Csődhullám köszönthet Franciaországra – írja a Les Échos című gazdasági lap, arra utalva, hogy az elmúlt években is lassult a francia gazdaság, de nem produkált olyan mélyrepülést mint a német.
Most viszont a konjunktúraindexek óriási lejtmenetet jeleznek, és senki se sejti, hogy mikor lehet fellendülés. A szolgáltató szektor, amely a legfontosabb Franciaországban, 45 pontot ért el a beszerzési menedzser indexben miközben egy hónapja még 49 volt. Az ipar 44 pontról 43 pontra csökkent. Közben Franciaországnak nincsen jövő évi költségvetése, mert Macron elnöknek hiányzik a parlamenti többsége ahhoz, hogy elfogadtasson egy ésszerű költségvetést. Németországban is politikai válság akadályozza, hogy a döntéshozók a gazdaságra koncentráljanak.
“44 éve nem volt ilyen mély válság a német iparban”
Európa legnagyobb gazdaságában a munkahelyek 59%-át a Mittelstand adja, a kis és közép vállalkozók, de most ők is nagy bajban vannak. A Beckhoff Automation 44 éve gyárt irányítási berendezéseket az iparnak, de ilyen krachot még sohasem tapasztalt – nyilatkozta a BBC tudósítójának a cég vezetője.
“Minden 5-8 évben jön egy válság a gazdaságban, de ez a mostani más, ez igazán mély, ez már krach“
– mondja Hans Beckhoff. Ők nem panaszkodhat, mert nekik még elég jól megy.
“a gazdaság igazán lelassult. Az idei profit meg sem közelíti azt, amit az elmúlt három évben elértünk”
– hangsúlyozza Friderike Beckhoff, a főnök lánya, aki fejlesztési igazgató a cégnél.
Mi okozza a német ipar gyengélkedését, ami semmi jót nem jelent Európának és ezen belül Magyarországnak? Mindenekelőtt az energiaválság, az olcsó orosz energia megszűnése – írja a BBC tudósítója arra utalva, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziója óta az energiaköltségek az egekbe emelkedtek. Azóta csökkentek ugyan, de még mindig lényegesen magasabbak mint az USA-ban vagy Kínában.
A kínai konkurrencia egyre jobban nyomul előre Európában: Németországnak már évek óta Peking a legnagyobb kereskedelmi partnere. Az általános infláció is gondot okoz, ezenkívül pedig a lerobbant infrastruktúra sem segíti a vállalkozásokat Németországban – írja a közszolgálati Deutsche Welle. Amely siet ehhez hozzátenni, hogy fokozódik a munkaerőhiány, elsősorban a jó szakmunkások hiányoznak a német iparból. Mindehhez hozzájárul még a bürokratikus ügyintézés lassúsága Berlinben és Brüsszelben.
Nincs stratégia
A vállalkozók leginkább azt fájlalják, hogy a kormány és az Európai Unió nemigen találja az irányt a globális versenyben, ahol Németország mindinkább lemarad, mert a felsorolt problémákon túl magasak a munkabérek és a szociális juttatások. Az Európai Unió, amely a világgazdaságnak mind kisebb részét produkálja, fizeti ki a globális szociális kiadások 50%-át. Így nehéz versenyben maradni az USA-val, Kínával vagy Japánnal.
“Olyan kormányzati stratégia kell, amely nem változik szinte állandóan, olykor 180 fokkal. Így nem tudunk tervezni. Még a rossz döntés is jobb ennél, mert akkor legalább tudjuk, hogy mire számíthatunk”
– vázolja föl a helyzetet a Ziehl-Abegg légkondicionálással foglalkozó cég főnöke. Joachim Ley elmondja, hogy “ez a döntésképtelenség nagy terhet ró a vállalkozásokra Németországban.”
Berlinben a kormánykoalíció összeomlott, február 21-re írták ki az új választást.
Nincs biztos költségvetése jövőre, mert az alkotmányban rögzített pénzügyi fék miatt a kormány nem növelheti a költségvetés hiányát illetve az államadósságot. Ezért javasolja azt Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex vezére, hogy az Európai Unió vegyen föl közös kölcsönt, amelyből finanszírozni lehetne olyan stratégiai terveket mint a digitális vagy zöld átállás illetve Ukrajna támogatása. Draghi elképzelését támogatja Macron francia elnök és Meloni olasz miniszterelnök, de Németországban erősen vitatott ez a probléma, a magyar kormány elzárkózik ettől.
Jönnek a kínaiak
A németek fedezték fel az autóipar lehetőségeit Kínában, ahol a Volkswagen már az ötvenes évek végén gyárat épített Sanghajban. Merkel kancellár minden évben ellátogatott Pekingbe népes üzleti küldöttség élén. Olaf Scholz is elment Kínába az USA rosszallása ellenére. Csakhogy Kínában közben felnőtt az autóipar, és rohamtempóban exportál Európába.
“2021 óta az elektromos autók exportja 1150%-al nőtt meg Kínából Németországba”
– nyilatkozta Cyrus de la Rubia, a hamburgi kereskedelmi bank vezető közgazdásza. Aki hozzátette: “ez az elektromos autók exportja, a hagyományos kocsikkal együtt a német import 600%-kal nőtt meg Kínából.”
A vásárlók a gyenge konjunktúra miatt visszafogják magukat, ezért a Volkswagen kénytelen volt bejelenteni: három gyárat bezárnak, és így több tízezer ember kerülhet az utcára. Ilyen még sohasem volt a Volkswagen 87 éves történetében, és ez valóságos sokkot okoz a német társadalomnak.
Más oldalról a kínai piac sem a régi: kevesebb német autót vásárolnak. A Volkswagen, amely Németország legnagyobb privát munkáltatója , 64%- os profit csökkenést jelentett a harmadik negyedévben. Az ok: csökkenő eladások Kínában. A Mercedes 54%-os profit csökkenést jelzett ugyanebben a periódusban és ugyanebből az okból.
Az Európai Unió védővámokat jelentett be a kínai elektromos autók importjának korlátozására, de Németország és Magyarország a döntés ellen szavazott. Németországban úgy vélik, hogy nem ez a megoldás hanem a saját autóipar újító képességének fokozása, a nagyobb hatékonyság.
Frederike Beckhoff fejlesztési igazgató szerint:
”komolyan kell gondolkodnunk a termelékenység növelésén, mert egyáltalán nem vehetjük biztosra azt a jólétet, melyet elértünk itt Németországban illetve Európában.”
A német vállalkozói kamarában az újítás fontosságát hangsúlyozzák :” nagyon sok múlik azon, hogy képesek leszünk -e az innovációt felgyorsítani és magas szinten tartani egész Európában”- fejtegeti Klaus Günther Deutsch, aki az ipari stratégiai osztályt vezeti a Német Vállalkozók Szövetségének /BDI/ kutató intézetében. Végül a BBC Winston Churchillt idézi:
”sose hagyjunk kihasználatlanul egy jó kis válságot!”