Vajon egy napon lehetséges lesz megelőzni a szklerózis multiplex (SM) kialakulását, vagy legalább jelentősen késleltetni? A MedUni Vienna Virológiai Központjának és Neurológiai Tanszékének kutatócsoportjai döntő lépést tettek e cél felé. Kifejlesztettek egy vérvizsgálatot, amely nagy valószínűséggel képes azonosítani az SM kialakulásának magas kockázatú embereit – jóval az SM első tünetei megjelenése előtt.
Ezt az antitesttesztet Elisabeth Puchhammer-Stöckl és Hannes Vietzen (a MedUni Bécsi Virológiai Központja), valamint Thomas Berger és Paulus Rommer (a MedUni Bécsi Neurológiai Tanszéke) vezette kutatócsoport fejlesztette ki. Tanulmányukat most a neves Nature Communications folyóiratban tették közzé. A rutinszerű használat előtt azonban további vizsgálatokra van szükség, és a teszt kereskedelmi forgalomban még nem kapható.
Szklerózis multiplex: Az Epstein-Barr vírus szerepe
A lakosság 95 százaléka fertőzött az Epstein-Barr vírussal (EBV), amely egy herpeszvírus.
A gyermekkori fertőzések általában (de nem mindig) tünetmentesek; a serdülők és (fiatal) felnőttek fertőzései gyakrabban járnak tünetekkel, amelyeket „mirigyláznak” neveznek. A lakosság körülbelül negyedét érinti ez a nyirokcsomó- és torokgyulladás.
A fertőző mononukleózis, mint a sclerosis multiplex kockázati tényezője
A mononukleózis megléte növeli a későbbi SM kialakulásának kockázatát – de ez valójában csak az emberek kis százalékánál van így. Ezeknél az egyéneknél az EBV-fertőzés túlzott és félrevezető immunreakcióhoz vezet: a védelmet nyújtó immunsejtek tévesen gátoltak. Ennek eredményeként a mononukleózist követő években úgynevezett autoantitestek képződnek, amelyek nemcsak a vírus felszínének egy nagyon specifikus részét célozzák meg, hanem az agy idegsejtjeit is megtámadják. Ez végső soron SM kialakulásához vezethet.
Egy korábbi tanulmányban a MedUni Vienna kutatócsoportjai ki tudták mutatni, hogy az egyén immunrendszerének bizonyos jellemzői és bizonyos vírusvariánsok az immunrendszer EBV-fertőzéssel szembeni túlzott reakcióját elősegítik.
A jelenlegi tanulmányhoz több mint 700, biobankokban tárolt SM-beteg vérmintáit elemezték, és összehasonlították több mint 5000 kontrollszemély vérmintáival. Ami figyelemre méltó: „Ezen SM-betegek közül 324-nek a mononukleózisra, az Epstein-Barr vírussal való kezdeti fertőzésre lehetett visszavezetni” – mondta Puchhammer virológus.
A teszt négy vérmintát tudott vizsgálni ezen antitestek kimutatására a mononukleózis és az SM diagnózisa közötti időszakból.
„A fertőzést követő két-három éven belül a teszt kimutatta ezeket a betegek túlnyomó többségének vérében – jóval az első SM tünetek megjelenése előtt”
– jelenti Puchhammer.
„Tanulmányaink azt mutatják, hogy azoknál a személyeknél, akiknél ezek az antitestek legalább két mérési ponton kimutathatók, nagy a valószínűsége az SM kialakulásának a következő években” – mondta Hannes Vietzen, a tanulmány vezető szerzője és virológus a Bécsi Orvostudományi Egyetem sajtóközleményében. „Azoknál, akiknél az összes mintában nagyon magas volt a koncentráció, az SM legkorábban megjelent – néha már három évvel az EBV-fertőzés után” – tette hozzá Puchhammer. Átlagosan azoknál a betegeknél, akiknél folyamatosan magas volt az antitestszint, az SM-et három-négy évvel az EBV-fertőzés után diagnosztizálták – mondta Berger neurológus.
Az új teszt: Kinek szól
És hogyan lehetne az új tesztet a jövőben felhasználni? „Rendszeresen lehetne vérmintákat vizsgálni ezekre az autoantitestekre olyan emberektől, akik már átestek mononukleózison. Ha a szintek többször is jelentősen emelkednek, akkor MRI-vizsgálatot lehetne végezni az agyról, hogy kiderüljön, vannak-e már ott gyulladásos területek – az úgynevezett radiológiailag izolált SM-szindróma, ahol a gyulladás jelei láthatók az MRI-n, de még nincsenek tünetek” – mondja Berger.
„Ez lehetővé tenné ezeknek az embereknek a korai vizsgálatát és kezelését, hogy az SM kialakulása késleltethető, vagy akár megelőzhető legyen”
– magyarázza Paulus Rommer, a tanulmány társvezetője és neurológus.
Eddig az SM későbbi lehetséges betegségének ilyen korai jeleit csak véletlenül fedezték fel – mivel a fej MRI-vizsgálatát más okokból, például agyrázkódás miatt végezték.
Annak érdekében, hogy teljesen biztosak lehessenek abban, hogy a többszörös, erősen emelkedett antitestszint valóban összefüggésben áll a gyulladás korai, még tünetmentes jeleivel, a kutatócsoport egy újabb vizsgálatot tervez: „Ha most már abnormális véletlenszerű MRI-vel rendelkező betegek tárolt vérmintáiban is erősen emelkedett szintet találunk ezekből az autoantitestekből, akkor tudjuk, hogy azonnal kezelni tudjuk az SM-ben szenvedő betegeket, ha mindkét állapot egybeesik ” – hangsúlyozza Berger.
Kurier
 kialakulását, vagy legalább jelentősen késleltetni? A MedUni Vienna){kind=link}