Josep Borrell, az Európai Unió külügyminisztere üdvözölte Hszi Csin-ping kínai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti első telefonbeszélgetést.
„Nagyon fontos, hogy Kína tárgyaljon Ukrajnával. Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy mindannyian békét akarunk, de mindenkinek meg kell értenie, hogy ez nem lehet akármilyen béke” – mondta Josep Borell.
„Nem annak békéje, aki kénytelen megadni magát egy brutális invázióval szemben, hanem igazságos békének kell lennie, amely elismeri az ukrán nép jogait, a „szuverenitást” és Ukrajna határainak sérthetetlenségét”
– húzta alá a diplomata.
Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője a maga részéről emlékeztetett arra, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Emmanuel Macron francia elnök személyesen „továbbították Zelenszkij elnök kérését” egy ilyen telefonbeszélgetésre.
Hszi Csin-ping és Volodimir Zelenszkij beszélgetése „az ukrán fél kérésére” jött létre – hangsúlyozták kínai diplomáciai körök. Ez az első ismert eszmecsere a két államférfi között az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta.
Oroszország „elismerte” Peking hajlandóságát a Moszkva és Kijev közötti „tárgyalási folyamat megteremtésére”, de azzal vádolta Ukrajnát, hogy „aláássa a békekezdeményezéseket” azzal, hogy nem hajlandó párbeszédet folytatni vele, és szemrehányást tett neki, amiért „elutasított minden olyan ésszerű kezdeményezést, amelynek célja a válság politikai és diplomáciai rendezése”.
Kína, amely nyilvánosan nem ítélte el az ukrajnai háborút, ugyanakkor nem ismerte el a négy ukrán régió integrációját az Orosz Föderációba – ahogy 2014-ben, a Krím annektálásakor sem tette –, nagymértékben növelte politikai erejét.
Hszi Csin-ping néhány héttel ezelőtt Moszkvába utazott, hogy megerősítse partnerségét Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Peking februárban közzétett egy tizenkét pontból álló dokumentumot, amelyben bemutatja álláspontját az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, és amelyet egyesek béketervnek tekintenek. Moszkvát és Kijevet sürgeti, hogy kezdjenek tárgyalásokat.
Kína egyik félnek sem ad fegyvert, ami Ukrajna javát szolgálja, mivel az ukránok tankokat, rakétákat és egyéb fegyvereket kapnak az Egyesült Államoktól és az európai kormányoktól.
Elizabeth Wishnick, a CNA amerikai agytröszt és a Columbia Egyetem Weatherhead Kelet-Ázsiai Intézetének munkatársa azt mondta az AP-nek, hogy ez
a Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetés csak figyelemelterelés a kínai nagykövet franciaországi kijelentései miatti felháborodás után.
Kína franciaországi nagykövete felzúdulást keltett Európában, amikor azt javasolta, hogy a volt szovjet köztársaságok – egy olyan csoport, amelybe Ukrajna is tartozik – nem biztos, hogy szuverén nemzetek. Ez teljes összhangban van Putyin ukrán szuverenitását tagadó megjegyzéseivel.
Kimberly Marten, a New York-i Columbia Egyetem Barnard College professzora kételkedett abban, hogy Kína sikeres lesz a béketeremtő szerepben.
„Nehezen hiszem, hogy Kína béketeremtőként léphet fel”
– mondta, hozzátéve, hogy Peking „túl közel van Oroszországhoz”.
