítót tartalmazzák, a fennálló tartozás összegét nem ismertetik.

A most feltett lista szerint  magánszemélyek és egyéni vállalkozók  a 10 milliós küszöbértékkel számolva mintegy 28,9 milliárd forinttal, a szervezetek a 100 milliós küszöbbel 185,6 milliárd forinttal tartoztak szeptember végén, együttes minimális tartozásuk mintegy 214,5 milliárd forintra rúgott.

A valóságos tartozás azonban ennél nagyobb, hiszen vannak milliárdos tartozású cégek és olyan magánszemélyek is, akikkel szemben több száz milliós – egyes esetekben milliárdos – követelése van az adóhatóságnak.

A 10 millió feletti tartozással rendelkezők közül 2146 magánszemély, 716 egyéni vállalkozó, 27 adós pedig lakcím nélküli – jegyzi meg az MTI. 

A tartósan nagy összeggel tartozó nem magánszemély adózók közül 501 működik, illetve csődeljárás alatt áll, 631 kényszertörlés alatt, 689 felszámolás alatt, 35 pedig végelszámolás alatt van.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK