Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1971 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Német szélsőjobb: indítsák be az Északi Áramlat gázvezetéket!

Két éve robbantották fel az Északi Áramlat gázvezetékeket, melyek Oroszországból közvetlenül hozták a földgázt a Balti tenger alatt Németországba. A Der Spiegel szerint az ukrán titkosszolgálat hajtotta végre a robbantást, korábban Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró azt állította, hogy a CIA technikai tudása nélkül nem lett volna lehetséges ilyen akció.

Az Egyesült Államok és Lengyelország már régóta bírálta az Északi Áramlatot, melyet Jaroslaw Kaczynski a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlított. Németország egész gazdasági modellje az olcsó orosz energiára épült, ezért annak kiesése komoly károkat okoz ma is a német gazdaságnak, amely stagnál miközben a kormány népszerűsége a mélyponton. Előretör viszont a szélsőjobb és a szélsőbal, mindkettő az orosz kapcsolat felújításának híve. Tino Krupalla, az Alternative für Deutschland társelnöke, az X-en követelte a tengeralatti földgázvezetékek megnyitását: ”a német ipar egyik ütőerét vágták el. Frakciónk a Bundestagban vizsgálatot és büntetést követel minden felelősnek. Az Északi Áramlatot meg kell javítani, be kell indítani és annak működését biztosítani kell!” – követeli az Alternative für Deutschland társelnöke, aki mintha nem értesült volna arról, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt megszakadtak az Európai Unió és Oroszország gazdasági kapcsolatai.

Orbán is a merkeli múlt árvája

A magyar miniszterelnök keleti nyitása valójában Angela Merkel koncepcióját követte, mely arra épült, hogy Németországnak és az egész Európai Uniónak Oroszországgal és Kínával együttműködve kell megteremtenie a világ új gazdasági centrumát, mely egyenrangú az Egyesült Államokkal. Washingtonban ezt a kihívást nem tolerálják, már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánították Oroszországot és Kínát. Merkel kancellár azért is vonult sietve nyugdíjba, mert látta, hogy koncepciója elbukott az amerikai ellenálláson. Orbán Viktor így magára maradt a keleti nyitással, ezért találta ki a semleges gazdaságpolitikát. Vajon tolerálja-e ezt az Egyesült Államok?

Magyarország gazdasági súlya jelentéktelen tehát a magyar miniszterelnök politikája nem oszt és nem szoroz a világban viszont Orbán Viktor szimbolikus figurává vált, akire Donald Trump hivatkozott az elnökjelöltek vitájában. Ezért bírálta David Pressman nagykövet a korábbinál is határozottabban a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, és nevezte Orbán Viktort diktátornak a demokraták alelnök jelöltje. David Pressman beszéde felért egy hadüzenettel

“ha a demokraták maradnak Washingtonban, akkor Orbán nem maradhat Magyarország élén!”

– ezt üzente kódoltan az USA nagykövete.

Orbánnak az a peche, hogy Trump sem fogadja el az orosz és Kínabarát politikát. Ha Trump nyer a választáson, akkor az USA nem tesz lépéseket Orbán megbuktatására, de pénzt nem ad a düledező nemzeti együttműködési rendszer támogatására, és elvárja az orosz és a kínai kapcsolatok lazítását. Akárhogy is alakul az amerikai elnökválasztás Orbán Viktor magányos hős marad, aki mindinkább Don Quijite lovaghoz hasonlít: a múltba menekül a jelen kihívásai elől.

Orbán szövetségese nyert, de nem alakíthat kormányt Ausztriában

A Szabadságpárt végzett az első helyen az osztrák választásokon, és Szijjártó Péter sietett örvendezni emiatt a Facebookon, de a szélsőjobboldali párt győzelme működésbe hozza az ellenerőket. Éppúgy mint Prágában, ahol Orbán másik szövetségese, Andrej Babis végzett az első helyen az országos választásokon, de nem tudott kormányt alakítani.

Most pontosan ugyanez a helyzet Bécsben is, ahol valamilyen új koalíció alakulhat majd, melynek nem részese a Szabadságpárt, mert – az amerikai nagykövetség biztatására – itt sem akar vele koalíciót kötni.

A párt neonáci múltja is sokakat zavar, de még inkább oroszbarát jelene.

Putyin aktív támogatója a Szabadságpártnak, amely cserébe nyíltan oroszbarát politikát folytat.

Nyugat vagy Kelet?

Egyre inkább ez az európai választások tétje, és ez nem sok jót ígér Orbán Viktornak, aki egyre jobban elkötelezi magát Oroszország és Kína mellett. Az Egyesült Államok nemcsak neonáci háttere miatt nem fogadja el az Alternative für Deutschlandot Németországban vagy a Szabadságpártot Ausztriában hanem a fő kifogás a Moszkva barátság. Ez játszott szerepet Andrej Babis esetében is, aki Moszkvában végezte tanulmányait, és aktív kapcsolatban állt a KGB-vel. A CIA ezt kutatja Orbán Viktor esetében is. Putyin táncolt annak idején az osztrák külügyminiszter asszony esküvőjén, aki a Szabadságpártot képviselte a kormányban Bécsben. Az ex külügyminiszterasszony immár Oroszországban él Putyin kegydíjából.

Ausztria, amely bajnoka volt a kelet-nyugati együttműködésnek, most az áldozata ennek hiszen az USA nem hagy kétséget afelől, hogy választani kell. Ezért távozott idő előtt az élők sorából Jörg Haider, a Szabadságpárt legendás vezére, a politikai életből az Ibiza botrányba belekeveredett szabadságpárti vezetés, és Sebastian Kurz kancellár, a Néppárt csodagyereke, aki lepaktált a Szabadságpárttal.

Az USA el akarja törölni Merkel kancellár és Bismarck álmát

A vaskancellár még a XIX. század végén javasolta Németország és Oroszország stratégiai szövetségét az angolszász világ ellen. Ezt Vilmos császár – Viktória angol királynő unokája – elutasította, és kirúgta Bismarckot. Kohl kancellár a német egyesülés után felújította ezt a koncepciót, melyet kiegészített Kínával. Ezt követte Angela Merkel, aki 17-szer járt Pekingben amíg Németország kancellárja volt.

Az USA teljes erővel fúrta az Európa – Oroszország – Kína szövetséget, melyet az ukrajnai háború romba döntött.

Az Északi áramlat gázvezetékek felrobbantása szimbolikusan is jelezte: egy korszak véget ért. Újra beállt a Nyugat-Kelet közti hidegháború. Orbán két szék közt a pad alá esett. Ráadásul nem léphet ki sem a NATO-ból sem pedig az Európai Unióból, mert pontosan tudja: Moszkva és Peking számára csakis addig érdekes amíg benne van a két fontos nyugati szövetségben. Marad a trójai faló szerep, mely gyengén fizet. Tartani is csak addig tart amíg Washingtonban nem akarnak példát statuálni: Magyar Péter már arról filozofál, hogy lehet: 2026-ban nem is Orbán Viktor lesz az ellenfele!

Megvonhatják az uniós agrártámogatást is Magyarországtól

Azt javasolja közösen Finnország és Svédország kormánya arra hivatkozva, hogy a nemzeti együttműködés rendszere nem tartja be a jogállami normákat Magyarországon ezért vonják meg az országtól az uniós agrártámogatásokat is.

Jelenleg a helyreállítási alap eurómilliárdjai be vannak fagyasztva Brüsszelben, de miután a magyar kormány nem tesz eleget az Európai Bíróság ítéletének, ezért újabb elvonások várhatóak ezúttal már a kohéziós vagy az agrár alapból. Ez utóbbi különösen kínosan érintené a Fidesz vidéki szavazó táborát hiszen a földalapú támogatás nagyon sok földtulajdonos gazda számára megélhetési forrás.

A NATO miatt dühösek a finnek és a svédek

A magyar diplomácia – minden bizonnyal Putyin biztatására – hónapokig késleltette Finnország és Svédország NATO tagságát. A mindaddig semleges skandináv államok azért akartak belépni az észak-atlanti egyezménybe, mert abban az USA is tag, és ez elrettentő hatást gyakorol Oroszországra. Sem Sztálin sem Brezsnyev nem támadta meg a NATO-t, és ettől minden bizonnyal Putyin is óvakodna hiszen az amerikai haderő jóval felülmúlja az oroszt. Sem Helsinkiben sem pedig Stockholmban nem feledkeztek meg a magyar diplomácia szánalmas akciójáról, amely végülis azért zárult le, mert Washingtonból Orbán Viktort figyelmeztették: eddig és ne tovább!

Zsákutcában a magyar diplomácia

Szijjártó Péter, aki a legrégebben áll a külügyi tárca élén az Európai Unióban Orbán Viktor elképzeléseit valósítja meg, melyek zsákutcába manőverezték a magyar diplomáciát. Magára maradt Magyarország az Európai Unióban és általában a nyugati világban anélkül, hogy ebből bármennyire is profitált volna másutt. Putyin nem adja olcsóbban a földgázt Magyarországnak: szakértői vélemények szerint a holland gáztőzsdén kialakult árat fizetjük mi is éppúgy mint mások. Kína kormányokat nem támogat, csakis üzleti alapon tárgyal vagyis elvárja Orbán Viktortól a kínai beruházások támogatását, de cserében nem ad semmit sem.

Piaci kamattal kapott egymilliárd eurós hitelt Magyarország ráadásul rövid távra, mindössze három évre.

Pekingben józanul felmérték: Orbánt az USA előbb vagy utóbb leveheti a sakktábláról. David Pressman nagykövet ezt majdnem nyíltan meg is üzente a magyar miniszterelnöknek: ha marad a demokrata adminisztráció Washingtonban, akkor megpróbálják

“helyreállítani a demokráciát” Magyarországon.

Ezért imádkozik Donald Trump győzelméért Orbán Viktor. Csakhogy mit üzent az ex elnök a magyar miniszterelnöknek, akit az amerikai választási kampány során többször is megdicsért? A belpolitikájával egyetért, a keleti nyitással viszont nem. Trump is elvárja az orosz és a kínai kapcsolatok lazítását miközben a maga részéről egy centtel sem hajlandó hozzájárulni Orbán Viktor problémáinak megoldásához.

Fejjel megy a falnak a magyar miniszterelnök vagy…? Figyelemreméltó, hogy Orbán szövetségese Vidics szerb elnök vígan lepaktált Brüsszellel miközben továbbra is jó kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel. Csakhogy az Európai Uniónak szüksége van lítiumra az akkumulátorokhoz. Svédországban van a legnagyobb készlet Európában, de ott környezetvédelmi okból nem kezdődött meg a bányászat. A szerb elnök viszont bevállalta ezt, és cserébe Brüsszel felhagyott az ellenzék nyílt támogatásával.

Orbán viszont tovább kellemetlenkedik, játssza a trójai faló szerepet. Talán abban reménykedik, hogy Putyin és Hszi Csin-ping után Donald Trump trójai falova is lehet Brüsszelben.

Szánalmas szerep, de Orbán túléléséhez egy ideig elég lehet.

Ha viszont az Európai Unió elkezdi megvonni az agrár pénzeket is, akkor összedőlhet a nemzeti együttműködés rendszere hiszen vidéken is feltehetik a kérdést: megér nekünk Orbán ennyit?

Világ autokratái egyesüljetek!

A diktátorokat és az autokratákat tökéletesen hidegen hagyják az ideológiák, mert kizárólag a hatalom megtartására koncentrálnak – ez a véleménye a Pulitzer díjas amerikai újságírónőnek, Anne Applebaumnak, aki a Budapest Fórumon tartott előadást, ott ahol David Pressman amerikai nagykövet nyíltan feltette a kérdést: demokrácia-e még Magyarország?

Anne Applebaum nemrég könyvet tett közzé ezzel a címmel: Autocracy Inc. vagyis Autokrácia tröszt. Mi tartja össze ezt az ideológiailag igencsak heterogén csapatot: kommunista Kínát, a poszt kommunista nacionalista Oroszországot, az iszlamista Iránt vagy Venezuelát, esetleg Orbán Viktor Magyarországát?

“A közös ellenség: a liberális demokrácia”

– hangsúlyozza Anne Applebaum, aki a 444- nek nyilatkozott.

“Látványos a hadiipari együttműködés : Vlagyimir Putyin a többi között észak-koreai lövedékekkel és iráni drónokkal vívja háborúját Ukrajnában. Ezek a vezetők készek összefogni, hogy egy gyengébb lábakon álló vezetést megsegítsenek például Venezuelában.”

10 éve épül a hálózat az autokraták között Anne Applebaum szerint: “2014-ben az ukrán nép elűzte a korrupt oroszbarát kormányt. Ez ijesztő lehetett Putyin számára, mert pontosan az történt amitől ő mindig is tartott Oroszországban. “Kínában Hszi Csin-ping saját kezében összpontosította a hatalmat mondván

“a legnagyobb veszély a kommunista pártra nézve a liberális demokrácia terjedése.”

Money makes the world go round – a pénz mozgatja a világot

A diktátorok és autokraták dollár milliárdosok – hangsúlyozza Anne Applebaum, aki megírta: ”az illegálisan felhalmozott vagyonokat adóparadicsomokban rejtegetik a diktátorok és autokraták. Ez talán a leginkább leleplező momentum a működésükben: mivel a saját országukban nincsen jogállam, ezért olyan helyen bújtatják a vagyonukat, ahol azt a törvény védi. A pénz az egyik, ha nem legfontosabb ambíciójuk, amikor a hatalomról beszélünk. Sok veszítenivalójuk  van.”

Hogy dőlnek meg a demokratikus rendszerek?

“A demokratikusan megválasztott vezetők maguk látnak ehhez hozzá: a törvények újraírásával bontják le a demokráciát mint Orbán Viktor Magyarországon. A baloldali Hugo Chavez volt ebben az úttörő Venezuelában vagyis az ideológia nem játszott különösebb szerepet. Grúziában az inoagent törvényt megálmodó Bidzina Ivanisvili dollármilliárdokról nehéz lenne megmondani, hogy jobboldali-e vagy baloldali, leginkább a kleptokráciában hisz” – mondja Anne Applebaum.

Két táborra szakadt a világ?

A nyílt társadalomról és ellenfeleiről a jeles bécsi filozófus, Karl Popper elmélkedett először, akinek Soros György a tanítványa volt Londonban. Csakhogy Sztálin rémes rendszere a szövetségese volt a Nyugatnak – nélküle nem győzhetett volna a náci Németország és szövetségesei ellen. A Nyugat később diktatúrákat támogatott, hogy megakadályozza a szovjet befolyás terjedését: a leghíresebb példa Chile és az 1973-as puccs amikor meggyilkolták a törvényesen megválasztott elnököt, és Kissinger amerikai külügyminiszter hatalomra segítette Pinochet véres diktatúráját.

Szaúd Arábiával, Egyiptommal vagy Izraellel nemigen törődik Anne Applebaum pedig ott is sok kérdés merülhet fel a demokrácia és a jogállamiság ügyében, de ezek az országok az USA szövetségesei.

Washington 2021-ben deklarálta stratégiai ellenfélként- Kissinger bírálatát kiváltva – Kínát és Oroszországot. Addig kiválóan együttműködtek Putyinnal és a mindenkori kínai vezetéssel. Mint ahogy Iránban is remek kapcsolatot ápolt az USA a sah rendszerével, amely egyáltalán nem volt demokratikusabb az iszlamista rendszernél.

A demokrácia fedőszöveg

David Pressman amerikai nagykövet ugyanazon a tanácskozáson, ahol Anne Applebaum is felszólalt, nyíltan megkérdőjelezte az Orbán rendszer demokráciáját. Valójában azonban az Egyesült Államokat hidegen hagyja a magyar demokrácia állapota, de az viszont nagyonis izgatja, hogy két stratégiai ellenfelével, Kínával és Oroszországgal milyen kapcsolatban áll Orbán Viktor? Nyíltan megüzente a magyar miniszterelnöknek az amerikai nagykövet: ha mi maradunk Washingtonban hatalmon, akkor Orbán nem marad Budapesten az ország élén.

A demokraták alelnökjelöltje diktátornak nevezte Orbán Viktort, akit viszont Donald Trump többször is pozitívan említett választási kampánya során. Orbánnak nincsen B terve arra az esetre, ha az Egyesült Államokban nem Trumpot választják elnöknek, de Donald Trump sem nézné el a jó orosz és kínai kapcsolatot. Maduro venezuelai elnöknek azt javasolta az USA, hogy pereputtyával együtt távozzon Venezuelából – viheti a lopott vagyont is. Orbán is kaphat hasonló ajánlatot…

Nem áll titkosszolgálati védelem alatt a csipogók ügyében érintett magyar nő

Legalábbis ezt nyilatkozta az Alkotmányvédelmi Hivatal. Korábban Cristiana Bársony-Arcidiacono édesanyja azt nyilatkozta az AP hírügynökségnek, hogy lánya a magyar titkosszolgálat védelme alatt áll, és azt tanácsolták neki: ne álljon szóba a médiával!

Az Alkotmányvédelmi hivatal nem védi, de kihallgatja Cristiana Bársony-Arcidiaconot – ez derül ki a titkosszolgálat közleményéből, mely arra is rámutat: a csipogók, melyek felrobbantak Libanonban, ahol több mint 3 ezer ember megsebesült és 30-nál is többen meghaltak a Hezbollah hálózat tagjai közül, nem Magyarországon készültek. Cristiana Bársony-Arcidiacono ezt nem is állította soha pusztán arra utalt, hogy cége közvetítő szerepet játszott az ügyben, mely minden bizonnyal a Moszad akciója volt a libanoni Hezbollah ellen. Gyurcsány Ferenc ex miniszterelnök a Facebookon azt állította, hogy a magyar titkosszolgálatoknak tudniuk kellett az ügyről. Tekintettel Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor kapcsolatára ez minden bizonnyal igaz lehet.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága jövő csütörtökön tárgyal az ügyről

Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke már egyeztetett azzal az államtitkárral, aki Rogán Antal minisztériumában a titkosszolgálatokat felügyeli. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke arra kérte Farkas Örsöt, hogy számoljon be a csipogók ügyéről is.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt írta a Facebookon, hogy “nemzetbiztonsági ügyben inkább nem kérünk tanácsot Gyurcsány Ferenctől.”

Kocsis Máté hozzátette:

”meggyőződtünk arról, hogy az eset nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.”

A Soros ellenesség kapcsolja össze Orbánt és Netanjahut

A magyar miniszterelnök Benjamin Netanjahu támogatásával jutott be először Trump elnökhöz: mindhárman szemben állnak Soros Györggyel, aki a demokraták fő támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban. Soros György szembeszáll a nacionalizmussal Magyarországon éppúgy mint Izraelben, és elutasítja Trump America First politikáját. Ehelyett olyan Egyesült Államokat akar, amely együttműködik Európával, és a világ más demokratikus nemzeteivel. Washingtonban a demokrata adminisztráció szembenáll mind Benjamin Netanjahu mind pedig Orbán Viktor politikájával. A gázai övezetben Biden elnök fegyverszünetet szeretne elérni, de Benjamin Netanjahu ehelyett tovább folytatja a háborút, melyet kiterjeszt Ciszjordániára és a libanoni Hezbollahra is. Netanjahu háborús politikáját az Európai Unióban egyedül Orbán Viktor támogatja.

A két állam kiváló kapcsolatait a Pegazus szoftver megvásárlása mutatta meg: Czukor Józsefet, Orbán akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját ebből az alkalomból fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök is. Elvben a Pegazus szoftvert csakis az országon kívül illetve terroristák ellen szabad felhasználni, Rogán Antal titkosszolgálata azonban vígan alkalmazza azt az ellenzékkel illetve a független médiával szemben is.

Ezt is kifogásolta David Pressman, az USA budapesti nagykövete, aki feltette a kérdést: demokrácia-e még Magyarország? Ez egyáltalán nem elméleti kérdés: ha Washingtonban úgy ítélik meg, hogy a nemzeti együttműködés rendszere már nem demokrácia, akkor fontolóra vehetik Orbán Viktor eltávolítását.

Lesz-e újra uniós biztos Várhelyi Olivér?

Orbán Viktor uniós biztosa idiótáknak nevezte az Európai Parlament képviselőit. Erre még sokan emlékeznek annak ellenére, hogy a választások után az Európai Parlement megújult, és a korábban társtalan Fidesz immár a Patrióták frakció tagja.

A többséget továbbra is a néppárti – baloldali – liberális frakciók alkotják vagyis Orbán jelöltjének a támogatottsága távolról sincsen biztosítva. Várhelyi Olivér is úgy lett biztos, hogy az elődjét kigolyózták, mert az Európai Parlamentben már akkor sem kedvelték különösebben Orbán Viktort. De akkor még Angela Merkel kancellár irányította Európa ügyeit, ő hozta Ursula von der Leyent, akit végülis Orbán Viktor is támogatott. Azóta Ursula von der Leyen már a Brüsszelt támadó plakátokon szerepel Magyarországon, ahova nem látogatott el a brüsszeli bizottság elnökasszonya egy csinos pénzes borítékkal. Mind a 26 másik tagállam megkapta a nagy pénzeket a helyreállítási alapból mínusz Magyarország. Az euromilliárdok be vannak fagyasztva, és sem a brüsszeli bizottság sem az Európai Parlement nem ég a vágytól, hogy ezen változtasson. Brüsszel üzenete világos: amíg Orbán a miniszterelnök, aki lenyúlja az uniós pénzek nagy részét addig Magyarország nem számíthat az uniós euró milliárdokra , melyek nagyon is hiányoznak a magyar költségvetésből.

Mennyire fontos a magyar uniós biztos új portfóliója?

Gúnyos kacaj fogadta a bejelentést, hogy a magyar biztos az egészségügy és az állati jólét ügyeivel foglalkozhat. Miért e gúny? Mert az egészségügy nemzeti hatáskör, abban az Európai Uniónak csak annyi szerepe van, hogy támogatja a szegényebb tagállamokat e téren, de erről nem ez a biztos dönt hanem azok, akikhez a pénzügyi alapok tartoznak. A magyar egészségügyre nagyon is ráférne az uniós támogatás, de Brüsszelben joggal tartanak attól, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei ezt is lenyúlnák. A magyar kormánypárti sajtó felveti, hogy idetartozik a gyógyszeripar is, mely stratégiai ágazat Magyarországon, de erről is másutt döntenek Brüsszelben. Marad a disznóvágás ellenőrzése, amely nem épp döntő fontosságú feladat az Európai Unióban.

Orbán elképzelése nem jött be

A magyar miniszterelnök jól ismeri az Európai Unió brüsszeli központját hiszen már a kilencvenes években a magyar parlament uniós bizottságának feje volt. Orbán Viktor Macron francia elnökkel és Meloni olasz miniszterelnökkel paktált, hogy ellensúlyozza Ursula von der Leyen hatalmát. Csakhogy Orbán ellenfele időközben megszerezte az Egyesült Államok kulcsfontosságú támogatását is. Miután az Európai Unió teljes mértékben az Egyesült Államok irányvonalát követi az ukrajnai háborúban, ezért Ursula von der Leyen pozíciója rendkívüli mértékben megerősödött. A brüsszeli bizottság elnökasszonya immár nyolcadszor utazott Kijevbe a háború kirobbanása óta, és 35 milliárd eurós hitelt ígért Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyonokból.

Minthogy Brüsszelben egyértelműen az amerikai vonal győzött, az uniós autonómia hívei: Macron és Meloni meggyengültek, és velük együtt Orbán Viktor is. Thierry Breton a francia jelölt a második számú vezető posztjára pályázott, és főként a hadiiparra. Egyiket sem kapta meg, és nagy dérrel-dúrral lemondott. Utóda jelentéktelen biztosi portfóliót kapott éppúgy mint Meloni embere. Ursula von der Leyen kisakkozta az európai autonómia híveit: Macron francia elnököt, Meloni olasz kormányfőt és Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök kereszteshadjárata Washington és Brüsszel ellen kudarcba fulladt. Orbán egyetlen reménye Trump maradt: ha ő lesz az Egyesült Államok elnöke, akkor a magyar kormányfő az ő ügynökeként tevékenykedhet Brüsszelben. A szuverenitására oly büszke magyar kormányfőnek ez nem okozhat gondot hiszen eddig Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök érdekeit képviselte  Brüsszelben. Trump is bomlasztani akarja az Európai Uniót, így Orbánban készséges ügynökre találhat. A kérdés csak az, hogy mi haszna van ebből Magyarországnak, amely a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy éve alatt az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett?

Egyiptom amerikai helyett kínai vadászgépeket vásárol

Az egyiptomi légierő F16-os flottáját a kínai J10-C re cseréli le. Így döntött Sziszi elnök, aki az amerikaiak szövetségese volt, de a közel-keleti fejlemények miatt hűvösebbé vált a viszonya az Egyesült Államokkal. Az egyiptomi légierő orosz és francia vadászgépeket is vásárolt. Mubarak egykori egyiptomi elnököt a Szovjetunióban képezték ki vadászpilótának amikor a két állam kapcsolata még igen baráti volt.

Kissinger külügyminiszter változtatott, aki az 1973-as Jom Kippur háború után Egyiptomot a Nyugat oldalára állította. 2024-ben Egyiptom csatlakozott a BRICS szövetséghez, amely többé kevésbé nyíltan megkérdőjelezi az USA vezető szerepét a világban.

Az amerikai diplomácia kudarcát kihasználva a kínaiak nyomulnak előre a Közel Keleten

Kairóban azt fontolgatják, hogy nemcsak ezt a negyedik generációs vadászgépet vásárolják meg Kínától hanem a korszerűbb J31-es ötödik generációs vadászgépet is. Ez a kínai lopakodó, amely összemérhető az amerikaival viszont lényegesen olcsóbb. Ebből a vadászgépből egyelőre csak Pakisztán vásárolt külföldön. Mind Pakisztán mind Egyiptom rém rossz pénzügyi helyzetben van, a kínaiak ezért előnyös kölcsön szerződéssel adják el a vadászgépeket. Ily módon viszont mind Iszlámábád mind pedig Kairó pénzügyi függésbe kerülhet Pekingtől. A pakisztániak már nyakig benne is vannak a kínai adósságcsapdában.

Peking rendkívüli mértékben érdeklődik a Közel Kelet iránt: egyrészt a földgáz és a kőolaj miatt, másrészt pedig a Szuezi csatorna stratégiai víziútja miatt. Kína egyetlen külföldi katonai támaszpontja Dzsibutiban van.

A kínai diplomácia nemrég elérte, hogy a két nagy rivális: Szaúd Arábia és Irán megbékéljen egymással.

Közben az USA közel-keleti diplomáciája befuccsolt hiszen a Hamász terrortámadása megakadályozta Szaúd Arábia és Izrael megbékélését. A lassan egy éve folyó háború lehetetlenné teszi a mérsékeltebb arab államok számára, hogy nyíltan együttműködjenek Izraellel. Az amerikai diplomácia ezért is sürgeti a fegyverszünetet a gázai övezetben, de ehelyett Netanjahu miniszterelnök tovább folytatja a háborút, amely mindinkább kiterjed Ciszjordániára is. Közben a libanoni Hezbollah ellen is hadakozik az izraeli hadsereg, amely még sohasem kényszerült ilyen hosszú és ennyire kilátástalan háborúra.

A kínaiak békejavaslattal álltak elő a Közel Keleten is, de igyekeznek kimaradni a válságból, amely egyelőre megoldhatatlannak tűnik.

USA nagykövet: demokrácia-e Magyarország?

David Pressman az USA magyarországi nagykövete a Budapest Fórumon szólalt fel, ahol visszaemlékezett arra, hogy amikor Budapestre készült, akkor azt a tanácsot kapta: “ne azt figyeljem, amit a kormány mond hanem azt, amit tesz!” De mit is tesz Orbán Viktor kormánya? “Az 1956-os forradalom országa összeborul Oroszországgal, és bár uniós tagállam, a kormány szerint háborúban áll Brüsszellel.”

Mit gondol erről ma az Egyesült Államok?

“Mostanra eljutottunk oda, hogy megkérdőjelezzük: valóban demokrácia-e Magyarország?”

David Pressman bírálta a Szuverenitásvédelmi hivatal felállítását, és főként azt, hogy máris vizsgálatot indítottak a Transparency International és az Átlátszó ellen, melyek azt írták, hogy “Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa.”

David Pressman szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal kizárólag Orbán Viktor hatalmát védelmezi:

“ez a hivatal határozottan próbál valamit megvédeni, de az nem a magyar szuverenitás!”

Washingtont az orosz és Kína barátság zavarja a leginkább

David Pressman erőteljesen kritizálta Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét, melyben

“a magyar miniszterelnök érthetőnek és racionálisnak nevezte Oroszország tetteit miközben irracionálisnak nyilvánította a Nyugat értékalapú politikáját.”

Orbán Viktor nem hagy kétséget afelől, hogy Trump győzelmét kívánja az elnökválasztáson. David Pressman nagykövet felhívta a magyar miniszterelnök figyelmét, hogy “a szövetségi rendszerek nem a politikusok személyén állnak vagy buknak, azok államok között köttetnek. Ehhez képest a Fidesz egy választásra teszi fel a szövetséget, nyilvánvalóvá tették, hogy kit szeretnének az Egyesült Államok következő elnökének, és bevallottan nincs B tervük arra az esetre, ha ez nem következik be.”

Pressman nagykövet szerint elfogyott a türelem, és határozott válaszokat kell adni a magyar kormánynak.

“Ez meg fogja változtatni a két ország viszonyát, de remélem, hogy egy közelebbi és őszintébb kapcsolatot eredményez majd hiszen mindkét ország polgárainak ez az érdeke”

– hangsúlyozta az Egyesült Államok budapesti nagykövete.

Ez már ultimátum?

A demokraták alelnökjelöltje diktátornak nevezte Orbán Viktort, és ez arra utalt, hogy amennyiben marad a demokrata adminisztráció Washingtonban, akkor megpróbálják Orbán Viktort levenni a sakktábláról. David Pressman üzenete elsősorban a Fidesz potenciális árulóinak szól: kövessék Magyar Péter útját! Ne akarjanak megbukni Orbán Viktorral együtt!

Így érthető, hogy a magyar miniszterelnök Trumpért imádkozik. Csakhogy Trump is megüzente Orbánnak: nem helyesli a barátkozását Putyinnal és Hszi Csin-pinggel. Orbán Washington és Brüsszel ellenes politikája zsákutca. Miért folytatja mégis a magyar miniszterelnök? Mert abban bízik, hogy Trump elnézi neki a Moszkva és Peking barátságot cserébe azért, hogy kap egy mindenre elszánt ügynököt a NATO-ban és az Európai Unióban, ahol senki sem lelkesedik igazán Donald Trumpért, aki nem is titkolja, hogy kizárólag az USA érdekei érdeklik és természetesen a sajátjai: fütyül a szövetségeseire és fütyül Európára.

Orbán semmi jóra sem számíthat, ha Kamala Harris lesz az USA elnöke

Az derült ki abból az interjúból, melyet Kamala Harris közeli barátnője, az Egyesült Államok egykori budapesti nagykövete (2010-2013) adott a Népszavának, hogy Orbán nem számíthat kíméletre, ha Harris legyőzi az őszi választáson Donald Trumpot. Nem véletlenül imádkozik a magyar miniszterelnök Trump választási győzelméért.

“Az amerikai nagykövetség mindent megtett annak érdekében, hogy szembeszálljon Orbán Viktor törekvésével, mely az illiberális demokrácia megvalósítására irányult. A miniszterelnök lerombolta a független és demokratikus intézményeket így a sajtót, a bíróságokat és az egyetemeket.

Megfélemlítéssel a kormány beavatkozott a piacgazdaságba is annak érdekében, hogy gazdaggá tegye a miniszterelnök családját, barátait és belső hatalmi körét. A homofóbia, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus sötét eszközeit használta fel arra, hogy megfélemlítse, megalázza és akarata alá gyűrje az embereket”

– mondta Eleni Kounalakis egykori budapesti USA nagykövet, aki jelenleg Kalifornia alkormányzója. Kamala Harris Kalifornia főügyésze volt mielőtt az USA alelnökévé vált volna. A két politikus asszony hosszú évek óta jóbarátságban áll egymással.

Merkel-Orbán paktum

Obama elnök, és alelnöke Joe Biden el volt szánva arra, hogy megrendszabályozza Orbán Viktort 2010 után, de Merkel német kancellár lebeszélte őket erről. A kancellár asszony paktumot kötött Orbán Viktorral, mely szerint a magyar diplomácia mindenben követi a német vonalat az Európai Unióban, és cserében Berlin elnézi a “nem ortodox megoldásokat.”

Miért kötött paktumot Angela Merkel kancellár Orbán Viktor miniszterelnökkel?

Egyrészt azért, mert a nagyhatalmak elosztották egymás között az unióba frissen bekerülő országokat, és Magyarország – Csehországhoz, Szlovákiához, Horvátországhoz és Szlovéniához hasonlóan – német érdekkörbe került. A német beruházások domináns szerepet játszottak Magyarországon, ahol a kormány mindenben kiszolgálta a befektetőket.

Másrészt Merkel igen rossz tapasztalatokat szerzett Gyurcsány Ferenccel, aki neki is hazudott méghozzá döntő fontosságú kérdésekben.

“Ezt az embert nem akarom többet látni!” – fogalmazta meg a véleményét Gyurcsányról Angela Merkel kancellár. Orbán letette a nagyesküt: nem hamisítják meg szisztematikusan a statisztikát mint Gyurcsány Ferenc idejében.

A migráns ügyben szakadt meg az együttműködés Berlin és Budapest között. Ezt követően Orbán azt javasolta Merkelnek, hogy Berlusconi mintájára paktáljon le a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland mozgalommal. Orbán kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgták volna. Merkel kancellár közölte vele: a neonácikkal nem lehet alkut kötni nemcsak erkölcsi okból hanem mert az USA nem tolerálja ezt.

Washington stratégiája: gazdasági szövetség a NATO mintájára

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Európát igyekszik minél inkább eltávolítani Pekingtől és Moszkvától, mert így létrehozhatja a világ legerősebb tömbjét: Észak Amerika és Európa szövetségét mintegy 1 milliárd lakossal. Ebben a rendszerben Magyarország marginális szerepet játszana, amely megfelel méreteinek és gazdasági teljesítményének. Orbán Viktor diplomáciája ezért eleve kudarcra van ítélve. Erre hívta fel Budapesten a magyar miniszterelnök figyelmét Trump kormányzatának egykori külügyi államtitkárhelyettese, aki a közép kelet-európai térséggel foglalkozó hivatásos diplomata volt. Trump stratégiája csak a módszereiben tér el a demokrata adminisztrációtól nem céljaiban.

Mire számít Orbán Viktor? Arra, hogy az USA nem lesz eléggé erős stratégiai elképzelésének végrehajtására, és a hidegháborús vonal helyett megpróbál modus vivendit találni Kínával. Ez nem teljesen megalapozatlan remény: Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég arról győzködte a kínaiakat, hogyha marad a demokrata adminisztráció Washingtonban, akkor lehetséges valamiféle kompromisszum a két világhatalom között. Peking mindenképp el akarja kerülni a katonai szembenállást a Nyugattal, és szeretné megőrizni export lehetőségét a premium észak-amerikai és európai piacokon. Orbán Viktor ennek az irányzatnak az ügynökéül szegődött, ezt jelzik a nálunk épülő kínai gyárak is. A paradoxon az, hogy a mérsékeltebb Kína politikát folytató demokraták akarják megbuktatni Orbán Viktort miközben a Kínával szemben kemény diplomáciát javasoló Trump a magyar miniszterelnök politikai “szövetségese.”

Mindebből a magyar diplomácia aligha jöhet ki jól, de ez nem zavarja különösebben Orbánt hiszen egy sikertelen ország kiszolgáltatott népe az, amely hatalmon tartja őt az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országában.

A magyar James Bond a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet élén

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal főnöke Horváth József nyugalmazott vezérőrnagyot, a katonai titkosszolgálat egykori helyettes vezetőjét nevezte ki a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet élére. Horváth József tábornokot a Hír TV magyar James Bondnak nevezte.

Horváth József a kommunista titkosszolgálatnál kezdte meg tevékenységét a később megszüntetett III/3-as csoportfőnökségen, melynek élén egy másik Horváth tábornok állt. Mi a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a kutatóintézet célja?

“A Szuverenitásvédelmi hivatal azért dolgozik, hogy megőrizze önállóságát, a külföldi befolyásszerzési kísérleteknek ellenálljon,

továbbá beazonosítsa azokat, akiknek az a célja, hogy eltérítsék a közbeszédet, és a nyilvánosságot arra használják, hogy a saját érdekeiket érvényesítsék a magyar érdekkel szemben.”

Ezt Péter Gábor altábornagy, az ÁVH főnöke sem mondhatta volna szebben, persze a magyar érdek helyett a kommunista párt javát hangsúlyozta volna.

Pegasus-szal az ellenzék ellen?

A titkosszolgálati tábornok kinevezése azt mutatja, hogy a hatalom nyíltan felvállalja a “nem ortodox módszerek“ alkalmazását mindazokkal szemben, akik Orbán Viktor érdekeit zavarják. Ezért vizsgálódik a Szuverenitásvédelmi hivatal a Transparency International ellen, amely a magyarországi korrupcióról adatokat szolgáltat az Európai Uniónak.

A Pegasus kémszoftvert csakis hírszerzési célra lehetne felhasználni illetve a terrorizmus elleni harcban ám már régen kiderült: az ellenzék és a sajtó ellen is felhasználták méghozzá annak a Völner Pálnak a felhatalmazása alapján, aki a nemzeti együttműködés rendszerének legnagyobb korrupciós botrányát produkálta.

A Pegasus szoftvert még Czukor József tábornok, Orbán Viktor akkori titkosszolgálati tanácsadója vásárolta meg Izraelben, ahol Netanjahu miniszterelnök felügyeli az ilyen titkos ügyleteket. Czukor József tábornok a Dzerzsinszkij Akadémián végzett Moszkvában a szovjet időkben – megbízhatóságához tehát kétség sem férhet.

Orbán fél: kitiltotta a mobilokat a kormányülésekről

“Nem szeretnék Pintér Sándor kezébe kerülni“ – fenyegette meg a kormány tagjait a miniszterelnök, aki az árulástól retteg.

Nem véletlenül: a nagy Napóleont is két legfontosabb minisztere: Talleyrand és Fouché buktatta meg amikor észrevették, hogy a hadiszerencse végképp elpártolt a császártól.

Az amerikai nagykövetség már a 2018-as választások előtt megkereste Lázár János akkori kancellária minisztert: nem vállalna-e szerepet Orbán helyén? Bár Lázár jelentette az esetet a miniszterelnöknek, de Orbán kirúgta a kancellári minisztert, aki azonban 2022- ben visszakerült a kormányba. Miért? Mert időközben elhunyt titkosszolgálati tanácsadója, Cséfalvay Tamás altábornagy dossziét állított össze Orbán Viktorról, a miniszterelnök orosz kapcsolatairól. Hosszú interjújában a Fideszből kibukott

Simonka parlamenti ex képviselő azt állította, hogy Lázár János valamivel zsarolja a miniszterelnököt, “ezért engedhet meg sok mindent magának.”

Vajon Orbán mennyire bízhat Lázár Jánosban, Rogán Antalban vagy épp Pintér Sándorban? Nicolae Ceausescut a saját emberei árulták el éppúgy mint a nagy Napóleont. Azt a különleges bíróságot, mely halálra ítélte a román diktátort és nejét 1989-ben Victor Stanculescu tábornok vezette, akit Nicolae Ceausescu állított a katonai hírszerzés élére Romániában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK