Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1901 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Orbán, a meztelen diplomata

A magyar miniszterelnök a világ minden fontos emberével találkozik júliusban hiszen jelenleg Kijev, Moszkva és Azerbajdzsán után Kínában tárgyal, majd a NATO közgyűlésen találkozhat “szövetségeseivel.”

Kérdés, hogy meglátogatja – e Donald Trumpot, akinek a barátságát 10 millió dollárért vásárolta meg? Most már csak azt kellene megtudni, hogy mi értelme van mindennek. A mai digitalizált világban a miniszterelnök közvetítési lehetőség nulla, mindenki közvetlen kapcsolatban áll egymással valamilyen formában.

Orbánnak ez PR sikert hoz, de a választások után ez inkább csak kompenzáció hiszen először bukkant fel számára is komoly ellenfél a nemzeti együttműködés rendszerében. Magyar Péter azzal, hogy hatalmas szavazó tábort gyűjtött össze azzal az egyszerű mondattal, hogy “Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett” komoly kihívóvá vált. Főként mert Orbán Viktornak elfogyott a pénze: hiányoznak az Európai Unió eurómilliárdjai, és az európai választások nem hoztak olyan fordulatot, mely a pénzcsap megnyitását eredményezné. Putyin és Hszi Csin-ping csak Orbán rokonait, barátait és üzletfeleit finanszírozza, a rendszert nem. Biden elnök le akarja venni a sakktábláról Orbán Viktort, aki ezért lelkesedik igazán Donald Trumpért. Aki politikai védelmet talán ad, de egyetlen centet sem az ő “magyar barátjának”. Akkor miért szavazzunk rád Viktor? – kérdi a magyar választó, akinek a szíve ott, ahol a pénztárcája. Éppúgy mint mindenütt másutt a huszonegyedik században, ahol a nagy eszmék politikai hatása kimúlt. Maradt a prózai való: nézzük, miből élünk?

Háború ellenes akciótervet hirdetett a magyar kormány

A nevetségesség ha ölne, akkor már régen eltűnt volna a nemzeti együttműködés rendszere, melynek nevében most Gulyás Gergely bejelentette, hogy további adókat vetnek ki a bankokra és a multinacionális cégekre.

Mégis miért? Mert nincs egy vasunk sem – válaszolhatná őszintén Gulyás Gergely kancellária miniszter, akinek egykori jóbarátja Orbán Viktor legfőbb kihívója. Mi köze a bankoknak és a multiknak az ukrajnai háborúhoz, melyhez Magyarország egy fillérrel sem járul hozzá? Talán ők vagy a magyar lakosság a felelős azért, hogy a magyar gazdaság alig fejlődik, a költségvetési hiány viszont óriási, és senki sem tudja: miképp csökkentse azt.

A gazdasági logika megszorító csomagot követelne, de Orbán Viktor úgy fél ettől mint a tűztől hiszen ez romba dönthetné politikai életművét: a nemzeti együttműködés rendszerét.

Orbán számára a megszorító csomag politikai tabu. Neki pénzt kell szereznie mindenáron, de honnan? Brüsszellel elrontotta a viszonyt, ott senki sem ég a vágytól, hogy kiutalja a befagyasztott euró milliárdokat. Ha a piacon vesz fel kölcsönt, akkor az méregdrága, és emiatt egyre többet kell költenie a hitelek törlesztésére. Mi lesz így a 2026-os választáson?

Orbán, a meztelen diplomata tovább lohol, de pénzt sehol sem kap, sőt ígéretet sem. Marad Münchausen báró mint megoldás…

Szexuálisan zaklatott Magyarországon egy 18 éves fiút Hilarion metropolita

Georgij Szuzuki orosz-japán fiút körözi a magyar rendőrség, mert Hilarion metropolita szerint jelentős értékeket lopott el az orosz ortodox egyház magyarországi központjából.

Az orosz ellenzéki Novaja Gazeta megírta, hogy valójában miről is van szó: az orosz- japán fiú Hilarion metropolita személyes “szolgálója” volt, amely finom körülírása egy sajátos kapcsolatnak a tekintélyes ortodox főpap és a fiatal fiú között. A Novaja Gazeta fotókat is közöl Georgij Szuzukiról amint Hilarion metropolita oldalán egyházi szertartásokon vesz részt.

Még kínosabb az, amit az ellenzéki lap Hilarion metropolita múltjáról ír: a tekintélyes főpapnak egyáltalán nem ez az első ilyen szexuális zaklatási ügye. Sőt főnöke, Kirill pátriárka épp azért helyezte Budapestre, hogy eltussolja a botrányt Oroszországban. Sokan meglepődtek azon, hogy Hilarion metropolitát Budapestre nevezték ki az orosz ortodox egyház vezetőjének hiszen Magyarországon nem él különösebben jelentős orosz ortodox közösség, a főpap pedig nagyon fontos ember volt az egyház központjában: a külügyminiszter tisztet töltötte be. Ezen a poszton épp Kirill pátriárkát követte, aki innen emelkedett azután az ortodox egyház élére Oroszországban.

Az orosz ortodox egyház és a KGB

Sztálin szétverte az egyházakat a Szovjetunióban, de amikor a náci Németország rátámadt az országra 1941 nyarán, akkor hirtelen felfedezte az orosz ortodox egyházat, és a pópák – a titkosszolgálat biztatására és valószínűleg hazaszeretettől vezéreltetve – körmeneteket szerveztek az általános mozgósításra és prédikációkkal támogatták a második Honvédő Háborút. Az ifjú Sztálin papneveldében tanult Tbilisziben, tisztában volt az egyház jelentőségével a nép gondolkodásában. Ezért hozzálátott az egyházak újjászervezéséhez – a maga módján: titkosszolgálati tisztek kezdtek papi szemináriumokba járni, majd hamarosan az egyház oszlopaivá váltak. Sztálin utódai folytatták ezt a tradíciót,

Andropov KGB főnökként már a Vatikánban is be akart szervezni bíborosokat – sikertelenül.

Az orosz ortodox egyház viszont teljes mértékben a KGB ellenőrzése alá került: mind Kirill pátriárka mind Hilarion a titkosszolgálat magasrangú tisztje is. Az orosz ortodox egyház ennek megfelelően be is tölti “hazafias” szerepét, és harcra lelkesíti az orosz katonákat az ukrán fronton. Ukrajna ortodox egyháza el is szakadt Moszkvától. Kirill pátriárkát emiatt az Európai Unió fel is akarta tenni a feketelistára. Ez azzal járt volna, hogy zárolják nyugaton maradt vagyonát, amely állítólag meghaladja az egymilliárd dollárt is. Ekkor lépett közbe a “békeangyal”, Orbán Viktor, aki megvétózta Kirill pátriárka büntetését mondván, hogy egyházi személyt nem érhet szankció. Brüsszel engedett, és Kirill pátriárka vagyona megmenekült. A pátriárka magas egyházi kitüntetésekkel mondott köszönetet.

Segít e most is Orbán Viktor a bajba jutott Hilarion metropolitának?

“Bár Orbán Viktor miniszterelnök barátja a metropolitának, de most olyan botrány van készülőben, amely miatt egy orosz ortodox püspöknek Párizsból a távol-keleti Magadanba kellett elbujdosnia” – írja a Novaja Gazeta arra a kínos ügyre célozva amikor Gurij Salimov orosz ortodox püspök szexuális zaklatás miatt el kellett, hogy hagyja kellemes párizsi palotáját, és saját egyháza Szibéria legtávolabbi csücskébe száműzte. Hilarion metropolita kényelmes budapesti palotáját aligha cserélné fel szívesen hasonlóan távoli lakhellyel valahol Oroszország „istenhátamögötti” területén.

A vagyoni piramis és az ellene lázadók

Margaret Thatcher konzervatív pártja kezdte el a globalizációt több mint 40 éve a liberális Hayek eszméire támaszkodva, a héten a konzervatívok tizennégyéves uralom után megsemmisítő vereséget szenvedtek el Nagy Britanniában.

Franciaországban a liberális Macront szorongatják a jobb és baloldali szélsőségesek, akik csak egy dologban értenek egyet: le Macronnal, akit Franciaország és Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault támogat, akinek vagyona meghaladja a 200 milliárd eurót. A globalizáció ezekben az országokban csillagászati vagyonokat eredményezett a legfelső egy százalék kezén miközben a bérből és fizetésből élők életszínvonala stagnált.

Thomas Piketty francia közgazdász Capital című könyve számokkal bizonyította a vagyoni piramis kialakulását: az alsó kétharmad joggal érezhette úgy, hogy átverték miközben az elit adóparadicsomokba mentette vagyonát. A dollármilliárdos Donald Trump azzal dicsekedett a választási kampány során, hogy 16 éve nem fizet adót! Amint megválasztották 2016-ban az első dolga volt az adókat csökkenteni. Most is ezt tervezi, noha az USA már most is csillagászati összeget, 892 milliárd dollárt fordít a korábbi kölcsönök törlesztésére, jövőre ez az összeg meghaladja az 1000 milliárd dollárt! Nagy Britanniában Liz Truss miniszterelnök rekordot állított föl: oly rövid ideig állt Őfelsége kormányának élén. Az ok: olyan költségvetést terjesztett elő, melynek a deficitje meghaladta a 40 milliárd fontot!

És nálunk?

Orbán Viktor államkapitalista rendszere illiberális retorikával küzd a globalizáció ellen – szavakban. A valóságban éppen olyan vagyoni piramist épít mint a globalizáció élharcosai.

A felső egy százalék nagyon is pénzénél van míg az alsó kétharmad államfüggő: nem azért szavaz a rendszerre, mert boldog benne és elégedett hanem azért, mert különben nem tudna megélni.

A nemzeti együttműködés rendszerének fiktív piacán csakis a kapcsolati tőke számít, a teljesítmény nem. Kik lázadnak ez ellen? Nálunk nem az alsó kétharmad, mely fenntartja Orbán Viktor tragikomikus rendszerét hanem a középosztály, amely úgy érzi: a globális versenyben is megállná a helyét. Mit üzen számukra Orbán Viktor? Ugyanazt mint Gyurcsány Ferenc: el is lehet innen menni…

Ennek a középosztálynak a felfutó csillaga Magyar Péter, aki észrevette, hogy a nemzeti együttműködés rendszere szétrohadt a sok képmutató hazugságtól. Saját fegyverével akarja legyőzni Orbán Viktort: a jól hangzó demagóg hazugsággal, amely elsősorban a bírálatban jeleskedik a teljesítményben nem: Magyarország a nemzeti együttműködés tizennégy évének eredményeképp az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama lett! Ez nem anomália, ez volt a rendszer célja, mert csakis az államfüggő alsó kétharmad szavaz meg olyan szisztémát, mely örökkévalóvá teszi a kiszolgáltatottságot. Közben pedig tovább épül a vagyoni piramis: Mészáros Lőrinc vagyona egyetlen évben 50%-kal nőtt, és megközelíti az 1000 milliárd forintot.

Szegény országban szupergazdagnak lenni – ez az igazi úri passzió hiszen itt minden ember sokkal olcsóbban megvásárolható mint Amerikában, ahol Orbán Viktornak 10 millió dollárt kellett „leperkálnia” Donald Trump “barátságáért.”

Németország fegyverexportja a gyengélkedő gazdaság motorja

Rekordokat dönt a német fegyverexport elsősorban az ukrajnai háború miatt. Az első félévben minden eddiginél több német fegyver került a világpiacra: elsősorban Ukrajnába, de Szingapúr, India és Szaúd Arábia is sokat vásárolt.

30%-kal nőtt Németország fegyverkivitele az első félévben, és ez megdobta az egész exportot is. 7,48 milliárd eurós külföldi fegyverszállítást hagyott jóvá az első félévben a hadügyminisztérium Berlinben. Már tavaly is rekordot produkált a német fegyverek külföldi eladása: 12,2 milliárd eurót. Ez mindenekelőtt azzal volt magyarázható, hogy a kezdeti óvatosság után Németország teljes mellszélességgel kiállt az agresszió áldozatává vált Ukrajna mellett, és a fegyverszállítás szinte teljes skáláját engedélyezte. Ennek a jelentős értékű exportnak csak egy része valóban fegyver: 6,44 milliárd euró, a másik rész 5,76 milliárd euró olyan eszköz, amely kettős célra is használható: mind háborúban mind békében.

2021-ben a Scholz kormány még azzal kezdte, hogy korlátozni kívánja a fegyverexportot NATO és uniós államokra, és azonkívül csak kivételesen szállít fegyvereket.  Csakhogy az orosz tankok Putyin parancsára megindultak Ukrajna ellen, és ez mindent megváltoztatott.

A német fegyver export kétharmadát Ukrajna kapja

Az orosz agresszió első évében a Scholz kormány még igen óvatos volt: az Ukrajnába irányuló fegyverexport értéke “csak” 2,24 milliárd euró volt 2022-ban. Ehhez képest idén már az első félévben elérte a 4,88 milliárd eurót. A tavalyi egész éves érték 4,4 milliárd euró volt, ebben a legnagyobb szerepe annak volt, hogy Ukrajna megkapta a Leopard 2-es tankokat.

Az USA mögött Németország szállítja a legtöbb fegyvert Ukrajnának

Az ukrajnai háború kezdete – 2022 február 24-óta Németország 10,2 milliárd eurós katonai segélyt nyújtott Ukrajnának – közölte a kieli Világgazdasági Kutatóintézet. Ebből a statisztikából kitűnik, hogy

Ukrajna ugyan messze az első a német fegyverexport listán, de sok más állam is jelentős összegért vásárolt be a német hadiipar termékei közül: Szingapúr – 1,21 milliárd euró, India – 153 millió euró, Szaúd Arábia – 132 millió euró  és Katar – 100 millió euró.

Szaúd Arábia a nagy visszatérő a német fegyver exportban, mert Berlin leállította azt miután egy szaúdi újságírót brutálisan meggyilkoltak hazája isztambuli főkonzulátusán. A gyilkosságra maga Mohamed bin Szalman trónörökös adta ki az utasítást, akivel emiatt megromlott a Nyugat kapcsolata. Trump elnök azután kijelentette, hogy “nekünk fontosabb Szaúd Arábia mint a média”, és a Nyugat fokozatosan megenyhült Szaúd Arábia iránt főként azt követően, hogy az olaj monarchia lepaktált Putyinnal. Németország tavaly júliusban oldotta csak fel a fegyverexport tilalmat, gyorsan be is indult az üzlet. A német hadügyminisztérium sietett tudatni a világgal, hogy a tilalom megszüntetését gondosan egyeztette NATO szövetségeseivel mindenekelőtt az Egyesült Államokkal.

Németországban bírálják a kormányt a fegyver export miatt

A népszerűtlen Scholz kormány, amelyet gyakran megosztanak a koalíciós viták is, azzal kénytelen szembenézni, hogy a szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht szövetség rendszeresen bírálja a fegyverexportot a válság övezetekbe márpedig a német fegyver kivitel jórésze ide irányul: Ukrajna és a Közel Kelet. A januárban megalakult szélsőbaloldali szövetség választási ígéreteivel szembesíti a Scholz kormányzatot, amely azzal vág vissza, hogy megváltozott a helyzet: Putyin agressziót követ el Ukrajnában, a Hamász pedig terrortámadást hajtott végre Izrael ellen múlt októberben.

Sahra Wagenknecht mindebben háborús veszélyt lát:

”a fegyverek exportja a válság övezetekbe lépésről lépésre egy nagy európai háborúba vihetnek bele bennünket”

– mondta a Bundestagban.

A hadügyminisztérium nemigen szokta publikálni a fegyverexport adatait, de a Sahra Wagenknecht szövetség bírói úton kiperelte azokat – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

Putyin elküldte béketervét Washingtonba

0

Miközben a világ Orbán Viktor kijevi látogatására figyelt, melynek legfeljebb csak PR értéke volt, Oroszország elküldte béketervét az Egyesült Államokba a Deutsche Welle értesülései szerint.

Dmitrij Gordon újságíró volt állítólag a postás. Mi van ebben az orosz béketervben? Előszöris az, hogy Ukrajna semmiképp sem válhat a NATO tagjává! Blinken amerikai külügyminiszter viszont Washingtonban azt mondta Andrij Jermaknak, Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, hogy “Ukrajnának helye van a NATO-ban”, azt persze nem tette hozzá, hogy mikor. A NATO hamarosan közgyűlést tart, de a szorongatott helyzetben levő Biden elnök most aligha erre koncentrál. Korábban az USA elnöke a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy “sosem voltam Ukrajna NATO tagságának elszánt híve. ”Ehelyett Biden a kétoldalú egyezmény híve, kötött is egy tízéves védelmi megalapítását az USA-val Ukrajna, de hogy pontosan mi áll benne azt nem közölték pedig fontos lenne. Az amerikai-orosz tárgyalások ugyanis 2021 őszén azért szakadtak meg, mert az USA közölte: kétoldalú szerződés keretében elhelyezhetnek rakétákat Ukrajna területén. Ezt Putyin kihívásnak értékelte mondván: Ukrajna túlságosan is közel van, onnan az amerikai rakéták hamarabb elérhetik Moszkvát vagy más stratégiai célt minthogy Oroszország reagálni képes lenne. Putyin az orosz vezérkar előtt állítólag ezzel indokolta meg az agressziót 2022 februárjában. Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét nem győzte meg, ő állítólag ellene volt az ukrajnai háborúnak éppúgy mint Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés feje. Mindketten a helyükön maradtak vagyis Putyin teljhatalma távolról sem akkora mint ahogy azt sokan állítják. Putyin nemrég leváltotta a Védelmi Tanács titkárát, aki héjaként az elsők között javasolta az Ukrajna elleni támadást, és helyébe az engedelmes Sojgu tábornokot ültette, akinek lojalitásához nem fér kétség. Valószínűleg Putyin is rádöbbent arra, hogy az Ukrajna elleni háború súlyos hiba volt, és szeretné azt mielőbb befejezni. Ha ugyanis minden így megy tovább, akkor Oroszország teljes mértékben függővé válik Kínától, és ezt az orosz elit mindenáron el akarja kerülni. Dzsingisz kán utódainak mongol hordái pusztították el az első orosz államot, melyet Kijev központtal működött. Putyin szeretné az USA-val és Kínával egyenrangú nagyhatalomnak látni Oroszországot, de ehhez a gazdaságot kellene fejlesztenie, mert az orosz GDP a töredéke az amerikainak és a kínainak.

Mi van Putyin béketervében?

Míg Moszkva semmiképp sem fogadja el Ukrajna NATO tagságát addig nincs kifogása az Európai Uniós csatlakozás ellen. Ezek a tárgyalások már meg is kezdődtek annak ellenére, hogy Orbán Viktor – valószínűleg Putyin atyai intelmére – mindenképp megpróbálta akadályozni azt.

Ukrajna GDP-je jelenleg még Magyarországtól is elmarad, a háborúban álló állam uniós felvétele ezért még messze van, de Brüsszel euró milliárdokkal támogatja az orosz agresszió áldozatává vált államot. Putyin elve az, hogy a béke ára egyes ukrán területek elveszítése. Mit mond erről a béketerv? A Krím félszigetről annyit, hogy az valamiféle kettős irányítás alá kerülne. Mit jelentene ez a gyakorlatban, azt senki sem tudja, de komoly engedménynek számít Putyintól hiszen Oroszország már bekebelezte a Krímet. A többi elfoglalt ukrán tartományból Oroszország a donyecki és luhanszki kormányzóságot tartaná meg, a többit visszaadná Ukrajnának.

Mit kér cserébe?

Putyin mindenekelőtt a nyugati szankciók feloldását akarja elérni, mert azok nehéz helyzetbe hozták Oroszországot annál is inkább, mert valutatartalékai jó részét is lefoglalták.

Putyin azonnali tűzszünetet javasol, és utána béke értekezletet, melyen a két érintett államon kívül az USA, az Európai Unió és Kína venne részt. Nemrég volt egy ilyen békekonferencia Svájcban, mely nem ért el semmit, mert Oroszországot meg sem hívták. Utána Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy a következő béke konferenciára “már meghívhatnánk Oroszországot is.”

Most minden Biden elnökön múlik, de ő nem erre koncentrál hanem kétségbeesetten védelmezi elnökjelölti esélyeit. Így az ukrajnai háború lezárása minden korábbinál jobban függ az amerikai választási kampánytól, ahol viszont távolról sem ez a legfontosabb probléma.

Trump 10 millió dollárért vált Orbán “barátjává”?

Charles Gati értesülései szerint ekkora kampány adományt kért a magyar miniszterelnöktől Donald Trump cserében “a barátságáért”, amelyben a fogadáson kívül benne vannak a közös fotók, és az elejtett dicsérő kijelentések Orbán Viktor politikájának nagyszerűségéről.

Trump és Orbán világában valójában minden a pénz körül forog, ezért hihető a történet bár 10 millió dollár az Egyesült Államokban is komoly pénznek számít. De hát kis ország nagy fiának semmi sem drága, hogy eldicsekedhessen az ő népének azzal, hogy az Egyesült Államok egykori és talán leendő elnöke “milyen nagyra tartja őt.”

Honnan jött össze a 10 millió dollár? Charles Gáti értesülései szerint Orbán házi oligarchái adták össze a pénzt. Hogy ők mit kaptak érte cserébe? Azt nem illik firtatni a nemzeti együttműködés rendszerében, melyben gyengén muzsikál a gazdaság, az egészségügy és az oktatás de a hatalomhű elit villámgyorsan gazdagodik. Az ország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc egyetlen év alatt 50%-kal növelte vagyonát, amely így majdnem elérte az 1000 milliárd forintot – 990 milliárdot mutattak ki egy olyan évben amikor Magyarország gazdasága visszaesett, az életszínvonal nem kevésbé.

Mit kap 10 millió dollárért Orbán Viktor Trumptól?

Egyelőre csak a reklámot, amely Magyarországon nem érdekel túlságosan sok embert, mert kis hazánkban inkább Magyar Péterre figyelnek, aki kimondta: a nemzeti együttműködés tizennégy évének a mérlege az, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává vált! Ezen Trump drágán megvett barátsága nemigen változtathat. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy Trump mint vérbeli üzletember kapni szereti a pénzt, nem pedig kiadni. Ha tehát elnök lesz, akkor sem számíthat egy centre sem Orbán Viktor az USA-tól.

Tudja ezt a magyar miniszterelnök, de mégiscsak beáldozott tízmillió dollárt e kétes célra. Miért? Mert Orbán fél! Mitől? Attól, hogy a CIA levadászhatja őt. Trump “barátját” nehezebb kinyírni, de a CIA igen leleményes amint azt Orbán szövetségese, az osztrák Szabadságpárt megtapasztalhatta az elmúlt években. Mi történt Jörg Haiderrel? Autóbaleset áldozata lett, utóda az Ibizagate miatt vált politikai hullává. A néppárti Kurz kancellár, aki együttműködött a Szabadságpárttal csodagyerekből pillanatok alatt hulló csillaggá vált Ausztria politikai életében. A jólértesült bécsi sajtó mindhárom esetben a CIA kezét vélte felfedezni. Miért? Mert az Egyesült Államok semmiképp sem tűri el, hogy neonáci mozgalmak hatalomra kerüljenek Európában. Ezért marad karanténban az Alternative für Deutschland Németországban, és ezért igyekeznek kirekeszteni a hatalomból a Szabadságpártot Ausztriában, ahol senki sem feledkezhet meg arról, hogy a Szabadságpártot egykori SS veteránok alapították meg.

Orbán Viktort mindez nem zavarja, de Washingtont igen. Ami a magyar miniszterelnök számára még nagyobb gond: Washington mind kevésbé tolerálja az oroszbarát politikát.

Érdeklődött is Orbán Viktor arról, hogy Trump milyen diplomáciát tervez, de a válasz számára lesújtó volt: a magyar kormánynak sem orosz sem pedig Kína barát politika nem elfogadható!

Trump persze valószínűleg tárgyalna Hszi Csin-pinggel és Vlagyimir Putyinnal, de egy pimf NATO szövetséges számára ezt elfogadhatatlannak tartja.

Így tehát Orbán Viktor 10 millió dollárért a nagy semmit vásárolta meg. A görögök úgy tartották az ókorban:

ha valakit bukásra ítéltek az istenek, akkor először annak eszét veszik el…

Aggodalom van, de pánik nincs

Európai Központi Bank: júliusban nem lesz kamatlábcsökkentés – jelezte az óvatosságot Simkus, a litván nemzeti bank elnöke. “Még kétszer vághat kamatot az Európai Központi Bank az idén” – erről beszélt a Bloombergnek a litván jegybank elnöke, aki hivatalánál fogva tagja az Európai Központi Bank igazgató tanácsának.

“Ha minden úgy változik a gazdaságban, ahogy azt várjuk, akkor meggyőződésem szerint még két kamatláb csökkentés várható az idén” – fogalmazta meg álláspontját Gediminas Simkus, a litván nemzeti bank elnöke, aki sietett hozzátenni:

”A júliusi kamatlábcsökkentésnek nincs ésszerű indoka.”

Az európai választás és utána a francia szélsőjobb sikere a parlamenti választások első fordulójában, megijesztette a pénzügyi piacokat, mert Macron elnök mozgalma csak a harmadik helyen végzett. A második helyet megszerző Új Népfront is megfogalmazott demagóg követeléseket, melyek felboríthatják az amúgyis deficites francia költségvetést.

Gediminas Simkus igyekezett megnyugtatni mindenkit mondván:

“a francia államkötvények piacán nem érzékelhető  különösebb mozgás.”

A brüsszeli Politico szerint a pénzpiacok még nem pánikolnak, mert politikai patthelyzetre számítanak Franciaországban.

Nincs jó forgatókönyv

Ha cohabitation – társbérlet alakulna ki Párizsban, akkor Macron elnök és a szélsőjobboldali kormány valószínűleg kölcsönösen blokkolná egymást. Macron elnöknek már így is csak rendelettel sikerült elfogadtatnia az éves költségvetést, mert nem talált  parlamenti többséget hozzá.

Mi lenne a gazdasággal cohabitation idején? A 28 éves Jordan Bardella lenne a miniszterelnök, akinek jóformán semmilyen gazdasági tapasztalata sincsen míg Macron elnök igazi profi: fiatal korában a Rotschild Bankház vagyonkezelő ügynökségénél dolgozott, majd gazdasági miniszterből vált államfővé.

“A szélsőjobboldali kormány valószínűleg mérsékeltebb politikát folytatna mint amit a mozgalom a kampányban ígért, mert Marine Le Pen szeretné megnyerni a választásokat 2027-ben”

– jósolja a Berenberg Bank vezető közgazdásza. Rámutatott arra, hogy Macron elnök liberális reformista gazdaságpolitikáját nemcsak a szélsőjobb bírálja Franciaországban, de a baloldali Új Népfront is vagyis állandóan két tűz között van.

Mi lesz az euróval? 2011 óta sokat tanult az Európai Központi Bank, és az európai nagybankok is sokkal stabilabb állapotban vannak mint a nagy pénzügyi válság idején. A Bank of International Settlements mégiscsak arra figyelmeztet vasárnap közzétett jelentésében, hogy szélsőséges esetben az Európai Központi Bank csapdába kerülhet:

“infláció alakulhat ki, és ez leértékeléshez vezethet el.”

Az Európai Központi Banknak sok eszköze van arra, hogy segítse az eurozóna bajbajutott kormányait, de ehhez az szükséges, hogy a szóban forgó kormány készen álljon erre. Márpedig ez erősen kérdéses mind a szélsőjobboldal mind pedig a baloldali Új Népfront esetében – írja a Politico.

Jelenleg az a helyzet, hogy Franciaország államadóssága az éves GDP 110%-a, ennél rosszabbat csak Görögország és Olaszország mutathat fel az eurozónában. Franciaország államadósságának összege  jelenleg a legmagasabb Európában: 3,1 ezer milliárd euró!

A legrosszabb az az egészben, hogy Párizs meg sem tudja mondani: mikor kezdene el javulni a pénzügyi helyzet.

Franciaország: mi lesz a szociális gondozással, ha a kormányra  jutó szélsőjobb leállítja a bevándorlást?

Franciaországban a szociális gondozók döntő többsége egykori migráns, a munkaerőhiány máris jelentős. Marine Le Pen mozgalma, amelynek van esélye a kormányra kerülésre, azzal kampányol, hogy leállít mindenfajta bevándorlást.

“A harminc gondozóm közül legfeljebb, ha egy volt francia” – mondja a 95 éves Renée, aki egyedül él kis párizsi lakásában, és csakis segítséggel tud boldogulni a hétköznapokban.

“A gondozóim jórészt afrikaiak, főleg Kamerunból jöttek, de van európai is, Olga, aki Moldáviaból érkezett Franciaországba 2016-ban.”

Olga most nyugtalan, mert a légkör barátságtalanná kezd válni a külföldiekkel szemben:
”Amióta megérkeztem Franciaországba, egyetlen napot sem pihentem. Megállás nélkül dolgozom, hogy a gyerekeimnek jobb legyen. Most aggódom. Ha jól értem a helyzetet, akkor a változás nem érinti azokat, akiknek rendben vannak a papírjaik, fizetik az adót és nem sértik meg a francia törvényeket. Remélem, hogy így is lesz, mert mindenképp maradni szeretnék: a gyerekekért jöttem ide, azért, hogy nekik már jobb életük legyen.”

60% a bevándorló

A családgondozás nehéz és gyengén fizetett munkáját többnyire migránsok vállalják Franciaországban. Hivatalosan 60% az arányuk, de ez csak azt jelenti, hogy a többiek már megszerezték a tartózkodási engedélyt, és ezzel a legális munkavállalást. A munkaerőhiány permanens, mert a francia társadalom is gyorsan öregszik, a hazai lakosság pedig nem vállalja a szociális gondozás alacsony presztízsű munkáját. Mi lesz, ha Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma kormányra jut? A migráció megfékezése az egyik fő jelszavuk. Miért oly népszerű ez ma Franciaországban? Itt él Európa legnagyobb muzulmán közössége, amely gyorsan szaporodik.

Az algériai gyarmati háború idején meglehetősen ellenséges viszony alakult ki a francia társadalom jelentős része és az arab bevándorlók között.

De Gaulle tábornok elsősorban azzal indokolta meg Algéria függetlenségét, hogy onnan annyi muzulmán áramlana be amennyi már felborítaná Franciaország demográfiai egyensúlyát. Ez 1960-ban volt, azóta a muzulmán közösség legkevesebb hétmillióra nőtt Franciaországban. Pontos statisztika nincs, mert a francia törvények szerint csakis az állampolgárság számít, a származás, a vallás nem.

Le Pen mozgalmának kínos öröksége

Franciaország náci megszállása idején – 1940-44 – a szélsőjobb együttműködött a német hatóságokkal, melyek faji alapon osztályozták a lakosságot. Franciaországból 90 ezer zsidót deportáltak a náci Németországba, ahonnan csak tízezer jött vissza. Marine Le Pen édesapja, a mozgalom korábbi vezére, ennek a hagyománynak az örököse volt, de váltott: a zsidók helyett a muzulmánokat vette célba. Miért?

Néhány vagyonos zsidó származású üzletember ajánlatot tett neki: csinos pénzért cserébe a jövőben koncentrálja erőfeszítéseit a zsidók helyett a muzulmánokra. Ők sokkal többen voltak már 40 évvel ezelőtt is amikor az alku megköttetett.

Marine Le Pen már Izraelt is felkereste, és az iszlamizmus elleni harcot tűzte a zászlajára. Ez népszerű jelszó ma Franciaországban, de egyáltalán nemcsak azért, mert a terrorakciók nyugtalanítják a közvéleményt. A nagyobb gond a megélhetés: a bérből és fizetésből élők életszínvonala stagnál Franciaországban már évek óta. A bevándorlás a munkavállalók számára konkurenciát jelent, amely lenyomja a béreket. Ezért érezheti úgy Olga, a moldaviai bevándorló, hogy szorul a kapca, ha Marine Le Pen mozgalma alakíthat kormányt Franciaországban. Erről a második forduló dönt: Marine Le Pen máris közölte, hogy csakis akkor alakítanak kormányt hogyha megszerzik az abszolút többséget, és nem korlátozza őket egyetlen más párt akarata sem.

Pénzügyi csődbe jut-e Ukrajna?

Augusztus elsején jár le a moratórium, melyet a privát hitelezők vállaltak két évvel ezelőtt szolidaritásból az oroszok által megtámadott Ukrajnával. A londoni Economist szerint Ukrajnának már most is likviditási problémái vannak pedig még nem járt le a határidő.

A szorongatott helyzetben levő Ukrajna ugyan hatalmas támogatást kap az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól valamint néhány más országtól: Nagy Britannia, Japán, Norvégia stb., de ennek az óriási összegnek a nagy része nem pénz hanem fegyver illetve csakis fegyvervásárlásra felhasználható támogatás. Zelenszkij elnöknek viszont működtetnie kell a kivérzett országot, melynek létesítményeit naponta támadják az orosz csapatok. A háború hatalmas összegeket emészt fel: évente legkevesebb 60-80 milliárd dollárt. Csakhogy Oroszország legkevesebb 120-140 milliárd dollárnak megfelelő rubelt fordít a “korlátozott hadműveletre”, amely 2022 februárjában kezdődött, és még senki sem látja a végét.

Putyin Trumpot várja, és örül Marine Le Pen győzelmének

A Biden kormányzat igyekszik minden támogatást megadni Ukrajnának, de Trump – épp ellenkezőleg – úgy akarja rákényszeríteni a tárgyalásokra Oroszországgal Ukrajnát, hogy megvonná tőlük a támogatást. Mindez nemigen nyugtatja meg a magánbefektetőket, akik jelentős összegeket kockáztatnak Ukrajnában abban a reményben, hogy hamarosan véget érnek a harcok, és megkezdődhet az újjáépítés, amely nagy gazdasági lehetőségeket hordozna.

Még inkább aggasztja a magán befektetőket, hogy Macron elnök meggyengült a francia választásokon, és ellenfele, az oroszbarát Marine Le Pen diadalmaskodott az első fordulóban. Ha a szélsőjobb alakítana kormányt Párizsban, akkor meggyengülne Ukrajna támogatottsága Brüsszelben. Bár a külpolitika az elnök területe, de a szélsőjobb miniszterelnök jelöltje máris jelezte: visszafogná Franciaország elkötelezettségét Ukrajna mellett.

Putyin régebben nyíltan pénzelte Marine Le Pen mozgalmát, de azután törvényt hoztak Franciaországban ennek megakadályozására. Ekkor lépett színre Orbán Viktor, aki átvette a staféta botot Vlagyimir Putyintól, és egy hűséges bank révén 10 millió eurós hitelt nyújtott Marine Le Pen kampányához. A szélsőjobb vezére azt a kampányt is elbukta, éppúgy mint az előzőt, de most fogadkozik: harmadszorra sikerül. A következő elnökválasztást 2027- ben rendezik meg Franciaországban.

Putyin és Orbán örülhet a francia választások eredményének

Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja 34%-kal végzett az első helyen, második lett a baloldali Népfront, és Macron elnök liberális mozgalma csak a harmadik helyet tudta megszerezni 21%-kal.

Két hét múlva rendezik meg a második fordulót, amely eldönti a következő francia parlament összetételét. Ha a szélsőjobboldal alakít kormányt, akkor társbérlet – cohabitation következik. A kormány ülésein ebben az esetben az államfő elnököl. Mindjárt ki is robbant az első vita Macron elnök és Marine Le Pen között:

Ki legyen Franciaország uniós biztosa?

Macron elnök szeretné meghosszabbítani Thierry Breton megbízatását, de Marine Le Pen szerint nem lesz elég ereje ennek eléréséhez.

“Nem az elnöknek hanem a kormányfőnek a jogkörébe tartozik az uniós biztos kijelölése”

– hangsúlyozta Marine Le Pen asszony, akinek mozgalma győzelmet aratott az országgyűlési választások első fordulójában, de a második fordulóban még sok minden történhet hiszen Macron elnök tűzfalat kíván emelni Marine Le Pen elé.

Amennyiben viszont a szélsőjobboldal győz, akkor Jordan Bardella 28 éves politikus lenne a miniszterelnök. Cohabitation – társbérlet következne be, amely azt jelenti, hogy Macron elnöknek együtt kellene kormányoznia egy szélsőjobboldali kormánnyal. Volt már ilyen Franciaországban: Mitterrand szocialista elnök együtt kormányzott Balladur konzervatív kormányfővel a kilencvenes években, de a két politikus között nem volt távolról sem akkora ellentét mint Emmanuel Macron és Marine Le Pen között, akik eddig már kétszer is megmérkőztek az elnöki posztért. Marine Le Pen mind a kétszer veszített, de harmadszor, 2027-ben már nyerni akar. Az európai választáson és az országgyűlési választás első fordulójában Le Pen mozgalma egyértelmű győzelmet aratott míg Macron mozgalma a harmadik helyre szorult. A második helyen a baloldali Népfront végzett, amely keményen bírálta Macron elnököt éppúgy mint Marine Le Pent. A szélsőjobb vezére sietett közölni, hogy csakis akkor veszik át a kormányt , ha ehhez meglesz a parlamenti többségük a második fordulóban.

Mit jelent a cohabitation – társbérlet a gyakorlatban?

A francia alkotmány szerint az államfő elnököl a kormány ülésein, és a végső szó őt illeti meg a külügy, a hadügy és a belügy terén.

Macron elnök ezen az alapon javasolja, hogy Thierry Breton, a belső piac biztosa folytassa munkáját a brüsszeli bizottságban.

“Bretont akarom erre a posztra, mert neki megvannak mind a tapasztalatai mind a képességei arra, hogy a brüsszeli bizottságban Franciaországot képviselje”

– jelentette ki Macron elnök.

Marine Le Pen sietett megkontrázni az elnök szavait:

”Emmanuel Macron olyan győzelemre számít, melyet nem érhet el. Más lesz a többség az országgyűlésben, új kormány alakul. Ezért nem Macron dönthet a biztos jelöléséről. Thierry Breton nem védte meg Franciaország érdekeit a brüsszeli bizottságban, ezért nem alkalmas a posztra.”

Bretont gyakran vádolták azzal az elmúlt húsz évben, hogy túlságosan is Franciaország érdekeit képviseli a brüsszeli bizottságban – írta a brüsszeli Politico.

“Macron a felelős ezért az összeomlásért”

Így értékelte Marine Le Pen sikerét a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes német lap szerint: “A francia elnök kinyitotta a kaput Marine Le Pen előtt amikor az európai választások után feloszlatta a francia parlamentet és új választást írt ki.”

A német lap ítélete szigorú:

”olyan köztársasági elnök, aki választást ír ki noha nem kényszerült erre, nem kap kedvező megítélést a történelemkönyvekben.”

A konklúzió:

”Franciaország nem játszik majd aktív szerepet az Európai Unióban és a NATO – ban a következő két évben. Egyedül Putyin örülhet ennek.”

A Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a szociáldemokrata Michael Roth így nyilatkozott: ”Ez nagy pofon Macron elnöknek az Európai Uniónak és a német – francia barátságnak.”

Brüsszelben nem kommentálják a tagállamokban zajló választásokat, de tartanak tőle, hogy Franciaország, az Európai Unió második legnagyobb befizetője, nem lesz olyan aktív mint korábban hiszen Macron elnöknek részben meg lesz kötve a keze, ha szélsőjobboldali kormány alakul Párizsban. Marine Le Pen korábban az Európai Parlamentben bírálta az európai integrációt, és a nemzeti érdeket hangsúlyozta.

Brüsszelt különösen aggasztja az – állapítja meg a francia közszolgálati RFI tudósítója, hogy Ukrajna ügyében változhat Párizs álláspontja miután Marine Le Pen korábban közel állt Putyin elnökhöz, aki a választási kampányait is finanszírozta. Emiatt hoztak egy olyan törvényt Franciaországban, amely tiltja az Európai Unión kívülről érkező kampányfinanszírozást. Orbán Viktor vette át a staféta botot Putyintól: egy hatalomhoz hűséges bank 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pennek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK