Az amerikai diplomácia nagy öregje azt vallotta: az Egyesült Államoknak jobb kapcsolatot kell ápolnia Moszkvával és Pekinggel mint Kínának és Oroszországnak egymással. Kissinger azért is kárhoztatta Biden diplomáciáját, mert az egymás karjába lökte Moszkvát és Pekinget.
“A végzetes momentum a 2008-as NATO csúcsértekezlet volt amikor amerikai nyomásra belengették Kijev és Tbilliszi előtt a NATO tagságot. Ezzel elképzelhetővé vált, hogy Ukrajna Oroszország szomszédja amerikai rakéták bázisa legyen! Gondolja, hogy az USA nem vonulna be Kanadába vagy Mexikóba, hogyha oda Kína rakétákat telepítene? Franciaország és Németország nem értett egyet Bush elnök elképzelésével, de sem Merkel kancellár sem Sarkozy elnök nem tudott ellenállni az USA-nak” – nyilatkozta az USA moszkvai nagykövetségének egykori politikai elemzője, E. Wayne Merry a valasz.hu-nak.
Katasztrofális hibának tartja Putyin agresszióját Ukrajna ellen:
”Az orosz vezetés nem érti Ukrajnát. Sokfele jártam Ukrajnában, nagyon erős ott a nemzeti identitás. Az oroszok alábecsülték ezt pedig a háború most még tovább erősítette a lojalitást Ukrajna iránt. Az biztosan nem fog menni, hogy az amerikai elnök leül tárgyalni az orosszal és az ukránnal, és szépen leírják Ukrajnát. Zelenszkij választott vezető, felelős a népe előtt”
– mondja Wayne Merry veterán amerikai diplomata, aki szerint az USA politikáját a térségben elsősorban az ignorancia és az arrogancia jellemzi.
Csak két császár van
Putyin orosz elnök meghívta Moszkvába a Győzelem napi ünnepségekre mind Donald Trump amerikai elnököt mind pedig Hszi Csin-ping kínai államfőt. Az orosz elnök valamiféle új Jaltát szeretne: éppúgy felosztani a világot mint ahogy Roosevelt, Churchill és Sztálin tette 1945-ben. Ma Putyin Churchill szerepében van: hanyatló hatalom, amely nem egyenrangú a másik kettővel. A lelke mélyén Putyin is tudja, hogy Oroszország ereje messze elmarad az USA és Kína mögött, ráadásul az Ukrajna elleni háborúval Moszkva elveszítette a jövőt is. Trump olyan alkut kínál Putyinnak, amellyel Oroszország csökkentheti a függését Kínától. Csakhogy az ukrajnai háború olyannyira függővé tette Moszkvát Pekingtől, hogy ezt nehéz lesz megvalósítania Trumpnak.
Kissinger és Putyin találkozója
Kissinger a Szovjetunió bukása után Szentpéterváron találkozott Putyinnal, aki épp akkor bújt ki a KGB egyenruhájából, és a polgármester külkapcsolatokkal foglalkozó embere lett. Henry Kissinger és Vlagyimir Putyin németül beszélgettek, és kiderült: Oroszország mai elnöke akkor még a nyugati nyitás embere volt, akinek Németország volt az irányadó partner. Három kancellár ugyanezen a véleményen volt: Kohl, Schröder és Merkel elszántan támogatta az együttműködést Moszkvával. Schröder ex kancellár ma is Putyin zsoldjában áll. Ám mindent megváltoztatott Putyin agressziója Ukrajna ellen. A bizalom elillant, Európa nem lát lehetőséget az együttműködésre Oroszországgal addig amíg meg nem oldódik az ukrajnai válság. Trump viszont igen: elrendelte, hogy vizsgálják felül az Oroszország elleni szankciókat. Trumpot érdeklik az ukrajnai nyersanyagok, de tisztában van vele: Oroszország rendelkezik a világon a legtöbb ásványi kinccsel. Trump igazában erre pályázik, és nem is alaptalanul. Már Putyin is bevallotta Kissingernek a Szovjetunió bukása után:
“hatalmas nyersanyag kincsen ülünk, de nem tudjuk kihasználni, mert nincs meg hozzá a megfelelő technológiánk.”
