Az idén gyorsul a növekedés Európában azt megelőzően, hogy jövőre valamelyest mérséklődik a GDP bővülésének az üteme. Magyarországon még 2018-ban is felfelé megy a mutató. Az igazságügyi reformok helyzetét is taglalja a jelentés, amely magyar példát is említ.
Jobban teljesít az idén az európai gazdaság mint tavaly: a reálgazdasági növekedés 2017-ben 2,4 százalékos lesz, ám jövőre ennél lassúbbra, 2,1 százalékosra számít a Nemzetközi Valutaalap – olvasható az IMF őszi – az európai kontinens országaira vonatkozó –jelentésében (Regional Economic Outlook, Europe).
A prognózis Magyarország vonatkozásában is javított az eddigi várakozásain. Az idén az IMF 3,2 százalékos növekedést vár nálunk, jövőre még ennél is gyorsabbat, 3,4 százalékosat, ám 2019-ben már csak 2,8 százalékra teszi a bővülés ütemét. Mind a három évre a dinamika gyorsabb, mint amilyet még a tavaszi előrejelzésében tett közzé a nemzetközi szervezet.
A mintegy 150 oldalas jelentés kitér arra is, hogy Európában a kockázatok kiegyensúlyozottabbá váltak, de középtávon negatívan hatnak. A politikai vezetéseknek ki kellene használniuk a kedvezőbb növekedés kínálta lehetőségeket, csökkenteniük kellene a költségvetési hiányt és a magas eladósodottságot ott, ahol ez fennáll. Strukturális reformokra, a termelékenység növelésére és a válság máig érzékelhető hatásainak a kezelésére van szükség.
A jelentés külön fejezetet szentel az igazságügyi reformok kérdésének Közép- Kelet- és Délkelet-Európa vonatkozásában Mint az elemzésben olvasható: a térség országainak sikerült komolyabban előre lépniük az elmúlt huszonöt évben az életszínvonal emelésében, amit támogatott a gazdaságok és az intézményrendszer radikális átalakítása.
Ugyanakkor a jelek szerint a reformok fenntarthatósága elsősorban belpolitikai tényezőktől függ, nem véletlen, hogy több helyen vannak példák azok visszafordítására.
Az igazságügyi reform és a korrupció felletti ellenőrzés sok európai országban kulcsfontosságú prioritás – írják az IMF szakértői, példaként említve a korrupcióellenes erőfeszítések erősítésének a kérdését Magyarország mellett Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Romániában és Ukrajnában. Az elemzés rámutat arra is, hogy korábbi tanulmányok és más szakértők is úgy látják:
az igazságügyi reformok és a korrupcióellenes erőfeszítések lanyhulnak az uniós csatlakozás után – ahogy azt a bolgár és a magyar példa is mutatja,
illetve az utóbbi időben az igazságügy függetlenségének a kérdése Lengyelországban is aggodalomra ad okot.
