Fiatalemberek erőszakoskodtak egy buszon egy fiatal lánnyal Casablancaban. Senki sem sietett a lány segítségére. Az esetet videóra vették és föltették a Facebookra, ahol heves vita bontakozott ki az esetről.
Míg a nők többsége elítélte a fiatalemberek viselkedését, a férfiak jelentős része úgy vélte: a lány kiprovokálta az erőszakot, mert kihívóan öltözködött és szóba állt a fiúkkal!
A női jogok minisztere egy kukkot sem szólt.
Az emberi jogok minisztere pedig csak annyit mondott: a világ minden országában van nemi erőszak …
Ez ellen tüntettek pár százan Casablancaban. Más városokban is voltak kisebb nagyobb tiltakozások: Rabat, Marrakes, Tanger és Agadir. Nemet mondunk az erőszaknak!- kiáltották a tiltakozó nők az ENSZ téren Casablancaban. A négymilliós városban csak pár százan jöttek el. „Félünk kimenni az utcára!”- mondták a párizsi Le Monde tudósítójának. „Senki sem véd meg, ha megtámadnak! Sem a polgárok sem a hatóságok!”
Marokkóban a parlament véget nem érő vitát folytat a nemi erőszak törvényről. 2013-ban kezdődött a vita és senki sem látja a végét. Az ok? Az iszlamista pártok. Marokkóban kisebb a befolyásuk mint a legtöbb muzulmán országban, de így is jelentős.
A király, akinek meghatározó szava van az ilyen társadalmat megosztó kérdésekben igen óvatos.
VI. Mohamed a próféta leszármazottja, de felvilágosult ember.
Tisztában van ugyanakkor azzal, hogy Marokkó lakosságának jelentős része még a hagyományos iszlám híve, mely a nőket nem tekinti egyenjogú polgároknak. Az óriási munkanélküliség miatt népszerű az az iszlamista nézet, hogy a nőknek otthon a helyük. Ráadásul a családok általában nagyobbak, mint Európában ugyanakkor a bölcsődei és óvodai hálózat messze elmarad a fejlettebb országok színvonalától. Így nem csoda, ha a diplomás nők jelentős része megpróbál emigrálni Marokkóból. Csakhogy a fejlett államokban nem fogadják tárt karokkal őket. Ahol pedig van munkalehetőség mint a gazdag olaj monarchiákban, ott a nők csak álmodozhatnak olyan jogokról mint amilyet a szebbik nem Marokkóban élvez.