Mérlegkészítésre is alkalmat kínál az elkövetkező napok egyik legvonzóbb fővárosi rendezvénye, a Budapest Borfesztivál. Csütörtöktől vasárnapig várja a látogatókat, akik mintegy 200 termelő boraival ismerkedhetnek meg. De mit is jelent a bor a magyar gazdaság számára?
Az idén – az előrejelzések szerint – 410 ezer tonna szőlőt szüretelnek le a termelők, s ebből körülbelül 2,9 millió hektoliter seprős bor kerülhet a pincékbe, 0,2 millióval több, mint egy évvel korábban. A többi között ezek a számok hangzottak el az idei – sorrendben 26., átkeresztelt, s így már – Budapest Borfesztiválnak nevezett rendezvénysorozat beharangozó tájékoztatóján.
Európa egyik legnépszerűbb borfesztiválja 7.-én, csütörtökön nyit, s négy napon át várja az ország borvidékeinek, a határon túli és külföldi pincészeteknek a bemutatkozása iránt érdeklődő látogatókat. Közel 200 hazai és külföldi kiállító több ezer borával lehet ismerkedni a fesztiválon, amelynek ezúttal a világ 5. legnagyobb borexportőrre és 7. legjelentősebb bortermelője, Chile a díszvendége. A hazai borvidékek legjobb pincészetei mellett Horvátország, Erdély, Franciaország, Ausztria és Olaszország is képviselteti magát. A fesztivál – mint azt már megszokhattuk – gazdag gasztronómiai kínálatot vonultat fel, színes kulturális program társul mellé, és szép számmal lesznek kísérő programok is, egyebek között boregyetem, borárverés, borkvíz.
A bor nem csak élvezeti cikk
A bor nem csak élvezeti cikk – bár ennek persze messze nem utolsó –, az adott gazdaság számára fontos termék, amely sokak megélhetését is biztosítja. Közvetve és közvetlenül: hiszen nem csak azoknak kínál munkát, akik közvetlenül a szőlő termesztésében és a bor előállításában játszanak szerepet, hanem azoknak is, akik közvetetten részesei a termény, termék célpontba jutásának. Számos példát lehet erre hozni, kezdve a speciális mezőgazdasági, szőlészeti, borászati gépek gyártóitól, az üvegek és a dugók készítőin át a fuvarozókig és kereskedőkig. De ha csak a szűken vett szőlészetekben, borászatokban foglalkoztatottakat nézzük, akkor is jelentős a gazdasági szerepe az ágazatnak.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által tavaly, az akkor még készülőben lévő ágazati stratégiához összeállított háttéranyagban olvasható az adat:
41 798 db gazdasági akta aktív, vagyis ennyi vállalkozás foglalkozik szőlőtermeléssel vagy borkészítéssel, 83%-uk pedig olyan őstermelő vagy természetes személy, aki csak szőlőtermeléssel foglalkozik.
Érdekesség egyébként, hogy a borászattal (is) foglalkozó aktív termelők 49%-a az általuk megtermelt bort teljes egészében más borászat részére értékesítik. Nem véletlen, hogy a 25 legnagyobb borászat az összes bor mintegy 70%-át hozta forgalomba a tanulmány által lefedett időszakban.
A magyarországi szőlő-bor ágazat a világ bortermelésének töredékét, mintegy 1%-át adja, s a termék jelentős része is a magyar piacon kel el. A magyarok évente mintegy 20- 25 liter bort fogyasztanak.
A nemzetközi piacon
Habár a készült bor zömét magyarok isszák meg, kerül belőle exportra is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a bor-külkereskedelmi egyenlege (gyöngyöző bor és pezsgő nélkül) mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt, mennyiségben 5, értékben 9 százalékkal nőtt 2015-höz képest.
Mennyiségben a növekedés 4 százalékos volt (650 ezer hektoliterre bővült), értékben 7 százalékkal 23 milliárd forintra emelkedett 2016-ban az előző évihez viszonyítva.
A nemzetközi piacon a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, 75 százalékot tett ki részarányuk a kivitelen belül – jegyzi meg egy korábbi cikkében az agrotrend.hu
Helyünk Európában
Nem magyar jelenség, hogy sok kis szőlészet, borászat, gazdaság a bortermelés szereplője. Az Európai Unió borágazatát is ez jellemzi: mintegy 2,4 millió bortermelőt tartanak nyilván, 3 millió közvetlen munkahellyel. Nekik köszönhetők azok az eredmények, amelyekről az idén az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adott számot.
A 2015-ös és 2016-os adatokkal operáló jelentés szerint az EU-ban több mint 3 millió hektáron termesztenek borszőlőt, 80 százalékban egyébként minőségi borhoz valót. Spanyolországban található közel a harmada ennek a területnek (941 ezer hektárnyi). A második Franciaország 803 ezer hektárral, a harmadik pedig Olaszország 610 ezer hektáros területével. Portugália (199 ezer hektár), Románia (184 ezer hektár), majd Görögország és Németország következik a sorban (egyenként 103 ezer hektárral),
Magyarország a mintegy 65 ezer hektárral a következő a sorban,
megelőzve Bulgáriát a maga 60 ezer hektárnyi területével.
A Borászati Vállalkozások Európai Bizottságának (CEEV) egy jelentése is érdekes tényeket és adatokat sorol.
- 2015-ben az EU borágazata több mint 30 milliárd eurós forgalmat bonyolított, 17,3 milliárd üveg bort állítva elő.
- Exportja 2,2 milliárd liter volt, 9,8 milliárd euró értékben.
- Az Unióban 11 milliárd liter bort fogyasztottak az emberek, azaz 22,5 milliárd euró folyt le a torkukon.