A magyar bíróságnak kell elbírálnia, hogy világosak és érthetőek-e a devizahiteles szerződéseknek az árfolyamot rögzítő feltételei – tudatta az Európai Unió Bírósága (EUB). Ha a szerződéses feltétel tisztességtelen, az nem róhat kötelezettséget a fogyasztóra. A Kúrián már elkezdődött a devizahiteles perek átfogó vizsgálata.
A Budai Központi Kerületi Bíróságnak (BKKB) kell döntenie arról, hogy a devizahiteles szerződésekben az érintett pénzintézetek, megfelelve a vonatkozó uniós irányelvnek, világosan és érthetően fogalmazták-e meg a folyósítási árfolyamot rögzítő feltételeket – közölte döntését a luxembourgi székhelyű EUB.
Hol rögzítették a folyósítási árfolyamot?
A BKKB a devizahitelekkel kapcsolatban arról kérte ki az uniós bíróság véleményét, hogy a tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelvvel ellentétes-e szerződésekben alkalmazott egyik feltétel. Ebben
a bank a folyósítási árfolyamot nem a devizahitel-szerződésben, hanem csak egy ahhoz kapcsolódó olyan jóváhagyási értesítőben határozza meg,
amelyet az adós nem írt alá.
Ítéletében az EUB közölte: ha az illetékes magyar bíróság azt állapítja meg, hogy a folyósítási árfolyamot rögzítő szerződési feltételeket a pénzintézetek nem kellően világosan és érthetően fogalmazták meg, akkor lehet azt vizsgálni, hogy ez a feltétel tisztességtelen-e. Erről azonban szintén a BKKB-nak kell döntenie.
A semmisség feltételei
Ha meg kellene állapítani az említett feltétel tisztességtelen jellegét, úgy ez – az irányelv értelmében – nem róhat kötelezettséget a fogyasztóra nézve. De a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha a kifogásolt feltétel kihagyásával is teljesíthető. Ennek értékelését is a BKKB-nak kell elvégeznie.
Vagyis a hitelintézetek által alkalmazott magyar szabályozás csak akkor lenne összeegyeztethetetlen a vonatkozó uniós irányelvvel, ha a feltételeket nem fogalmazták meg világosan és érthetően, ha e feltétel tisztességtelenségét megállapítják, valamint ha a szerződés e feltétel kihagyásával nem teljesíthető – tették hozzá Luxemburgban.
A Kúrián már zajlik a perek elemzése
A Kúria Konzultációs Testülete (KKT) az év elején látott hozzá az eddigi ítéletek alapján annak áttekintéséhez, hogy megfelelő volt-e a bankok tájékoztatása. Áprilisban ismertetett ülési jegyzőkönyve szerint azt vizsgálták, a perekben hogyan ítélték meg az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések tisztességtelenségének kérdését. Például
az árfolyam-kockázat ismertetésében, az árfolyamváltozásban rejlő veszélyek ismertetésének alaposságában.
A KKT álláspontja az, hogy az árfolyam-kockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás (vagyis hogy az ügyfél vagy a bank terhe-e az elszaladt forint-deviza-kurzus miatti törlesztés-növekedés) elmaradása vagy nem megfelelő volta miatt tisztességtelen, ezért érvénytelen a szerződésnek az a része, amely a kockázatot az ügyfélre terhelte. A tisztességtelenséghez magyarázatul a testület odabiggyesztette a
„nem világos, nem érthető”
kiegészítést.
Ebben az esetben pedig az egész szerződés válik érvénytelenné, „aminek következtében a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére”.
A testület június közepi ülésén fogja megvizsgálni, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet.
