Lengyelország viszont az EU hét legszegényebb állama között van – ezt mondta Ryszard Czarnecki a lengyel kormánypárt európai parlamenti képviselője.
Czarnecki erről a Politico európai kiadásának beszélt, amely összeállítást közölt arról, hogy az EU keleti felén melyik állam milyen álláspontot foglal el az euróval kapcsolatban. Ez még azokban az országokban is érdekes, mint Szlovéniában és Szlovákiában, ahol ez a kérdés már eldőlt, hiszen mindkét állam tagja az euróövezetnek. Csakhogy Emmanuel Macron francia elnök
meghirdette a kétsebességes Európát,
és ez igen eltérő visszhangot váltott ki az egykori szocialista országokban. Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök egyenesen azt vizionálta, hogy a kétsebességes Európa elvezethet oda, hogy az Európai Unió felbomlik.
A magyar álláspontot Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője mondta el a Politiconak: az euróövezetbe való belépés a szerződés szerint kötelező, a kérdés az, hogy mikor kerül rá sor. Erről a közgazdászok vitatkoznak még. Integrációt akkor akar a magyar kormány, ha ez számára előnyös: közös védelmi politika, közös határvédelem – mondta.
A Politico egyébként egyértelműen az euroszkeptikusok közé sorolja Magyarországot és Lengyelországot.
A skála másik végén van az EU három legszegényebb állama, mely maximálisan pozitív véleménnyel van az euróövezetről és szívesen csatlakozna, csakhogy Magyarországgal és Lengyelországgal ellentétben sokkal kevésbé képes teljesíteni a kritériumokat.
Romániában a lakosság 64%-a támogatja az eurócsatlakozást, Horvátországban ez a szám 52%, Bulgáriában 50%. Mindhárom ország polgárai szeretnének csatlakozni a mag-Európához, de gazdaságuk elmaradottsága ezt nem könnyíti meg.
Középen helyezkedik el Csehország és Szlovákia. Csehországban a polgárok rettentően szkeptikusak: alig 29% az euró támogatottsága. A baloldali kormány ennek ellenére támogatná a közeledést a megújult német-francia tandemhez. Csakhogy hamarosan választások lesznek Csehországban. Andrej Babis populista politikus a fő esélyes, aki kerek-perec
elutasította Macron reformterveit.
Ő is felvetette: ha Európa kétsebességes lesz, akkor néhány tagállam kiléphet. Abban, hogy Csehország ezek közé tartozna, sokan kétkednek, mert az ország gazdasága teljes szimbiózisban él Németországgal. Babis pedig nemcsak populista politikus, de Csehország egyik leggazdagabb embere is, akinek a vagyonát 3 milliárd dollárra becsülik. Aligha kockáztatná meg a kilépéssel járó zűrzavart.
Szlovákia már bent van az euróövezetben, de attól tart, hogy a kétsebességes Európában a külső körbe kerül. Épp ezért a Politiconak nyilatkozó szlovák kormányzati emberek azt hangsúlyozzák: Szlovákia a belső körbe kíván tartozni.
A visegrádi egység tehát fikció,
hiszen az egyik véglet Lengyelország, amely a teljes elutasítás alapján áll, míg a másik oldalon a Fico-féle Szlovákia, mely maximális együttműködésre törekszik az EU magjával, a német-francia szövetséggel.
