Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Jön az immunerősítő, gyomorbarát sör

0

Probiotikumot tartalmazó sört állítottak elő szingapúri kutatók, akik szerint a nedű javítja a gyomor egészségét és erősíti az immunrendszert.

A 23 éves élelmiszermérnök, Alcine Chan egy éven át dolgozott a recepten, amely malátát, alkoholt, komlót és a Lactobacilus paracasei L26 probiotikus baktérium törzsét tartalmazza.

„A fő összetevők közül a komló az, amely megöli a probiotikumokat, ezért ki kellett találnunk valamit, hogy a baktériumok túléljék” – magyarázta a kutató a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) laboratóriumában.

Chan, aki az egyetem utolsó évében tökéletesítette a bélflórabarát nedű receptjét, elmondta, hogy az általa naponta fogyasztott probiotikus joghurtok és tejes italok szolgáltak inspirációul számára a speciális sör elkészítéséhez.

A halvány színű habzó ital enyhén édeskés ízű és 3,5 százalék az alkoholtartalma. Minden 100 milliliternyi probiotikus sörben egymilliárd probiotikus organizmus van.

A kutatók szabadalmaztatni akarják az egyelőre név nélküli sört és már vállalatokkal is felvették a kapcsolatot a termék forgalomba hozatalával kapcsolatban.

(MTI)

Egy magyar futballista, aki még Puskásnál is jobb volt – 2. rész

0

55 évvel ezelőtt halt meg Orth György. Minden idők legjobb magyar labdarúgója Magyarországon az MTK játékosa volt.

Az 1901-ben született Orth György 16 évesen lett válogatott, csapatával, az MTK-val sorra nyerte a bajnokságokat, míg 1925-ben súlyos térdsérülést nem szerzett. A sérülésből soha nem épült fel teljesen, és noha évekig játszott még (válogatottként is), kortársai szerint a pályán már csak árnyéka volt korábbi önmagának. 1930-ban hagyta el Magyarországot, ahova már csak rövidebb időre tért vissza (erre is csak az 1930-as években került sor, néhány hónapra, illetve hétre).

Orth külföldön sportoktatóként/edzőként/szövetségi kapitányként dolgozott Chilében, Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Argentínában, Mexikóban, Kolumbiában, Peruban és végül Portugáliában. Portóban halt meg 1962-ben.

Mindezidáig két komolyabb munka született Orth Györgyről, mindkettő sok évtizeddel ezelőtti, és mindkettő Orth magyarországi életére fókuszál. Az egyik (Fekete Pál műve) egy regényes – de Orth környezetéből származókkal készített riportokon alapuló – életrajz, a másik (Hámori Tibor könyve) pedig egy olyan riportkönyv, amelyben a szerző minden forrását pontosan idézi ugyan, de az állítások valóságtartalmát már nem ellenőrizte.

Az Orth által trenírozott szövetségekhez, illetőleg klubokhoz nyilván könnyen hozzá lehet kötni az adott évben elért eredményeket, de ezzel érdemben nem tudunk meg többet Orth személyéről és világáról. Arról az Orth Györgyről, akiről más és más személyes emlékeket őriztek meg – és azokat adott esetben tovább is hagyományozták – barátai itthon és külföldön.

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár, Balogh János Mátyás.

Jobbik-végrehajtás az Origo ellen

0

Végrehajtást kezdeményezett az Origo hírportállal szemen Vona Gábor, a Jobbik elnöke – tudatta közleményben a párt. Az eljárás oka az, hogy az Origo nem közölte a bíróság által megítélt jogerős helyreigazítást. A végrehajtást bejegyezték a cégjegyzékbe.

A Jobbik szerint az, hogy a Fidesz lakájmédiája folyamatosan hazudozik a Jobbikról és politikusairól, amiért tucatjával veszítik el a sajtópereiket, már szinte nem is számít „szenzációnak”, de az utóbbi időben már a törvények betartása sem érdekli őket, még a jogerős bírósági ítéletek sem számítanak nekik, és nem teljesítik a helyreigazítási kötelezettségeiket sem.

Ebben egyébként élen jár a gyér olvasótáborral rendelkező, közpénzen eltartott Magyar Idők és a Ripost nevű termék

– fogalmaz a Jobbik közleménye.

Ezért indított Vona Gábor a róla valótlanságokat terjesztő, és emiatt a bíróságon elbukó Origo kiadója ellen végrehajtási eljárást, amelyet a cégbíróság a cégjegyzékbe is bejegyzett már.

A Jobbik még az ősszel törvénymódosítási javaslattal fog élni annak érdekében, hogy megakadályozza a fideszes hazugsággyárakat ezen tevékenységükben, milliós pénzbírság kiszabását is lehetővé téve a törvényeket be nem tartókkal szemben – áll a közleményben.

GKI: elhúzódó uniós pályázatok, választási pénzköltés

0

A beruházások tavaly után várhatóan idén is alacsonyak lesznek, a magyar gazdaság növekedése 3,5 százalékra gyorsulhat – áll a GKI Gazdaságkutató vasárnap esti prognózisában. A GKI megjegyzi azonban, hogy az uniós pályázatok elbírálása elhúzódik, a kormány célja a választások előtti gyors pénzköltés. Ennek következtében rohamosan növekszik a hazai költségvetésből kifizetett előlegek összege, emiatt a tényleges beruházások éveket csúszhatnak.

Magyarországon az első negyedévi, vártnál gyorsabb növekedést áprilisban némi fékeződés, majd májusban élénkülés követte. Az év egészében a tavalyi 2-ről 3,5 százalék körülire gyorsul a növekedés, mindenekelőtt a tavalyi visszaesésből emelkedésre váltó beruházások következtében. Idén a külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de e folyamatok rövidtávon elfogadhatóak. Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban az EU források visszaesése miatt több mint 15 százalékkal zuhant. Idén az újra induló EU beruházási ciklus miatt 12 százalékos bővülés várható.

A beruházási ráta 2016-ban 17,8 százalék volt, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony arány,

idén 19 százalékos emelkedést valószínűsít a GKI.

A 2014-ben indult új EU költségvetési periódus pályázatait meghirdették, de a döntéshozatal az ígért egy hónap helyett jellemzően 6-9 hónap, vagy még hosszabb. A szétaprózott, át nem gondolt célok az új pályázatoknál is látszanak, a fő cél a gyors pénzköltés még a választások előtt. Ezt célozza az is, hogy 2017-re minden pályázatot meg akarnak hirdetni, de az előző ciklushoz képest nincs tényleges gyorsulás. A kutatók emlékeztetnek arra, hogy

a megítélt támogatás ugyan több mint 5 ezer milliárd forint, a 2014-2020-as ciklus forrásaiból való eddigi költés azonban ennek csak körülbelül a fele.

Ráadásul a kifizetések jelentős része előleg, mivel a nagy projekteket előre vették, hogy a számláló „pörögjön”, ezekben azonban lényeges tevékenység még nem indult el. Gyakran csak keretösszegekről beszélhetünk, amelyeket később töltenek ki az önkormányzatok. A GKI szerint a tényleges beruházási folyamat bőven át fog húzódni a következő évekre, akár 2023-ig is.

Az államháztartás hiánya júniusban kiugróan magas, 700 milliárd forint,

miközben az első öt hónapé együttesen is alig volt több 200 milliárd forintnál. Ennek fő oka ismert: megugrottak az uniós pályázatok finanszírozását a kedvezményezettek számára hazai forrásból megelőlegező kifizetések, mert a költségvetésbe beérkezett uniós bevételek idén eddig lényegesen elmaradtak a kifizetésektől. Ez elszámolási okok miatt nem veszélyezteti a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt, de tartós fennmaradása korlátozná az államadósság csökkentési lehetőségeit.

Hétfő éjfélig fizethetünk a régi bankjegyekkel

0

Hétfőn még elfogadják a boltok a régi 2000-es és 5000-es bankjegyeket, keddtől már csak becserélni lehet őket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciustól csaknem 52 millió darab papíros cseréjét végzi el.

Márciusban bocsátotta ki az új kétezer és ötezer forintos bankjegyeket az MNB. A fizetésre rendelkezésre álló viszonylag rövid idő július utolsó napján letelik, akkor megszűnik a kiskereskedelemben a két bankó forgalma. Ezután még három évig a pénzintézetek és a postahivatalok, az MNB pedig 2037 július 31-ig díjmentesen cserélik be új kivitelű bankjegyekre.

Forrás: MNB

Júniusban kétezresből 25,05 millió, az ötezresből 26,86 millió darab volt forgalomban. A jegybank legutóbbi tájékoztatása szerint az ötezresek 80 százaléka, a kétezreseknek pedig több, mint 70 százaléka már új volt.

 

Szalafista, de nem dzsihád harcos

0

Ismertük, de nem tartottuk dzsihád harcosnak – mondta a hamburgi arab késelőről a város belügyi főnöke.

Elmebeteg vagy dzsihád harcos ? Ezen vitatkozik a német sajtó annak a 26 éves palesztin fiatalembernek a kapcsán, aki egy szupermarketben leszúrt egy embert és hat másikat megsebesített Hamburgban. A város belügyi főnöke szerint a rendőrség ismerte az elkövetőt: tudták róla, hogy szalafista körökkel áll kapcsolatban, de nem tartották veszélyesnek. Nem gondolták róla, hogy képes lenne merénylet elkövetésére. Nem tűnt dzsihád harcosnak- hangsúlyozta a belügyi főnök.

A 26 éves palesztin elkövető az Egyesült Arab Emirátusokban született, de már régóta Európában élt. Nem a mostani nagy migráns hullámmal érkezett, mint ahogy azt korábban gondolták. Korábban Svédországban és Norvégiában élt. Kiválóan beszél norvégül, de németül csak alig. Azért érkezett Németországba, mert abban reménykedett, hogy ott könnyebben kap menekült státust.

Tettét beismerte, de arra a kérdésre nem adott választ, hogy miért lopott el egy húszcentis konyhakést és támadott meg békés polgárokat egy szupermarketben. Az ügyészség szerint nincs semmilyen enyhítő körülmény a gyilkos ámokfutásra, ezért letartóztatták. Gyilkosság vádjával bíróság elé állítják.

Mindez kiélezi a vitát a muzulmán migránsokkal kapcsolatban Németországban. Merkel kancellárnak sokan felróják, hogy tömegesen engedte be a muzulmán migránsokat 2015-ben. Régebben ez szélsőjobboldali vád volt, de a választási kampány során a szociáldemokraták is elővették ezt. 2015-ben még egyetértettek a kancellár asszonnyal, de most a választási kampányban szembefordultak vele. Merkel kancellár ettől függetlenül a legfőbb esélyese a német választásoknak, melyeket ősszel rendeznek meg az EU legfontosabb országában.

A vizes vb magyar eredményei

0

Hosszú Katinka két aranyérme mellett 5 ezüst- és három bronzérmet szereztek a magyar sportolók a budapesti vizes világbajnokságon. Többen nagy meglepetést okoztak, leginkább a 17 évesen második helyet szerző Milák Kristóf.

Magyarország a 9. helyen végzett az éremtáblázaton. A két arany eggyel kevesebb, mint a legutóbbi, kazanyi vb-n, mint ahogy összességében is eggyel kevesebb érmet sikerült szerezni, mint akkor.

A legeredményesebb magyar sportoló, ahogy azt előzetesen is mindenki várta, Hosszú Katinka lett, aki ismét bebizonyította, hogy

mindkét vegyesúszó számban, 200 és 400 méteren is verhetetlen.

Emellett nyert egy ezüstöt 200 méteres hátúszásban és egy bronzot 200 pillangón.

Sokan vártak magyar aranyérmet férfi 200 pillangón is, akár Cseh Lászlótól, akár Kenderesi Tamástól. A dél-afrikai Chad le Clos-t azonban nem lehetett megverni, Cseh második, Kenderesi 4. lett. Mivel egy számban egy országból csak ketten indulhattak, így a 17 éves Milák Kristóf kedvenc számában nem állhatott rajthoz. Maradt neki a 100 méteres pillangóúszás, ahol

háromszor is junior világcsúcsot úszott és a vb egyik legnagyobb meglepetését okozva ezüstérmes lett.

Ugyanebben a számban Cseh ötödik lett.

Ezüstérmet szerzett Verrasztó Dávid is, 400 méteres gyorsúszásban. A férfi vízilabda-válogatott, bár döntőbe jutott, ott kikapott a horvátoktól, így szintén ezüstérmes lett (a női vízilabda-csapat ötödik lett).

Magyar szempontból Milák Kristóf mellett

a másik óriási meglepetést a bronzérmes férfi 4X100 méteres gyorsváltó okozta.

A vb-n élete formájában úszó Kozma Dominikből, Németh Nándorból, Holoda Péterből és Bohus Richárdból álló váltótól már az is szép teljesítmény volt, hogy döntőbe kerültek, éremre viszont valószínűleg senki nem számított tőlük.

Az érmek mellett több, említésre méltó teljesítmény is született. Kapás Boglárka egy negyedik és két ötödik helyet szerzett (1500, illetve 400 és 800 méteren). Hatodik lett a 15 éves Késely Ajna 400 gyorson (1500-on pedig nyolcadik), Bernek Péter 200 háton, a női 4X200-as gyorsváltó, valamint a 4X100-as mix, vagyis női-férfi vegyes gyorsváltó. Szilágyi Liliána 200 pillangón 7. lett, ahogy a férfi 4X100-as vegyesváltó is.

A hosszútávúszók közül Olasz Anna 25 km-en ötödik, 10 km-en nyolcadik lett. A férfiak között a rövidebb távon Rasovszky Kristóf ötödik, a hosszabb távon Gyurta Gergely hatodik helyet szerzett.

A többi magyar induló közül a műúszó Kiss Szofit érdemes kiemelni, aki minden idők legjobb eredményét érte el, 13. lett.

Volt, aki viszont elmaradt a várakozásoktól.

Leginkább Gyurta Dániel, aki egyik mellúszó számban sem jutott még az elődöntőbe se.

A vb-t öt helyszínen rendezték: A Duna Arénában, a Hajós Alfréd uszodában, a Városligetben, Balatonfüreden, valamint a budapesti Batthyányi téren – itt az óriás toronyugrók versenyeztek, a helyszínt képgalériánkban nézheti meg (nagyobb méretért kattintson a képre!):

Miről tárgyalt Trump és Putyin a búcsúvacsorán?

0

Nem egy hanem két csúcstalálkozó is volt az amerikai és az orosz elnök között a G 20 kapcsán Hamburgban. Erről tett közzé rövid nyilatkozatot a Fehér Ház. Egyben közölték: új nagykövetet neveztek ki Moszkvába.

Trump orosz kapcsolatait nagyítóval vizsgálják Washingtonban azóta, hogy Hillary Clinton nyíltan megvádolta ellenfelét: az oroszoknak köszönheti győzelmét. Ezért a Trumppal kevéssé szimpatizáló sajtó felvetette: a hivatalosan bejelentett amerikai-orosz csúcstalálkozón kívül volt meg egy másik is Hamburgban. Mégpedig a G 20 búcsú vacsoráján.

Miről volt ott szó? Egyáltalán milyen nyelven beszélgettek hiszen nem volt ott Trump hivatalos tolmácsa, sem pedig a külügyminiszterek.

Putyin nem tud angolul, Trump egyetlen idegen nyelven sem beszél.

A rejtély csak részben oldódott meg, amikor Trump Twitter üzenetben elismerte: volt második csúcs, de szerinte a sajtó tudott erről. Részleteket nem közöltek.

Azt viszont bejelentették, hogy új nagykövete lesz az USA-nak Moszkvában. Jon Huntsman republikánus politikus, akinek van már diplomáciai tapasztalata is. Ő képviselte az Egyesült Államokat Pekingben 2009 és 2011 között. Utah állam egykori kormányzóját a demokrata Obama elnök nevezte ki annak idején a kulcsfontosságú pekingi posztra. Oroszország és az USA viszonya nem a legjobb annak ellenére, hogy Moszkvában sokat vártak Trump-tól. Különösen borzolja a kedélyeket azoknak a diplomata ingatlanoknak az elkobzása, melyet még Obama elnök jelentett be.

Az USA akkori elnöke büntető intézkedéseket hozott Oroszország ellen, mert napvilágra került: az oroszok Trump győzelmét támogatták az elnökválasztáson. Lavrov orosz külügyminiszter nemes egyszerűséggel rablásnak nevezte az orosz ingatlanok lefoglalását Washingtonban és New Yorkban.

Mindettől függetlenül Oroszország és az USA megállapodott egy részleges tűzszünetről Szíriában. Ezt ugyan ellenzi az amerikaiak egyik fő szövetségese, Izrael, de lehetővé teheti a rendezést abban az országban, ahol 2011 óta polgárháború folyik. Oroszország Asszad elnököt, míg az USA a szíriai államfő ellenfeleit támogatja.

Közben tovább folyik a vizsgálat Trump ellen az oroszokkal fenntartott kapcsolatok miatt. Az amerikai sajtó még mindig azt firtatja, hogy Trump fia miért tárgyalt olyan orosz ügynökökkel, akik leleplező dokumentumokat ígéretek Hillary Clintonról. Az Egyesült Államokban megszokott jelenség, hogy a választási kampány során kompromittáló anyagot gyűjtenek egymásról a jelöltek, de eddig ez belföldön maradt. Egy nagyhatalom támogatásának igénybevétele igen problematikus lehet. Flynn tábornoknak, Trump első nemzetbiztonsági tanácsadójának épp azért kellett távoznia tisztségéből, mert a sajtó kiderítette: túlságosan szoros kapcsolatot ápolt Oroszország washingtoni nagykövetségével a választási kampány idején 2016-ban.

 

Őkegyelme kegyelemjoga

0

Az amerikai történelem eddigi politikailag legkorruptabb elnöke Richard Nixon volt. De még ő is inkább lemondott, mintsem, hogy saját magának megkegyelmezzen (megtette azt helyette az utódja, Gerald Ford). Mert azt még Nixon sem tartotta tisztességesnek.

„Fenntartandó-e a felség azon joga, mely által a büntetendő cselekmények miatt indítandó bűnvádi eljárást – kivétel nélkül, valamennyi büntetendő cselekményekre nézve előzetesen megakadályozhatja, vagy ha folyamatba tétetett, megszüntetheti?”

Ezt a kérdést nem Donald Trump amerikai elnök politikai ellenfelei vagy ellenzéki liberális sajtója tette föl, hanem – amint azt a szöveg régies magyarsága is sejteti – Szalay László 19. századi jogász, liberális politikus, fiatalkorában Kölcsey joggyakornoka, Kossuth lapszerkesztő-utódja és a forradalmi kormányban Deák Ferenc igazságügy-miniszter főkodifikátora, majd a szabadságharc leverése miatti emigráció után hazatérve, 1861-től haláláig a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

Ugyanez a kérdés – fura formában – pár napja felmerült az Egyesült Államokban is. Méghozzá azért, mert kiszivárgott:

Trump afelől érdeklődik munkatársainál és jogászainál, hogy az amerikai elnök vajon megkegyelmezhet-e stábjának, családtagjainak vagy akár saját magának is.

A válasz nem egyértelmű, noha az alkotmány szerint az elnöknek „közjogi felelősségre vonás esetét kivéve, joga van az Egyesült Államok ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére és a kegyelmezésre.”

Hetek óta látnak napvilágot egyre újabb és egyre leleplezőbb erejű részletek arról, hogy

Trump kampánystábja, sőt saját fia is közeli kapcsolatban állt a Kreml képviselőivel.

De július 20-án az is bizonyossá vált, hogy Robert Mueller volt FBI-igazgató és különleges ügyész vizsgálata immár kiterjedt Donald Trump oroszországi szálakhoz fűződő személyes pénzügyi kapcsolataira is.

Trump ugyan megmenekülhet a hazaárulás vádjától, mert az szinte bizonyosan politikai értékelés tárgya lenne, és a republikánus pártgépezet aligha hajlandó beismerni, hogy az elnökválasztási kampány során és azóta is szolgalelkűen segédkezett az Egyesült Államok tekintélyének szándékos vagy böszmeségre alapuló aláásásában. Ám

a pénzmosás bizony nagyon is köztörvényes bűnténynek számít,

és arra esetleg kemény, megdönthetetlen bizonyítékokat is lehet találni.

Noha Mueller és egyre bővülő csapata az elnök orosz ügyleteivel kapcsolatban is nyomoz, a máris bizonyított tények egyelőre volt kampányfőnökének, Paul Manafortnak a múltját és jelenét terhelik.

Manafort milliókkal tartozott Putyin-párti ukrán milliárdosoknak, akik évekkel ezelőtt perelték is emiatt, de mihelyt Trump kampányának vezetője lett, megszüntették a követelést.

Putyin ukrajnai pénzemberei (magyarán: Simicskái) potom pénzért kapták az orosz gázt, hogy azt méregdrágán adják tovább az azóta részben annektált országban, majd a sok százmilliós profitot New York-i ingatlanokba fektessék, amihez Manafort segédkezett, és amely szférában Trump rendkívül nagy játékosnak számított. Mindeközben Manafort is megszedte magát, amihez ráadásul tizenmilliós hitelt kapott egy kis amerikai banktól (a bank teljes tőkéjének egynegyedét neki adták, hogy kaliforniai ingatlanokba fordítsa), mihelyt felvételt nyert Trump belső köreibe.

Ezeknek az ügyleteknek a nagy részét ciprusi bankokon keresztül bonyolították le – amelyek „tisztaságát” szerb és magyar vonatkozásban is jól ismeri az olvasó. De ugyanakkor bele volt keveredve a Deutsche Bank is, amely az elmúlt húsz évben mintegy négymilliárd (!) dollárnyi hitelt adott Trumpnak, vagy hitelekre kezességet kapott tőle. A bank persze profitált ebből, de Trump be is perelte a németeket, hogy elhalassza adósságai egy részének a visszafizetését.

A pénzmosás lényegéhez tartozik a pénzmozgatás szándékos agyonbonyolítása – hogy ne lehessen kifürkészni honnan hová – és főleg, hogy mi célból – gurul a tallér.

Ezért olyan roppant nehéz felgöngyölíteni az egyre inkább bűnszövetkezetnek tűnő Trump-birodalom cselekményeit

– a több ezer(!) bírósági peren át a putyini zsarolhatóságon keresztül a Fehér Házig és az elnöki hivatal méltóságának, sőt az Egyesült Államok nemzetközi pozícióinak és tekintélyének szándékos vagy szélhámos aláásásáig.

Trumpék mindenesetre alaposan benne vannak a kalamajkában – ezért utasította jogászait arra, hogy mindenáron találjanak valamilyen ürügyet Mueller vizsgálódásának aláásására, netán a volt FBI-igazgató rendkívüli ügyészi hivatalának megszüntetésére. Ezért mondta az elnök a minap, hogy már megbánta Jeff Sessions igazságügyminiszteri kinevezését, mert az – még szenátori mivoltában korai Trump-támogatóként – kivonta magát az orosz kapcsolatok vizsgálatának befolyásolásából s így nincs, aki kirúgja Muellert. Ezért húzott meg Trump egy határvonalat:

amennyiben Mueller az elnök mélyen titkolt adóbevallásait piszkálná meg, akkor kénytelen lenne őt eltávolítani.

És végül ezért kezdett Trump az iránt érdeklődni, hogy végszükség esetén megkegyelmezhet-e önmagának. Az amerikai történelem eddigi politikailag legkorruptabb elnöke Richard Nixon volt. De még ő is inkább lemondott, mintsem, hogy saját magának megkegyelmezzen (megtette azt helyette az utódja, Gerald Ford). Mert azt még Nixon sem tartotta tisztességesnek.

FüHü/PT (Washington)

Pünkösdi királyság

0

Jeff Bezos a világ leggazdagabb embere volt pár órára. Az Amazon főnöke úgy előzte meg Bill Gates-t, hogy a cég részvényeinek értéke 17 milliárd dollárral növekedett azóta, hogy a Forbes magazin közzétette a világ leggazdagabb embereinek listáját idén tavasszal.

Bezos neve mellet így  90,5 milliárd dollár állt míg Gates „csak” 90 milliárdot mondhatott magáénak. Ám az árfolyamváltozás a tőzsdén gyorsan visszaállította az eredeti rangsort.

Az elmúlt 22 évben Gates, a Microsoft alapító atyja tulajdonképp folyamatosan első volt, de Carlos Slim mexikói milliárdos néha megelőzte. A hozzáértők most is pünkösdi királyságnak tartották az Amazon főnökének első helyét, mert biztosra vették: Gates valószínűleg hamarosan újra a csúcsra kerül. Mindenesetre kettejük versengése is az informatika jelentőségét mutatja: ebből lehetett igazán meggazdagodni az elmúlt években. Hozzátehetjük, hogy a legjobb tíz között már ott van Mark Zuckerberg, a Facebook alapító atyja is a világ leggazdagabb embereinek listáján.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK